információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Berlin, 1961. Nyugat-Berlin körül fal emelkedik, ami elzárja Kelet-Berlintõl és az NDK-tól. A hidegháború fokozódik, felmerül az atomháború kitörésének veszélye. A keletnémet úszóbajnok, Harry Melchior számára elérkezett az idõ, hogy válasszon a szabadság és az elnyomás között. Álruhában, hamis papírokkal a Checkpoint Charlie-nál sikerül átmenekülnie nyugatra, de addig nem talál nyugalmat, amíg szeretett nõvére, Lotte odaát marad, mivel nem akarja otthagyni a kislányát, és férje is ellenzi a dolgot. A forrófejû, jókötésû Harry azonban õrült tervet eszel ki: 135 méter hosszú alagutat akar ásni a keletet a nyugattól elválasztó szögesdrót alatt, amit csapdák szegélyeznek, s ott járõröznek mellette az NDK-s határõrök. Harrynak szenvedélyes érveléssel másokat is sikerül meggyõznie - köztük jó barátját, a mérnök Matthist, akik ki akarják szabadítani szeretteiket. Matthis terhes barátnõjét, Carolát a férfi menekülése közben letartóztatják; Fred anyját akarja áthozni; az idealista Vic pedig bármit megtenne a szabadságért.
A vállalkozáshoz persze pénzre is szükség van, ezért megállapodnak az NBC-vel, hogy lefilmezhetik az alagútásást, de csak akkor mutathatják be a felvételeket, ha sikeres lesz a menekülés. Sárban és piszokban, centiméterrõl centiméterre vájják az alagutat, ami idõnként beomlik, s állandóan figyelniük kell a fölöttük lépkedõ járõrökre. Amikor már közel járnak a célhoz, terveket kezdenek szövögetni, hogyan hívják ide Lottét és a többieket. De Krüger ezredes - aki meglátogatja Carolát a börtönben - meggyõzi a lányt, hogy születendõ gyermeke érdekében kémkedjen Lotte után. Az államrendõrség így tudomást szerez róla, mire készülnek. Carola azonban végül félrevezeti Krüger ezredest, így a rendõrség késõn érkezik az alagúthoz, ugyanis Harryt kivéve már mindenki nyugat felé araszol a föld alatt. A férfi csak egy dologban reménykedhet: gyorsabb azoknál, akik már a sarkában vannak...
A PRODUKCIÓRÓL
A film forgatókönyve Hasso Herschel valós történetén alapul, aki 29 társával 145 méter hosszú alagutat ásott a berlini fal alatt. Roland Suso Richter rendezõ így vélekedik errõl: 1961 a születésem éve, ez a szám mindig különleges szerepet játszott az életemben. Ugyanekkor épült a berlini fal. Amikor felkértek a film rendezésére, egyáltalán nem volt kérdéses számomra, hogy melyik a rossz és melyik a jó oldal. Rendezõként persze mindkettõ érdekelt, mert meg akartam érteni õket. A forgatás roppant fárasztó volt: a szûk alagútban hideg volt, minden csúszott a sártól, az egész stáb vacogott. De amikor odalent voltunk, igazán el tudtuk képzelni, micsoda erõfeszítést követelt az alagútásás a valóságban. Állandóan attól kellett félniük, hogy rájuk omlik a föld, s folyton kétségek gyötörték õket: vajon tényleg megéri ez az egész?