2010-02-21
Így, Ahogy Vagytok
Utalások, analógiák
Makk Károly legújabb filmje a jelenre utal, ott játszódik, a mostani magyarországi viszonyokat dolgozza fel játékfilmes eszközökkel, drámai és krimiszerű formában. A film címe egyébként ha jól értettük, egyfajta köszönést jelent, a főszereplő Cserhalmi György így búcsúzik el egyszer a filmbeli párttársaitól.
Sajnos nem ez az egyetlen elem, amit nehezen tudtunk megfejteni (az "így, ahogy vagytok" azt jelenti, hogy viszlát, legyél/legyetek hasonló formában a legközelebbi viszontlátásnál), egy sor olyan bukkanót említhetnénk, amin fennakadtunk a film nézése alatt. Például a női főszereplő, Nagy-Kálózy Eszter úgy 
kerül be a történetbe, hogy befekszik Cserhalmi fűtetlen kuckójának az ágyába. Aztán, bár a történet szerint elmúlt már 40 éves, zavart barikaszemekkel jelzi, hogy csak éjszakára marad, reggel elmegy. Ezt a stílust max. 24 évesen alakítja hitelesen egy filmbeli szereplő, és persze Nagy-Kálózynak sem jött össze.
Ehhez hasonló akadályokat kell leküzdenünk, ha folyékonyan akarjuk befogadni a filmet, megérteni a történetet, és azt, hogy melyik szereplő honnan jött, és mit akar. Kisvárosi maffiózókról van szó, rendben, végletekig korrupt politikusokról, mindenkit megvevő nulla iq-s "helyi vezetőkről", akik többször büntetlenül gyilkolnak is - de mondanunk se kell, a végére nem oldódik meg semmi ebből a drámai és krimiszerű konfliktus-gócból. Vagy a forgatókönyvvel, vagy a vágással lehetnek bajok, mindenesetre külön erőfeszítéseket igényel, hogy folyamatosnak lássuk a cselekményt.
A film elején egy új polgármestert kap egy városka, Cserhalmi személyében, akinek az lesz első dolga, hogy elkezdjen a gyanús halálesetek, korrupciós ügyek, és milliárdos tolvajlások ügyében nyomozni. Csak Pilótaként emlegetik a filmben, repülő-múltjának köszönhetően. Közben még felbukkan a női főszereplő, Szandra (a már említett módon), és innentől elszabadul a forgatókönyv. A főhősök összejönnek, a Pilóta nyomoz, a helyi gonosz arcok tovább szemétkednek, mi pedig leginkább kapkodjuk a fejünket, mert folyton az az érzésünk, hogy valamilyen fontos infóról lemaradtunk, ezért nehéz követnünk a cselekményt.
Meglepetésképp adódik egy bevált Columbo-s gyilkos-áldozat helyzet is: a leendő áldozat kettesben van az ellenfelével, és spontán módon megfenyegeti őt, hogy
azonnal megy a rendőrségre, és tönkreteszi. Ezen a naiv alaphelyzeten mindig mosolyog az ember, amikor a 70-es évekbeli Columbo-kban így próbálkoznak az áldozatok (akik akkor még nem áldozatok), de hogy itt is kikaptunk egy ilyet, az meglepő volt. Persze ezen sem akadhatunk le sokáig, mert a filmben a legnagyobb természetességgel ölik meg ezt az áldozatot, és senkinek még a szeme sem rebben, amikor másnap -egy klasszikus maffiózó "megoldásként"- egy friss betonban találják a testét.
Az egész film valamiféle elszánt magabiztossággal működik, a színészek jönnek-mennek, beszélnek és bűnöznek, Nagy-Kálózy Eszter ideje nagy részében egy pulóvert egyensúlyoz a testén, és végig annyira rejtélyes női alak lesz, hogy már-már azt hisszük, hogy a CIA-nak, vagy az MI6-nak, vagy az ukrán titkosszolgálatnak dolgozik a karaktere. Pedig nem kell túl sokat filóznunk a történeten, sokkal jobb, ha csak úgy nézzük, mint egy mai krimit, ami a mostani magyar viszonyoknak megfelelően az erőszakos, romlott és korrupt mindennapokból táplálkozik, és ami csak kicsit túloz, amikor olyan képet fest a valóságunkról, mint amiben majdnem mindenki megvehető, zsarolható, a legkisebb szereplők is gátlástalanok, ha a saját pénzszerzésükről van szó, és ahol a legostobább és legromlottabb emberek irányíthatnak egy adott közösséget, maffia módszerekkel. Szépen vagyunk.
kerül be a történetbe, hogy befekszik Cserhalmi fűtetlen kuckójának az ágyába. Aztán, bár a történet szerint elmúlt már 40 éves, zavart barikaszemekkel jelzi, hogy csak éjszakára marad, reggel elmegy. Ezt a stílust max. 24 évesen alakítja hitelesen egy filmbeli szereplő, és persze Nagy-Kálózynak sem jött össze.
Ehhez hasonló akadályokat kell leküzdenünk, ha folyékonyan akarjuk befogadni a filmet, megérteni a történetet, és azt, hogy melyik szereplő honnan jött, és mit akar. Kisvárosi maffiózókról van szó, rendben, végletekig korrupt politikusokról, mindenkit megvevő nulla iq-s "helyi vezetőkről", akik többször büntetlenül gyilkolnak is - de mondanunk se kell, a végére nem oldódik meg semmi ebből a drámai és krimiszerű konfliktus-gócból. Vagy a forgatókönyvvel, vagy a vágással lehetnek bajok, mindenesetre külön erőfeszítéseket igényel, hogy folyamatosnak lássuk a cselekményt.
A film elején egy új polgármestert kap egy városka, Cserhalmi személyében, akinek az lesz első dolga, hogy elkezdjen a gyanús halálesetek, korrupciós ügyek, és milliárdos tolvajlások ügyében nyomozni. Csak Pilótaként emlegetik a filmben, repülő-múltjának köszönhetően. Közben még felbukkan a női főszereplő, Szandra (a már említett módon), és innentől elszabadul a forgatókönyv. A főhősök összejönnek, a Pilóta nyomoz, a helyi gonosz arcok tovább szemétkednek, mi pedig leginkább kapkodjuk a fejünket, mert folyton az az érzésünk, hogy valamilyen fontos infóról lemaradtunk, ezért nehéz követnünk a cselekményt.
Meglepetésképp adódik egy bevált Columbo-s gyilkos-áldozat helyzet is: a leendő áldozat kettesben van az ellenfelével, és spontán módon megfenyegeti őt, hogy
azonnal megy a rendőrségre, és tönkreteszi. Ezen a naiv alaphelyzeten mindig mosolyog az ember, amikor a 70-es évekbeli Columbo-kban így próbálkoznak az áldozatok (akik akkor még nem áldozatok), de hogy itt is kikaptunk egy ilyet, az meglepő volt. Persze ezen sem akadhatunk le sokáig, mert a filmben a legnagyobb természetességgel ölik meg ezt az áldozatot, és senkinek még a szeme sem rebben, amikor másnap -egy klasszikus maffiózó "megoldásként"- egy friss betonban találják a testét.
Az egész film valamiféle elszánt magabiztossággal működik, a színészek jönnek-mennek, beszélnek és bűnöznek, Nagy-Kálózy Eszter ideje nagy részében egy pulóvert egyensúlyoz a testén, és végig annyira rejtélyes női alak lesz, hogy már-már azt hisszük, hogy a CIA-nak, vagy az MI6-nak, vagy az ukrán titkosszolgálatnak dolgozik a karaktere. Pedig nem kell túl sokat filóznunk a történeten, sokkal jobb, ha csak úgy nézzük, mint egy mai krimit, ami a mostani magyar viszonyoknak megfelelően az erőszakos, romlott és korrupt mindennapokból táplálkozik, és ami csak kicsit túloz, amikor olyan képet fest a valóságunkról, mint amiben majdnem mindenki megvehető, zsarolható, a legkisebb szereplők is gátlástalanok, ha a saját pénzszerzésükről van szó, és ahol a legostobább és legromlottabb emberek irányíthatnak egy adott közösséget, maffia módszerekkel. Szépen vagyunk.
-olasz-
2010-02-21