Gaudí: A spanyolul modernizmusnak nevezett szecesszió egyik legnagyobb alakja. Nem csak épületeket tervezett, hanem házainak belsõ tereit, utcai lámpákat, bútorokat is. Összetéveszthetetlen, gyakran organikus építészetként jellemzett stílusa mór, gótikus és barokk elemeket használ a régiségbõl, ezt ötvözi sajátos módon mesebeli megoldásokkal: gombakalapra emlékeztetõ tetõk, arcot formázó ablakkeretek, összetört cserépbõl és csempébõl kirakott színes mozaikok, egy elszállt elme hihetetlen alkotásai. Annak idején akár õrültnek is tarthatták volna, ha kicsit konzervatívabbak a városatyák, de így szerencsére inkább sok nagy megrendelést adtak neki. Legnagyobb, máig befejezetlen mûve a Sagrada Familia székesegyház, a spanyol katolicizmus utolsó hatalmas alkotása. Gaudí 200 évre becsülte a felépítéséhez szükséges idõt, de groteszk halála (egy villamos alatt végezte, ismeretlen holttestként regisztrálták, mert senki nem ismerte fel) miatt annyira sem sikerült befejeznie, mint tervezte. Azóta vitatkoznak az építészek és szakértõk, hogy a fennmaradt tervek alapján befejezhetõ-e az építkezés, vagy csak az eredeti elképzelés karikatúrája lenne.