keresés:
Beszélgetés Kelet és Nyugat között (1978)
Conversation between East and West
(a cspv szerk-ek szavazata)
hossza: 3 perc
nemzetiség: német
műfaj:
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
információ:
Bódy Gábor első igazi videomunkája rendkívül izgalmas pszichés helyzetet ábrázol a hetvenes évekből, a vasfüggöny időszakából. A Kölnben élő művészbarát, Marcel Odenbach és a budapesti Bódy Gábor szappanbuborékos ajkakkal, némán kommunikálnak a videokamera előtt. A drámai hangulatú, egyszerű dramaturgiájú mű útmutató a Bódy Gábor által kezdeményezett új narrativitás irányába.
--- idézet az INFERMENTAL 1980-1986 folyóiratból:
A háromperces Beszélgetés Kelet és Nyugat között már hároméves volt 1981 -ben, amikor bekerült az Infermental első kiadásába. A 25 éves Marcel Odenbach és a 32 éves Bódy Gábor egymás mellett ülnek a pódiumon. A tévénézők számára jól is mert névtáblák nem hagynak kétséget kilétük felől. A kamera a látszólagos szóvívók arcára irányul és mind élénkebb lesz, mennél hevesebbé válik a vita. Odenbachnak (Nyugat) habzik a szája. Tolmácsra nincs szükség. A nyelv egyetemes. A hangot egy fuvóshangszer veszi át. A képi nyelv is bárhol érthető. Keleten és Nyugaton egyaránt. Érthető volt, hogy nem tartalmak közvetítésén volt a hangsúly, hanem a művészek, Odenbach és Bódy expresszivitásán. És érthető volt az is. hogy a szokásos tévépódiumnak semmi más funkciója nem volt, mint a nyilvánosság előtti kifejezés játékának érvényre juttatása.
A megszokott struktúrákat (tartalomátvitel és beszélgetésraszter) múvészbeszélgetéssé és preformance-kulisszává szerel
ték át. Odenbach és Bódy a meglévőt átstrukturálták a sajátjukká. És azért szórakoztató ez a háromperces videó, mert – az idegenség eszközeivel – a magunk kifejezési lehetőségeinek hitét adja vissza. A "Beszélgetés Kelet és Nyugat között" a Basic- (polit-, tévé-)nyelwel vértezi fel magát. Nem kifejezésre akar juttatni valamit, hanem – legalábbis ezegyszer – egyszerűen LENNI. Éppen ez volt az Infermental-magazin kiindulópontja: életet nyerni és életre ébreszteni, kreatívvá és fantáziadússá válni. Szemben az egyébként megszokott stratégiával, amikor érveket és bizonyítékokat szállítunk egy előregyártó« elmélethez, egy túlerőben lévő dogmához. A Bódy-Odenbach-beszélgetésnek nem az idegenség, hanem a saját-ság volt a tárgya. Ez praxis volt. Az elméleti bebiztosítást meghagyták másoknak. Ilyen módon semmi sem mehetett veszendőbe.
Odenbach és Bódy ebben a kisvideóban pusztán jelen vannak, és velük együtt az első Infermental-kiadás munkái merő jelen létet nyújtanak, mindenekelőtt jelenlétet. A nagy kibontakozás tanúi vagyunk. És öt év után visszatekintve, a stratégia még mindig az első pillanat jókedv- és bátorság-stratégiája, az új médiumok (tévé), egyszersmind a régiek (a pódiumvita) elsajátításának bátorságáé. És ezzel az Infermental által kiváltott MOZGALOM teljesen ellentétben áll a védekező stratégiával, mely a nyolcvanas évek elején s még ma is, a nyolcvanas évek vége felé közeledve, még mindig arra spekulál, hogy a művészetet vagy ezt vagy azt védelmezze, például az új médiumok támadásától, minek során visszavonulási csatározások mindegyre rezignációba és frusztrációba fulladnak. ( . . . )
[Dietrich Kuhlbrodt: INFERMENTAL I. in: INFERMENTAL 1980-1986.
Szerk. Veruschka Bódy. H.n., é.n. (Budapest 1986) 12-13.1.]