Rossz Tanár
Jack Black fantasztikus előadása (Rocksuli) óta tudjuk, milyen az, amikor egy teljesen normális infantilis buligép próbál meg gyerekeket oktatni, véletlenül. Jack Black volt az első, aki másnapos volt és hihetetlenül laza, miközben 15 gyerekszempár fixírozta őt, mit fog nekik tanítani.
A Rocksuli nagy siker volt, Jack Black teljes mértékben önmagát adta, és mindenki boldog volt a végén (a producereket is beleértve). Most hasonlót próbáltak ki az alkotók Cameron Diaz-zal, aki bár szőke, nem cicababás, bár műmelleket akar magának, mégsem buta, csak úgy tűnik, egyszerűen nem érdekli semmi, ami a tanítással, gyerekek nevelésével kapcsolatos.
A történet belevág a közepébe, Elizabeth éppen lekopni készül az iskolából, ahol egy szezont tanított, mert reményei szerint férjhez megy a gazdag barátjához. Miután kiderül, hogy tényleg csak a pénzéért járt vele, a pasija szakít vele, és vissza kell mennie tanítani. Ezután jönnek azok a jelenetek, amik azt ecsetelik, Elizabeth mennyire nem tanárnak való – (ő is) másnaposnak tűnik az órákon, csak tv-s sorozatokat nézet a diákjaival az órán, füvet szív a szünetben, és amúgy semmihez sincs kedve, ami a tanítással kapcsolatos. Ezek nem annyira vicces és sokatmondó jelenetek, mint lehetnének, de Diaz flegma játékát valami miatt mégis bírjuk.
Felbukkan egy-két ígéretes szál ( a Lucy Punch által alakított Mókus nevű kolléganő, és az udvarló tornatanár), de végül egyikből sem lesz semmi érdekes kibontakozás. És így megy majdnem a film végéig, nagyobb konfliktusok és igazán nevettető pillanatok nélkül – Diaz karakterét semmi sem tudja kizökkenteni a nemtörődömségéből. Azért a vígjátéki mellékszereplők sokat nyomnak a latba, Lucy Punch és Jason Segel remek játékot művelnek.
Justin Timberlake viszont csak egy furcsa mellékszereplő lett a filmben, bár szerintünk tehetséges színész is, itt nem adódott rendes kifutási lehetősége (hogy finoman fogalmazzunk). És ahhoz képest, hogy Diaz és Timberlake majdnem 4 évig jártak együtt "az életben", itt nem sok vonzódást éreztünk köztük...
Kissé meglepő, hogy itt nem úgy megy a menet, hogy Diaz eleinte rosszfej tanár, aztán valami miatt megembereli magát, és sikeres-kedves-rendesen működő lesz, vagyis a szükséges jellemfejlődési íven végigmegy. Itt – nem árulunk el titkot ezzel – nem történik semmi ilyesmi, az antiszociális, önző és hideg Diaz a film végére csak bizonyos szempontokból lágyul meg, és így nem érezzük azt a katartikus változást, ami a gyerekek és a jófej tanárbarátok hatására végbement volna Elizabeth-ben.
Viszonylag kevésszer tudtunk nevetni a poénokon, mivel a Diaz által előadott tapló-vonal nem mindig vicces, de azért az egész filmet nem tartjuk elrontottnak. Sokszor felszabadító olyan karaktereket követni, akik az átlagostól eltérően intézik a dolgaikat, és az olyan egyszerű gegek, minthogy Elizabeth kiköpi az ajándék sütit (amit az egyik diákja mamája sütött neki), vagy zsarolástól és csalástól sem riad vissza a mellnagyobbítás-projektje érdekében, ebben a nem túl szofisztikált történetben helyénvalók.
Összességében a normál nyári vígjátékok középmezőnyében fut a Rossz Tanár, ami így nem okoz igazán csalódást, mert sejtjük, mit várhatunk tőle. Cameron Diaz magas, vékony és tapló egyszerre, viszont elhisszük neki, hogy tényleg csak a nyári szünetek és a nyugis munka miatt választotta a tanári pályát, és azt is, hogy műmellekkel boldogabb lenne...Végülis jó, hogy született egy női Rocksuli-féle film is, mert furcsa is lenne, ha csak férfiak lehetnének másnaposak és elröppentek...