információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Az Édes kis semmiség nem egy szokásos romantikus komédia. A forgatókönyvet író Nancy Pimental bõven merített a road movie-k, a többnyire két rosszéletû férfi barátságát elbeszélõ "buddy-movie"-k (például a Tango és Cash vagy a Halálos fegyver-sorozat) eszköztárából, és az egészet a klasszikus börleszkekbõl származó humorral fûszerezte meg. Roger Kumble rendezõ egyszerûen így jellemzi filmjét: "az Édes kis semmiség a feje tetejére állítja a romantikus mûfajt. Felhasználja, kifacsarja, mint egy citromot, és ami nem kell belõle, azt messzire hajítja."
Cameron Diaz alakítja Christina Walterst, a film központi figuráját. A rendezõ egy pillanatig sem habozott, amikor szerepet kellett osztania; Diaz volt az elsõ, akit felkért, és ha õ nem vállalja, a film valószínûleg el sem készül. Kumble szerint Diaz Carole Lombard és Goldie Hawn mai keveréke, és legfeljebb háromgenerációnként egyszer születik ilyen kvalitású színésznõ. "Cameron nemcsak gyönyörû - lelkesedik a rendezõ -, hanem elképesztõ komikusi tudása, humora és ritmusérzéke van."
BESZÉLGETÉS CAMERON DIAZZAL
Jobb úgy készíteni filmet a férfivadász nõkrõl, hogy te már nem tartozol közéjük?
Christina és Courtney, a két filmbéli barátnõ azért pasizik örökké, mert élvezik, márpedig minden ébren töltött másodpercükben jól akarják érezni magukat. Ami a szerelmet illeti, nem cinikusak, és én sem vagyok az. Nem utálják a férfiakat. Csak éppen egyedül a pillanatnak élnek. Nem mennek bele semmibe, ami miatt aggódniuk kellene, csak magukra gondolnak, és csak magukért vállalnak felelõsséget. Ha kell, könnyen váltják a pasijaikat, és azt sem bántják, ha a pasijuk vált váratlanul nõt. Azt hiszem, manapság minden lány átesik ezen az idõszakon, aztán a többség elõbb-utóbb kinövi.
Vígjátékot jobb forgatni, vagy akciófilmet?
Össze sem lehet hasonlítani a kettõt. Egy vígjátéki szerep sem olyan egyszerû, mint amilyennek látszik, sõt egy akciófilm talán még könnyebb is. Ott mindig kéznél vannak a profik, akik a nehezét átvállalják a színésztõl, vagy legalább is nagyon pontosan kiszámolják, hogy mit kell tennie. Az ember csak követi az utasításokat, oda lép, ahova mondják, akkor, amikor mondják, és kész. Az Édes kis semmiségben, és a hozzá hasonló vígjátékokban az a nehéz, hogy a legrövidebb poén is jó néhány snittbõl áll össze, és mégis mûködnie kell. De a cél a nevetés, és én nagyon élvezem, amikor sikerül eltalálnom a megfelelõ ritmust, hangvételt, bármit - és a moziteremben kitör a kacagás. A forgatáson még senki sem nevet, mert vagy be van mikrofonozva, vagy azt sem tudja, mirõl van szó, nem tudja, mi lesz a következõ mondat. Christina (Applegate) azt mondta erre: "Dolgozz te 13 évig egy tévés komédiasorozatban, és meglátod, hogy rá lehet szokni a napi röhögtetésre. Tisztára olyan, mint a heroin."
Laktál már szobatárssal?
Soha. Egyszer Párizsban laktam egy barátnõmmel, meg Tokióban is. De az más volt, nem olyan, mint itt a filmben.
Milyen volt külföldön élni?
Iszonyú sokat tanultam a világról, csomó olyasmit, amit Long Beach-en nem lehetett volna. Arról, hogy hogyan boldogulhatok egyedül, meg arról, hogy milyen a világ, ha egész másmilyen. Különösen, ha még a PR-munkatársak sincsenek ott, hogy segítsenek.
Mit látsz, ha a tükörbe nézel?
Magamat. Igyekszem nem úgy nézni az arcomat, ahogy mások nézhetnek rám. Nekem a tükör munkaeszköz, ha belenézek, dolgozom. Többnyire egy figurát próbálgatok olyankor. Ha pedig privát nézek tükörbe, igyekszem azt meglátni, amit szeretek magamban.
Korábban is hasonlítottak már Carol Lombardhoz?
Néhányan. Mind nagyon udvarias, kedves emberek voltak. Egyébként imádom a régi vígjátékokat.
A film sikere szempontjából alapvetõ kérdés volt, hogy ki játssza el Christina (Cameron Diaz) barátnõjének szerepét. Cathy Konrad producer egyenesen a film leglényegesebb pontjának nevezi azt, hogy a nézõk elsõ pillantásra elhiggyék: legjobb barátnõk osztják meg egymással hálószobájukat és titkaikat. "Christina és Courtney a film majd minden jelenetében együtt szerepel. Barátságuk elsöprõ erejében bízva bánthatják egymást ilyen nyugodtan. A kapcsolatukban rejlõ hatalmas energiának szét kell vetnie a mozitermet - ez volt a fõ szempontunk."
Roger Kumble ehhez csak ennyit tesz hozzá: "Amikor Christina Applegate bejött a próbafelvételre, és egy jelenet szövegét összeolvasta Cameronnal, a két lány máris remekül mulatott. Rögtönöztek, különféle lehetõségeket próbáltak ki, úgy beszéltek egymással, mintha régi barátok volnának. Azonnal létrejött köztük az a viszony, aminek a vásznon is látszania kellett.
Cameron Diaz is nagyszerû véleménnyel van partnernõjérõl: "Applegate õrült vicces nõ. Örökké van egy jó ötlete, csak úgy a semmibõl képes egy nagyszerû jelenetet csinálni. Imádom."
BESZÉLGETÉS CHRISTINA APPLEGATE-TEL
Megküzdöttél ezért a szerepért?
Körömszakadtáig harcoltam érte. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, már biztos voltam benne, hogy nem akarom senki másnak átengedni a lehetõséget. Már csak azért sem, mert senki más nem tudta volna úgy eljátszani a figurát, ahogy én. A fejembe vettem, hogy én vagyok a legjobb, és mire elmentem a meghallgatásra, már annyira bebeszéltem magamnak az egészet, hogy úgy éreztem, rég megkaptam a szerepet, és most csak próbálunk.
Szoktál úgy bulizni, ahogy ezek a filmbéli lányok?
Naná. Az Édes kis semmiség tulajdonképpen egy õszinte, tényfeltáró dokumentumfilm a csajok bulizós korszakáról. 25-26 éves kora körül mindenkinek van sok felesleges pasija. Aztán beleun, kiég vagy elege lesz, esetleg megpróbál férfiasabban viselkedni. Mert a férfiak kevesebb sebet szereznek, könnyebben túllépnek mindenen.
Persze általánosítok. De tényleg sok nõ átesik azon a korszakon, amikor szeretne férfiként mûködni a kapcsolataiban. Részben önvédelembõl, részben bosszúvágyból. A férfiak magukra kíváncsiak, egy szerelemben is fõleg magukat szeretnék felfedezni, a lányok meg szerelemre vágynak. Van egy kis különbség.
Roger Kumble azt mondja, gátlástalan vagy. Ez igaz?
Inkább csak nem veszem magam komolyan. És mást sem. Nevetek az emberiségen. De nekem úgy tûnt, hogy az összes nõnemû színész, aki szerepet kapott ebben a filmben, hasonlít ebben rám. Mintha mindannyian legalább annyira ki lennénk békülve magunkkal, hogy át merjünk lépni néhány határt, meg merjünk tagadni néhány gátlást. Nem bánjuk, ha nem a legelõnyösebb oldalunkról fényképeznek, sõt...
Sok felvételt kellett megismételni vagy újravenni?
Jó néhányat. Majdnem minden jelenet végén csináltunk valamit, ami vagy rettentõen nem illett oda, vagy már ebben a filmben is túlzás volt. De ezeket nem kellett újravenni, egyszerûen kivágták õket. Ha a lényeg már filmszalagon volt, hagytak minket õrültködni. Végül majdnem minden jelenet végén ott díszelgett valami, ami nem fért bele a filmbe.
Nehéz jó vígjátéki szerepeket kapni?
Bizony. Fõleg, mert az, hogy melyik a jó vígjáték nagyon függ az ember ízlésétõl. A drámai alapanyaggal dolgozó forgatókönyvek esetében általában hasonló az emberek véleménye. Elolvasok egy forgatókönyvet, és pont ugyanott fogok felsóhajtani, mint mindenki más, hogy "nahát, értem, micsoda harcok dúlnak most a fõszereplõ lelkében". A vígjáték más. Ami az egyiknek vicces, a másiknak nem az. És nõknek még nehezebb szellemes szerepet írni. Úgyhogy hálás vagyok ennek a filmnek. Egy nõ írta, méghozzá egy nagyon humoros nõ. Tulajdonképpen saját magáról szól a film, mindaz - vagy majdnem mindaz - amit látunk, megtörtént vele.
Mi a véleményed a meztelenségrõl?
Néha nélkülözhetetlen, hogy megértsük a jelenetet vagy az adott figura jellemét. Például a Szerelmes Shakespeare-ben vagy A fiúk nem sírnakban ez a helyzet. De igen gyakran elõfordul, hogy csupán a nézõ kedvéért kerül bele a ruhátlanság forgatókönyvbe. Úgyhogy én nem vállalok ilyesmit. Nem csinálom, és kész.
Milyen érzés volt a férjeddel, Johnathon Schaech-csel dolgozni?
Megkérdezték, mit szólnék, ha õ is szerepet kapna. Én meg teljesen odáig voltam. Egyetlen közös jelenetünk van, õ az a bõrkabátos srác, akivel olyan mélyenszántóan elbeszélgetek egy bárban. Két szót ismételgetünk ezerszer, és közben bávatagon nézzük egymást. Nagyon nagy poén. Az eredeti tervek szerint ez a bõrkabátos alak még jó néhányszor felbukkant volna a filmben, és mindig csak ennyit beszélgettünk volna: "Mizújs? Semmi. Na, és nálad? Semmi." Aztán a csók. De Johnathon közben kapott egy jobb szerepet, és lelépett a filmbõl...
Milyen érzés férjes asszonynak lenni?
Csodás. Nagyszerû. Állati jó. Johnathon tényleg a legjobb barátom és a legnagyobb szerelmem. És az esküvõ után olyan nagy nyugalom áradt szét bennem, amilyenrõl nem is álmodtam volna korábban. Nagyon erõs a kapcsolatunk, nem hiszem, hogy valami megzavarhatja valaha.
Mit csinálsz, amikor nem dolgozol?
A férjemmel, a kutyáimmal, a macskáimmal vagyok, vagy bowlingozni járok.
Hány állatod van otthon?
Két kutyám és két macskám van. Jól kijönnek egymással. Az egyik kutyám nem tud járni, de õ is csodás természet. Õ a bolygó legfantasztikusabb teremtménye. A két hátsó lába béna, csak vonszolni tudja magát, a kedélye mégis nagyszerû. Van egy kis tolókocsija is.
Mit gondolsz, divatos nõ vagy?
Nem könnyû kérdés. Sosem vagyok biztos benne, hogy megfelelõen öltöztem-e fel. Azt mindig tudom, hogy mi tetszik, de nem állítok össze könnyen egy tetõtõl talpig egységes kollekciót. Cameron zseni ebben: magára dobál mindenfélét, és a végeredmény mégis harmonikus. Így forog az agya. De õ a kertészkedéshez meg a lakásdíszítéshez is jobban ért, mint én. Nagyon kreatív, mindenben jó, amihez kreativitás kell, és amiben én hátrányos helyzetû vagyok.
Jane szerepére sem volt könnyû megtalálni az ideális színésznõt. Roger Kumble rendezõ 1999-ben már dolgozott együtt Selma Blairrel a Kegyetlen játékok címû filmben, onnan ismerte õt, és már ott megtanulta, hogy a fiatal színésznõ szinte mindenre hajlandó. Márpedig az Édes kis semmiségben van néhány olyan jelenet, amit kevés színésznõ vállalna el.
BESZÉLGETÉS SELMA BLAIRREL
A rendezõ szerint te mindenre hajlandó vagy a vásznon. Van olyan instrukció, amit ne hajtanál végre?
Egy jó viccért valóban majdnem mindenre képes vagyok, de ugyanígy nem volnának gátlásaim, ha a történet vagy a karakterrajz kívánna valamilyen extrém tettet a kamera elõtt. Ám nem vagyok hajlandó olyasmire, aminek az egyetlen célja csak a megbotránkoztatás. És nem szeretnék senkit megbántani. Az erõszak sem kenyerem. De nem vagyok túl öntudatos, kigúnyolom magamat is, ha kell, és azt sem bánom, ha megalázó helyzetbe kerülök közben. Csak arra mondok nemet, amit utólag szégyellnék vagy bánnék. Azt hiszem, kicsit meg vagyunk keveredve ebben az országban: felháborodunk, ha meztelenül látunk egy embert, de nyugodtan végignéznénk, ahogy lefejezik. Ezt nem értem. Van, ami túl borzasztó számomra, de semmi nincs, ami túlságosan nevetséges volna.
Van ebben a filmben egy érdekes jeleneted egy banánnal. Mostantól mindig ez fog eszedbe jutni, ha megkínálnak eggyel?
Az a banán életem egyik legkedvesebb emléke. De tényleg. Képzeld el, ott áll mögötted Cameron Diaz, Christina Applegate, meg vagy ötven statiszta, te meg egy hiányosan öltözött csinos srác ölébe borulva térdelsz. Szeretném naponta megismételni. Na jó, csak vicceltem. Bár tényleg nem volt kínos.
Te magad nem tervezel esküvõt?
Néhány éve járok egy igazán nagyszerû férfival, de rendszeresen visszaadom a gyûrûket, amiket kapok tõle. Ám a hiba az én készülékemben van.
Nem vagy házasodós típus?
Egyszerûen még nem jött el az ideje. Még nagyon sok tervem van, csupa olyasmi, aminek esküvõ elõtt kellene valóra válnia. Már az sem egyszerû, hogy a pasim, a legjobb barátaim és barátnõim mind szakmabeliek, én pedig igyekszem keményen dolgozni. Ez a szerep fantasztikus volt, élveztem, hogy együtt dolgozom Christinával és Cameronnal, fantasztikus, hogy nagyon jó barátnõk is lettünk végül, de egy igazi romantikus kapcsolat hátráltatna a munkában. Mostanában teljes erõvel a szakmámra szeretnék koncentrálni.
Miért olyan ritka a nõi fõszereplõvel, nõi rendezõvel készülõ romantikus vígjáték?
Nora Ephron egy ideje ezt a mûfajt mûveli, még hozzá nagyon sikeresen. Kiváló filmeket készít. De még bõven volna piac efféle mûvekre. Arról nem is beszélve, hogy a mi vígjátékunkat nem nevezhetjük szokásos romantikus komédiának, ez inkább vad, belemenõs vígjáték, amiben nagyon jó barátnõk játsszák a fõszerepet, és a szerelem is fontos a történetben. Mégsem kell sok papírzsebkendõvel készülnie annak, aki jegyet vesz rá. Nõ írta, de nem az Ephron-mûfajban.
Vannak olyan barátnõid, mint a filmbeliek?
Persze.
Színésznõk?
Igen. Reese Witherspoon az egyik legbizalmasabb barátom. Már két filmben is játszottunk együtt, de a forgatások között is kiváló a kapcsolatunk. Cameront két évvel a mostani film elõtt ismertem meg, Christinával is találkoztam gyakran, de velük inkább olyan pajtási volt a viszonyom. Most viszont azt hiszem, jó barátnõk lettünk, még ha ritkán is tudunk találkozni.
Mi a véleményed a merész, öv alatti poénokról, ha nõktõl látod?
Az ilyesmin nevetnek az emberek. Ez mindig is így volt, és valószínûleg így is lesz. Többnyire férfiakkal játszatják el, a mi filmünk ebben is kivételes. Szerintem legfõbb ideje volt, hogy a nõk is kipróbálhassák magukat ebben a mûfajban. Nem hiszem, hogy ettõl a nézõink rosszabbak vagy butábbak lesznek, bár tudom, akadnak olyanok, akik szerint a durva humor káros. Szerintem inkább felszabadító. És a filmünknek van néhány olyan rétege, ami érintetlen marad tõle: mégiscsak a nagy Õ keresésérõl szól, arról, hogy érdemes.
Szerepelni fogsz a Dr. Szöszi 2.-ben?
Tudom, hogy készül, de nem biztos, hogy az én figurám visszatér benne. Az elsõ rész végén Vivian ellenségbõl baráttá lett, úgyhogy ezúttal akár jóval komolyabb szerepet is kaphatnék. Azt hiszem, a forgatókönyv még nincs kész, úgyhogy egyelõre ráérek ezen töprengeni.
Szívesen eljátszanád a megjavult Viviant?
Nem volt könnyû utálni Reese-t. A nézõk nem szerettek abban a filmben, én viszont jobban szeretem, ha szeretnek. Még a tetejébe Reese nemcsak a filmben, hanem az életben is elragadó, napsugaras teremtés, én meg a barátnõje vagyok. Szóval, szívesen eljátszanám, milyen az, ha jóban vagyunk.
Mi lesz a következõ szereped?
"A Guy Thing" a címe, Jason Lee-vel és Julia Stilesszal játszom a fõszerepet. Egy szerelmi háromszögrõl szól, én vagyok az a lány, akit megcsalnak, aki imádna férjhez menni, de a võlegényének elcsavarja a fejét egy hastáncosnõ. Õ a szabad szellem, én meg a konvenciók rabja. Elég jó kis vígjátéki alaphelyzet, és azt hiszem, a végeredmény sem rossz.
Julia Stilesszal is összebarátkoztál?
Már dolgoztunk együtt korábban is, de azt a filmet mind a ketten szívesen elfelejtenénk - a mozibajáróknak, azt hiszem, már sikerült is. Egyedül az anyukámnak tetszett.
Az Édes kis semmiséghez mit szólt az anyukád?
Az anyám a Helyzetek és gyakorlatokat imádta. Az Édes kis semmiséget ugyan még nem is látta, de lehet, hogy jobban tenném, ha felhívnám, és felkészíteném rá, hogy mi ez. Azt meséltem neki, hogy forgatok, de a banánt még nem vallottam be.
És a családod többi tagja?
Van három nõverem. Szerintem õk oda lesznek a filmtõl. Csak egyikük mondta egyszer, hogy fura érzés volt neki, amikor ruha nélkül látott a szélesvásznon, de egyébként igazi rajongóim. Testvérek vagyunk. Épp olyan lányok voltunk, mint ezek az Édes kis semmiségben. Nagyszájúak voltunk, vadultunk, és manapság is megtörténik, hogy a férfivécébe megyünk be pisilni, és ha nincs tiszta fehérnemûnk, fürdõruhát viselünk egész nap.
Thomas Jane-nek számtalan irigye van. Az Édes kis semmiségben ugyanis õ játssza Cameron Diaz szerelmét. "Peter belép Christina életébe, és fenekestül felforgatja a lány jól berendezett világát. Ez az, ami felkelti Christina érdeklõdését, amirõl muszáj tudomást vennie, és amire azt mondja... ezt azért meg kell néznem közelebbrõl..." - magyarázza Cameron.
BESZÉLGETÉS THOMAS JANE-NEL
Lehet, hogy a romantikus komédiák miatt az emberek lehetetlen vágyakkal telnek el?
Remélem, igen, és remélem, hogy az ilyen filmeknek komoly hatása van a valódi életre. Nincs fontosabb annál, minthogy az életet fantáziával fûszerezzük meg. Számomra ez a mozi lényege, és ezért szeretem különösen ezt a filmet. Nagyszájú, merész, vad vígjáték, felcserélt nemi szerepekkel, ám a legmélyén mégsem más, mint egy szabályos, régimódi komédia. Segít álmodozni, segít képzelegni, de sok benne a valóságos elem is. Az elsõ randevú nehézségeirõl, a párkapcsolatok kényelmetlenségeirõl, és az összes meglepetésrõl, ami akkor éri az embert, ha túl sokat álmodozik az igazi férfiról vagy nõrõl.
Tapasztalatból beszélsz?
Nem. Van egy barátnõm, akivel boldogan élek, és boldog vagyok, hogy túlestem a párkereséssel járó sok õrültségen. Egy ideig szórakoztató mindig új barátnõt keresni, de ha benne ragad az ember, hamar unalmassá válik.
Sosem voltál bulizós típus?
Én inkább zárkózott vagyok, introvertált és szégyellõs. Ha el is mentem egyszer-egyszer egy éjszakai bárba, többnyire az asztalomnál üldögéltem, és petrezselymet árultam. Nem vagyok nagyon laza, ha idegen nõkkel kell beszélgetést kezdeményeznem. Lehet, hogy ezért kaptam meg ezt a szerepet.
Ha mégis randiztál, próbáltál valami különlegeset kitalálni, vagy megmaradtál a hagyományos vacsi & mozi-stílusnál?
A hagyományosat szeretem, meg a különlegeset is szeretem, meg az erotikusat is szeretem. Semmi bajom a régimódi, bevált módszerekkel.
Az akciófilmeket vagy a vígjátékokat szereted jobban?
Azt hiszem, ha mindent összevetek, végül is a vígjáték a strapásabb munka. Fizikailag persze az akciófilm a megterhelõbb, de egy vígjáték-szerepet eljátszani mindenképpen komolyabb szellemi kihívás, több szakmai tudásra és több elszántságra van hozzá szükség.
Van olyan jelenet az Édes kis semmiségben, amin még most is tudnál nevetni?
Nem is egy. Az például, amikor próbálok szerelmet vallani Cameronnak, szerintem kiválóan sikerült. A jelenetet hárman, Cameron, Roger és én írtuk, mert az eredeti túl hagyományosra, túl érzelmesre sikerült, olyanra, amilyet a nagy filmstúdiók szeretnek. Egyikünknek sem tetszett igazán, és San Franciscóban szerencsére volt kis idõnk, hogy egy hotelszobában tartsunk néhány rögtönzött próbát, és meglássuk, mit lehetne kihozni a helyzetbõl. Végül rátaláltunk a - szerintem - legtökéletesebb megoldásra.
Mennyit gondolkodtál a válaszon, amikor megkérdezték, akarsz-e Cameron Diaz partnere lenni?
Ha az ember kap egy forgatókönyvet, amirõl tudja, hogy Cameron is játszik benne, rögtön az utolsó oldalra lapoz, megnézi, hogy lesz-e csók, és ellenõrzi, hogy õ fogja-e majd megcsókolni. Ha igen, rögtön vállalja a szerepet. Ez a forgatókönyv néhány évvel ezelõtt érkezett Hollywoodba, és akkoriban rettentõen népszerû volt, mindenki szeretett volna szerepet kapni benne. Nancy Pimental milliókat kért érte, és nem volt nagy stúdió, amelyik ne fizetett volna érte szívesen. Az eredetiségét meg a gátlástalanságát díjazták talán. Megtiszteltetésnek éreztem, és nagyon büszke voltam, amikor felkértek. Nagyon sokan szeretettek volna a helyemben lenni, színésznek és rendezõnek is nagyon sokan jelentkeztek.
És milyen volt Cameron Diazzal dolgozni?
Nagyon jó. Cameron kedves és édes nõ, könnyû vele beszélgetni, könnyû vele kijönni.
Az elsõ filmszerepedet egy indiai filmben kaptad. Ez hogy lehet?
Marylandben jártam középiskolába, de kimaradtam - nem nagyon szerettem az iskolát, inkább beiratkoztam egy színitanodába. Marylandben nagyon sok indiai él, és õk ezért arrafelé kerestek egy szõke, kékszemû fiút. Elmentem a meghallgatásra, és szerzõdtettek: négy hónapig Indiában dolgoztam, ami fantasztikus élmény volt
Visszamennél Bollywoodba?
Boldogan és bármikor. Nagyon élveztem az ottani filmkészítési módszert, nagyon szeretem az ott készülõ filmeket. A barátnõm nemrég szervezett a születésnapomra egy nagy bulit, és teljesen bollywoodi stílusban rendezte be. Indiai ajándékokat osztogattunk, indiai filmek jeleneteivel dekoráltuk a falat, a ruháink is indiaiak voltak. Nagyon jól sikerült. Gyógyíthatatlanul India-mániás vagyok. Ott döntöttem el, hogy mindenképpen színész leszek. Utána mentem Kaliforniába. Onnantól kezdve már csak hét évet kellett várnom, hogy igazi filmszínész legyek.
És mivel töltötted azt a hét évet?
Színházakban dolgoztam, közremûködtem néhány reklámban - ugyanazt csináltam, amit mindenki, aki nagy reményekkel érkezik Los Angelesbe. Senkit nem ismertem Hollywoodban, nem éltek itt rokonaim, nem voltak kollégáim és barátaim. Amikor megérkeztem, nem tudtam, mit csináljak, így aztán eltaxiztam a Hollywood Boulevard-ra, és ott sétálgattam fel-alá egész délután. Így telt az elsõ napom. Azután még sok nap volt hátra, míg megkaptam az elsõ komoly szerepet...