microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


::: cikkek -> filmekről
    

2011-04-16

Ki/Be Tawaret

megnézzük a ki/be tawaret-et?


A film első 30-40 percében úgy tűnt, egy vadiúj jó magyar filmet látunk, amiből csak néhány évente készül egy-egy elvétve. Megdöbbentően jól indult. Molnár György rendező és forgatókönyvíró társai valami nagyon jó dologba tenyereltek bele, így egyszerűen nem hittünk a szemünknek, amikor az egész elkezdett (konkrétan) szétesni ... Végül sokkal nagyobbat csalódtunk, mintha egy eleve béna filmre ültünk volna be ...
Egy esztétikai elemzés általában arra irányul, hogy megállapítsuk, konkrétan hogyan (milyen kifejezésbéli megoldásokkal) gyakorolja ránk a hatást egy adott mű. E film esetében ez inkább egy légi katasztrófa utáni nyomozásnak felel meg, amikor utólag próbáljuk meg összerakni, nemcsak az élményt, de a filmet is, hogy megérthessük, miért volt olyan kivételesen jó az első fele ...



A nem kis fejtörést okozó feladat megoldása végül persze egyszerű. A film a bonyodalom kialakulását jól elodázta, s ezért a "bevezetés" rész élvezetesen hosszúra nyúlhatott. Bevezetés: életképek, élethelyzetek Budapesten, a valóságban. Adott egy nőgyógyász, Sugár, akit Schlanger András alakít, meglehetősen Boguslaw Linda stílusban, hangulatban. Sugár karaktere valójában a film kulcsa, motorja, sőt, üzemanyaga is. Egy kulcs a mai valósághoz. Egy késő 40-es férfi, aki jobb társadalmakban élete csúcsán lenne, mint James Bond, és aki Budapesten nőgyógyászként dolgozik, és imádja a munkáját, és jól is csinálja. Hát igen, ez az a férfi típus, amelyből a lehető legkevesebb fordul elő a mai valóságban. 1990 óta Budapest elvileg ugyanolyan ország, mint Ausztria vagy Franciaország, a valóság azonban az, hogy a ronda és korrupt hatalmi organizmus, ahelyett, hogy 1990-ben visszahúzódott vagy kipusztult volna, továbburjánzott, és jól visszafertőzte az egész társadalmat. Ma a lehető legritkább esetekben találkozni olyan férfiakkal, akik jó munkát végeznek (nem valami butaságot, hanem konkrétan tesznek valamit, pl. segítenek az embereknek), és normális pénzt keresnek belőle, és úgy, hogy maguk is normálisak lehetnek - és még a szabadságukat is megvalósítják ... Totál ritka ...
(Talán ezért is ugrott be egyből Boguslaw Linda, aki Xantus János filmjében, az Eszkimó Asszony Fázik-ban egy olyan budapesti srácot alakított, aki mintha nem is a '80-as évek Magyarországán élet volna, hanem valami képzeletbeli Budapesten.)



Sugár, túl a munkán, szaxofonozik, egy füstös bárban, és a film elején egész jól ! Imádja Coltrane-t, és nagyon komoly művészi integritással rendelkezik - amikor a bőgőszóló (?) közben leül a színpad melletti asztalhoz, a menedzsere meg egy srác elkezdenek hozzá beszélni - mintha a zene ott sem lenne. Ő azonban pontosan jól viselkedik. Ilyenre csak azok képesek, akik tényleg szabadok. Sugár cigarillo-t szív, és közben egy pesti bérház x-edik emeletén egy átlagcsempés fürdőszoba átlagkádjában relaxálva megtalálja a "peace of mind"-ját. Napközben pedig egy kockás terítős étterembe jár menüt enni. Ez a Sugár karakter igazi unikum. Nemcsak a valóságban ritka, de a magyar filmekben is (nem is emlékszünk, mikor láttunk hasonlót, egy valóságos, Budapesten élő, hétköznapi - de szabad és jó életet élő férfi karaktert). Sugár karaktere az, amitől a film egyszerűen káprázatosan jól indul.

A másik komponens pedig a film fényképezése !!! HD videó! Tökéletes - a lehető legjobb hozzáférést biztosítja a valósághoz, értsd, amíg filmre forgatva a hangsúly elcsúszik a fényképezés oldalára, addig HD videóval könnyebb, gyorsabb, észrevétlenebb az egész kamera stáb, az egész fényképezés, és sokkal rugalmasabban tudja rögzíteni a színészek által létrehozott játékot - ami így, hogy nem egy reklámfilmforgatásra emlékeztető a szitu, valóban játék tud lenni. A film cinematográfusa, Csukás István valódi specialista, rengetegszer dolgozott videóval, akkor, amikor az még egyáltalán nem produkált ilyen könnyen látványos eredményeket. feLugossy László Önuralom c. filmjét például konkrétan kísérleti filmnek lehet nevezni, ami a '90-es években a mozgókép boszorkánykonyhája volt!:)


Csukás
e filmet már úgy fényképezhette, hogy a technika immár felzárkózott a kreativitáshoz, s így az amerikai filmek stílusában a kamera stáb volt a játékért és nem fordítva. Amikor a szereplőket követve a kamera lesétál a kisföldalatti egyik állomására (a szokásos filmes bevilágítás nélkül!(?)), úgy vagyunk vele, hogy "ez szép!" - ilyet általában csak külföldi filmekben látunk, vagy igénytelen tévés vacakokban.

A film nagyon jól kezdődik, és ebben komoly szerepe van Kerekes Vicának, aki a kezdetben erőltetett ruhatárán túl (amiről nem tehet) kitűnően hozta a belvárosi lány ugyancsak valóságos karakterét. Fiatal lány, felnőtt férfi, kifejezetten izgalmas történet bontakozhatott volna ki ...



A film azonban elkezd szétcsúszni. Egyszerűen nem értjük, hogy az értékelhetetlenül rosszfej kis Sugár (Sugár fia) hogyan kerül vissza a történetbe újra és újra. Kirúgta a lányt, konkrétan szemét volt vele, többször is - de valami miatt mindig vissza tudja szerezni a lány bizalmát ... Ekkor kezd el leesni: basszus, lehet, hogy ő a főszereplő!:))) Lehet, hogy a forgatókönyvírók ezt a fura, szétesett karaktert azért dédelgették ennyire, mert azt gondolták, hogy róla szól a film? De akkor honnan volt érzékenységük a Sugár karakter előhívásához? Lehet, hogy nem is hívták elő, hanem valós személyek karaktereiből gyúrták össze?

Akárhogyan is, a filmben van egy pont, ami vízválasztó, konkrétan látod, hogy na, itt szúrják el a filmet. A lány bemegy egy trafikba, ahol Sugár korábban már járt, és nagyon tetszett neki egy gleccser-napszemüveg, plusz egy víziló totem is (egy tawaret, a terhes nők védőszentje - innen az eszméletlen módon erőltetett cím). A lány ajándékot akar a kis Sugárnak, és elveszi a víziló figurát. Plusz, megtetszik neki a napszemüveg, és megkérdi mennyi, a hölgy mondja: 28 ezer (a lány totál le van égve).
Következő jelenet:
Kerekes Vicán ott a gleccser szemcsi ...
A kis Sugárnak odaadja a víziló figurát, ajándékba ...
a kis Sugár elkezdi visszahódítani (hozzádörgölőzik, a lány pedig megadja magát (ouch))
a lány barátnője elveszi a gleccserszemüveget tőle, csak úgy, ennyit a szemüvegről ...


Nos, itt volt a töréspont, a film itt siklott ki, nem is akárhogy ...
Innentől minden megváltozik, egy totál szétesett filmet látunk ... anélkül, hogy részleteket említenénk, a kis Sugár 1x még előadja a hozzádörgölőzős visszahódítását ... amiért nem a kis Sugár a hibás, hanem a forgatókönyvíró stáb ... kérdezzenek már meg néhány cool belvárosi lányt, hogy mit reagálna ilyen helyzetben ... (tuti nem azt, amit Kerekes Vica karakterének kellett)



A film látványosan elválik a valóságtól ... és közben elkövet 2 további durva hibát is ... Nemcsak Sugár karaktere sikerült ugyanis megdöbbentően jól, de menet közben létrejött egy professzornő és egy professzor, sőt egy rendőrlány révén egy egész komoly vígjátéki szál. Nos, ezt a szálat (is) úgy csapták agyon, mint egy legyet. Csak azért, hogy Kerekes Vicának legyen oka odaköltöznie Schlanger Andráshoz. Nagyon-nagyon hervasztó volt ezt (is) látni ... És akkor nem említettük, hogy Kerekes Vica barátnője átmegy árulóba (aminek semmi jelentősége), és ezzel ki is írja magát a filmből ... Nos, egy jól megírt filmben ilyen sincs ... a barátok, barátnők nem csinálnak ilyet - csak úgy (itt "árulásra" semmi oka sem volt Kovalik Ági által alakított barátnőnek, sőt, maga az "árulás" is csak szúnyogcsípés szintű volt, és utána szépen rendbe kellett volna tenni ezt a szálat – is).

Sajnos, nagyon úgy tűnik, hogy a film második felét más szemmel írták ... Amit az elején egy szerencsés csillagzat alatt tökéletesten összehoztak, azt később, úgy látszik, elkezdték aggyal tovább bonyolítani, továbbgörgetni, és megoldani - és sikerült az egészet tönkrezúzni. Az a remek film-alap, amit az elején intuitív üzemmódban összehoztak, végül repült a kukába ...
Kár érte, eléggé nagy kár ...

-jepe-
2011-04-16

Címkék: Csukás István, Kerekes Vica, Boguslaw Linda, Coltrane



:::::::
  LÁSD: Ki/Be Tawaret info-file
:::::::