információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
AZ ALKOTÓK ÉLETRAJZA
Rendezõ / társíró - CLAIRE DENIS
1948 április 21., Párizs, France
A kortárs nõi francia filmkészítõk élvonalába tartozó Claire Denis egy párizsi köztisztviselõ-családból indult. Két hónapos korában átköltöztek Afrikába, és gyerekkorában a kontinens különbözõ országait lakták. Tizenhárom évesen került vissza Párizsba, és középiskolai tanulmányait követõen beiratkozott az Institut des Hautes Etudes Cinematographiques-ba (IDHEC ~ Filmmûvészeti Felsõbb Tanulmányok Intézete), ahol 1972-ben szerzett képesítést. 1975-ig dokumentum- és rövidfilmeket készített, amikoris Louis Daquin, az IDHEC igazgatója beajánlotta Robert Enrico The Secret c. filmjének forgatására.
Ettõl kezdve rendszeresen dolgozott a filmszakmában, kezdetben mint gyártási asszisztens, majd rendezõ másod-, és elsõ asszisztensként olyan nagyságok mellett, mint Dusan Makavejev, Jacques Rivette, Eduardo de Gregorio, Jacques Rouffio, és Constantin Costa-Gavras. Elsõ nagyjátékfilmjének (Chocolat) ötlete Wim Wenders Paris, Texas dél-amerikai forgatásának helyszínén fogant. A környezet gyerekkori élményeket idézett, és megszületett az önéletrajzi elemeket is magába foglaló történet az 1950-es évek Afrikájának gyarmatain feszülõ faji ellentétekrõl.
Mielõtt 1988-ban leforgatta volna a Chokolat-t, Jim Jarmousch-sal a Down by Law, és Wim Wenders-szel a Wings of Desire c. filmeken dolgozott. Még abban az évben munkája szerepelt a cannes-i versenyprogramban, Olaszországban megnyerte a legjobb elsõfilmes CIAK-díjat, és ugyan ebben a kategóriában jelölték a César-ra (a francia Oscar-díj). Amint vetíteni kezdték, az USA-ban a kritika kitörõ lelkesedéssel fogadta, és gyorsan kultfilmmé lett.
1989-ben megrendezte a Man No Run c. koncertfilmet, ahol a Les Têtes Brulées nevû kameruni együttes elsõ franciaországi turnéját dolgozta fel, és amely No Fear No Die címmel az 1989-es Berlini Filmfesztiválra jött ki. A Franciaországban élõ, illegálisan harci kakasokat nevelõ és azokkal kereskedõ két afrikai bevándorló mindennapjait bemutató 1991-es Keep It to Yourself-et az Egyesült Államokban mutatták be; ugyanakkor Nagy Britannia cenzúrája betiltotta. Ezután következtek az I Can’t Sleep (1993, a New Yorker Films forgalmazásában), a U.S. Go Home (1994), és a Nanette et Boni (1996) c. filmek. Legutóbbi filmje, az Idegenlégió életét feltáró Beau Travail-t bemutatták az 1999-es Velencei Filmfesztivál hivatalosan beválogatott munkái között. Megnyerte a zsûri Különdíját a Genfi, a Louvre d’Or díjat pedig a Montreali Szemlén. A film USA-beli premierje a 2000-es New Yorki Filmfesztiválon volt, majd a New Yorker Films forgalmazásába került. Legújabb filmje (Vendredi Soir) az utómunka fázisában van.
KÍNZÓ MINDENNAPOK
VINCENT GALLO (Shane)
1962 Április 11., Buffalo, New York, USA
Az elmúlt évek legelismertebb független filmjeiben mutatta meg különleges tehetségét; az Abel Ferrara rendezte The Funeral-ban, Alan Taylor Palookaville-jében, vagy Emir Kusturica Arizonai Álmodozók c. munkájában. Játszott még Kiefer Sutherland Truth or Consequences, Rebecca Miller Angela, Billie August House of the Spirits, Aki Kaurismaki Los Angeles Without A Map, és Roland Joffe Goodbye Lover címû filmjeiben is. A Trouble every Day elõtt Vincent Gallo már három Claire Denis jegyezte filmben is szerepelt, a Nenette et Boniban, a US Go Home-ban, és a Keep It Yourself-ben.Ezen kívül kitûnõ zenész, már a ’80-as években - még filmszerepei elõtt - húsz saját fellépése volt. Következõ albumát a Wrap Records adja ki a közeljövõben.
Gallo rendezõi munkásságát a kritika által is kitörõ lelkesedéssel fogadott Buffalo 66 c. filmmel kezdte, melyben nemcsak a fõszerepet alakította, hanem zenéjét is szerezte, és társíróként is közremûködött.
TRICIA VESSEY (June)
1972 október 8., Hollister, California, USA
Az észak-kaliforniai származású Tricia Vessey már fõiskolás korában is fellépett iskolai produkciókban. Elsõ jelentõs filmszerepét a rendezõként debütáló Johnny Depp The Brave c. filmjében alakította. A hírnevet a David Arquette jegyezte The Alarmist, és Jim Jarmousch filmje, a Ghost Dog: The Way of the Samurai hozta meg számára. Mostanában a Coming Soon c. tini-komédiában láthatjuk, illetve Warren Beatty-vel a Town & Country-ban. Következõ szerepét a digitális videotechnikával készülõ, Curtis Winter - Azazel Jacobs páros írta, és utóbbi rendezte Nobody Needs to Know-ban alakítja. A New Yorkban forgó történet egy színésznõrõl mesél, aki rájön, hogy többé nem akar színpadra lépni.
KÍNZÓ MINDENNAPOK
BEATRICE DALLE (Coré)
1964 december 19., Brest, Finistère, Bretagne, France
Béatrice Dalle színésznõi pályájának kezdetét a Jean-Jacques Beineix jelentõs nemzetközi tetszésnyilvánítással fogadott Betty Blue c. filmjének zseniálisan megformált tragikus hõsnõ-szerepe jelzi. Dalle õszinte, nyílt szexualitásával és ösztönös játékstílusával azonnal a sztárvilág középpontjába került, és megállta az összehasonlítást olyan korábbi világhírû szex-szimbólumokkal, mint Brigitte Bardot, vagy Maria Schneider. A kezdetek óta számtalan jónevû francia és külföldi rendezõvel dolgozott. 1988-ban Marco Bellochio vitatható értékû The Witches Sabbath-jában játszott, a következõ évben viszont már a címszerepet alakította Claire Devers Chimer-ében és Jacques Deray filmjében a Le Bois Noir-ban. 1989-ben Isabelle Huppert-rel játszották a két fõszerepét - a New Yorki Filmfesztiválon bemutatott - Jacques Doillon provokatív Dosztojevszkij-adaptációjának, az A Woman’s Vengeance-nek. ’90-ben a Claude Lelouche
rendezte La belle histoire-ban, ’91-ben pedig Jim Jarmousch kozmikus komédiájának, a Night on Earth-nek a párizsi jeleneteiben tûnik fel. Következõ címszerepét 1992-ben kapta Maroun Bagdadi La fille de l’air c. filmjében, míg ’94-ben két jelentõs kortárs francia rendezõnõ is felkérte; Claire Denis az I Can’t Sleep, és Diane Kurys A la folie fõszerepére. A ’95-ös évben két filmbe hívták (Desire és Clubbed to Death), ’97-ben pedig az Al Limete-be, és az Abel Ferrera rendezte The Black Out-ba. Mielõtt a Trouble Every Day-ben játszott volna, Dalle Philomene Esposito Toni c. filmjének fõszerepét alakította. A H-Story c. filmjét a 2000-es Cannes-i Filmfesztivál Un certain regard elnevezésû blokkjában vetítették.
ALEX DESCAS (Léo)
Alex Descas karrierje több szálon fut, szerepel filmekben, televízióban, és föllép Párizs színházaiban is. Nagyjátékfilm-szerepei közül említendõ Sergio Gobbi L’Arbalete, Gilles Béhart Urgence, Yves Boisset Bleu comme l’Enfer, Josiane Balasko Les Keufs, és Olivier Assayas Irma Vep címû munkája; illetve a Claire Denis jegyezte S’en fout la Mort, Nenette et Boni, és az I Can’t Sleep mozi. Descas rendszeresen fellépett párizsi színdarabokban, a Zoo Storyban, a Martin Luther King ou la force d’aimer-ben, a Le Chants de Maldororban, a Passions Secrets-ben, és legutóbb, a Swize Banzi est mort-ban. Televízióban legutóbb a Tete Grene-ben láthattuk.
"time is not money"
