Magyar Mozi-Labor / Hungarian Movie-Lab

A szakmai know-how-t elsajátító, teljes joggal érvényesülni próbáló, elszigetelt alkotói személyiségek próbálkozásait, hogy valami olyasmit alkossanak, ami illeszkedik a kultúrába (vagy nem). Ezren támadják ugyanazt a falat, végül azonban az alaptáborban kialakul a konszenzus, hogy nem is érdemes igaziból megpróbálni, mert legjobb esetben csinálna valaki egy jó filmet, de a nézők akkor sem lennének rá vevők, szóval nincs valódi megoldása a problémának. Miközben a HD videó korát éljük, egy olyan szabadsági fokot értünk el, amiről korábban a filmesek álmodni sem lettek volna képesek ...

"movie is our art" - legyen
a film népművészet :)))

Félreértés ne essék, a filmművészek elegendő képzést és elegendő lehetőséget kapnak, kapnak, senki sem akarja megmenteni őket. A Mozi Labor projekt egészen másról szól: a filmkészítés népi szintre emeléséről - aminek egyik mellékes hozama lehet, hogy a filmrendezők is egyre jobb filmeket fognak készíteni. Amerikában a filmrendezés nem privilégium - ha valaki hozzáfér egy projekthez (pl. ír egy jó forgatókönyvet), meg is rendezheti, a filmek mégsem "rendezői filmek" :)

"movie is our art" - legyen a film népművészet :)))))

A Mozi Labor projekt lényege, hogy évente 50 millió forintból egy teljes év során egymás után, egyre másra készülhetnek izgalmas, jó "filmek", 50 válogatott jó darab.
A Mozi Labor projekt keretében bárki készíthet filmeket, éspedig könnyen és gyorsan. Bead egy projekt-leírást, a kurátorok gyorsan átolvassák, és ha tetszik, máris mehet, következő hét keddjén már foroghat is a projekt.

A pénz azonban nem fordítható honoráriumokra, csak technikára, cateringre, utazásra, szállításra, meg ezekhez hasonló valós tételcsoportra. Egy-egy film kaphat 10-15-20-30 ezer forintokat is, és 150-200 ezer forintot is, de akár néhány millióig is el lehet menni, ha egy olyan projekttel találkozik az ember, mint a Magasfeszültség. Miért is ne? A támogatás lényege, hogy a projekt létrejöhessen, megvalósuljon, s nem az, hogy mindenki professzionálisan felvegye a fizetését.
Az alkotók a filmnek valamilyen (50+) százalékban jogtulajdonosai, úgy, hogy ha a film sokat menne a mozikban, abból bevételük is lehessen.
Azaz: a Movie Lab projekt abban segít, hogy valaki az álmát megvalósíthassa, ha van neki. Mégis, pont abban a szegmensben ad támogatást, ahol az emberek NULLA forintból is csodákat művelnek.

A támogatást gyakran önerő, illetve fedezet letétele mellett lehetne megkapni. Azaz, valaki letesz 200 ezer forintot, megmondja, hogy ezt az összeget akarja erre és erre a projektre fordítani, és akkor megkapja a támogatást, a letét pénzt pedig visszakapják, ha a produkció lezárult (forgatás után egy részét, vágás után a másik, kisebb részét).
Útifilmeket, utazásos projekteket a lehető legkevésbé támogatnánk, de ha valaki Berlinben akar forgatni valamit, akár arra is kaphat pénzt, de úgy, mintha Budapesten forgatná, úgy, hogy a projekt ne válhasson megélhetési forgatássá, tehát pont az utazást nem fizetnénk, meg a cateringet - de ez részletkérdés.

A legfontosabb kérdés az az, hogy:
- milyen filmek készülnének ?
- kik lennének az alkotók ?
- hol vetítenék a filmeket?
- kik néznék meg és mennyiért ?

a filmekről:
Ami a filmeket illeti, nem rövidfilmek, és nem kísérleti filmek. Bár videóművészeti projekteket, és kísérleti filmet is támogatnánk, miért is ne, de a hossz nem lényeges. A film hossza annyiban meghatározó, hogy meg lehessen nézni.
A műfajok: bármi. A primér dokumentációtól, a biciklis filmeken, környezetvédelmi filmeken, zöld filmeken túl oktatófilmek, dokumentumfilmek, téma iránt, ügy iránt figyelem felkeltő filmek, szociográfiák, oknyomozó filmek, és persze rövidfilmek, kisfilmek, színházi felvételek, kisjátékfilmek - bármi jöhet ...

Ami nem lehetséges, az az, hogy valaki a készített filmet kommerciális célra használja, akár újravágva is - például zenei videóklip formájában, tévének eladott utazósfilm, akármi formájában. De az eredeti projekt végtermékét természetesen értékesítheti az alkotó, és az alapítvány is.

A filmek műfaja nem érdekes, a minőség az, ami számít (beleértve olyan normák betartását, mint drogok, cigaretta, alkohol szerepeltetése, vagy esetleg fikciós filmben erőszak). Ha a film jó, ha jó a minősége, és élvezetes, akkor máris valami jó dolgot hoztunk létre. Az összes filmtípus közül legkevésbé a fikciós, illetve narratív filmek számíthatnának támogatásra ...

az alkotók:

Bárki, aki szeret filmet készíteni. Rengeteg fiatal van Budapesten és vidéken is, akik megdöbbentően profi és szép filmeket készítenek, semmiből, pusztán azért, hogy valami jót hozzanak létre. Gimnazisták, egyetemisták, egyszerű emberek, de nincs korhatár, és persze a filmművészetisek is pályázhatnak bármikor, iparosok, bárki. A Mozi-laborban mindenki egyenlő, és csak a filmek számítanak.

Egy-egy alkotó akár havonta csinálhat filmet, ha annyi film van benne, miért is ne ?:)
A Movie-Lab pedig nemcsak pénzzel, de beszélgetéssel, tanácsokkal, nyitott érdeklődéssel is katalizálja, hogy az alkotók megcsinálhassák, amiről álmodnak.

hol vetítenék:

Művészmozik kistermeiben, ünnepi alkalmakként, mondjuk egy héten egyszer, mondjuk hétfőn este a Toldiban, Odeonban - kezdetben. Minden vetítésnek kell azonban, hogy legyen fesztiváljellege :))
Később a Youtube-ra is felkerülnek, hogy még többen megnézhessék (ami a lehetséges támogatók számára külön vonzerő, nem mellékes ugyanis, ha tudják, hogy összességében 10 ezrek fogják látni a "kisfilmet", indie-filmet, amire 200 ezer forintot adtak :)))

A vetítések fesztiváljellege értelmes közönséget vonzana, a belépőjegyek pedig nyomott árú jegyek lehetnének, mondjuk idén a szemle 500 forintos jeggyel operál, ez jól is hangzik, legyen 500.

fontos:
Fontos, hogy a movie-lab projektek végeredménye jogilag mindig tiszta film kell, legyen. Ez azonban nem szigorúság, hanem kommunikációra nevelés: ha valaki akar egy zenét, beszéljen zenészekkel :) Budapest tele van tehetséges zenészekkel. Persze ez sem vasszigor, nem vonatkozik az összes tételre, például az összes "statisztára", a felvételeken látható falakon lógó festményekre, stb. :))

A Movie-Lab, igen, a Balázs Béla Stúdió nyomán lehetne egy filmes alkotóműhely, de ez nyitott lenne, mint a bringakonyha, és nem kell hozzá filmművészetis végzettség - cserébe azonban bárki pályázhat, nemcsak rendezők, de dramaturgok, színészek is, bárki, és ha valaki olyan vizsgafilmet készít, amivel a Movie-lab is szimpatizál (beleértve a HD videó formátumot), akkor megkapja a támogatást, miért is ne? Szabad országban élünk, nemde ?!:))

A végeredmény:
Egy pezsgő filmkultúra. Szabad, indie filmekkel, amelyek a nézők érdeklődését előfeltételezik! Igen, ez a Youtube-os (Youtube-hoz köthető) friss, vadiúj filmes kultúra becsatornázása is akar lenni filmkultúránkba. Embereket érdeklő MINDENFÉLE filmek, össznépi kreativitás - és az, hogy mindenki, aki fimben gondolkodik, azt érezheti, hogy ha jó minőséget produkál, akkor az ő filmje (is) számít ...
Movie-lab - hogy minden film számítson :))
És gondoljunk bele, a nagyjátékfilmek alkotói két részre oszlanának, lesznek, akik időről időre készítenek filmeket pro bono is - és lesznek akik nem ... És ha egy rendező népszerű a low budget, indie projektjei miatt, akkor népszerű, mint rendező, anélkül, hogy egy darab 400 milliós filmet készített volna, és ha majd készít, a 20-30-50 ezres nézőszám teljesen racionális várakozás :)))

ÉS amikor a mozikban olyan nagyjátékfilmek jelennek meg, amelyeket az indie szférában már népszerű alkotók hoztak létre, akkor harapni lehet majd a különbséget ... mert az ilyen alkotóknak valódi közönségképük van, valóban érzik a közönséget, és emiatt a filmjeik sokkal valószínűbb, hogy jók lesznek ...

... és akkor létrejön a brazil foci szintű új magyar film :)))