Colombiana

Persze előképek akadnak ehhez a sztorihoz, épp Besson-tól, a Leon, a Profi és a Nikita egyaránt egy fiatal lány gyilkolás-sorozatát mutatja be, bár a Nikitából hiányzik a bosszú-motívum.


A Leon-ban a 12 éves fehér atlétatrikós Mathilda segít Leon-nak kivégezni a gonosz embereket, a Nikitában pedig testresimuló ruhában vív közelharcot a bérgyilkossá lett Nikita. A Colombiana-ban ezek az elemek újra megjelennek, de ez csöppet sem zavaró, mert a ruganyos és csinos Zoe Saldana-n ugyanolyan meggyőzően tud akciózni, mint Anne Parillaud (Nikita), és hasonlóan telitalálat rajta az atlétapóló, mint a kis Natalie Portman-en volt a Leon-ban.

A film egy nagyon feszült jelenettel indít, egy kolumbiai maffiavezér beszél az egyik barátjával, aki “mintha a fia lenne”, és mi már tudjuk, hogy ennek nem lesz jó vége. A 9 éves Cataleya apja került összetűzésbe a maffiával, és – a Leon nyomain haladva- a kislány hamar árva lesz. Kiderül, hogy az értelmes és szép kislány mennyire kemény és céltudatos is egyben, a szülei meggyilkolásának percétől csak a bosszú élteti, és ezt a kicsi Cataleya-t játsszó színész kislány (Amandla Stenberg) igazán pontosan tudja érzékeltetni. (Hatalmas kék szemei szinte betöltik a képmezőt, és a tekintetéből mindent ki tudunk olvasni..).



Az elég jó, hogy a történet nem siet a kislány Cataleya lecserélésével a felnőtt lányra, és nem vált át pár perc múlva Zoe Saldana-ra, hanem hagy a nézőknek időt, hogy egy gyerek szemével is láthassák a tragédiát, és a bosszú elemének felbukkanását. Aztán váltunk, a már “nagy” Cataleya egy Nikitás parókában és magassarkúban nekiront az autójával egy rendőrautónak, és nagyon meggyőzően adja elő magát, mint egy részeg, semmiről sem tudó szétesett lányt. Viszonylag egyszerű effekt, de valóban hatásos az a kontraszt, ami a rendőrök közt dülöngélő lány és a magáramaradt, váratlanul célirányos, ruganyos géppé változó Cataleya között van.

A lánynak nem ez az első akciója, a bosszúhajáratában már 22 halott maffiózó van a számláján, de mi ezt az látjuk elsőkként, és ez eléggé izgalmas és jól kivitelezett (és a leendő áldozatok testére festett orchidea-motívum is jó ötlet). A továbbiak is hasonlóan okosan kitalált (és gyakran véres) leszámolások lesznek, de az erőszak-fok nem haladja meg, mondjuk az 1990-es Nikita szintjét. Zoe Saldana tökéletes választás volt a szerepre, nyúlánk és izmos alakja látványossá teszi az összecsapásokat, és Cataleya érzelmeit is átélhetően érzékelteti. Jó őt nézni, megnyugtatóan pontosan végzi a (színészi) feladatát, és a már említett lányos szerelésekben (kissort, atléta, stb..) remekül megtestesíti a Besson-féle lány hősnő képét.

Egy egyszerű szori-alapból sikerült egy részletekbe menően jól működő forgatókönyvet létrehozni Bessonéknak, és ehhez egy rendbenlevő rendezés és kifejezetten jó színészi játékok (a két Cataleya) tartoztak. Nem kell meglepetésekre számítanunk, a bosszú hadjárat úgy halad a maga útján, ahogy annak történnie kell, de ezzel együtt látványos és izgalmas akciókra számíthatunk, ami azért rugaszkodik el a “sima” akciófilmek szintjétől, mert Besson és Saldana egy mély és szerethető karaktert hoztak létre.

Műfaján belül (érzelmileg telített akciófilm) elégedettek vagyunk a Colombiana-val, és az elődjei, a Nikita és a Leon is befogadnák a lány-bérgyilkosos Besson-filmtermék családba...