információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Úgy tûnik, David Aames varázslatos életet él. A jóképû, gazdag, karizmatikus ifjú egy New York-i kiadó vezetõje, gondtalan és felelõtlen életvitele elbûvölõ, mégis, mintha hiányozna belõle valami. Akár egy impresszionista tájkép, ha közelebbrõl megvizsgáljuk, ez az élet egész más színben tûnik fel.
Egy éjszakán David megismerkedik álmai asszonyával, aztán egy apró hiba következtében el is veszíti õt. A fiú váratlanul a románc, humor, gyanakvás, szerelelem és szex szédítõ forgatagába zuhan, és azon veszi észre magát, hogy kétségbeesetten keresi saját lelkét, és felfedezi az igaz szerelem értékes és mulandó természetét...
A Paramount Pictures a Cruise/Wagner - Vinyl Films produkciójában bemutatja a VANÍLIA ÉGBOLT címû filmet. A fõbb szerepekben Tom Cruise, Penélope Cruz, Kurt Russel, Jason Lee, Noah Taylor és Cameron Diaz. A film Cameron Crowe forgatókönyvébõl készült, Alejandro Amenábar és Mateo Gil Nyisd ki a szemed címû filmje alapján. A film rendezõje Cameron Crowe, producere Tom Cruise, Paula Wagner és Cameron Crowe, executive producerként Jonathan Sanger és Danny Bramson mûködött közre, társproducere Michael Doven. A filmet Magyarországon forgalmazza a UIP-Duna Film.
A VANÍLIA ÉGBOLT alapötletét Alejandro Amenábar 1997-es Nyisd ki a szemed címû filmje adta. Paula Wagner producer szerint mind õt, mind pedig Tom Cruise-t és Cameron Crowe-t megérintette a film, és remek alkalmat kínált arra, hogy ismét együtt dolgozhassanak. “Külön-külön és együtt is láttuk a Nyisd ki a szemedet és mindannyian tudtuk, hogy ez lesz a nekünk való munka. A VANÍLIA ÉGBOLT számunkra olyan, mint megcsinálni egy nagyszerû dal feldolgozását. Tisztelettel adózunk a filmnek, ám egyben azt is reméljük, hogy saját árnyalatokkal és értelmezésekkel is gazdagíthatjuk."
“A VANÍLIA ÉGBOLTtal modern és érzelemdús utazásra hívom a nézõket" - mondja Crowe. “Úgy gondolom, hogy az ember azért jár moziba, hogy valami kimozdítsa, és ez a film finoman elvezet egy kicsit bizarr és szenvedélyes helyre a szívünkben. Úgy építettük fel a produkciót, mind a látványt, mind pedig a történetet illetõleg, hogy egyre több táruljon fel, amint közelebbrõl kezdi nézni az ember. Ki-ki annyira mélyre hatolhat benne, amennyire szeretne, én azt szeretném, hogy a film megérintse a nézõt."
Wagner biztos benne, hogy a film nem csak a készítõk, de a nézõk elvárásainak is megfelel majd. “Ez a film igencsak feszegeti a szokványos határokat" - mondja. “Áttöri a jól bevett filmes korlátokat, ugyanakkor könnyen befogadható, meleg és érzelmes. Számtalan összetevõje és rétege van, a végén pedig valamit feltár a valódi életrõl."
“Az alkalmi szex világáról és olyan fiatal felnõttekrõl akartam filmet készíteni, akik vállalják a felelõsséget életükért" - magyarázza Crowe.
“Cameronnak valahogy megvan az a képessége, amivel egyetlen sorban össze tudja foglalni az emberi tapasztalatot" - derül Wagner, azt is hozzátévve, hogy bár ez Crowe elsõ meglévõ film alapján írt forgatókönyve, az író-rendezõ kezdettõl fogva a saját, egyedi elképzelését szem elõtt tartva kezelte az anyagot.
Cruise nagy élvezettel beszél szerepérõl. David Aames amolyan “New York ifjú hercege" forma alak, aki mindenét készen örökölte, semmiért nem kellett megdolgoznia, és leginkább azt a felszínes elképzelést testesíti meg, amilyennek az emberek látni szeretnék ideális önmagukat. “Sok lehetõség rejlik a srácban, a film pedig az õ öntudatra ébredését bemutató utazás" - fejti ki Cruise. “Ez az ár, amit azért kell fizetnie, mert mások érzéseivel felelõtlenül bánt. Ilyen szerepet igazán jó játszani."
David életének nagy szerelme Sofia Serrano érzéki alakjában ölt testet, akit a vásznon Penélope Cruz alakít. A nagyratörõ és derûs Sofia áthatol David talpnyalóktól és opportunistáktól hemzsegõ, sekélyesen elvont világán. Az elsõ perctõl kedve vonzódik hozzá. David Aames szerint õ az utolsó lány New York városában, akit nem hátsó szándékok vezérelnek.
Cruz saját bevallása szerint kijárta magának a szerepet, melyet titkon már magáénak érzett, hiszen már a Nyisd ki a szemedben is õ játszotta Sofiát. Ahhoz sem kellett túl sok, hogy Crowe-t, Cruise-t és Wagnert is meggyõzze: megtalálták az õ Sofiájukat.
“Az, hogy Penélope Cruzt választottuk a szerepre, jó példája annak, mennyire tiszteljük az eredeti filmet" - meséli Wagner. “Cameron instruálása alatt tulajdonképpen teljesen új alakítást nyújtott."
Ami azt illeti, a nevek meglehetõs felfordulást okoztak a forgatáson. Mivel Tom és Penélope vezetékneve is igen hasonló: Cruise és Cruz, nem is beszélve arról, hogy Crowe és Diaz is a Cameron keresztnevet viseli, volt némi keveredés a megszólítások körül. Cameron Diaz végül a “CD" névre hallgatott.
“Igen, az lett a megoldás, hogy CD-nek szólítottak. Beletelt egy kis idõbe, amíg megszoktam, mivel általában én szoktam lenni az egyetlen Cameron a szobában" - jegyzi meg Diaz. “Akkor is ösztönösen válaszoltam, ha valaki Cameron Crowe-hoz beszélt. Mindig nagyon meglepõdtem, de azért nem volt rossz érzés. Tulajdonképpen mókás volt új név alatt futni."
Diaz szerint az általa játszott Julie Gianni a kifelé megjelenõ csábító magabiztosság ellenére mégiscsak sebezhetõ nõ. Igen bizonytalan lekiállapotban találja magát, mely sok nõvel elõfordul. “Julie az a fajta lány, aki mindig jól idõzít, tudja hogyan kell elérni, hogy az emberek - kivált a fiúk - ellazuljanak anélkül, hogy erõltetné. Ám többé ez nem elég neki, különösen miután megismeri David Aamest és beleszeret. Egyikük sem kötelezi el magát, és ez kezdetben jól is van így. Viszont mire a filmben találkozunk Julie-val épp azt próbálja meghatározni, merre tovább ezzel a kapcsolattal, ez pedig életének minden részére kihat."
Nem okozott nagy meglepetést, hogy a zene is Crowe rendezõi stílusának szerves részét alkotta. Scott Martin társproducer segítségével, aki a stáb nemhivatalos DJ-jeként is közremûködött, Crowe egész sor különféle zenét felhasznált a forgatás során. Crowe jelzésére a jelenetek elõtt, sõt néha alatt is Martin lejátszott egy-egy számot, ezzel hangulatba hozta a színészeket és az inspiráció új forrásával szolgált számukra. Crowe már a Majdnem híres forgatásán is hasonló sikerrel alkalmazta ezt a technikát. Igaz, míg abban a filmben inkább a klasszikus rock felé hajlott, a VANÍLIA ÉGBOLTban egy-két Beatles dallamtól eltekintve Crowe fõként olyan, meredekebb irányzatok felé fordult, mint a dance vagy akár techno ütemek.
Jason Leet, aki Brian Shelbyt, David Aames legjobb barátját alakítja a filmben nem érte váratlanul ez a fajta zenei megközelítés. A Majdnem híresben Jeff Bebe énekest játszó Lee régi Cameron Crowe filmes növendéknek számít. Maga is tehetséges zenész lévén - lakásában impozáns stúdióval - Lee szerint a felvételeknél használt zene nagy segítséget nyújt abban, hogy ráérezzen a jelenetre és a többiek szerepére is.
“A szereplõk és a köztük lévõ kapcsolatok igen fontosak Cameron számára" - mondja Lee. “Rátalál azokra a pillanatokra, apróságokra, melyek átemelik a karaktereket a nyilvánvalón és valódivá teszik õket." Lee úgy látja, Crowe szemében a szereplõk állnak az elsõ helyen, a VANÍLIA ÉGBOLTban pedig ez méginkább így van, mivel itt a fantázia összemosódik a valósággal. “Mindig valóságként játszottuk az elképzelt dolgokat is, és ez egy másik rendezõvel nehézkes lehetett volna"- jegyzi meg. “Cameronnal viszont már a kezdetektõl biztonságban érzi magát az ember. Lehet tudni, hogy a szereplõket tekinti a legfontosabbnak."
“Brian Shelby õszinte jóbarátja David Aamesnek. Már huszonnéhány éve tart a barátságuk, és David fizet Briannek, hogy megírhassa elsõ regényét. Elég sok filmben osztják rám “a legjobb barát" szerepét. Én vagyok az a szereplõ, aki folyton mindentõl és mindenkitõl meghatódik. Ebbe pedig azért bele lehet unni. Cameron azonban sosem elégszik meg a sémákkal, tartalmas játékot vár. A film alatt pedig Brian lassacskán megváltozik, és általában van benne valami feddhetetlen méltóság."
Curtis McCabe pszichiátert Kurt Russell játssza, aki ha a szó szoros értelmében maga nem is Majdnem híres-veterán, mostohalánya révén kicsit mégis az, hiszen a filmben Kate Hudson játszotta a ragyogó Penny Lane-t. “Jópárszor ellátogattam a Majdnem híres forgatására, és nagyon megragadott az, ahogy Cameron dolgozott" - emlékszik vissza Russel. “Értelme van a megérzéseinek, vagyis annak, amit szeretné, hogy az ember maga is átérezzen. És mindezt a legnagyobb rendezõkhöz méltó módon közvetíti."
Úgy tûnik, Russell végül jó alaposan átolvasta a forgatókönyvet - több ízben is. “Már, mikor elõször olvastam, ellenállhatatlannak találtam" - meséli Russell. “Aztán hetedjére vagy nyolcadjára azt vettem észre, hogy minden olvasattal egy újabb darabjára bukkantam a kirakósnak. Alighanem ki fog derülni, hogy ez olyan fajta film lesz, ami egyre többet nyújt, mikor negyedik, ötödik alkalommal látja az ember."
A stáb nagyjából hat héten át dolgozott New Yorkban, éppen a Hálaadás nap és a Karácsony körüli legnagyobb városi csúcsforgalom idején. A filmesek nyakukba vették a várost, és a Central Parktól kezdve az Upper West Side-on, a Times Square-en és a Sohón keresztül egész Brooklynig forgattak, mozgalmas attrakciót szolgáltatva ezzel az odacsõdült turisták és paparazzók sokaságának.
A film egyik legmerészebb és legsikeresebb jelenetének felvételére a Times Square-en került sor, melyben egy steadicames operatõr számára egy riksához hasonló szerkezetet kellett készíteni. Ez lehetõvé tette, hogy elég alacsony sávban maradva kövesse Cruise-t, amint sportkocsijában elhúz mellette. Ezután, mikor Cruise végighajtott az utcán, a kameraman egy darura ugrott át, így követve a magasból a Times Squearen végigszáguldó színészt.
Az, hogy a máskülönben igen forgalmas sugárút akkor Cruise-tól és a stábtól eltekintve teljesen kihalt volt, csak még megdöbbentõbbé tette a jelenetet. A város eleddig példa nélkül való módon megadta a VANÍLIA ÉGBOLTnak az engedélyt, hogy a felvétel kedvéért egy vasárnapra lezárják a Times Square-t. Természetesen ez azt is jelentette, hogy az összes technikai és szállítójármûvet is máshol kellett leparkolni, a VANÍLIA ÉGBOLT pedig így kizárólagos használati jogot nyert mindenhez a 48. és 42. Utca között, a metrót is beleértve. Hajmeresztõ felvétel volt, ám mivel Cruise, Crowe, John Toll operatõr az egész stábbal együtt számtalanszor begyakorolta a jelenetet, végül sikerült, és igen hatásosnak is bizonyult. “Elejétõl fogva szerettem volna egy jelenetet, melyben David Aames egymaga lenne a Times Square-en" - magyarázza Crowe. “Muszáj volt megcsinálni a felvételt, mert ez abban a fantáziában van, mikor David azt álmodja, hogy tragikus magányban, egyes egyedül rohan keresztül a világon. A producerek varázslatos teljesítményének köszönhetõ, hogy megszerezték számunkra a Times Square-t, ami nagyban hozzájárult a jelenet ihletett és kísérteties hangulatához."
Ezek után a forgatócsoport átköltözött Los Angelesbe, hogy a hátralévõ belsõ jeleneteket felvegyék, javarészt a Paramount stúdióiban. Az egyik legmegkapóbb volt ezek közül David Aames fényûzõen tágas, kifogástalanul eltalált lakosztálya. Hatalmas, nagy belmagasságú, sok termes helyszín volt, tompa kékkel és sötét fával kialakítva. Teret hagyó, stábbarát méreteivel a lakás egyrészt megkönnyítette a kamera-mozgásokat, másrészt pedig a Catherine Hardwicke látványtervezõ által megálmodott kialakítás hitelesen visszaadja David Aames stílusos, felsõ West Side-i lakását.
"time is not money"
