nem vagy belépve:
microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Különvélemény (2002)
Minority Report

. . . . . . . . . . 7.96
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 7.5
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 144 perc
nemzetiség:  amerikai
műfaj:  akció, sci-fi, fantázia
eredeti nyelv: angol
formátum: szinkronizált
korhatár 16+
c tr tr
vissza a rövid tartalomhoz


2054, Washington. Nincs többé gyilkosság: a jövõ elõre látható, és három csalhatatlan látnok víziói alapján az Igazságügyi Minisztérium elitalakulata, a Bûnmegelõzõ Osztag még azelõtt lecsap a bûnösökre, hogy elkövették volna tettüket.
Ez az ország legfejlettebb rendõri szervezete, és senki sem dolgozik érte olyan keményen, mint vezetõje, John Anderton parancsnok. Anderton hat évvel ezelõtt, kisfia elvesztése után csatlakozott az osztaghoz, s azóta minden energiáját annak szenteli, hogy embertársait megóvja attól a csapástól, amit neki kellett elszenvednie.
Anderton mélyen hisz a rendszerben, és kételkedésre nincs is semmi oka - egészen addig, amíg maga is gyanúsítottá nem válik.
Az egység vezetõjeként Anderton elsõként láthatja az álomkamra sûrû tápoldatában lebegõ Pre-Cogok gyilkosságokról szóló látomásait. A helyszín ismeretlen, az áldozat arca is, a gyilkos azonban, semmi kétség, õ maga, John Anderton, aki 36 órán belül megöl egy vadidegen embert.
Anderton alámerül a tökéletesen automatizált városban, hogy felderítse az ügyet. Sarkában ott lihegnek osztagának kopói, élükön legfõbb riválisával, Danny Witwerrel, és minden lépését nyomon követik a város csúcstechnológiájú megfigyelõ-rendszerei. 36 órája van, hogy tisztázza magát, és választ találjon a kérdésre, amelyet hat éve próbál tudata legmélyére ûzni: lehet, hogy a Pre-Cogok mégis tévednek?

PHILIP K. DICK - EGY LÁTNOK AZ ÖTVENES ÉVEKBÕL

Tom Cruise a Tágra zárt szemek címû Kubrick-film forgatása közben találkozott Philip K. Dick "Minority Report" címû novellájának egyik korai forgatókönyv-változatával. Elküldte a könyvet Spielbergnek, akivel már régóta szeretett volna együtt dolgozni, és a rendezõ azonnal válaszolt. "Teljesen felvillanyozódott az anyagtól - emlékszik Cruise. - Nem csoda, valóban nagyszerû történet."
Akkoriban a Fox különbözõ alkotók bevonásával már vagy tíz éve dolgozott a téma megfilmesítésén. Az eredeti novella 1956-ban jelent meg a Fantastic Universe nevû magazinban. Szerzõje, Philip K. Dick novellák tömegét írta az ötvenes-hatvanas években, ám az anyagi siker elkerülte, és nem érhette meg a mûveibõl készült elsõ film, a Ridley rendezte Szárnyas fejvadász bemutatóját sem. Látnoki fantáziája azonban írók és filmcsinálók egész sorát ihlette meg, és a mûveiben megfogalmazott súlyos társadalmi kérdések ma aktuálisabbak, mint valaha.
Spielberg a könyv elolvasása után azonnal eldöntötte, hogy megfilmesíti a sztorit. A forgatást azonban két évvel elhalasztották: Spielberg elõbb Kubrick fimtervét, az A.I. - Mesterséges értelem címût akarta megvalósítani, Cruise-t pedig lefoglalták a Mission: Impossible 2. felvételei. Scott Frank forgatókönyvíró és Alex McDowell látványtervezõ így elegendõ idõt kapott arra, hogy részletekbe menõen, tudományos alapossággal kidolgozza azt a képzeletbeli világot, amelyben a történet játszódik.

TUDOMÁNYOS-FANTASZTIKUS JÖVÕ

Spielberg hívására a technika, az orvostudomány, a számítástechnika, a bûnüldözés és még ki tudja hány szakterület legkiválóbb koponyái, tudósok, építészek, feltalálók és írók (köztük a "Generation X" írója, Douglas Copland) egy Santa Monica-i szállodában gyûltek össze, hogy megosszák egymással és a filmesekkel a jövõrõl alkotott elképzeléseiket. "Ültünk egy asztal körül, és arról vitatkoztunk, hogyan fest a társadalom öt, tíz, húsz, harminc és ötven múlva" - emlékezik McDowell. A háromnapos konferencián az építészettõl az áruszállításon át az orvostudományig minden fontos kérdést érintettek, megtárgyalták még azt is, hogyan mossák utódaink a fogukat ötven év múlva.
"Steven olyan környezetet akart a sztorihoz - fejtegeti Bonnie Curtis producer -, amely a mai nézõ számára ismerõsnek tûnik, ugyanakkor érzékelhetõk rajta a változás jegyei."
Abban minden résztvevõ egyetértett, hogy a jövõben a magánszféra egyre jobban összezsugorodik: minden lépésünket nyilvántartják majd intelligens rendszerek - nem azért, hogy kémkedjenek utánunk, hanem hogy feltérképezzék fogyasztói szokásainkat. "Orwell látomása megvalósul, csak épp nem a XX., hanem a XXI. században - véli Spielberg. - A Nagy Testvér már most figyel bennünket, húsz-harminc év múlva pedig a falon is átlát, és legbensõbb titkainkat is kipuhatolja."
Spielberg Különvéleményének futurisztikus világából hiányoznak a fantasztikus filmek természeti katasztrófái és atomháborúi. Ezt a világot a technika formálta ilyenre - a technika, amely napról napra hatékonyabbá válik, és mind nagyobb igyekezettel próbál boldogítani bennünket. Buzgalmának eredményét a filmben olyan találmányok jelzik, mint a leküzdhetetlen hányingert kiváltó, bot alakú kézifegyver, vagy a génkezeléssel kutyaméretûre turbózott macskák, hogy csak néhányat említsünk Douglas Copland hátborzongató leleményei közül. Bár a fejlesztési irányokat a nagyvállalatok érdekei diktálják, az új technológiákat a rendõrség is jól használhatja a gyanúsítottak felkutatására és kézre kerítésére.
"Dicket a tudomány és a technika fejlõdésének következményei érdekelték - kommentálja a filmet a M.I.T tudósa, John Underkoffler, aki ugyancsak részt vett a Különvélemény elõmunkálataiban. - Tovább ment legtöbb pályatársánál, mert megértette, hogy a jó sci-fi mindig társadalmi kérdéseket boncolgat, hiszen a technika csak visszatükrözi a társadalom rezdüléseit. Dicket az antropológia hatások izgatták, és sohasem ítélkezett, csak kérdezett. “
Hasonlóra törekedtek a film alkotói is. "Nem akartuk, hogy a közönség figyelmét pusztán a mûszaki megoldások kössék le - fejtegeti Spielberg. - Ennél sokkal érdekesebb a történet; azt szeretnénk, ha a kezdeti meghökkenés után a nézõ hátradõlne a székében, és a rejtélyre koncentrálna."

A TÖRTÉNET ÉS SZEREPLÕI

A film John Anderton detektív egy napjával kezdõdik. A férfit hat évvel ezelõtt olyan csapás érte, amelyet máig nem hevert ki: elveszítette a kisfiát. "Ez a személyes tragédia vezette õt a Bûnmegelõzõ Osztaghoz - elemzi a figurát Anderton megformálója, Cruise. - Anderton meg akarja szabadítani a világot a bûntõl, hogy soha többé ne kelljen egyetlen szülõnek sem átélnie az õ fájdalmát."
A csoport vezetõjeként Anderton rendszerezi a Pre-Cogok látomásait. A három parafenomén egy méhszerû kamrában, sûrû tápoldatban lebegve álmodik. "Vízióik számítógépre kerülnek; az elfolyó képeket John válogatja szét és analizálja" - magyarázza filmbéli munkáját Cruise.
A számítógép kezeléséhez Undercoffer sajátos testnyelvet dolgozott ki, amellyel Anderton irányíthatja a Pre-Cogoktól érkezõ információkat; kimerevítheti a képet, elõreszaladhat az idõben, vagy megváltoztathatja a nézõpontot. "Steven azt kérte, hogy úgy végezzem a mozdulatokat, mintha táncolnék - meséli Cruise. - A forgatáson még zenérõl is gondoskodott; igazán nagyszerûen szórakoztunk."
A Pre-Cogok elfolyó látomásai az Imaginary Forces hatástúdióban készültek, ugyanott, ahol többek között a Hetedik hátborzongató nyitóképsorai. "A Pre-Cogok prizmaszerûen látják a jövõt - magyarázza Spielberg. - Álomképeik nem hasonlítanak filmkockákra, hiszen az emberi szem látómezeje nem szigorúan lehatárolt, és alakját tekintve inkább az oválishoz közelít. Az Imaginary Forces a szó szoros értelmében organikussá tette a Pre-Cogok vízióit."
A látnokok - Dashiel, Arthur és Agatha - Andertonék fõhadiszállásának mélyén egy "tojásban" szunnyadnak, a külvilág nem ismeri személyüket, és Anderton is csak egyikükkel, Agathával tart kapcsolatot.
"Agatha koravén gyermek - jellemzi a figurát a lány megformálója, Samantha Morton. - Látja mások érzéseit és átéli a kínjaikat; mindez a sok borzalom hétköznapi valóság a számára."
Morton egész pályafutása legmegterhelõbb szerepének érzi Agathát, és nem csak a karakter bonyolultsága miatt. "Elképzelhetetlenül nehéz feladat egy színész számára vízben játszani - teljesen másfajta testnyelvet kell használnia, mint szárazon. Deborah Scott különleges ruhát tervezett számomra, amely megvédett a víztõl, egyszersmind azonban sebezhetõvé is tett. Leborotválták a hajamat és a szemöldökömet is, úgyhogy testileg-lelkileg szinte áttetszõvé váltam."
Mielõtt saját arcával szembesülne a Pre-Cogok látomásában, Anderton szentül hisz a látnokok tévedhetetlenségében. Jéghideg profiként teszi a dolgát: briliáns logikával illeszti össze a látnokok álmaiból kipárolt információkat, és vérebként veti magát az eljövendõ gyilkosok után. Éjszaka azonban a saját kísérteteivel harcol, és nap mint nap újraéli az egykori tragédiát.
"A film valójában Anderton két utazásáról szól - mutat rá Spielberg. - A külsõ egy nyomozás; Anderton megpróbálja felderíteni az esetet, és tisztázni magát a gyilkosság gyanúja alól. A másik egy belsõ utazás: egy lelki válság megoldásának története. Tomnak remekül sikerült elkapnia ezt a kettõsséget."
Anderton ellenfelét, Danny Witwert Collin Farrel alakítja. Witwer könyörtelen karrierista, aki Anderton pozíciójára tör. "Wittwer öntelt fráter, aki bárkin képes átgázolni, hogy a csúcsra jusson - mondja Farrel. - Színész számára csemege egy ilyen tenyérbe mászó figura eljátszása."
A filmben feltûnik Bergman kedvenc színésze, Max von Sydow is, aki Anderton mentorát, a Bûnmegelõzõ Osztagot létrehozó Lamar Burgesst alakítja. Burgess volt az, aki fia elvesztése után az egységhez hozta Andertont, és ezzel két legyet ütött egy csapásra: a férfinak életcélt adott, a csoportnak pedig egy olyan "arcot", amelyet a sajtóban jól el lehetett adni. A maga módján tehát kihasználta Anderton tragédiáját - ez a kétarcúság a nagy svéd jellemszínész tehetségéhez méltó feladattá tette a karakter megformálását.

ELÕJÁTSZIK A SZÁMÍTÓGÉP

A film felvételei 2001. március 22-én kezdõdtek Los Angelesben, és a stáb forgatott többek között a Ronald Reagen Federal Buildingben, a Willard Hotelben és a washingtoni Federal Triangle Plazában, a Warner Bros. ingatlanán fekvõ Hennesey Streeten, valamint a Universal és a Fox stúdióiban.
A film erõteljes látványvilágát csak nagy méretû, költséges díszletekkel lehetett megteremteni. Mielõtt azonban ezek tényleges megépítésébe fogtak volna, a Pixel Liberaion Front hatástervezõ cég az alkotók vázlatai alapján olyan háromdimenziós, számítógépes storyboardot készített, amelyen Spielbergék a film valamennyi jelenetét áttanulmányozhatták, és minden megoldást kikísérletezhettek. Ezzel a technikával több millió dollárt tudtak lefaragni a produkció költségvetésébõl.
A hatalmas díszletméretek és a vizuális hatások sokasága szokatlanul fegyelmezett együttmûködést kívánt a stáb minden tagjától. "Nem dolgoztam még filmben, ahol a részlegek között ilyen tökéletes lett volna az összhang - állítja Janusz Kaminszki operatõr, Spielberg állandó munkatársa. - A világításra és a kameramozgásra vonatkozó valamennyi elképzelésünket figyelembe vették a díszletek megtervezésénél, és a díszletépítés végig a mi felügyeletünk mellett folyt."
"Azt mondtam Janusnak, hogy életem legdurvább, legmocskosabb filmjét szeretném elkészíteni - emlékezik Spielberg. - Sötét, szemcsés, hideg filmet akartam. Ez nem az a szívmelengetõ utazás, mint az A.I. volt. Ez a film noir nyers, érdes, zaklatott világa."
Kaminski és Spielberg olyan látványvilágot teremtett, amely híven tükrözi Anderton sötét belsõ utazását. A baljós hatást Kaminksy a világítással és egy sajátos filmelõhívási technikával érte el, amely letompította a színeket, és érdesebbé tette a film képi világát. Az ég kékje eltûnt, az árnyékok elmélyültek, és megváltozott a kép szemcsézettsége. "Ezért éles kontrasztokkal világítottam, hogy az árnyékban lévõ részek kivehetetlenné váljanak: ez a megoldás automatikusan létrehozta a nézõben a fenyegetettség érzését."
Az egész film legfuturisztikusabb eleme a Mag-Lev (Mágneses-Levitációs) közlekedési rendszer: egy háromdimenziós közlekedési hálózat, amelynek mágneses pályáin áramvonalas autók emelkednek és süllyednek, siklanak és forognak szédületes sebességgel. Spielberg a Lexus autógyárat és a híres autókonstruktõrt, a Batman és Robin, valamint Armaggedon jármûveit tervezõ Harald Belkert kérte fel a fantasztikus közlekedési rendszer megalkotására.
A film egyik legizgalmasabb jelenete egy lerobbant belvárosi hotelben játszódik, amelyet Anderton után kutató robotpókok fésülnek át szobáról szobára haladva. "Steven azt találta ki, hogy az egész jelenetet egy beállításban veszi fel - meséli McDowell. - Õrült ötletnek tûnt, de végül is sikerült megvalósítani, köszönhetõen jórészt a Pixel Liberation Front háromdimenziós storyboardjának, amelyen a forgatás megkezdése elõtt kidolgozhattuk a tökéletes kameramozgást."
A PLF animációi segítségével a világítást és s szereplõk mozgását is beállíthatták. "Az egész snittet megterveztem számítógépen - árulja el Spielberg. - Maga a forgatás ezek után már gyerekjáték volt."

CRUISE, A KÖTÉLRE VALÓ

A Spielberg által megálmodott akciók megvalósításához a kaszkadõröknek is fel kellett kötniük a nadrágot. "Úgy röpködünk a filmben, mint a legyek; ehhez foghatót eddig még egyetlen filmben sem láthatott a nézõ" - büszkélkedik a kaszkadõrjelenetek koordinátora, Brian Smrz.
Tom Cruise szokásához híven most sem akart dublõrt használni, Spielberg azonban még jól emlékezett arra a rémületre, amit akkor érzett, mikor elõször látta veszélyes akció közben Cruise-ot. "Kimentem a Mission: Impossible 2. forgatására, és Tom épp húsz méter magasságból ereszkedett alá egy vékony kötélen, mindenféle védõháló vagy eséstompító párna nélkül. A szívbaj kerülgetett. Elhûlve kérdeztem John Woot, a rendezõt :»Hogy hagyhatod, hogy ilyesmit csináljon?«. Woo rám nézett, és sztoikusan ennyit válaszolt: »Nem tudom megakadályozni...«"
Spielberg azonban a sarkára állt. Megállapodott Cruise-zal: õ szabja meg, mikor van szükség dublõrre, cserébe viszont, amikor csak lehet, engedi "akciózni" Cruise-t.
Andertont a film jelentõs részében a Bûnmegelõzõ Osztag zsarui hajszolják, akik azt hiszik róla, hogy gyilkosságra készül. Az egyik jelenet egy lepusztult sikátorban játszódik, ahol Anderton, hátán egy felcsatolható repülõ szerkezettel, úgynevezett hover packkel a levegõben próbál egérutat nyerni üldözõi elõl. A Hennessy Streeten a díszletmunkások egy százhúsz méter hosszú és tizenöt méter magas utcarészletet építettek fel, efölé emelt Smrz és McDowell egy bonyolult rácsrendszert, amelynek csomópontjairól lecsüngve a kaszkadõrök a legelképesztõbb légi mutatványokat tudták végrehajtani. "Tom Cruise úgy mozgott a köteleken, mint egy született légtornász - meséli elismerõen Smrz. - Vannak rendezõk, akik trükkökre építenek, Spielberg viszont szeret mindent a valóságban megcsinálni. A vicc az, hogy a vizuális hatások nagymesterei így se maradtak munka nélkül, mert beleizzadtak, míg kiretusálták a képrõl a kábeleket."

VIZUÁLIS HATÁSOK

A Különvélemény 481 snittje tartalmaz számítógépes trükköket, ami nem kirívóan magas szám: az igazi kihívást inkább a képek bonyolultsága és kidolgozottsága jelentette. A felvételek zömét az Industrial Light & Magic készítette, amely korábban már más Spielberg-filmekben is közremûködött.
Az ILM csapata, élén Scott Farrarrel (akit az A.I.-ben végzett munkájáért Oscarra jelöltek) a Különvélemény számára hatalmas belsõ környezeteket tervezett, és speciális szoftvereivel a szereplõk háromdimenziós modelljét is elkészítette.
Scott Frankel szakmai szempontból arra a jelenetre büszkébb, amelyben Anderton Mag-Lev kocsiját visszarendelik az osztag fõhadiszállására, és a férfi az autóból kiszállva, autóról autóra ugrálva menekül. "Totálban látható a város a tömérdek felhõkarcolóval s a Mag-Lev rendszer sok száz autójával; ott a rengeteg sofõr, a különféle árnyékok, a visszatükrözõdések, és mindezt szintetikus úton, számítógéppel állítottuk elõ. A jelenet egyetlen valóságosan létezõ eleme Tom Cruise volt, akinek mozgását blue box technikával vettük fel.
Farrar felvételeket készített a jelenlegi Washingtonról, és ebbe a városképbe illesztette be a ma még nem létezõ, futurisztikus épületeket, mégpedig olyan agyafúrtan, hogy az új elemek teljesen beleolvadnak a régi városképbe.
A filmben az elítélteket bénult állapotban, hosszú csövekbe zsúfolva õrzik a Fegyelmezés Csarnokában, és rafinált kínzásként gyilkosságuk képsorait játsszák le nekik újra meg újra. A fegyintézet megalkotásakor Spielberg és McDowell egy XIX. századi börtönt, a Penticont vette alapul, erre rétegezte rá a hipermodern csillogó csöveket. "Steven eredeti víziója az volt, hogy a börtön az arlingtoni temetõre emlékeztessen, és a nézõ eleinte azt hihesse, Anderton sírkövek között sétál. Aztán kiderül, hogy mindegyik sírkõ csupán egy kupak, amely egy emberekkel megtöltött csövet zár le - és mi hirtelen megpillantjuk a csõrendszerben összepréselõdött sok ezer rabot."
Az ILM feladata az volt, hogy a lehetõ legkevesebb színész és díszlet alkalmazásával állítsa elõ ezt a lélegzetelállító látványt. A digitális karakterek kézi, fotorealisztikus megrajzolása hosszadalmas, és költséges eljárás lett volna, ezért az ILM egyik mérnöke által kifejlesztett úgynevezett háromdimenziós fotómodellezõ programot használták. 12 kamerával különbözõ szögekbõl felvételeket készítettek 19 statisztáról; ezeket a fotókat a számítógép összeillesztette, és háromdimenziós modellé alakította. Erre a modellre rávetítették a fényképek textúráját - a figura "arcát" -, és már készen is volt a statiszta szabadon mozgatható 3D-s modellje, amit a számítógéppel létrehozott csõrendszer bármely részébe beilleszthettek.

ZENÉK, ZAJOK, ZÖREJEK

John William, az ötszörös Oscar-díjas zeneszerzõ Spielberg régi munkatársa, az elmúlt majd harminc év folyamán 19 filmben mûködtek együtt. "John korábbi zenéi tele voltak színekkel, ez a mostani »fekete-fehér«: csupa feszültség, a tonalitása viszont minimális - magyarázza Spielberg. - Az ember inkább érzi, mint hallja".
A hangokat tervezõ Gary Rydstrom legtöbbet az Anderton után szimatoló robotok hangjának kikeverésével bíbelõdött. "Ezek a robotok úgy mozognak, mint az igazi pókok, a fémhangokat ezért valami olyasmivel akartam vegyíteni, ami karakterizálja ezeket a különös lényeket."
Rydstrom a Cornell Egyetem kutatóihoz fordult, akik bonyolult módszert fejlesztettek ki az ugrabugráló, lábaikat összedörzsölõ pókok emberi füllel nem hallható hangjainak rögzítésére. "A pókok különféle rituáléikban használják ezeket a fura mozgásokat. Fantasztikus a hangjuk, mintha kis gépezetek volnának. A természet tele van ilyen soha nem hallott, izgalmas hangzásokkal; olyan kincsesbánya ez, amit a film még nem aknázott ki."


szereplők:
Tom Cruise ... John Anderton Nyomozó
Colin Farrell ... Danny Witwer Nyomozó
Samantha Morton ... Agatha
Max von Sydow ... Lamar Burgess igazgató
Lois Smith ... Dr. Iris Hineman
William Mesnik ... Cyber Üzlet Vásárlója
Peter Stormare ... Dr. Solomon
Tim Blake Nelson ... Gideon
Steve Harris ... Jad
Kathryn Morris ... Lara Anderton
Mike Binder ... Leo Crow
Daniel London ... Wally, a Caretaker
Neal McDonough ... Gordon 'Fletch' Fletcher Tiszt
Jessica Capshaw ... Evanna
Patrick Kilpatrick ... Jeff Knott Tiszt


fényképezte:
Janusz Kaminski

vágó:
Michael Kahn

látvány:
Alex McDowell

jelmez:
Deborah Lynn Scott

zene:
John Williams

producer:
Jan de Bont
Bonnie Curtis
Michael Doven
Gerald R. Molen
Walter F. Parkes
Ronald Shusett