De ez nem az õ hibájuk volt, hanem a magyar törvénykezésé, illetve az akkori helyzeté, hiszen „a tilos" a frekvencia-moratórium miatt nem is igényelhetett legálisan engedélyt a rádiózásra, helyi adó üzemeltetésére, és így beleesett a „nem engedélyezett sajtó-produktum gyártása és terjesztése" címû büntetendõ kategóriába, miközben az alkotmányban már ott volt a szabad vélemény nyilvánításról szóló törvény. Így, - ahogyan ezt Halmai Gábor alkotmány-jogász (!) annak idején megvilágította - „a tilos" az alkotmány szellemében járt el a gyakorlatban, és a btk -val került szembe, vagyis a „szabad vélemény-nyilvánítás" a kriminalitás szintjére süllyedt, ami nem igazán volt megengedhetõ. Szóval, a Tilos-rádió egy média-jogi precedens.  Amikor aztán 93 nyarán elkészült a frekvencia-törvény, a tilos is szépen felfüggesztette az adást, hogy rendesen megkapja a neki való engedélyt. (Ha nem tette volna, az kizáró ok lett volna). Végülis hivatalosan  95 szeptemberétõl létezik.  A Tilos mûsora : (folyt)