információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Hét évvel azelõtt, hogy megírta volna A bárányok hallgatnak történetét, Thomas Harris megalkotta az eredendõ gonosz portréját. A vörös sárkány címû regényben három szereplõt mutatott be az olvasóknak, akiknek a sorsa végzetesen keresztezõdik egymással. Egyikük Dr. Hannibal Lecter, a zseniális, sorozatgyilkossá vált pszichiáter, a másik Will Graham, a lelkileg meggyötört FBI-nyomozó, a harmadik pedig a Fogtündérként emlegetett mániákus gyilkos, családok lemészárlója.
Lecter a modern irodalom egyik legérdekesebb gonoszaként tért vissza 1988-ban, Harris következõ regényében, A bárányok hallgatnakban, majd 1999-ben a Hannibalban. Jonathan Demme rendezõ 1991-ben Oscar®-díjas filmet készített A bárányok...-ból, amelyben Anthony Hopkins zseniális alakítást nyújtott Lecter szerepében, kultikus rangú figurát hozva létre. Teljesítményét szintén Oscar®-ral díjazták.
Hopkins alakítása a filmtörténet azon ritka esetei közé tartozik, amikor színész és figura szinte egybeforr a vásznon - Lectert gyakorlatilag lehetetlen úgy elképzelni, hogy ne azonnal Hopkins jusson a nézõ eszébe, s megfordítva: Hopkinsra gondolva azonnal felidézõdik Lecter figurája is. Magától értetõdött, hogy amikor Ridley Scott 2001-ben megrendezte a Hannibalt, ismét Hopkins játszotta Lectert. Közös munkájuk az év egyik legnagyobb filmsikerét eredményezte.
A vörös sárkánnyal válik teljessé a Hopkins-Hannibal trilógia. Harris 1981-ben készült regényét Brett Ratner rendezõ vitte vászonra, a producerek a Hannibal készítõi, Dino és Martha De Laurentiis. A forgatókönyvíró Ted Tally, aki Oscar®-t kapott A bárányok hallgatnak forgatókönyvéért.
Hopkins mellett egészen kivételes színészgárda sorakozik fel. Will Grahamet a kétszeres Oscar®-jelölt Edward Norton (Legbelsõ félelem - Primal Fear, Amerikai história X - American History X) játssza, Francis Dolarhyde-ot Ralph Fiennes (Schindler listája - Schindler's List, Az angol beteg - The English Patient), a vak Reba McClane-t pedig Emily Watson (Hullámtörés - Breaking the Waves, Hilary és Jackie). Jack Crawford FBI-fönököt az Oscar®-ra jelölt Harvey Keitel (Bugsy) játssza, Molly Grahamet a Tony-díjas Mary-Louise Parker, Freddy Lounds bulvár-újságíró figuráját pedig a Tonyra jelölt Philip Seymour Hoffman kelti életre.
Ratner csapatának további kulcsfigurái: Dante Spinotti operatõr (Szigorúan bizalmas - L. A. Confidential), Kristi Zea látványtervezõ (Nagymenõk - Goodfellas, A bárányok hallgatnak - The Silence of the Lambs), Betsy Heimann jelmeztervezõ (Vanília égbolt - Vanilla Sky, Mint a kámfor - Out of Sight), valamint Mark Helfrich vágó (Csúcsformában 2. - Rush Hour 2, Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyárson - Scary Movie). A zeneszerzõ Danny Elfman (Pókember - Spiderman, Sötét zsaruk 2. - Men in Black II).
A történet
Egy olyan gyilkosnak, mint Dr. Hannibal Lecter, mindig vannak rajongói - torz lelkû emberek, akik a hajmeresztõen kegyetlen gyilkosságok részleteiben elmerülve élvezkednek. Lecter puszta léte ajándék számukra, a társadalomban kiváltott felháborodás és rémület pedig kéjes örömet okoz nekik. Az õ szemükben Lecter felsõbbrendû lény.
Hannibal örül, hogy rajongói vannak, különösen most, hiszen egy ideje nagyon ingerszegény környezetben él a Baltimore-i Állami Kórház közveszélyes elmebetegeknek fenntartott osztályán.
Will Grahamnek is vannak rajongói, bár sosem vágyott rájuk. Az FBI egyik fõnyomozójaként akaratán kívül médiasztár lett, sikereirõl rendre a címlapokon számoltak be az újságok, köztük is a leghíresebbrõl, amikor sikerült elfognia Dr. Lectert. Az a képessége azonban, hogy képes a legperverzebb sorozatgyilkosok fejével gondolkodni, néhány emberben kellemetlen érzéseket kelt - õt magát is beleértve, különösen azután, hogy csaknem életét vesztette, amikor lecsapott Lecterre. Sebei begyógyultával otthagyta az FBI-t, és családjával egy floridai kisvárosba, Marathonba költözött.
Lecter legújabb rajongója - egy könyörtelen gyilkos, aki teliholdkor mészárol le alvó családokat - azonban mindent megváltoztat. Támadásait gyomorforgató pontossággal hajtja végre, Graham régi fõnökének pedig nincsen még egy olyan, a tehetség átkával megvert ügynöke, aki bele tudja élni magát a gyilkos lelkivilágába. Graham az atlantai és birminghami tetthelyek tanulmányozása után rádöbben: ha el akarja kapni a Fogtündért, ahogyan a gyilkost elnevezték, egy ugyanolyan zseniális és beteges elme segítségét kell kérnie. Vagyis találkoznia kell esküdt ellenségével, Dr. Hannibal Lecterrel.
A produkció
Anthony Hopkins Oscar®-díjas alakítása A bárányok...-ban milliók szívébe - és rémálmaiba - lopta be a pszichopata pszichiáter figuráját. Az Entertainment Weekly címû szaklap felmérése szerint Lecter a filmtörténet legnépszerûbb fõgonosza. "Alig néhány filmes figura tudott szervesen beépülni a popkultúrába - magyarázza Dino De Laurentiis producer, aki 60 éve készít filmeket - , és Hannibal az egyik közülük."
Ted Tally forgatókönyvíró az elején kicsit meglepõdött Lecter népszerûsége láttán. "Egy elmebeteggel van dolgunk, aki gyilkos és kannibál, s akibõl az empátiának vagy a lelkiismeretnek még a szikrája is hiányzik - fejtegeti Tally. - Az emberekben mégis megmozdul valami. Valahogyan csábítónak találják. Azt hiszem, voltaképpen szeretjük az olyan antihõsöket, akik bármilyen disznóságot csinálnak, nyugodtan megúszhatják - ellentétben ugyebár velünk."
Hopkins mindezzel csak egyet tud érteni. "Lecterben az a lenyûgözõ - mondja -, hogy megtestesíti az emberi lélek sötét oldalát. Hannibal láttán az emberek saját hazugságaikkal és gonoszságukkal szembesülhetnek."
A bárányok hallgatnak filmes sikere után ismét kiadták A vörös sárkányt. Thomas Harris új prológust írt hozzá, amelyben alaposabban bemutatta Graham és Lecter kapcsolatának gyökereit. Bár a regénybõl korábban készült már filmváltozat Embervadász (Manhunter, rendezte: Michael Mann) címmel, Dino de Laurentiis azt akarta, hogy újabb adaptáció szülessen, amelyben jobban kidolgozzák a történet végét, és kiaknázzák a Harris prológusában rejlõ lehetõségeket is.
"Ez az elsõ alkalom - mondja De Laurentiis - , hogy a közönség láthatja: mit csinált Hannibal, mielõtt elfogták, ki fogta el, és hogyan!"
"A legfontosabb dolognak azt tartottuk - veszi át a szót Tally - , hogy visszamenjünk az idõben addig a pillanatig, amikor Grahamet támadás éri, és megteremtsük a közte és Lecter közötti kapcsolat hangulatát. Hannibal figuráját pedig nem volt könnyû megírni. Annyira okos és annyira õrült, hogy az embernek minden fantáziájára szükség van. Nehéz egy olyan figurát elképzelni, aki sokkal okosabb nálam, márpedig Hannibal ilyen!"
Tally arra is ügyelt, hogy érzékletessé tegye a Fogtündér, azaz Francis Dolarhyde és Reba McClane kapcsolatát. "Dolarhyde nagyszerû irodalmi figura - megfoghatatlanul beteg és gazdag karakter."
Hopkinsnak kezdetben kétségei voltak afelõl, hogy jó ötlet harmadszor is eljátszani Hannibalt. "Eléggé bizonytalan voltam" - vallja be a sztár. Ám amint megtudta, hogy Tally írja a forgatókönyvet, megnyugodott.
Tally forgatókönyvével Brett Ratner rendezõ is elégedett volt. Miután jól csengõ szakmai nevet szerzett magának a Csúcsformában 1-2. (Rush Hour, Rush Hour 2) címû akcióvígjátékokkal, valamint a Segítség, apa lettem! (Family Man) címû romantikus komédiával, Ratner új mûfajban akarta kipróbálni magát, buzgón kapacitálta hát Dino és Martha Laurentiis producereket. "Brett nagyon meggyõzõ volt - emlékszik vissza Martha. - Szinte szétfeszítette az energia, és teljesen friss szempontokkal gazdagította a történetet. Ráadásul a nehézségeket is kezelni tudta - Dinóval az élen!"
Dino De Laurentiis, az Irving G. Thalberg Emlékdíj 2001-es kitüntetettje a mozgóképszakma régi kiválósága. Olyan változatos és sikeres filmek fémjelzik munkásságát, mint a Keserû rizs, a Háború és béke, a Cabiria éjszakái, a Bosszúvágy (Death Wish), A Biblia (The Bible), a Waterloo, a Serpico, A Keselyû három napja (Three Days of the Condor), a Ragtime, a King Kong, a Lázadás a Bountyn (Bounty), a Tai-Pan, a Dûne (Dune), az Anzio, valamint a Conan, a barbár (Conan the Barbarian). Oscar®-díjat kapott legjobb nem angol nyelvû film kategóriában két Fellini-mûért, az Országútonért (La strada) és a Cabiria éjszakáiért. Az általa készített filmek összesen 30 Oscar®-jelölést kaptak, és 59 nemzetközi filmes díjat nyertek el, köztük három Arany Oroszlánt, egy Arany Pálmát és három Arany Glóbuszt.
Ratner gyorsan megtalálta az összhangot a színész-álomcsapat tagjaival is, élén Hopkinsszal. "Brett legalább annyira rajong ezért a történetért, mint annak idején Jonathan Demme A bárányok...-ért - meséli Hopkins. - De azért eltartott két-három napig, amíg megszoktam a stílusát, mivel mindent szeret sokszor fölvenni, amit én utálok. De tudom, hogy ez kell a jó filmhez, Brett pedig átkozottul érti a dolgát."
Brett lelkesedése és a téma iránti alázata megerõsítette a színész bizalmát. "Brett rájött, hogy mi itt nem fogjuk újra kitalálni Hannibalt - mondja Hopkins. - Õ az, ami, és Brett ezt tiszteletben is tartotta."
Ratner így látja ezt a kérdést: "Hannibal ugyanaz a személyiség, mint A bárányok...-ban, csak éppen élete egy korábbi idõszakában - bebörtönzése kezdetén. Még meg kell találnia azt a nyugalmat, ami A bárányok...-ban jellemzõ rá. Történetünk jelenlegi szakaszában egyelõre egyre feszültebb, õrültebb és dühösebb."
Lecter mindig elbûvölõ személyiség volt, még ha vonzereje gyakran halálosnak is bizonyult. A rácsok mögött most olyan, mint egy rabulejtett tigris - ravasz és veszélyes. Vadászösztöne a régi - tudja, hogyan cserkéssze be áldozatát, mikor támadjon, és miként ejtsen halálos sebet. Azt várja, hogy megint csodálják, hogy bosszút állhasson, és hogy végre méltó ellenféllel találja magát szemközt. Úgy dönt, hogy segít Will Graham FBI-ügynöknek, annak az embernek, aki rács mügé juttatta - de alaposan megkéri az árát.
Ratner tudta, hogy Graham szerepében olyan színészóriásra van szüksége, aki egy súlycsoportban van Hopkinsszal. A kétszeres Oscar®-jelölt Edward Nortonban talált rá az ideális megoldásra.
Nortonnak különösen Hannibal és Graham kapcsolata tetszett a történetben. "Elsõ látásra olyan ez a felállás, mint Clarice Starling esetében volt - utal az ifjú színész A bárányok...-ra. - De ez a nyomozó már nem újonc, hiszen megjárta a hadak útját. Kölcsönösen gyûlölik egymást Lecterrel, ugyanakkor mindehhez jókora adag intellektuális és szakmai tisztelet is társul. Bár kibékíthetetlen ellenségek, bizarr módon vonzódnak is egymáshoz."
Nem volt nehéz Jack Crawford, Graham régi barátjának és fõnökének kiválasztása sem. "Elmentem az FBI fõhadiszállására, hogy megnézzek magamnak néhány olyan fickót, akik sorozatgyilkosokat kapnak el - emlékszik vissza Ratner. - Négy vagy öt Harvey Keitel-szerû figurával találkoztam. Kizárt dolog volt, hogy bárki más el tudja játszani ezt a kõkemény és okos zsarut."
Francis Dolarhyde, a sorozatgyilkos A vörös sárkány különös háromszögének harmadik sarka. William Blake angol festõmûvész és költõ Az ártatlanság jövendölése címû mûvének megszállottja - meggyõzõdése, hogy átalakulás elõtt áll. Hiszi, hogy ahogyan "átalakítja" áldozatait, õ maga is valami mássá fog átváltozni. Tudja, hogy Lecter megértené, mit lát, amikor õ a tükörbe néz - valakit, aki egykoron ember volt, de most fokozatosan felsõbbrendû formát ölt. Az ostoba bulvársajtó Fogtündérnek hívja õt, akiben valójában a vörös sárkány rejtõzik.
A zavarodott elméjû gyilkost Ralph Fiennes alakítja, akit Oscarra® jelöltek a Schindler listája (Schindler's List) SS-parancsnokának, valamint Az angol beteg (The English Patient) halálosan sebesült pilótájának megformálásáért.
"Dolarhyde összetett figura - magyarázza Martha De Laurentiis. - Gyermekkorában nagyanyja egyfolytában kínozta, ezért védekezésül fölépítette magában a legyõzhetetlen vörös sárkány alakját, akivé õ válhat majd egyszer, ha kellõen elszánt és kitartó."
A film készítõi nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy bemutassák Dolarhyde küzdelmét önmagával. "Érzékeltetni kell, honnan ered Dolarhyde õrülete, hogyan válik sorozatgyilkossá - magyarázza Ratner. - Aki nem látja szenvedéseit, nem értheti tetteinek mozgatórugóit."
Egyetlen szereplõ akad, aki a tapinthatóságig közel kerül Dolarhyde emberi oldalához: Reba McClane, a fiatal, vak nõ, akit Emily Watson játszik. "Mindketten fogyatékosok, ezért a nézõ azt kívánja, hogy egymásra találjanak, habár a férfi sokkal-sokkal súlyosabb problémákkal küzd - mondja Martha de Laurentiis. - A cselekmény tekintélyes része e kapcsolat kibontásával foglalkozik."
Reba észrevesz ugyan valamit az õ "D" barátjában, amit mások nem, ahhoz azonban sajnos szó szerint vak, hogy a lényeggel is tisztában legyen. "Mivel Reba nem lát - magyarázza Fiennes - , csak egy félénk, csöndes férfit érzékel maga körül, akivel próbál közelebbi barátságba kerülni. A nézõk azonban jól tudják, kirõl van szó."
A lány elsöprõ hatással van Dolarhyde-ra. "Olyasmit kap tõle, amit Dolarhyde sem érzelmileg, sem racionálisan nem tud feldolgozni - folytatja Fiennes. - Már-már úgy tûnik, a férfi Reba kedvéért képes hátat fordítani annak az õrületnek, amely a vörös sárkány felé vonzza."
Ez a fordulat ragadta meg Ratner figyelmét a történetben. "Amikor elértem idáig, tudtam, hogy nekem kell megrendeznem ezt a filmet - emlékszik vissza a rendezõ. - Hihetetlenül erõs dramaturgiai elem, hogy Dolarhyde a lány kedvéért képes lenne szembefordulni a vörös sárkánnyal."
A stáb különleges csapattal fogott munkához. Kristi Zea látványtervezõ már A bárányok... készítésekor megálmodta magának Lecter bizarr világát. A bárányok... frenetikus sikere nyomán Lecter díszlet-celláját a New York-i Amerikai Mozgókép Múzeumnak ajándékozták. Ez a cella most visszatér A vörös sárkányban. "Hogyha megint Hannibal Lecterrel dolgozunk, akkor vagyunk következetesek, ha a cellával kezdjük" - mondja Zea.
Zea új látványtervei bevilágítják Lecter múltját is. A kannibál pszichiáter lakása Sigmund Freud otthonának tanulmányozása révén öltött végsõ formát. A doktor kifinomult ízlésérõl tekintélyes mûtárgy-kollekciója tanúskodik, a fõ hangsúlyt azonban a padlizsánból, vérnarancsból és lóbabból összeállított növény-csendélet adja meg.
"Brett szeret hagyományos stílusban forgatni, azaz szívesen elidõzik a kamerával a színész arcán - avat be egy fontos részletbe Dante Spinotti operatõr. - A vörös sárkány erejét a színészi munka energiája határozza meg."
Spinottinak korábban volt már dolga Lecterrel. Az olasz operatõr amerikai karrierje akkor kezdõdött, amikor Dino De Laurentiis 1986-ban felkérte õt, hogy vezényelje az Embervadász kameráit. Amikor elõállt a lehetõség, hogy még egyszer adaptálják ugyanazt a regényt, Spinotti nem habozott. "Manet vagy Monet - nem emlékszem, melyikük - akár 18-szor is megfestette ugyanazt a témát - mondja. - Az Embervadász és A vörös sárkány két nagyon különbözõ film, mindkettõnek megvan a saját jellegzetes nyelve."
Dino De Laurentiis így határozza meg A vörös sárkány nyelvét: "Thomas Harris beszélt nekem egy élményérõl, amit én nagyon fontosnak tartok. Elmesélte, hogy a könyv írása közben egyik délután a tengerparton sétált. Végigtekintett a kristálytiszta óceánon, csodálta, milyen nyugodt és fenséges. Aztán észrevette, hogy valahol a távolban heves mozgás támad. Annyira azért közel volt, hogy láthassa: valami éppen elpusztít valamit. A vörös sárkány is ilyen történet: a felszínen nyugalom honol, a mély azonban a borzalom maga."
"time is not money"
