microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
    

2010-04-22

Vigyázat, Ehető ! - A Francia Bio-Forradalom

ez a méreg, nem (csak) a cián!


Ez a film is már a környezetvédelmi filmek új genrációjához tartozik, mint a Hülyeség Kora, egy másik forradalmi darab, amely letargia helyett, a cselekvés és gondolkodás irányába taszítja azt, aki megtekinti. Valódi forradalmi film ez, amely emberek százmillióinak gondolkodását változtatja meg - és cselekvésrendszerét és politikáját - és életét ...

E film ugyanolyan profi pszichológiával dolgozik, mint a Danone reklámok - csak itt valóban egészséges termékekről van szó, sőt, az egészséges gondolkodásról - azaz a termék tényleg jó:) Reklám- illetve propaganda-film, amely meggyőz téged arról, hogy cselekedned kell - ami, ugyebár a gondolkodással kezdődik ...

A téma a BIO-táplálkozás. Mindenki tudja, hogy a bio a drága szinonimája. A BIO azt jelenti, hogy nem vásárolsz be 4 ezer forintból, hanem elköltesz hatot, és feleannyi cuccot vettél. Ki az ördögnek kell bio, amikor tudvalevő, hogy még a bio sem feltétlenül bio?

Miért akarnál bio életet? Mindenki olcsóbbat akar, olcsóbb almát, olcsóbb cukkinit, olcsóbb és szebb barackokat és banánt. Szóval teszkót és gazdaságosat. Senki nem akar bio-t. senki sem akarja a bio árusok szektás, térítő-jellegű mosolyát, miközben ódákat zengenek egy bio borról vagy hagymáról, ami összességében, lássuk be, csak egy bor, vagy csak egy hagyma. A BIO terjedésének legnagyobb gátja egyébként pont a BIO táplálkozást választók elit stílusa, ami ellenszenvet ébreszt azokban, akik nem bio-k, és sajnálatos módon eszik a sok mérget. Érthető, hogy nem örülnek a szegény, megtévesztett emberek, amikor közlik velük, hogy szörnyű körülmények között élnek, és hogy az étel, amit esznek, rendszeresen mérget tartalmaz, de ahhoz, hogy változtassanak, sokkal többet kell költeniük, és sokkal kevesebbet váaárolniuk.



Nos, a BIO elsőre tényleg ellenszenves tud lenni egy alacsony életszínvonalú közösségben, de érdemes másképp tekinteni az egész kérdést. Jean-Paul Jaud filmje pont ezt teszi meg, megállíthatatlan módon helyezi új alapokra az egész bio-táplálkozás kérdését, mire végignézzük, már semmi sem az, mint előtte - sőt, már az első 20 perc után sem:)

Megtudjuk, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a rákos megbetegedések majdnem 100%-kal nőttek. Megduplázódtak. Megtudjuk, hogy a rák és a vegyszerek közt óriási összefüggés van. Megtudjuk, hogy a mai gyerekek már nem lesznek soha olyan egészségesek, mint amilyenek a szüleik voltak kiskorukban.

Egy idős bácsi megjegyzi, hogy jó-jó, de az átlagéletkor továbbra is egyre magasabb, azaz mégsem lehet akkora a baj. Felhívják azonban a figyelmét, hogy a mai idős emberek 1920-1930 körül születtek, és életük zömét úgy élték le, hogy még "egészséges táplálkozást" folytattak. Apropó: egészséges táplálkozás: azt jelenti, nem mérgezett, nem mérgező ételek fogyasztása. Ez azért fontos, mert ma még azt hiszik az emberek, hogy lehet egészségesen táplálkozni, ha zöldséget eszünk, zöldet,gyümölcsöt, és nem eszünk sok húst, stb. Ez azonban nem igaz, sajnos. Hiába hanyagolod a mekdonaldzot, hiába veszel friss salátát és almát meg sajtokat a teszkóban, ha a "teszkó" (valamely óriás-áruház) olyan gyümölcsöt, zöldséget árul, amit hetente leöntöttek valami gyorsan ölő méreggel. Egy zöld saláta tud egyébként a legmérgezőbb cucc lenni a hatalmas mérgeket megfogó felülete révén. Ez az egészséges életmód csapdája - a guszta zöldség, gyümölcs lehet mérgező.







Az "egészséges táplálkozás" illúzió, minden állat növényeket eszik, amelyeket az állattenyésztő cégek olcsóban kapnak meg, ha nagyüzemileg termesztik, azaz hetente leöntik méreggel. Hitegetjük magunkat, hogy egyszer majd egészségesen fogunk táplálkozni, de erre esélyünk sincs, és közben telnek a napok, és étkezésről étkezésre, rendszeresen fogyasztunk például ólmot. Az állatok egész életükben mérgezett növényeket esznek, hogy a végén mi együk meg őket. Ez azonban nem minden. A készételek, amiket előrecsomagolva, mirelit formában veszünk, gyakran nem is húsból vannak, hanem húsból plusz anyagokból összegyúrva, alakra formázva, panírozva.

Maguk a zöldségek és gyümölcsök is, ha bem BIO-termékek, akkor mérgezőek. Az ember azonban gyakorlatilag nem hiszi el, hogy a rossz ételek mérgezőek, és úgy van vele, hogy biztos költői túlzás ilyet állítani. Egyszerűen nem akarjuk tudni. Nem akarunk tudni róla, mert sokkot kapnánk, amint belegondolnánk az egyszerű ténybe, hogy a gyerekek az oviban mérgezett ételt esznek.

Hogyan is lehet megbirkózni a ténnyel, hogy szisztematikusan mérgezzük magunkat és a kicsiket is? Emlékszik valaki az Erin Brockovich c. filmre? Milyen érzés lehet szülőnek lenni egy olyan helyen, ahol mérgezett a víz, és emiatt a rákos megbetegedések gyakoribbak, mint bárhol máshol? Milyen érzés ilyen helyen lakni - úgy, hogy persze nem tudod megengedni magadnak, hogy elköltözz? Sokkoló! Senki sem szeret sokkot kapni. Az Erin Brockovich-ban gyönyörű az a jelenet, amikor az egyik anya, miután beszélt vele Erin, a kertben felállított medencében fürdőző gyerekekre tekintett, és azonnal kiszedte őket, mint egy horrorfilmben.



Jean-Paul Jaud filmje pontosan erre a pszichológiára alapít. "Nos Enfants nous Accuseront" - azaz "gyermekeink minket fognak vádolni" (nálunk ehhez képest egy bulvár hangévtelű címet kapott). A néző azzal szembesül, hogy a gyerekek betegszenek meg leghamarabb, hiszen már akkor elkezdjük őket mérgezni, amikor még fejlődnek.

Lehet, hogy a saját kajáddal kapcsolatban "toleráns" vagy, de azt látni, ahogyan mérgező cuccokat kanalaznak be az ártatlan kis csöppségek, akik, ha választhatnának, nem ennék a mérgezett ételt - egy életre elveszi a kedved a toleranciától.

Szisztematikus mérgezés: rendszer szinten történik a mérgezés, nem véletlen, nem elszórt esetek, hanem gyakorlatilag az egész berendezkedésünkből adódik (a növényeket, amiket megeszünk, rendszeresen mérgekkel öntözzük, és ezek a mérgek "meglepő módon" aztán a szervezetünkben landolnak). Nemcsak rendszer szinten történik a mérgezés, de rendszeresen is. Minden étkezéssel egy kis adagot. Minden ételben annyi méreg van, amitől nem leszel rosszul - arról azonban senki sem beszél, hogy mi lesz, ha minden nap eszel belőle (rák, rossz egészség, nem egésuzséges gyerekek). Így a boltok polcaira csak ritkán kerül mérgező áru (lásd a magyarországi nagy-áruházakat, ahol hivatalosan csak pár havonta találnak mérgező növényt, vágóhídról származó emberi fogyasztásra nem alkalmas húsból készült termékeket, valójábna azonban minden nap ott vana sok mérgező cucc - csak ezekben a méreg határérték alatt van, azaz nem azonnal ölnek, hanem csak "hosszú távon" (egy 10 éves gyerek már 10 éve mérgezi magát!). Sok kicsi sokra megy, ha minden nap, minden táplálékban található méreg, akkor McLuhan logikájával, egy idő után a táplálék maga a méreg lesz.



A legrémisztőbb természetesen az, hogy amint rádöbbensz, hogy amit eszel, mérgező, megkérded, hogy "oké, és mit lehet tenni, mit lehet enni?" - aztán elmész egy bio-boltba, és elmegy a kedved is. Az ember hamar átlátja, hogy a bio-bolt nem egy járható út. Milliárdosoknak, havonta milliókat keresőknek talán igen, a hétköznapi embereknek nem. Ez van, ezt kell szeretni. Nincs mit tenni, ilyen a világ. Ha nem permeteznék a növényeket, nem teremne annyi növény, és nagyon drága lenne, ha elég lenne egyáltalán. Ha nem permeteznének, a gyomok és kártevők zabálnák fel az egészet, így tehát belátjuk, hogy a mérgek segítségével tudunk ételt termelni, ez a módja, nincs mit tenni.

Ki hinné, hogy mindez fatális félreértés? Jean-Paul Jaud filmjében a BIO gyermek-étkeztetést falu szintjén bevezető polgármester mellesleg ezen is túl megy érvelésben, ő az mondja, ne számolgassunk először, először a lelkiismeretünkre hallgassunk - aztán számolgathatunk ha akarunk. Tegyük fel, napi 3 euró egy gyermek élelme. Megérne-e napi 6-ot, ha tudnád, hogy az az étel nem mérgező? Megérne-e napi 6 eurót, ha tudnád, hogy a gyermeked megkapja az esélyt arra, hogy egészséges felnőtt váljon belőle?



Ráadásul még a tehetős szülők is úgy vannak vele, hogy nem akarják megvonni a gyerekektől az édességet, a bolti, színes papírokba csomagolt cukrozott, színezett, állag-kezelt trutyikat és harapnivalókat. Úgy vannak vele, hogy csak nem engednék árulni az ilyen termékeket, ha tényleg mérgezők lennének.

Aztán belegondolunk a mérgező élelmiszerekbe, és elborzadunk, hisz rájövünk, hogy tehetetlenek vagyunk, mert minden a növényeken alapul. Az állatokat is mérgezett növényekkel etetjük, ezért mérgezőek az álítok is. A szőlőt, amiből a bor készül, azt is mérgezzük, már a malátát vagy komlót is, amiből a sör lesz, hogy a pálinkákat ne is említsük, amik "cefréből" készülnek, és nem bio-gyümölcsből. Minden mérgezett. A tészta is, amiből a spagettit készíted, a paradicsom, de még ha magad készítenéd a tésztát, akkor is, a liszt valószínűleg mérgező búzából készült, szóval ennyit erről. Aztán ott a víz, amiből a zöld teát készíted. Tiszta és totális őrület az egész - jobb is nem belegondolni.

Jean-Paul Jaud ebben az isteni propaganda-filmjében mégis megtalálta a módját annak, hogy egy nagyobb képet adjon, és a sokkot feloldva a nézőt az aktív cselekvés és a totálisan bizakodó hozzáállás irányába lökje. Az ember egymaga lehet, hogy tehetetlen, de az emberek szövetsége, a társadalom már nem, és képes tenni a szisztematikus mérgezés, az "egészségtelen táplálkozás" ellen.



Társadalom szintjén már óriási lehetőségek vannak a fellépésre, a cselekvésre,a változtatásra, ehhez pedig "csak" annyit kell tennünk, hogy elkezdünk tudatosan élni (akárhova nézünk mindenütt ezzel a kihívással találkozunk, legyen az Klíma, környezet, táplálkozás, kultúra - úgy látszik, be kell adnunk a derekunkat, és fel kell adnunk ostoba, felelőtlen, gondolkodásmentes. tömegszerű életvitelünket :)).

A természet ezerrel figyelmeztet és tanít is, irányt is mutat - csak el kellene kezdenünk odafigyelni.



A film 4 szinten döbbent meg minket.

Megdöbbentő először is, hogy kiderül, szinte minden, amit eszünk ólmot tartalmaz (nehéz fém, hétköznapi nevén: méreg). A következő szint az, amikor azon döbbenünk meg, hogy az UNICEF székházban a jelenlévők közül hány ember érintett rákos megbetegedésekben. Újabb szint, a film gondolatmenetének nagy próbaköve, amikor a "hagyományos gazdák" (méreggel permetezők) elmesélik, hogy ők is utálják a mérgeket, de nem tudnak mit tenni, máskülönben a földön nem lenne elég kaja.

Ezek után azonban megtudjuk, hogy az értelmesnek tűnő állítás hálistennek hamis, mert megállapítást nyert, hogy ha minden területet bevetnének, amit lehet, akkor mindenkinek jutna elé élelmiszer. Aztán megtudjuk, hogy a BIO is működik, ráadául sokkal jobban, mint a hagyománoy méreggelpermetezős módzser, Azaz a BIO abszolút járható út.

Egy dolog nem működik csupán, BIO termelésre nem lehet átállni egyik napróla másikra (kb. 3 évbe telik,amíg a föld és a növények is visszanyerik egészségüket).

A film tovább emeli a tétet, az érvelés következő szintjén pedig már az világítja meg a számunkra, hogy ez az egész egy rossz politika spirálja, ami mellesleg Nixon-tól származik, illetve Nixon fogalmazta meg legpregnánsabban, amikor hadat üzent a ráknak, és azt mondta, megtaláljuk az ellenszerét (ez lett Amerika, illetve az amerikanizált világ másik Vietnam-ja). A Nixon-i elképzelés úgy fest, hogy beküldik a tudósokat egy nagy laborba, aztán megszületik a tabletta, amit kiküldenek mindenkinek, és amint rákja van, beveszi, meggyógyul, és kész, minden mehet tovább. A rákkal azonban nem úgy kell harcolni, hogy gyógymódot találunk rá, hanem úgy, hogy nem idézzük elő - szisztematikus mérgezéssel. A gyógyítása sem úgy működik, hogy a pusztító életmódot "közben" folytani lehet mellette - a rákos emberek néha több hónapot töltenek sterilszobában, mert teljesen lepusztul az immunrendszerük. Vegyszerekkel mossák át a testüket - többé semmi sem lesz ugyanaz, mint előtte. Az életmódváltás elkerülhetetlen - és ez még a szörnyű betegség pozitív kimenetele ...

Az elmúlt évtizedekben megduplázódott a rákos megbetegedések száma - egy ápolónő a filmben arról beszél, hogy ő maga is drámai módon tapasztalja, mennyire megugrott a rákban szenvedő fiatalok, gyerekek, és persze idősebbek száma is. E szám évről évre drasztikusan nő.

A másik rossz politika a növénytermesztés kvázi háborús politikája, ami már a Colorado bogarak irtásánál, az I. Világháború után létrejött, a II. Világháború után pedig külön "háborúvá" vált, a burgonya permetezése 1962 óta kötelező. Azt gondoljuk a növénytermesztést iparilag, óriási területeken kell végezni, óriási gépekkel, vegyszerekkel,stb. A filmben azonban elvisznek bennünket egy olyan helyre, ahol egy BIO szőlő-ültetvény és egy nem-bio ültetvény egymás mellett terülnek el. Megtudjuk, megmutatják, hogy a nem-bio ültetvény talaja halott talaj, nincs benne semmi, puszta kőpor az egész és már 40 centivel lejjebb van, mint a BIO ültetvény, és abba az irányba halad, hogy kavics és kövek maradnak csak a föld helyén. megtudjuk, hogy az a baj, hogy halott földbe ültetjük a növényeket, ezért kell őket vegyszerrel, mérgekkel támogatni, védeni, hogy ne pusztuljanak el.

Minden a földnél kezdődik. A BIO gazdálkodás a földet értelmes, természetesen módon alkalmazza, vetésforgóval, a hagyományos, permetező növénytermesztés viszont minél nagyobb a baj, minél halottabb a talaj, annál több "atomot", "napalmot" - vegyszert szór rá. A legmegdöbbentőbb persze az, hogy a BIO szőlő, ahol hemzseg az élet, más talajt is eredményez: tele van földigilisztával, levegővel, szerves élettel. Mindez két egymással tőszomszédságában lévő két földön (a kettőt 4 méter választja el).

Megdöbbentő - ugyanakkor lelkesítő is! Mert lehet normálisan is csinálni, és ha úgy csináljuk elkezdnek megszűnni a problémák, krízisek, amik most egyre csak gyűlnek. Az egészhez az kell, hogy tudatosan éljünk, a többi jön magától - a viták, fórumok, a kisgazdaságok előretörése, a más, új alapú mezőgazdasági politika, minden. csak el kell kezdeni.

Amit most csinálunk, az az, hogy kis adagokban mérgezzük magunkat, naponta, minden korttyal, minden falattal - tesszük ezt azért, mert szerelmesek vagyunk az életvitelünkbe, hogy teszkókba, osanokba, egyebekbe járunk, óriási mennyiségű színes papírokba csomagolt tartósított, állag-kezelt, színezet, antioxidánsokal kezelt, tartósított trutyit és szilárd szemetet vásárlunk, amiknek tápértéke nulla, egyedül élvezeti értéke van - és az is egyedül a cukor miatt. Irányt kell váltanunk, mert a mérgezés nem megengedhető - a földek pusztulása nem megengedhető, és az egész folyamat totális katasztrófához vezet, minden szinten, betegségek, halálozások, éhínség, felmelegedés, klíma-katasztrófa. Ami most megy, az tovább nem megengedhető - ha azonban váltunk, mindenki jól jár. Ez a dilemma, minden mellette, semmi ellene - egyből gyanús !!:)

A franciák nem tétlenkedtek, olyan kormányzati megoldást találtak ki, hogy a mezőgazdaságoknak nyújtott óriási támogatást (9 millárd euróról beszélünk?) nem a termelőknek akarják odaadni, hanem a gyermekétkeztetéssel foglalkozó cégeknek, alapítványoknak - hogy legyen pénzük kifizetni a drágább bio-ennivalókat, és így közvetve támogassák a mezőgazdaságot, amely így rengeteg megrendeléshez jut - de csak akkor, ha jó minőségű árút termel :)) Nagyon komoly, nemde?

Gondoljunk Magyarországra, ahol a nép teszkókba jár ételért, a magyar gazdák meg totál kivannak, mert nem tudnak termelni, mert amit termelnek, többe kerül nekik, mit amennyiért el tudják adni, a kormányzat pedig nem segítette őket. A magyar gazdák már önerőből megszervezték a termelői hálózatokat, és pontosan ez az módja annak, hogy áttérjünk az egészséges élelmiszerek fogyasztására: a termelői hálózatok, és a gazdák, akik nem kezelik méreggel azt, amit ételként később eladnak. A nulladik lépés tehát már meg is történt - sőt, már az első is, mert egy zseniális szociológusnő (francia mintákat követve) megszervezte a magyar termelők és az iskolák, a gyermekétkeztetés inputjainak és outputjainak az összekapcsolását !:) AZAZ: lehet más a táplálkozás, ahogy mondani szokták: lehet más a politika !:)

Javasoljuk tehát, hogy gondolkodj el, szerezz információkat, dogozd fel azokat, és add tovább másoknak is ... Változtasd meg a látásmódodat, és változtad meg az életmódod is ... Ma a legtöbb élelmiszerből hiányzanak a hasznos tápanyagok, amik nélkül nem lehetünk egészségesek, ugyanakkor minden élelmiszerben ott vannak a mérgek - erre akár mérget is vehetünk ...

Érdemes hát elgondolkodni, és változtatni az életstílusunkon, amely mérgező levegőre, mérgező tömegkultúrára, mérgező táplálkozása épül - pokolba hát a mérgező börtönkoszttal!:)

Első lépés: vásárolj termelőktől, legalább is vásárolj magyar zöldséget, gyümölcsöt, és kérdezgesd a zöldségesedet, honnan származik az áru, permetezik-e

plusz hetente 1x-2x ne egyél húst :)
-jepe-
2010-04-22

Címkék: vigyázat ehetõ! bio-forradalom, bioforradalom, bio kaja, bio étel, bio élelmiszer, biopiac



:::::::
  LÁSD: Vigyázat, Ehető ! - A Francia Bio-Forradalom info-file
:::::::
 Nos Enfants nous Accuseront 2008.