információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
"A gonosz gyõzelméhez csupán annyi is elég, hogy a jók tétlenek maradjanak."
(Edmund Burke)
Az amerikai haditengerészet SEAL egységének hadnagya, A.K. Waters (Bruce Willis) és taktikai specialistákból álló elit egysége választani kényszerül küldetés és emberség között. El kell dönteniük, figyelmen kívül hagyják-e a körülöttük tomboló konfliktust és teljesítik parancsaikat, vagy elég bátrak lesznek ahhoz, hogy lelkiismeretükre hallgassanak, és megmentsenek egy csoport ártatlan menekültet.
Amikor Nigéria demokratikus kormánya összeomlik, és egy kegyetlen katonai diktátor kerül hatalomra, Waters, e végsõkig lojális, harcedzett veterán azt a rutinfeladatot kapja, hogy egy orvosnõt, Dr. Lena Kendrickst (Monica Bellucci) menekítse ki az országból.
Dr. Kendricks - házassága révén amerikai állampolgár - egy isten háta mögötti falu katolikus missziójában segíti a polgárháború áldozatait. Amikor azonban Waters megérkezik a faluba, hogy kimenekítse õt, a doktornõ megmakacsolja magát, és addig nem hajlandó elmenni, amíg a hadnagy meg nem ígéri, hogy a falubelieket átviszi a közeli határon, hogy ott politikai menedékjogot kérhessenek. Ha hátrahagyják õket, kiszolgáltatják õket a hatalmas lázadó hadsereg kénye kedvének.
Waters felettese, Bill Rhodes százados (Tom Skerritt) egyértelmû parancsa szerint nem avatkozhat be a konfliktusba, ám amikor õ és emberi tanúi lesznek a lázadók határtalan brutalitásának, Dr. Kendricks ügye mellé állnak, és beleegyeznek, hogy életük kockáztatásával a sûrû dzsungel veszélyein át biztonságba kísérjék a falusiakat.
Waters álcázásban és lopkodásban képzett csapatát megmagyarázhatatlan okból a lázadók vérszomjas hadserege követi a hegyeken át. A rejtély csak akkor oldódik meg, amikor felfedezik, hogy a menekültek között van a kiírtott uralkodócsalád utolsó, még élõ tagja, akit a lázadók mindenáron holtan akarnak látni. Watersnek és csapatának el kell döntenie, hogy egyetlen ember élete fontosabb lehet-e sajátjukénál és a menekültekénél, akinek védelmét magukra nézve immár kötelezõnek tartják...
Walter egységének tagjai közt ismertebb arcokkal és új, ígéretes tehetségekkel egyaránt találkozhatunk. Köztük van Cole Hauser (Fehér leander) James "Red" Atkins szerepében, Eamonn Walker (az HBO "Oz" címû darabjából) Ellis "Zee" Pettigrew szerepében, Johnny Messner (Édes kis semmiség) Kelly Lake szerepében, Nick Chinlund (Kiképzés) mint Michael "Slo" Slowenski, a Danny "Doc" Kelleyt alakító Paul Francis (Pearl Harbor - Égi háború), valamint Charles Ingram Demetrius "Silk" Owens szerepében. Parancsnokukat, Bill Rhodes századost a veterán színész, Tom Skerritt (M*A*S*H, Top Gun) alakítja. Idris Sadick ezredes szerepében Malick Bowenst (Ali), Grace nõvér szerepében pedig Fiannula Flanagant (Más-világ) láthatjuk.
Antoine Fuqua rendezõ ismét azzal a tehetséges technikusi trióval dolgozhatott együtt, amellyel legutóbbi munkájában, a Kiképzésben munkálkodott. Köztük van az operatõr Mauro Fiore (A világ közepe), a látványtervezõ Naomi Shohan (Amerikai szépség) és az Oscar-díjas vágó, Conrad Buff, A.C.E. (Titanic). A jelmeztervezõ Marlene Stewart (Ali) volt, a film drámai zenéjét pedig az ugyancsak Oscar-díjjal kitüntetett Hans Zimmer (Gladiátor) szerezte.
A HEROIZMUS DIADALA
A Nap könnyei szépsége, Ian Bryce producer szerint, epikus minõségében rejlik. "Drámaian nyúl az önfeláldozás és nehéz morális döntések meghozatalának témájához, amely témáról olyan filmek szólnak, mint a Ryan közlegény megmentése - mondja Bryce. - Ez a film mindenek elõtt a hõsiességrõl szól."
Mint az elsõ, a haditengerészet SEAL egységérõl szóló film, amely mind az Egyesült Államok Haditengerészetének, mind a Hadügyminisztériumnak támogatását élvezte, A Nap könnyei egyúttal tisztelgés a SEAL egységek és "mindazon a férfiak és nõk elõtt, akik védelmeznek minket, és olyan helyekre mennek, olyan nagyszerû dolgokat visznek véghez, amelyekrõl túlságosan is keveset hallunk - mondja a rendezõ, Antoine Fuqua. - Olyan filmet akartam készíteni, amely ráébreszt bennünket arra, hogy a hadserege fiai és lányai azért harcolnak, hogy mi kényelmesen hátradõlve ihassuk meg reggeli kávénkat, és míg õk küzdenek és meghalnak, még a nevüket sem ismerjük."
Bruce Willis számára a film egy bátor vállakozás történeténél többet mond el, azt mutatja meg, milyen az igazi hõsiesség. "Ezek a férfiak emberként, nem pedig katonaként hozzák meg döntésüket. A film pedig e döntés következményeirõl szól. Arról, hogy emberként, nem pedig a katonaság tisztjeként kell megpróbálni helyesen cselekedni. A cselekvés nagyban attól függ, mit diktál a szív, mit súg férfiaknak és nõknek, hogy pont azt tegyék, amit tesznek."
"A film jó emberekrõl szól, akik annak ellenére tiszteletre méltó dolgot cselekszenek, hogy az ellenség hatalmas túlerõben van - mondja a Bruce Willis mellett fõszerepet alakító Monica Belucci. - Elõfordul, hogy az erõsnek a magukat megvédeni képtelenek segítségére kell kelnie, bármibe kerüljön is."
Amikor a forgatókönyv írói, Alex Lasker és Patrick Cirillo elkezdtek dolgozni A Nap könnyein 1995-ben, Robert Wise 1966-os, Steve McQueen fõszereplésével készült, Homokkavicsok (The Sand Pebbles) címû kalandfilmjét vették alapul munkájukhoz. Csakúgy, mint ez a film, A Nap könnyei is egy civilek segítségére sietõ bátor harcosról szól. "Az akció elõrehaladtával igyekeztem a találékony, minden szabályt betartó katona, Waters hadnagy (Bruce Willis) és a szenvedélyes, humanitárius Dr. Kendricks (Monica Bellucci) akaratának összeütközését bemutatni - mondja Lasker. - Bár hadilábon állnak egymással, a megpróbáltatások következtében mindketten megváltoznak."
"A kemény akciók és mély emberi érzelmek kombinációjának köszönhetõen A Nap könnyei több szinten hat a nézõre - mondja Arnold Rifkin producer. - Bár az elsõdleges cél az emberek szórakoztatása, nagyon reméljük, sikerül másként is megfogni a közönséget, hatni a nézõk érzelmeire is."
Annak ellenére, hogy a film kitalált történetet mesél el, "rámutat korunk történelmi eseményeire is, jelen esetben arra a forrongásra, ami az elmúlt harminc évben Afrika egyes vidékeit olyannyira jellemezte - mondja Bryce. - A polgárháborúk, az etnikai tisztogatások és más rémtettek alig kerülnek be a nyugati híradásokba, mert az újságírók gyakran az ilyen konfliktusok elsõ áldozatai közt vannak. Ez a film lehetõséget adott arra, hogy bemutassuk az ilyen események szörnyûségeit."
Fuqua szerint, aki a forgatást megelõzõen behatóan tanulmányozta Afrika közelmúltbeli konfliktusait, a film lebilincselõen akciódús kaland, és "szívet tépõ emberi dráma azokról, akik olyan borzalmakat éltek át, amiket mi még csak elképzelni sem tudunk." Majd hozzteszi: "Hogy ráérezzünk, miken mentek keresztül ezek az emberek, nézzünk bele a The Silence (A csend) címû könyvbe. Csak képek vannak benne, szöveg nincs. A hatása viszont elementáris. Folyton nálam volt, amíg filmeztünk, és minden nap, mielõtt nekiláttunk volna a forgatásnak, elõvettem és átnéztem. Végig ebbõl merítettem ihletet."
Bruce Willis szerint éppen Fuqua elkötelezettségének köszönhetõen más A Nap könnyei, mint a többi háborús film. A rendezõ ragaszkodott például ahhoz, hogy a menekülteket afrikaiak alakítsák, akik közül sokan filmbéli karakterükhöz hasonló borzalmakon mentek át. Néhányan látták, hogyan mészárolják le családjukat, míg másokat lázongások és polgárháborúk kényszerítettek szülõföldjük elhagyására. "Örülök, hogy nem hollywoodi színészekkel játszatták el az afrikai szerepeket - mondja az Arthur Azukát alakító Sammi Rotibi. - Ettõl egész más dimenzióba kerültünk. Elképesztõ és torokszorító volt hallani a történeteiket. Olyan volt, mintha mi is ott lettünk volna."
A mellékszereplõk "toborzásáért" felelõs Deedee Ricketts az egész Egyesült Államokat átfésülte afrikai bevándorlókért. Végül több mint hetven embert - három hónapostól 84 évesig - gyûjtött be, akik Fuqua szerint igen nagy szerepet játszottak a történet hitelessé tételében. "Sokan közülük a filmben ábrázolt erõszakos cselekményeket valóban átélték és túlélték. Amikor az ember meglátja õket a vásznon, nehéz nem megrendülni csodás arcukon."
A Ricketts által felkutatott mellékszereplõk Afrika számos országából érkeztek, mint például Szenegál, Kongó, Kenya, Nigéria, Libéria, Sierra Leone és Szudán. Ricketts találkozott egy fiatal libériaival, Alex Irelanddel, aki elvitte õt ahhoz az irodához, amelyik az õ családját is segítette, amikor emigrálniuk kellett. Az ügynökség segítségével aztán Ricketts felvette a kapcsolatot hasonló szervezetekkel, amelyek afrikai menekültek letelepítésével foglalkoztak.
A mellékszereplõk közt vannak az "Elveszett szudáni fiúk" is, azok az árva gyerekek, akik megmenekülésének szívet tépõ története bejárta a világ sajtóját. Szudán véres polgárháborúja a második világháború óta az egyik leghosszabb konfliktus volt. 1987-ben, miután családjukat megölték, és elûzték õket Szudánból, mintegy 17 000 (2 és 13 év közötti) gyermek öt éven át tartó vándorútra indult Etiópián át a biztonságot jelentõ Kenya felé. Az úton oroszlánok követték õket, kormánypárti milicisták és banditák támadtak rájuk, krokodilok martalékává váltak és volt, hogy csupán falevelekkel és esõvízzel táplálkoztak.
Egy évtizeddel késõbb az Egyesült Államok Külügyminisztériuma letelepedési engedélyt adott 4300, a kenyai Kakuma menekülttáborába élve eljutó, "Elveszett fiú" számára. Közülük hatan egy 150 fõs menekültcsoporttal Atlantába mentek, ahol Ricketts egy jótékonysági alapítvány segítségével kiválasztotta õket A Nap könnyeiben eljátszandó szerepekre.
"Az Elveszett fiúk szerepeltetése újabb érzelmi dimenziót kölcsönzött a filmnek" - mondja Cole Hauser.
Rifkin 1998-ban a William Morris Ügynökség elnökeként olvasta elõször A Nap könnyei forgatókönyvét, és odaadta régi ügyfelének (és jelenlegi produkciós társának), Bruce Willisnek, hogy õ is olvassa el. "Bruce-nak azonnal szívügye lett a történet - mondja Rifkin. - Amikor egy ember ilyen szenvedéllyel veti bele magát valamibe, ahogy õ tette, nehéz nem vele sodródni."
"A Nap könnyei drámai alapja a központi karakter által tett - fizikai és pszichológiai értelemben vett - utazás - mondja Rifkin. - Waters egész életében parancsokat teljesített és mindig is távol tartotta magát érzelmileg az õt körülvevõ haláltól és pusztítástól, amiket munkája részének tartott. Ezen a bizonyos küldetésen viszont - úgy a szívével, mint az eszével - megérti azoknak a szenvedését, akiket megmenteni igyekszik. Karrierje során elõször konfliktusba kerül. Végül aztán választani kénytelen munkája és a hadseregben eltöltött huszonöt év alatt elvesztett embersége között."
A Nap könnyei még egy olyan színész számra is, aki az évek során mindig elébe ment a kihívásoknak, új dimenziót volt képes nyitni. "Bruce színészi fejlõdése, amelyet olyan filmeken keresztül ért el, mint a Ponyvaregény, a 12 majom és a Hatodik érzék, bámulatos - állapítja meg Rifkin. - Bruce mindig is hajlandó volt nagy ugrásokra, ez a szerep pedig újabb állomása színészi pályafutásának."
"A film az emberségrõl szól, arról, hogy egy konfliktus kellõs közepén hogyan találjuk meg a mindannyiunkban meglévõ emberi érzést - mondja Willis. - Waters nem csupán testileg, hanem lelkileg is útra kel. Látjuk, hogyan alakul át a menekültek és szenvedéseik iránt táplált érzelmei által. Akivel a történet elején találkozunk rideg, érzéketlen ember, az események során azonban nem csupán szívébe zárja a menekülteket, de újból emberré válik."
"A Willis által megformált karakter és emberei életét egyaránt átformálják a megpróbáltatások. Waters bátorsága, és a folytonosan szenvedõ, ám mégis normális életvitelre törekvõ afrikai emberek bátorsága az, ami a katonákat életük legveszélyesebb küldetésére rábírja - mondja Fuqua. - Ezek a fiúk Waters és az általuk az út során védelmezett emberek miatt válnak emberibbé. Azt várják Waterstõl, hogy mutasson példát, és vigye véghez azt a nemes feladatot, hogy biztonságba viszi azokat az embereket."
"Eggyé válunk ezekkel az emberekkel. Meghozzuk a döntésünket, és végül is készek vagyunk meghalni értük" - mondja az Ellis "Zee" Pettigrew szerepét játszó Eamonn Walker, akit az amerikai közönség leginkább az HBO "Oz" címû börtöndrámájából ismerhet.
"A film lényegében egy mentõakcióból részvétakcióvá váló küldetésrõl szól" - mondja Bellucci.
Nem sokkal azután, hogy Rifkin megkapta A Nap könnyei elkészítéséhez szükséges pénzt a Revolutions Studiostól, felhívta õt Fuqua, aki éppen a Denzel Washingtonnak történelmi jelentõségû Oscar-díjat hozó film, a Kiképzés vágási munkálatain dolgozott. "Antoine olyan meggyõzõen és lelkesedéssel beszélt a forgatókönyvrõl, hogy úgy éreztem, a fejében már folyik is a forgatás" - mondja Rifkin.
"Antoine A Nap könnyeiben is ugyanazt a merészen eredeti megközelítést alkalmazta, mint a Kiképzésben - mondja Roth. - Az akciójelenetek durván élesek és zsigerekig hatolóak, a stílus pedig olyannyira tökéletesen kiegészíti a karaktereket, hogy az ember szinte belelát a szereplõk lelkébe."
Bár A Nap könnyeiben bemutatott konfliktus a képzelet szülötte, "számos a filmbéli incidenshez hasonló eset a valóságban is megtörtént - mondja Nkeonye Nwankwo tanácsadó. - A szereplõk gyakran nem tudtak parancsolni indulataiknak. Amikor a falu felégetését filmezték, sok, hasonló eseményeket korábban megtapasztaló személy kiborult. Ilyenkor egész nap sírtak, jajveszékeltek és gyászoltak."
Hasonlóan emlékszik Bellucci is a legtöbb idõt tölti az afrikaiakkal a vásznon. "Rengeteget beszélgettünk, meghökkentõ volt végighallgatni hihetetlen történeteiket. Ezek rendkívül bátor emberek."
A FORGATÁS
A szereplõket a haditengerészet veteránja, a film katonai technikai tanácsadója, Harry Humphries (aki maga is tizenhat évig szolgált SEAL-katonaként), készítette fel arra, hogy hihetõen tudják ábrázolni a SEAL egységek hõsiességét. Humphries haditengerészeti karrierje alatt számos kitüntetést szerzett, szolgált SEAL-egységben és felderítõ tanácsadóként a Phoenix Program Terroristaellenes Egységénél. Ahogy azt az elmúlt évtizedben számos katonai témájú filmjénél (A Sólyom végveszélyben - Black Hawk Down, G.I. Jane) tette, olyan programot állított össze, amivel gatyába rázhatta a film nyolc férfi fõhõsét, hogy hitelesen ábrázolhassák a SEAL-katonákat, valamint, hogy bírják azokat a kimerítõ körülményeket, amelyek a forgatáson várták õket.
"Kitûnõ volt a Bruce Willis által vezetett csapat - mondja Humphries. - Két hetük volt arra, hogy a szerephez szükséges különleges ismereteket elsajátítsák. Bármilyen fegyvert, taktikát vagy harci technikát kellett volna használniuk a filmben, a kiképzés végére betévé tudták, hogyan kell csinálni."
A kiképzés Hawaii szigetén folyt. A színészek minden nap kétórás kemény fizikai és taktikai tréninggel indítottak, majd jöhetett azon manõverek elsajátítása, amelyek csapattá kovácsolták az egyéneket. A színészek nemcsak a forgatás közben, de annak szüneteiben is megmaradtak karakterüknél, egymást filmbéli nevükön szólították.
"Ilyen filmben már régóta szerettem volna részt venni - mondja Humphries. - Meg akartam mutatni, hogy a SEAL-katonák nem gépek, hanem emberi lények. Azt szeretném, ha a közönség látná, milyenek is õk valójában, hogy mennyire profik, és mennyire hús-vér emberek."
A napi edzéseken túl Willis és színésztársai a hawaii-i Kanehoe-öbölben található Tengerészgyalogsági Bázisra (MCBH) is ellátogattak, ahol a fegyverek kezelését mutatták be és a katonai utasításokat magyarázták el nekik. (A színészcsapat egyik tagja, a mozivásznon most debütáló Charles Ingram volt az igazi belemenõs fickó a csapatban, mivel õ már túl volt négyévi katonai szolgálaton és a tengerészgyalogság felderítõinél is megfordult. Demetrius "Silk" Owen figurája volt elsõ drámai szerepe a vásznon, miután a szórakoztatóiparban kaszkadõrként már letette a névjegyét A sólyom végveszélyben és a Mátrix - Újratöltve címû filmekben.)
"A film hitelessége nagyban köszönhetõ Harry Humphriesnak - mondja Ian Bryce producer. - Megtanította a fiúknak, hogyan mozogjanak és beszéljenek úgy, mint a katonák, és a Hadügyminisztériummal is folyamatosan õ egyeztetett. A Nap könnyei az elsõ olyan, SEAL egységérõl szóló film, amely mind a Haditengerészet, mind a Hadügyminisztérium támogatását élvezi. Életbevágóan fontos volt, hogy a katonaság is szerepet vállaljon a filmben. A kezdetektõl fogva támogattak minket a helyes katonai terminológia és viselkedés elmagyarázásával. Olyan haditechnikai felszereléseket kaptunk, mint a haditengerészet Sea Hawk, a katonaság Black Hawk típusú helikopterei és F-18-as vadászgépei. Azt is engedélyezték, hogy egy aktív szolgálatot teljesítõ atommeghajtású repülõgéphordozó, a U.S.S. Harry S. Truman fedélzetén forgassunk."
Mielõtt még Hawaii mellett döntöttek volna, a forgatási helyszínekért felelõs Liz Matthews keresztül-kasul bejárta a Földet, hogy olyan helyet találjon, amely hasonlít az egyenlítõi Afrika vidékéhez. Olyan helyekre látogatott el, mint Mozambik, Dél-Karolina, Florida, Costa Rica, Puerto Rico, Ausztrália és Új-Zéland. Amikor végül megszületett a döntés, hogy az Egyesült Államokban kell forgatni, Hawaiit választották "a klíma és a domborzat hasonlóságai miatt - mondja Naoimi Shonan látványtervezõ. - Az esõerdõ és Hawaii általános vegetációja nagyon hasonlít az afrikai esõerdõkre."
"Oahu szigete csodálatos hely és praktikus is - mondja Bryce. - Az embernek eszébe sem jutna, hogy ez nem Afrika, hacsak el nem árulják neki." Forgatási helyszín volt a Waikane-völgy, a Manoa vízesés (túrázók kedvenc célpontja) körüli buja dzsungel, a Dole ültetvények a sziget napégette, szélvédett oldalán (ahol a menekülttábort állították fel), a Maunawili-völgy és a Kualoa Ranch, utóbbit a Jurassic Park és A fegyverek szava (Windtalkers) forgatásán is használták.
Shohan gárdája három nagy "afrikai" díszletet épített és rendezett be, melyekbõl kettõnek a hátterében a fenséges Ko’Olau hegyek húzódtak. A forgatás a Kualoa Ranch halastavánál jó néhány hektáron elterülõ - Kamehameha király uralkodása idejébõl fennmaradt - misszió díszletében kezdõdött. Egy ilyen misszió jellegzetes épületein - egy templomon, kórházon és a templomi személyzet számára fenntartott lakókunyhókon - kívül a misszióba érkezõ és meghúzódó õslakosok kunyhói és sátrai állottak e helyen.
Shohan és csapata ezután a Maunawili-völgyben, a Ko’Olau hegy lábánál vert tábort, hogy egy nagy kiterjedésû díszletfalvat építsen fel. "A történeti hûség kedvéért a hegyek mélyén akartuk berendezni a falut, hogy eredeti stílusában mutathassuk be."
Míg a Kualoa Ranch megközelítése nem okozott gondot, a Maunawili-völgy igen kemény, embertpróbáló feladat elé állította a stábot. Bokáig érõ sárban, trópusi zivatarokban, tizenöt centis mérgezõ csípésû százlábúak, ugrópókok és töménytelen mennyiségû szúnyog közt kellett dolgozniuk. A helyszínre csupán egy három évvel korábban egy tévéstáb által a hegyoldalból kivájt egysávos, kavicsos út vezetett.
"Ugyan az elemek ellenünk dolgoztak, igencsak megnehezítve a forgatást, a környezet rendkívül életszerû lett" - mondja Rifkin.
Marlene Stewart jelmeztervezõ az Ali forgatása alatt már járt Mozambikban, így aztán rendelkezésére álltak olyan dél-afrikai anyagok, amelyek a falusiak öltözékéhez szükségeltettek. Miközben Stewart az afrikai szereplõk ruházatát próbálta hitelessé varázsolni, a jelmezeket felügyelõ Mark A. Peterson a SEAL-csapat és a lázadókat játszó mellékszereplõk külsõ jegyeit igyekezte tökéletesíteni.
A mûvészeti stáb végül áttelepült Oahu száraz oldalára, hogy a magasan fekvõ, sivár, hatalmas kiterjedésû, vörös talajú síkságon állítsák fel a menekülttábort. "Azt reméltük, az esõerdõ és a szavanna kontrasztjával hangsúlyosabbá tudjuk tenni azt, ahogy a szereplõk a sötét, nyomasztó dzsungelbõl eljutnak a biztonságot és szabadságot jelentõ szomszédos országba" - mondja Shohan.
A legkimerítõbb mégis a forgatás utolsó két hete lett. Oahu szélvédett oldalán esõvel nem igazán kellett számolni, azonban az ottani klíma sem volt épp ideális. A film csúcspontját képezõ jelenetekben felvonultatott öt katonai helikopter és két F-18-as vadászgép nagy porviharral lepte meg a stábot. Egynapi forgatás után már mindenki visszavágyott a mély, tapadós sárba, amiben három héten keresztül tapicskoltak a Maunawili-völgyben.
"time is not money"
