2009-12-16
Derült Égből Szerelem
Mi, romcsi csajszik ...
Mi, romcsi csajok imádjuk, ha végre egy olyan sztár szerepel egy romcsi vígjátékban, akit közelről ismerünk, mint például Jennifer Aniston, akit a Friends 600 epizódjából szinte már saját barátnénkként ismerünk, akinek a karrierjét a cspv társasági rovata is évek óta figyelemmel kíséri. MI, romcsi csajszik maximálisan vevők vagyunk erre - különösen így az ünnepek környékén...
Jennifer Aniston-ról sokan balga módon azt hiszik, hogy a férfiak buknak rá - pedig mi, romcsi csajszik imádjuk csak igazán, és tömegesen, hiszen ő több, mint egy lány, ő minket reprezentál. Jennifer Aniston ott van mindannyiunkban - és mi is mind ott vagyunk Jennifer Aniston-ban - ott, fent, a világot jelentő vásznon. Hogy a lényegre térjünk? Jennifer Aniston jól néz ki. Általában sapkában mutatják, csomó közeli van róla, de egyszer mutatják azt is, ahogyan odasétál egy autóhoz. A csillogó járda háttérfényként rajzolja körbe csinos combjait, Jennifer még körbe is fordul, hogy tényleg jól szemügyre vehessük őt.
Partnere Aaron Eckhart, aki az IMDB-n is (és sajnos a cspv-n is) megelőzi őt a színészek listáján, túl hangsúlyos a filmben. Valójában végig az ő sztoriját látjuk, az Aniston-lány szinte (sőt) mellékszereplő csupán. Direkt van még egy mellékszereplő lány a filmben (Judy Greer, aki mindig közeli barátnőt játszik, lsd. 27 Idegen Igen, Hirtelen 30), hogy Aniston-t főszereplőként kezelhessük. Aaron Echhart nemcsak túl hangsúlyos a filmben, de az egész egy-az-egyben az ő története. Elveszítette a feleségét, és írt egy könyvet "A-Okay" címmel (kb: príma jól vagyok!), és tök sikeres, és olyan, mint egy szektavezető. Besétál egy terembe, mindenki tapsol, mindenki meg akarja érinteni, mert ő a csodálatos guru, aki segít feldolgozni a gyászt az egyszerű embereknek (hm, ebből is meg lehet élni).
Ami a gyász-feldolgozást illeti, külön kellemes rész, amikor a kisfiát elveszített házépítő munkást megpróbálják visszahozni a működő emberek közé, és elmennek egy helyi barkácsáruházba, hogy óriási összegért cserében vásároljanak neki szerszámokat. A jelenet végén, miután Aaron Echart kifizetett pár ezer dollárt, a férfi megköszöni (nem a sok cuccot, hanem a segítséget), majd odaadja a kisfia fényképét, és tovább áll, jelezve, hogy mostantól visszatér a melóhoz, elkezd ismét vállalkozni a sok új szerszámmal. Eléggé megható jelenet, ha belegondolunk :)
A randizások Aaron Echhart és Jennifer Aniston között gyatrák - de sebaj, mert ez pont így van kitalálva. A férfi még mindig a 3 éve elveszített feleségét gyászolja, és így nem tud rendesen randizni. Nem állítom, hogy mi, romcsi csajok direkt erre fizettünk be, de hát ez van, ezúttal ez jutott. Nem csak a randik unalmasak, de semmiféle vibráció, "chemistry" nincs kettejük között. Amikor majdnem megcsókolják egymást, a néző csak bámul, hogy ez most mi akar leni, annyira közük nincs egymáshoz (amúgy is, Aniston a miénk, csak a miénk :))
Aniston amúgy nem csinál semmit, karaktere, Eloise a lehető legkevésbé macerás, van egy virágboltja, azt' ott vegetál. Persze, van egy pasija is (az elején), de azt egy darab jelenetben elintézik azzal, hogy Aniston talál egy rúzsfoltos vörösboros poharat (mellesleg, addig a pillanatig abban sem lehettünk biztosak, hogy az illető fiatal srác vele jár). A sablonos szakítás-jelenet nem az egyetlen sablon a filmben - sajnos. Éppenséggel, a közhelyek és sablonok gyakorlatilag hemzsegnek e filmben. "túl durva voltam? (kérdi Aniston barátnője). Nem ... Illetve igen (szünet - mindenki tudja, hogy jön még egy nem, és lőn) Nem ...
Valószínűleg minden B-vígjátékban van egy ilyen fordulat, de akárhogyan is, fárasztó, amikor előre tudod, hogy mit fognak mondani, ez a legrosszabb a sablonosságban. Amikor megismerkednek, amikor először találkoznak, az sem egy vadiúj dolog, sőt, valószínű, hogy bármely gimnáziumban kinevetnék a diákot, aki így akarná megírni egy srác és egy lány találkozását: Hotelfolyosó, egymásba botlanak. (Ezen vajon mennyit kellett agyalniuk?)
Utána a férfi odamegy Anistonhoz, ez egy gyors jelenet, ami még rendben is van. A következő azonban olyan, hogy ha egy vadidegen férfi odamenne egy lányhoz ilyen szöveggel, a lány úgy hajtaná el, mint Amanda Peet a fickókat a bárban - az Evil Woman-ban. Teljesen művi jelenet, és az is ugyanilyen izzadtságszagú, amikor fél percre rá a lány megy oda a férfihez a mosdóban. Valósághoz, élethez, valódi reakciókhoz semmi köze.
A filmben a románc, a romantika kb. 1% (ezt mi, romcsi csajszik nem igazán kajáljuk), csókolózás szex, érzelmek, közös ébredés másnap, reggelizés .. ilyenekről ne is álmodjunk, a film érzelmi csúcspontján sem Aniston-t látjuk és Eckhart-ot, hanem összesen 3 férfit, és mindhárom könnyezik, meg tapsol.
Mit mondhatnánk ... a nap, amikor megnézed ezt a filmet, nem biztos, hogy a legjobb napod lesz a hónapban...
Partnere Aaron Eckhart, aki az IMDB-n is (és sajnos a cspv-n is) megelőzi őt a színészek listáján, túl hangsúlyos a filmben. Valójában végig az ő sztoriját látjuk, az Aniston-lány szinte (sőt) mellékszereplő csupán. Direkt van még egy mellékszereplő lány a filmben (Judy Greer, aki mindig közeli barátnőt játszik, lsd. 27 Idegen Igen, Hirtelen 30), hogy Aniston-t főszereplőként kezelhessük. Aaron Echhart nemcsak túl hangsúlyos a filmben, de az egész egy-az-egyben az ő története. Elveszítette a feleségét, és írt egy könyvet "A-Okay" címmel (kb: príma jól vagyok!), és tök sikeres, és olyan, mint egy szektavezető. Besétál egy terembe, mindenki tapsol, mindenki meg akarja érinteni, mert ő a csodálatos guru, aki segít feldolgozni a gyászt az egyszerű embereknek (hm, ebből is meg lehet élni).
Ami a gyász-feldolgozást illeti, külön kellemes rész, amikor a kisfiát elveszített házépítő munkást megpróbálják visszahozni a működő emberek közé, és elmennek egy helyi barkácsáruházba, hogy óriási összegért cserében vásároljanak neki szerszámokat. A jelenet végén, miután Aaron Echart kifizetett pár ezer dollárt, a férfi megköszöni (nem a sok cuccot, hanem a segítséget), majd odaadja a kisfia fényképét, és tovább áll, jelezve, hogy mostantól visszatér a melóhoz, elkezd ismét vállalkozni a sok új szerszámmal. Eléggé megható jelenet, ha belegondolunk :)
A randizások Aaron Echhart és Jennifer Aniston között gyatrák - de sebaj, mert ez pont így van kitalálva. A férfi még mindig a 3 éve elveszített feleségét gyászolja, és így nem tud rendesen randizni. Nem állítom, hogy mi, romcsi csajok direkt erre fizettünk be, de hát ez van, ezúttal ez jutott. Nem csak a randik unalmasak, de semmiféle vibráció, "chemistry" nincs kettejük között. Amikor majdnem megcsókolják egymást, a néző csak bámul, hogy ez most mi akar leni, annyira közük nincs egymáshoz (amúgy is, Aniston a miénk, csak a miénk :))
Aniston amúgy nem csinál semmit, karaktere, Eloise a lehető legkevésbé macerás, van egy virágboltja, azt' ott vegetál. Persze, van egy pasija is (az elején), de azt egy darab jelenetben elintézik azzal, hogy Aniston talál egy rúzsfoltos vörösboros poharat (mellesleg, addig a pillanatig abban sem lehettünk biztosak, hogy az illető fiatal srác vele jár). A sablonos szakítás-jelenet nem az egyetlen sablon a filmben - sajnos. Éppenséggel, a közhelyek és sablonok gyakorlatilag hemzsegnek e filmben. "túl durva voltam? (kérdi Aniston barátnője). Nem ... Illetve igen (szünet - mindenki tudja, hogy jön még egy nem, és lőn) Nem ...
Valószínűleg minden B-vígjátékban van egy ilyen fordulat, de akárhogyan is, fárasztó, amikor előre tudod, hogy mit fognak mondani, ez a legrosszabb a sablonosságban. Amikor megismerkednek, amikor először találkoznak, az sem egy vadiúj dolog, sőt, valószínű, hogy bármely gimnáziumban kinevetnék a diákot, aki így akarná megírni egy srác és egy lány találkozását: Hotelfolyosó, egymásba botlanak. (Ezen vajon mennyit kellett agyalniuk?)
Utána a férfi odamegy Anistonhoz, ez egy gyors jelenet, ami még rendben is van. A következő azonban olyan, hogy ha egy vadidegen férfi odamenne egy lányhoz ilyen szöveggel, a lány úgy hajtaná el, mint Amanda Peet a fickókat a bárban - az Evil Woman-ban. Teljesen művi jelenet, és az is ugyanilyen izzadtságszagú, amikor fél percre rá a lány megy oda a férfihez a mosdóban. Valósághoz, élethez, valódi reakciókhoz semmi köze.
A filmben a románc, a romantika kb. 1% (ezt mi, romcsi csajszik nem igazán kajáljuk), csókolózás szex, érzelmek, közös ébredés másnap, reggelizés .. ilyenekről ne is álmodjunk, a film érzelmi csúcspontján sem Aniston-t látjuk és Eckhart-ot, hanem összesen 3 férfit, és mindhárom könnyezik, meg tapsol.
Mit mondhatnánk ... a nap, amikor megnézed ezt a filmet, nem biztos, hogy a legjobb napod lesz a hónapban...
-agatha-
2009-12-16