információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
"1647 különös év volt - jelek tûntek fel égen és földön,
végzetes és rendkívüli események árnyékát vetítve elõre."
(Henryk Sienkiewicz: Tûzzel-vassal)
A XVII. században a lengyel-ukrán határvidéket a kozák felkelés tartotta rettegésben. Egy fiatal lengyel, Skrzetuski ezredes éppen hazafelé tart a Krímbõl, amikor a sors összehozza a szétesett hintójában veszteglõ gyönyörû Helenával. Elsõ látásra beleszeret, és érzelmei nem is maradnak viszonzatlanul. Helena nagynénje azonban már egy Bohun nevû ukrán katonának ígérte a lány kezét, cserében a férfi lemondott a családi birtokra támasztott igényérõl. A nagynéni az ifjú Skrzetuski felbukkanásával megváltoztatja döntését és áldását adja kapcsolatukra. Az õrülten szerelmes Bohun teljesen elveszíti a fejét, felgyújtja a birtokot, és megöli a nagynéni fiait.
Skrzetuski barátja, Zagloba segítségével sikerül Helenát Bar várába menekíteni, ám mialatt Skrzetuski a lengyel Wisniowiecki herceg parancsnoksága alatt a kozákok ellen harcol Ukrajnában, Bohun csapatai beveszik a várat, elrabolják Helenát, és titkos helyre viszik. Ettõl kezdve a harc a két szerelmes férfi számára magánháborúvá válik.
Skrzetuski riválisa nyomába ered szolgájával, Rzedziannal, és csatlakozik hozzájuk három barátja is: a kövér, kedélyes hencegõ és nagyivó Zagloba; Wolodyjowski, aki mesterien bánik a szablyával; és Longinus, a Don Quijote-i vonásokkal megvert lovag. Az üldözés során Bohun börtönbe veti Zaglobát, akit végül Wolodyjowski szabadít ki. Bohun elmenekül, majd újra kettejük ellen fordul, és súlyosan megsebesül egy párbaj során. Rzedzian úgy tesz, mintha segíteni akarna rajta, és mellé állna, ám ravaszul kiszedi belõle Helena rejtekhelyének titkát. A kis csapat ezután felkerekedik, és kiszabadítja a lányt Bohun embereinek fogságából.
A megpróbáltatásoknak azonban nincs vége, mert hazafelé úton a kozákokkal szövetkezett tatárok támadják meg õket. Míg Zagloba és Wolodyjowski a támadókat igyekeznek feltartani, Rzedzian a közeli Zbaraz várába viszi Helenát. A várat ostrom alá veszik a tatárok, s a hõsies küzdelembõl a három harcos is bõven kiveszi a részét. Ám mivel a védõk egyedül semmiképpen sem tarthatnak ki, Longinus megpróbál kijutni az ostromlott városból, hogy a királyi csapatoktól kérjen segítséget. Kísérlete nem jár sikerrel, elesik a harcban, de halála elõtt még bizonyítja, amirõl annyit fogadkozott: egyszerre három pogány fejét vágja le.
Ekkor Skrzetuskin a sor, hogy segítséget hozzon. Utolsó erejével eljut a királyhoz, aki úgy dönt, a nehéz helyzetben lévõ város segítségére siet. A felszabadított várban Skrzetuski és Helena újra találkoznak, és rögtön be is jelentik jegyességüket. Skrzetuski barátai elõhozzák Bohunt, de a fiatalember bosszú helyett szabadon engedi legyõzött vetélytársát.
A film alapjául szolgáló Tûzzel-vassal címû regényt, a Trilógia néven ismert lengyel történelmi eposz elsõ részét 1884-ben adták ki elõször. Szerzõje az 1905-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Henryk Sienkiewicz. A Trilógia - mely az Özönvíz és A kislovag címû részekkel teljes - a lengyel irodalom egyik legtöbbet olvasott alkotása. Az elsõ részt eddig 26 nyelvre fordították le, és különbözõ színházi és filmes adaptációk készültek belõle. Elsõ ízben 1904-ben állították színpadra Sara Bernhardt színházában, az elsõ játékfilm pedig 1961-ben készült Olaszországban.