2010-06-30
Alkonyat: Napfogyatkozás
A bonyolult szerelmi háromszög
Az Alkonyat-trilógia a harmadik részéhez érkezett, a főhős vámpír-ember szerelmi páros kapcsolata egyre mélyül, és bár ez a film is egy új rendezőt kapott, a hangulata az első filmre emlékeztet, ami jó hír. A második film mélypontja után sikerült újra felfelé mászni a minőségi ranglétrán, ami nem jelenti azt, hogy igazán elégedettek lennénk az eredménnyel.
Az első Alkonyat-film hatásos volt a sejtelmes, esős-komor képi 
világával, a vámpírság elemének szofisztikáltabb felbukkanásával, illetve a főszereplő két fiatal lelassult, de kedves szerelmi kapcsolatával. Aztán jött a második rész, aminek a története sem volt annyira érdekes, és a rendezés is lefelé vitte a hangulatot. Az Eclipse (Napfogyatkozás) visszatért az első film lelassultságához, annyira, hogy itt hosszú jeleneteken át nem történik semmi, csak a főhősök szerelmének érzékeltetése. Az előző filmből a véres összecsapások maradtak meg bennünk a farkasok, vámpírok és az áldozat emberek között, most ez az akciószál is eltörpült kissé a romantika kedvéért.
Mivel ezt a könyvet sem olvastuk, nem tudjuk összehasonlítani a filmbeli történet menetét a könyvbelivel, mindenesetre az az érzésünk, hogy igen megfontolt tempóban halad a cselekmény. Bella és Edward továbbra is nagyon szerelmesek egymásba, és készülnek az egy hónap múlva esedékes érettségi bankettre, ami után Bella átváltozik vámpírrá, a tervek szerint. Meghitt
beszélgetések, kedves suttogások közepette tárgyalják meg többször is, jó döntés-e Bella átváltozása, vagy sem. Itt végig a szerelem erejéről van szó, úgyhogy mi nézők is a vámpírrá válásnak drukkolunk.
De mivel valamivel ki kell tölteni ezt a filmbeli cselekményt is, bejön két plusz szál: Jacob nevű farkasember barátunk szerelmi ajánlata Bella felé, illetve a második részben is fontos szereplő Victoria nevű vámpírlány fenyegetése, illetve még egy: egy ismeretlen vámpírsrác által szervezett vámpírcsapat rejtélyes küldetése.
A rendezés mérsékelt sikerrel gondozza ezeket a szálakat, akadnak hosszú percek, amikor mintha nem történne semmi a vásznon, utána pedig eléggé kiszámíthatóan jönnek elő az újabb előrevivő események. Ha röviden akarnánk megfogni ennek a résznek (filmnek) a lényegét, akkor Bella és Edward mindent feledtető szerelmének
ábrázolását hoznánk fel, a kettejük közti finom vonzalom hangulatos bemutatását (ezt némileg segíti az is, hogy a fiatal színészek kb. az első film forgatása óta az életben is együtt vannak).
Kristen Stewart mintha még visszafogottabban beszélne, mint ezelőtt, keveset szól, és gyakran suttog, amivel a saját "furcsaságát", pontosabban speciális mivoltát tudja kihangsúlyozni. (Minden tini úgy érzi, hogy ő furcsa, szinte minden amerikai filmben elmondják a fiataloknak, hogy ők nagyon "special"-ök, vagyis eredetiek, és ezért nem hasonlítanak a többiekre, nos, ezt a vonalat erősíti a Bella-féle stílus, amiben majd a tinilány nézők magukra ismerhetnek..)
Edward továbbra is a megnyerő, angol arisztokrata stílust adja, ami egyrészt jól áll neki, másrészt külön jól jön az olyan összehasonlításoknál, mint amikor pl. Jacob-bal, a hús-vér farkasemberrel kell rivalizálnia, a "hidegnek" a "meleggel". Mivel sok esemény nem történik, van időnk egy szerelmi háromszög kibontakozására, mondanunk sem kell, a szereplők Bella (emberlány), Edward (vámpírfiú) és Jacob (farkasember-fiú). A fajok ilyenfajta vonzása és rivalizálása végülis nem rossz ötlet, a lényeg, hogy az ezzel kapcsolatos jelenetek hosszú filmperceket képesek kitölteni.
Már a második rész is elég erőszakos volt, de itt még
jobban fokozódik a horrorisztikus vonal, nem jó nézni, amikor fiatalokat tépnek szét vámpírok, vagy ráncigálnak ki kocsikból, hogy megharapják őket. (A film egyelőre "besorolás alatt" megjelöléssel kerül a mozikba, de mi nem ajánljuk 16 éven aluliaknak, emiatt a véres jelenetek miatt.)
Ez a harmadik film nem sokkal vitte előre Bella és Edward történetét, szerelmük elmélyedését viszont pontról pontra követhettük. Az ő kapcsolatuk a lényeg, illetve a nagy napra (ami, igazodva a többi tinifilmhez, itt is a ballagás napjára kitűzött időpont) való készülődés. Emellé jön be a véres vámpírtársaság gyilkolászása, illetve a Jacob-féle plusz szerelmi szál.
A végeredmény egy kissé hosszúnak és vontatottnak tűnő romantikus film, amiben időről-időre felbukkannak gyilkolós jelenetek, helyenként brutális akciókkal. A legjobban a humor hiányzott belőle (végtére is mégiscsak tiniknek szóló filmről van szó), az egyetlen egy humoros beszólás az volt, amikor Jacob félmeztelen kockás hasizmokkal várta Bellát, és Edward megkérdezte a lányt, hogy nincs egy inge a srácnak?
Mindegy, ez egy komoly hangulatú film, ami a vámpír-ember szerelem mélységére épít, és ebbe nem fér bele holmi vicceskedés. Az Eclipse jobban sikerült, mint a második film, de kevésbé lett érdekes és hangulatos, mint amilyen az első volt. Ez természetesen egyetlen Alkonyat-rajongót sem fog zarvarni, a film alkotói, producerei minden idők egyik legjobb premier-bevételére számítanak - biztosan nem véletlenül.
világával, a vámpírság elemének szofisztikáltabb felbukkanásával, illetve a főszereplő két fiatal lelassult, de kedves szerelmi kapcsolatával. Aztán jött a második rész, aminek a története sem volt annyira érdekes, és a rendezés is lefelé vitte a hangulatot. Az Eclipse (Napfogyatkozás) visszatért az első film lelassultságához, annyira, hogy itt hosszú jeleneteken át nem történik semmi, csak a főhősök szerelmének érzékeltetése. Az előző filmből a véres összecsapások maradtak meg bennünk a farkasok, vámpírok és az áldozat emberek között, most ez az akciószál is eltörpült kissé a romantika kedvéért.
Mivel ezt a könyvet sem olvastuk, nem tudjuk összehasonlítani a filmbeli történet menetét a könyvbelivel, mindenesetre az az érzésünk, hogy igen megfontolt tempóban halad a cselekmény. Bella és Edward továbbra is nagyon szerelmesek egymásba, és készülnek az egy hónap múlva esedékes érettségi bankettre, ami után Bella átváltozik vámpírrá, a tervek szerint. Meghitt
beszélgetések, kedves suttogások közepette tárgyalják meg többször is, jó döntés-e Bella átváltozása, vagy sem. Itt végig a szerelem erejéről van szó, úgyhogy mi nézők is a vámpírrá válásnak drukkolunk.
De mivel valamivel ki kell tölteni ezt a filmbeli cselekményt is, bejön két plusz szál: Jacob nevű farkasember barátunk szerelmi ajánlata Bella felé, illetve a második részben is fontos szereplő Victoria nevű vámpírlány fenyegetése, illetve még egy: egy ismeretlen vámpírsrác által szervezett vámpírcsapat rejtélyes küldetése.
A rendezés mérsékelt sikerrel gondozza ezeket a szálakat, akadnak hosszú percek, amikor mintha nem történne semmi a vásznon, utána pedig eléggé kiszámíthatóan jönnek elő az újabb előrevivő események. Ha röviden akarnánk megfogni ennek a résznek (filmnek) a lényegét, akkor Bella és Edward mindent feledtető szerelmének
ábrázolását hoznánk fel, a kettejük közti finom vonzalom hangulatos bemutatását (ezt némileg segíti az is, hogy a fiatal színészek kb. az első film forgatása óta az életben is együtt vannak).
Kristen Stewart mintha még visszafogottabban beszélne, mint ezelőtt, keveset szól, és gyakran suttog, amivel a saját "furcsaságát", pontosabban speciális mivoltát tudja kihangsúlyozni. (Minden tini úgy érzi, hogy ő furcsa, szinte minden amerikai filmben elmondják a fiataloknak, hogy ők nagyon "special"-ök, vagyis eredetiek, és ezért nem hasonlítanak a többiekre, nos, ezt a vonalat erősíti a Bella-féle stílus, amiben majd a tinilány nézők magukra ismerhetnek..)
Edward továbbra is a megnyerő, angol arisztokrata stílust adja, ami egyrészt jól áll neki, másrészt külön jól jön az olyan összehasonlításoknál, mint amikor pl. Jacob-bal, a hús-vér farkasemberrel kell rivalizálnia, a "hidegnek" a "meleggel". Mivel sok esemény nem történik, van időnk egy szerelmi háromszög kibontakozására, mondanunk sem kell, a szereplők Bella (emberlány), Edward (vámpírfiú) és Jacob (farkasember-fiú). A fajok ilyenfajta vonzása és rivalizálása végülis nem rossz ötlet, a lényeg, hogy az ezzel kapcsolatos jelenetek hosszú filmperceket képesek kitölteni.
Már a második rész is elég erőszakos volt, de itt még
jobban fokozódik a horrorisztikus vonal, nem jó nézni, amikor fiatalokat tépnek szét vámpírok, vagy ráncigálnak ki kocsikból, hogy megharapják őket. (A film egyelőre "besorolás alatt" megjelöléssel kerül a mozikba, de mi nem ajánljuk 16 éven aluliaknak, emiatt a véres jelenetek miatt.)
Ez a harmadik film nem sokkal vitte előre Bella és Edward történetét, szerelmük elmélyedését viszont pontról pontra követhettük. Az ő kapcsolatuk a lényeg, illetve a nagy napra (ami, igazodva a többi tinifilmhez, itt is a ballagás napjára kitűzött időpont) való készülődés. Emellé jön be a véres vámpírtársaság gyilkolászása, illetve a Jacob-féle plusz szerelmi szál.
A végeredmény egy kissé hosszúnak és vontatottnak tűnő romantikus film, amiben időről-időre felbukkannak gyilkolós jelenetek, helyenként brutális akciókkal. A legjobban a humor hiányzott belőle (végtére is mégiscsak tiniknek szóló filmről van szó), az egyetlen egy humoros beszólás az volt, amikor Jacob félmeztelen kockás hasizmokkal várta Bellát, és Edward megkérdezte a lányt, hogy nincs egy inge a srácnak?
Mindegy, ez egy komoly hangulatú film, ami a vámpír-ember szerelem mélységére épít, és ebbe nem fér bele holmi vicceskedés. Az Eclipse jobban sikerült, mint a második film, de kevésbé lett érdekes és hangulatos, mint amilyen az első volt. Ez természetesen egyetlen Alkonyat-rajongót sem fog zarvarni, a film alkotói, producerei minden idők egyik legjobb premier-bevételére számítanak - biztosan nem véletlenül.
-lido-
2010-06-30