X-Men 2. (2003)
információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Õk a következõ láncszem az evolúcióban. Mindegyikük genetikai mutáció útján született meg, és kamaszkorában ébredt rá rendkívüli képességeire. A világ egyre inkább megtelik gyûlölettel és elõítélettel, ezért a természet tévedéseinek, tudományos kakukktojásnak tartják õket: a társadalom kitaszítottai, akiktõl viszolyognak és félnek azok, akik képtelenek elfogadni különbözõségüket...
Charles Xaviér professzornak mindenkinél erõsebbek a telepatikus képességei. Iskolájában gyûjti össze a mutánsokat, és megtanítja õket bánni rendkívüli képességeikkel: hogy használhassanak velük az emberiségnek, és azokért küzdhessenek, akik nem fogadják be õket maguk közé.
A stáb, amely az X-Men - A kívülállók történetét filmre vitte, most elkészítette a mitológia következõ fejezetét, az X-Men 2.-t.
EGY "UGRÁS" AZ EVOLÚCIÓBAN
Az X-Men - A kívülállók az elmúlt évek egyik legnagyobb kasszasikere lett. A 2000 nyarán forgatott film alapjául a népszerû képregény-sorozat szolgált, a film moziforgalmazásból származó bevételei világszerte közel 300 millió dollárra tehetõek. A film a képregények filmadaptációinak egész lavináját indította el, az elmúlt két-három évben igen sok hasonló jellegû produkció született.
Bryan Singer rendezõ igyekezett minél valóságosabbá tenni az új filmet. Singer a mûfaj sajátosságainak megfelelõen élõvé, háromdimenzióssá tette a szereplõket, ami a képregényekre jellemzõ sajátosság. "Bryan az X-Men - A kívülállók szereplõinek és világának szerelmesévé vált, így nem is lehetett kérdés az X-Men 2. rendezõjének személye" - mondja Lauren Shouler Donner producer, aki közel egy évtizeddel ezelõtt kezdett hozzá az elsõ X-Men-film terveinek kidolgozásához. Ralph Winter producer hozzáteszi: "Bryan rendkívül mély ismeretekkel rendelkezett azon a téren, hogy mi tehet egy sorozatot igazán népszerûvé. A tehetségének köszönhetõen a szereplõk olyan valóságossá váltak, mintha csak a szomszédunkban élnének, még akkor is, ha hihetetlen képességekkel is rendelkeznek. Az X-Men 2. forgatásakor Singer építtetett egy hatalmas díszletet egy óriási stúdióban, igyekezett maximálisan kiaknázni a nagyobb költségvetés és a hosszabb forgatási idõ biztosította lehetõségeket. Az X-Men 2. még több akcióval, különleges effektussal, külsõ forgatási helyszínekkel és látványos attrakciókkal igyekszik megnyerni a képregényimádókat és az új potenciális nézõket.
Singer az X-Men 2.-vel nem egyszerûen egy folytatást akart készíteni. Hatalmas erõforrások és anyagi eszközök álltak rendelkezésére, amit arra használt fel, hogy a szereplõket még inkább megismertesse a közönséggel. Mindinkább a mitológia mélyére hatol, bemutatja a mutánsok adottságait, képességeit, feltárja az egymáshoz való viszonyukat. "Az X-Men 2. nem pusztán egy folytatás - jegyzi meg a rendezõ. - Ez a következõ fejezet a sagában - fejlõdés az elsõ részhez képest. Az új film nem csak annyiban tesz hozzá az elsõ részhez, hogy sokkal látványosabb jelenetekkel teli és sokkal lenyûgözõbb vizualitású produkció annál. Az új film mélyebbre vezeti a nézõt az X-Men-univerzumban, és számos új figurát is felvonultat."
Számos egyéb kiváló képregényhez hasonlóan az X-Men világa is folyamatosan bõvül. Singer folytatja: "Ezek a történetek soha nem érnek véget. Ez a folyamatosság a sagaban biztosítja számunkra, hogy tovább szõjük a történet fonalát, szélesítsük a szereplõk körét. Az X-Men 2. sötétebb, ugyanakkor humorosabb és sokkal romantikusabb film, mint az elõzõ epizód."
Az X-Men 2. folytatja az olyan problémák vizsgálatát, mint az intolerancia és az ismeretlentõl való félelem, amelyek az X-Men-univerzum szerves részei, amióta csak Stan Lee 40 évvel ezelõtt megalkotta a képregényt. "Az X-Men-képregények a beilleszkedési problémákról, elõítéletrõl, kívülállóvá válásról és meg nem értettségrõl szólnak. Ezért is lehetnek érvényesek a mai napig" - jegyzi meg Lauren Shuler Donner. Bryan Singer hozzáteszi: "Az X-Men-képregények felteszik a kérdést, felvetik a problémát, amivel elõbb-utóbb mindannyiunknak szembesülnie kell: Egyedül vagyok a világon? Miért különbözök a többiektõl, és hogyan fogok beilleszkedni? Ezek általános érvényû és idõtálló kérdések, különösen a fiatalok, serdülõk körében. Mindannyian éreztük már ’kívülállóknak’ magunkat."
Az X-Men 2. új témája az "egység", a film alapvetõen arról szól, hogy a mutánsok két generációja miként egyesíti erõit egy szövetségben, hogy így szálljon szembe az új ellenséggel. A történet kezdetén a mutánsok küzdelme folytatódik a társadalommal, amely retteg tõlük és bizalmatlan velük szemben. Egyre inkább felszínre kerül a politikai és társadalmi nyilvánosság mutánsokkal szemben érzett gyûlölete, és heves tüntetések kezdõdnek ellenük. A mozgalom vezetõje William Stryker, a vagyonos egykori hadiparancsnok és tudós, akirõl az a szóbeszéd járja, hogy mutánsokon végzett kísérleteket.
Stryker mutánsokkal kapcsolatos munkája valamiképpen összefonódik Farkas titokzatos és feledésbe merült múltjával. Amikor Farkas nyomok után kezd kutatni az eredetét illetõen, Stryker mûködésbe hozza az anti-mutáns programot, és kezdetét veszi a katonai offenzíva Xaviér házában és a Tehetséggondozó Iskolában. Magneto, aki ismét megszökött a plasztik börtönbõl, szövetséget ajánl a mutánsoknak, hogy együtt küzdjenek meg közös rettegett ellenségükkel, Strykerrel. Az emberiség és a mutánsok életük legveszélyesebb küldetésével néznek szembe.
A film fõbb szereplõi a következõk: Patrick Stewart (Xaviér Professzor, aki a világon a legjobb telepatikus képességgel rendelkezik), Hugh Jackman (Farkas, a magányos harcos, aki elképesztõ mennyiségû hõt képes fejleszteni maga körül, testét szõr borítja, és behúzható fémkarmai teszik még félelmetesebbé), Ian McKellen (Magneto, az erõs mutáns, akinek hatalma van a fémek felett), Halle Berry (Ciklon, aki képes manipulálni az idõjárást), Famke Janssen (Jean Grey, akinek telepatikus és telekinetikus képességei egyaránt nagyon erõsek), James Marsden (Küklopsz, akinek a szeme olyan energiasugarat bocsát ki, amely hegyeket képes kettéhasítani), Anna Paquin (Vadóc, aki képes bárki emlékeit és energiáit magába szívni, akit csak megérint), Rebecca Romijn-Stamos (Mystique, aki bámulatos alakváltoztatásokra képes) és Bruce Davison (Kelly szenátor, az anti-mutáns mozgalom korábbi vezetõje).
A visszatérõ szereplõkön felül az X-Men 2.-ben számos, az eredeti képregénybõl ismert új figura jelenik meg. Elsõként Alan Cumming ("The Anniversary Party") csatlakozott a színészekhez. Árnyékot, a mutánst alakítja, aki a gondolatai segítségével képes a térben egyik helyrõl a másikra áthelyezni magát. Brian Cox (A Bourne-rejtély) alakítja a gonosz Strykert, az egykori haderõparancsnokot, aki birtokában van a megfejtésnek Farkas múltját illetõen; Stryker asszisztensének, Karomnak a szerepében Kelly Hut (Skorpiókirály) láthatjuk. Aaron Stanford ("Tadpole") mint Piró, Xaviér professzor Tehetséggondozó Iskolájának egyik ígéretes új diákja tûnik fel.
Az X-Men 2. központi figurája Stryker. "Azt szeretem Stryker-ben - mondja Bryan Singer -, hogy tökéletes példája a gonosznak, aki nem keveredik bele erõszakba és terrorizmusba, ahhoz, hogy terjeszkedjen. Gyûlölete és elõítélete mélységesen személyes veszteségen alapul, ami valaha a családját érintette. Valamikor a múltban sérelem érte... valami szíven ütötte... és most könnyen szánja rá magát arra, hogy háborúba bocsátkozzék azok ellen, akiket felelõssé tesz a családja pusztulásáért." "Stryker a legösszetettebb szereplõ mind közül - mondta Brian Cox, akinek az Embervadászban és a "L.I.E." címû független filmben nyújtott alakítása keltette fel Singer figyelmét. - Részben tudós, részben katona, zsarnoki, rasszista és intoleráns ember. Nem akarja átvenni a világ irányítását. Csak azoktól akarja megszabadítani a világot, akiket felelõsnek tart a családját ért veszteségek és a társadalom hanyatlása miatt: a mutánsoktól. Elõször irányítani akarja, késõbb viszont el akarja pusztítani õket."
Az X-Men 2. egyik új szereplõje Karom, akit Kelly Hu játszik. "Akárcsak a másik híres mutánsnak, Farkasnak, neki is acélkarmai vannak, és nagy hõt tud fejleszteni maga körül. Karom és Farkas ugyanabból a fajtából származik - mondja Singer. - Rajta is - mind a testén, mind a tudatán - kísérleteket végeztek, és Farkas ijesztõ ellenfeleként jelenik meg mind fizikailag, mind szellemileg."
"Karom fejlettebb formája Farkasnak - mondja Kelly Hu -, aki hasonló karmokat hord, mint Farkas, azonban vele ellentétben azok nem az ujjaiból nõnek ki. Ráadásul Karom hihetetlenül gyors, és rendkívül tehetséges a harcmûvészetekben."
A másik új szereplõ Árnyék, akinek sokkal kellemesebb a természete. Az utazócirkuszban nevelkedett német származású Kurt Wagner úgy néz ki, mint egy kékvérû démon, hegyes fülekkel, sárga szemekkel, és kapaszkodó farokkal. Mégis, Árnyék mélyen vallásos, és kedves, gyengéd természettel bír. Egy fontos szövetségese lesz a mutánsok közösségének, teleportációs erejét a jó erõk érdekében használja.
Singer az X-Men-univerzum számos más figuráján is gondolkodott, mielõtt Árnyék mellett döntött. "Árnyékot választottam, személyiségének kettõssége miatt - magyarázza Singer. - Mind démoni külseje, mind vallásos hite alapul szolgál kitaszítottságának és a vele szemben felmerülõ elõítéletnek."
A fiatalok generációja is csatlakozik a mutánsokhoz a harcban. "Három generáció jelenik meg ebben a filmben - jegyzi meg Singer -, és mindannyian készek a túlélésért harcolni. Nagyon szórakoztató volt az új generáció bemutatása." A képregény-rajongók elõtt már ismert fiatalok közül megjelenik a filmben Kolosszus (Colossus) (aki húsát szerves acéllá tudja változtatni), Szirén (akinek üvöltése dobhártyaszaggató), Kitty Pryde (aki át tud hatolni a falakon és a mennyezeten, és aki rövid idõre már az X-Men - A kívülállókban is feltûnt), Jubilee (aki a tûzijátékot felügyeli), Jones és a csípõs nyelvû Artie.
Hárman a fiatal mutánsok közül a csapat nélkülözhetetlen tagjává válnak. Vadóc, akit ismét az Oscar-díjas Anna Paquin alakít, az új generáció szíve és lelke. Ebben a részben romantikusabb lett a figura. "Az elsõ filmben, Vadóc belebolondult Farkasba - egy kötelék kapcsolta össze õket, mivel a férfi megmentette az életét - mondja Paquin. - De az X-Men 2.-ben románc alakul ki közte és Bobby Drake között."
X-MEN - (ÚJ)SZÖVETSÉG
Az X-Men - A kívülállókból majd minden fõszereplõ visszatért az X-Men 2.-be. Farkas továbbra is egy hajtóerõ az X-Men-mitológiában. Hugh Jackman, aki szupersztár lett, miután, az utolsó pillanatban megkapta Farkas szerepét az X-Men - A kívülállókban, másodjára még nagyobb örömmel játszotta el a szerepet. "Farkas egyre közelebb jut ahhoz, hogy megfejtse a múltját... a mozaikokból lassan összeáll a kép... egyre több információra lel."
Farkas kapcsolata Jane Greyjel egyre meghittebb lesz. "Egyre szorosabban kötõdnek egymáshoz - jegyzi meg a Jane-t alakító Famke Janssen. - Kapcsolatuk lassan több lesz, mint szimpla érzéki vonzalom."
Valójában, a X-Men 2.-ben jelentõsen több romantikát találunk, mint az elsõ részben. Az X-Men 2. minden bizonnyal sokkal romantikusabb film, mint az elõdje - mondja Bryan Singer. - Egy képpel élve: az X-Men - A kívülállókban a figurák telefonszámot cseréltek, most pedig elkezdenek randizni."
Még a kékbõrû metamorf, Mystique, akit ismét Rebecca Romijn-Stamos játszik, is megmutatja csábos oldalát. "Sokkal érzékibb ebben a filmben - mondja Romijn Stamos. - És megpróbálja használni azt a képességét, hogy mássá alakuljon, hogy kielégítse érzéki szükségleteit."
A Halle Berry alakította Ciklon ugyancsak forradalmi változásokon megy keresztül (és, hasonlóan Famke Janssen Jean Greyéhez, új hajformát kapott). Az Oscar-díjas színésznõ szerint, aki az X-Men 2. forgatása alatt talált idõt arra, hogy átvegye az áhított szobrocskát a Szörnyek keringõjében nyújtott alakításáért, Ciklonnak több szerepe volt az új filmben. "A közönség egy kicsit többet fog megtudni Ciklonról."
Berrynek külön öröm volt újra összejönni az X-Men - A kívülállók-beli szereplõtársaival. "Az X-Men 2. megadta nekünk az esélyt, hogy újra összegyûljünk, és ott folytassuk, ahol az elsõ filmben abbahagytuk - mondja. - Ennek nagy szerepe volt abban, hogy folyamatos örömünnep volt a forgatás."
Akárcsak Berry, a Charles Xaviér professzort játszó Patrick Stewart is örült annak, hogy visszatérhet az X-Men-univerzumba. "Egy színész általában mindig új kihívásokra vágyik, ezért sokan nnem szeretik újra eljátszani régebbi szerepeiket. Amikor azonban egy olyan témán kezdesz el újra dolgozni, amirõl tudod, hogy a közönségnek nagy örömöt okoz , csüppet más a helyzet - mondja Stewart.
Akárcsak a Star Trek-veterán Stewartnak, Ian McKellen számára sem idegen, hogy egy sikeres filmszériában térjen vissza szerepéhez. "Az elsõ film sikere után mindannyian nagyon magabiztosak voltunk - mondja McKellen -, mivel ez egy kicsit olyan, mintha egy család jönne ismét össze a kamera elõtt és mögött."
A FORGATÁSRÓL
Az egyik fontos kérdés az volt, hogy hol fogják forgatni a második filmet. 1999-ben az X-Men - A kívülállók stábja öt hónapot töltött Torontóban. Ez alkalommal az alkotók egyetértettek abban, hogy több értelme van Vancouverben forgatni.
"Azért választottuk Vancouvert, mert nagyobb területei vannak, ahol felállíthattuk az óriási díszleteinket. Emellett rengeteg hóra volt szükségünk, abból pedig Vacouver környékén akad bõven - mondja a producer, Ralph Winter. - A kanadai Rocky Mountains nincs messze Vancouvertõl, ami megfelelt számunkra." Winter továbbá elmondta, hogy Vancouver relatív közelsége Los Angeleshez egy másik fontos érv volt a város mellett.
A filmet Victoriában kezdték el forgatni, Brit Columbia gyarmati fõvárosában, ahol a Royal Roads Egyetemnél található Hatley Ház szolgált Xaviér professzor kastélyaként. Habár a gyártás számos külsõ helyszínt igénybe vett Vancouverben és környékén, a Vancouver Film stúdió és a Mammoth stúdió mûtermeiben forgatták a film jeleneteinek túlnyomó többségét. Ez utóbbi a régi Sears raktárháza, ahol Észak-Amerika legnagyobb színpadát építette föl a stáb. Valójában az X-Men 2. nemcsak a legnagyobb költségvetésû film, amit Kanadában valaha is forgattak, de a legnagyobb stábot foglalkoztató produkció is.
Guy Hendrix Dyas látványtervezõ vállán óriási felelõsség volt. Õ egyike az új tagoknak az X-Men 2. csapatában. Dyas volt az, aki felügyelte húsz masszív díszlet megtervezését és felépítését.
"Bizonyos értelemben sokkal könnyebb megtervezni ezt a filmet, mint az elsõ X-Men-t, mivel abban a filmben már annyi mindent kipróbált a stáb" - mutat rá Dyas.
Az X-Men 2. látványának megtervezésekor Dyas, aki korábban illusztrátorként dolgozott, több mint 2000 rajzot készített, skiccektõl kezdve a teljesen kidolgozott photoshop grafikáig. "Bryan azt akarta, hogy az X-Men 2. terjeszkedjen; több külsõ felvételt akart, több látképet - mondja Dyas. - Az X-Men 2.-nek nagyobbnak kellett lennie és képileg impozánsabbnak, mint az elsõ rész volt."
Dyas rengeteg mindenbõl merített, a klasszikus építészettõl a modernig. Singer azt szerette volna elérni, hogy a film még képregényszerûbb legyen, mint X-Men - A kívülállók, ezért több fény-árnyék kontraszttal dolgozott, és gyakran alkalmazott extrém kameraállással fényképezett jeleneteket. Dyas arculattervei lehetõvé tették, hogy az X-Men 2. világa kinyíljon, sok minden látható kegyen benne, a gyönyörûen megmûvelt olasz kertektõl a sivár hófödte tájig és az elhagyatott épületekig. "Ebben a filmben percre perc után új környezetben találod magad" - mondja Dyras.
Dyas alkotásai magában foglanak egy elhagyott gótikus templomot, egy múzeumot (a vancouveri Nations of Plazában vették fel), teli õskori dinoszaurusz csontokkal; egy klasszikus Viktória-korabeli kastélyt; Stryker bázisát, egy betonbunkerszerû építményt az Alkali-tó gátja alatt.
Stryker bázisa a 113.000 négyzetláb alapterületû Mammoth stúdió több mint felét elfoglalta. A forgatáson több mint 60 mérföld elektromos kábelt vezettek át a masszív építményen úgy elhelyezve, hogy Newton Thomas Sigel operatõr (egy újabb visszatérõ az X-Men - A kívülállókból) egy pillanat alatt be tudja világítani a díszlet bármely részét.
Stryker bázisának díszletében sötét, piszkos folyosók kanyarognak egy horrorisztikus bunkeren keresztül. A folyosórendszer abba a laboratóriumba vezet, ahol Stryker a titkos kísérleteit végzi a mutánsokon - korábban Farkas is megfordult itt.
Dyas és csapata számos Fehér Ház-beli helyiséget is újraalkotott, a legemlékezetesebb egy túlméretezett másolata az Ovális Irodának, beleértve a pontos másolatát az új szõnyegnek, amit a jelenlegi First Lady tervezett. A csillárokat kézzel készítették, és sok festményt helyeztek el a falakon, számos olyat, amely az Egyesült Államok elnökeit és feleségeit ábrázolja.
"Az elnök íróasztalát pontosan lemásoltuk - mondja Dyas. - A címer az íróasztal elején kézzel készített agyagmunka. Hihetetlenül kidolgozott darab, aminek az elkészítéséhez két hónap kemény munkára volt szükség."
Dyas egyik újra-tervezése az X-Jet számára készült, ami ugyancsak nagy kedvence az "X-otica" rajongóknak. Egy "új és továbbfejlesztett" verzióra azért is volt szükség, mert több akcióra kerül itt sor, mint az elsõ filmben. Amíg az eredeti szerkezet kb. 60 láb hosszú volt, az új mérete 85 láb. "Nagyon sok ember fordul meg a jetben - mondja Dyas -, ezért úgy kellett megterveznünk, hogy õk is, illetve a forgatáshoz szükséges felszerelések is elférjenek a belsejében. Nagyon elégedett vagyok azzal, ahogyan sikerült az X-Jetet kivitelezni."
Az X-Men 2.-ben sok több és látványosabb vizuális effektust vetettek be a film készítõi, mint az elsõ részben. A munkálatokat az elsõ rész vizuális effektjeinek a felügyelõje, Michael Fink irányította. Fink munkájának legnagyobb részében a történet harmadik színére összpontosított, ahol szinte minden plán tartalmaz egy speciális effektet. A legnagyobb digitális varázslást abban a jelenetben láthatjuk, amikor az X-Jet Bostonból Colorado havas hegyeibe repül, illetve a Cerebró és Árnyék jeleneteiben. Ahogyan Árnyék tetszés szerint egyik helyrõl a másikra kúszik, olyan effekteket vetettünk be, hogy úgy nézzen ki, mintha három dimenzióban válna anyagtalanná, aztán egy másik helyen visszaváltozik, magyarázza Fink.
Árnyék külsejét Gordon Smith, a speciális make-up effektek felügyelõje tervezte és valósította meg. Smith, aki az elsõ filmben Mystique sminkjét tervezte, Árnyék kiegészítõiért is felelõs.
A négy és fél hónapig tartó, évtizedes rekordokat döntõ száraz nyár után Vancouverben, a film készítõi összecsomagolták az alapfelszerelést és hatnapos forgatásra az albertai Kananaskishez közel fekvõ kanadai Rocky Mountains felé vették az irányt. A 225 fõbõl álló stáb minden egyes nap másfél órát utazott a Peter Lougheed Provincial Parkban található külsõ helyszínre.
Az Alkali-tó a Felsõ Kananaskis és Alsó Kananaskis közötti tavak egyike. Rocky Mountain otthont ad fekete medvéknek, farkasoknak, rókáknak, prérifarkasoknak és jávorszarvasoknak. Mivel a díszlet több mint 1800 méterrel a tengerszint felett a két tó között volt, és mivel épp egy természetes szélalagútban helyezkedett el, a szereplõknek és a stábnak 55mp/h erõsségû széllel kellett felvenniük a harcot, Ahogyan azt az egyik stábtag mondta: "Ez Farkas vidéke."
A filmkészítõknek nap mint nap óriási kihívásokkal kellett megbirkózniuk, hogy az X-Men 2. látványosabb legyen, mint az elsõ film. Habár három év telt el az elsõ film munkálatai óta, Singer szerint mindenki azonnal vissza tudott bújni a szerepébe. "Egyfajta magabiztosság volt jelen a forgatáson, ami a kölcsönös bizalomból és a családias légkörbõl adódott - mondja a rendezõ. - Azt hiszem, mindannyian kellemesebben éreztük magunkat ez alkalommal. A munka nagyon szórakoztató volt."
"Itt vagyunk, megérkeztünk és sikeresek voltunk - mondja Patrick Stewart. - Van egy erõs érzésem, hogy a rajongók és a többi mozilátogató tényleg megérzi, mekkora elõrelépés ez a film az elsõ részhez képest."
Bryan Singer, rendezõ észrevehetõen elérzékenyül, amikor szereplõirõl beszél. "Emlékszem, amikor minden áldott nap bementem az ebédlõ-sátorba - emlékszik vissza Singer -, és láttam Patricket Iannal enni, vagy Hught Halle-lal és Annával csevegni, vagy Rebeccát és Famkét Jimmy Marsdenen nevetni, ahogyan engem utánoz. Emlékezetes pillanatok. Látni az összes kedvenc szuperhõsömet, ahogyan ismét együtt lógnak, nagyon szuper volt.
Óriási élmény volt az elsõ X-Men-filmet készíteni és a közönség pozitív reakciója különösen jólesõ érzés volt. De miután leforgattuk az X-Men 2.-t, most úgy érzem, mintha az X-Men - A kívülállók az új film elõzetese lett volna" - mosolyog a rendezõ.
A FILM SZEREPLÕI
Hugh Jackman (Farkas) színházi alakításaiért számos díjat kapott Ausztráliában. A színház mellett filmekben is feltûnt, játszott például a "Paperback Hero" és az "Erskineville Kings" címû filmekben. Az elmúlt évadban a londoni West Enden játszott az "Oklahoma!" címû musicalben, és elnyerte a legjobb musicalszínésznek járó Olivier-díjat.
Jackman elsõ amerikai filmszerepét az X-Men - A kívülállókban kapta. Hamarosan újra forgat: az "Animal Husbandry" (rendezõ Tony Goldwyn) címû filmben Ashley Judd partnere lesz.
Patrick Stewart (Charles Xaviér) legismertebb szerepe Picard kapitány a Star Trek-filmekben. Ugyanakkor Stewart igen sikeres Shakespeare-színész is. 1967 óta tagja a Royal Shakespeare Companynak, nagy szerepek egész sorát játszotta el: Titus Andronicus, IV. Henrik, Othello. Oberon volt 1971-ben Peter Brook legendás Szentivánéji álom-rendezésében, illetve Enobarbus a szintén Peter Brook rendezte Antonius és Kleopátrában. Utóbbi alakításáért megkapta a Society of West End Theatre Awardot, s ugyanerre a díjra jelölték Shylock megformálásáért A velencei kalmárban. 1995-ben a Broadwayn mint Prospero aratott óriási sikert egy többszörösen díjnyertes A vihar elõadásban.
Számos sikeres filmben is feltûnt, ezek közül néhány: Jeffrey - Valami más (Jeffrey), "Hedda", Dûne (Dune), Excalibur, L. A. Story - Az õrült város (L.A. Story), Halálvonat (Death Train), Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (Robin Hood: Men in Tights), Fenegyerekek (Gunmen), Lángelmék (Masterminds), "The Pagemaster", Összeesküvés-elmélet (Conspiracy Theory), "Safe House", "Doc Savage".
Ian McKellent (Magneto) 1991-ben lovaggá ütötték mûvészi érdemeinek elismerésképpen, mint nemzedékének egyik legsikeresebb színészét. Több mint negyven díjból álló gyûjteményébõl semmi sem hiányzik: Oscar-díj, Arany Glóbusz, Screen Actors Guild, Golden Satellite, Tony-díj, Emmy-díj.
Filmjei: Az eminens (Apt Pupil, rendezõ Bryan Singer), "Gods and Monsters", "Swept From the Sea", "Thin Ice", Változások kora (Restoration), Az árnyék (The Shadow), Fura farm (Cold Comfort Farm), Az utolsó akcióhõs (The Last Action Hero), Bármit megteszek (I’ll Do Anything), Little Jo balladája (The Ballad of Little Jo), "Scandal", "Plenty", "Priest of Love", "Walter", "The Promise", "Alfred the Great".
McKellen a Peter Jackson által készített A Gyûrûk Urában Gandalf varázsló szerepét játssza.
Famke Janssen (Jean Grey) Hollandiában született, a Columbia Universityn tanult irodalmat és Harold Guskinnál színészetet. Ismertté az Aranyszem (Golden Eye) címû James Bond-film tette, de számos más filmben is szerepet kapott: Sztárral szemben (Celebrity), Az invázium (The Faculty), Kísértethajó (Deep Rising), Acélváros (City of Industry).
James Marsden (Küklopsz) Oklahomában született, és már kisiskolás korától játszott különbözõ diákprodukciókban, Az Oklahoma State University elvégzése után hirtelen elhatározással Los Angelesbe ment szerencsét próbálni, és két hónapon belül már különbözõ televíziós produkcióknál volt szerzõdésben. Eddigi filmjei: "Disturbing Behaviour", Pletyka (Gossip), "Sugar and Spice". Televíziós munkái: "Bella Mafia", "Second Noah", "Party of Five", "Public Enemy".
Halle Berry (Ciklon) az 1986-os Miss USA szépségverseny második helyezettje lett, és ezt követõen a Revlon kozmetikai cég reklámjaiban szerepelt. Elsõ filmjében, a Dzsungellázban (Jungle Fever, rendezõ Spike Lee) máris nagy sikert aratott Samuel L. Jackson partnereként. További filmjei: Bulworth - Nyomd a sódert! (Bulworth, fõszereplõ Warren Beatty), "Why Do Fools Fall in Love", Tûzparancs (Executive Decision), Bármi áron (Losing Isaiah), A Flinstone-család (The Flintstones), Bumeráng (Boomerang, fõszereplõ Eddie Murphy, rendezõ Reginald Hudlin). 2002-ben a Szörnyek keringõje címú filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott.
Anna Paquin (Vadóc) 1993-ban, 11 évesen megkapta a legjobb nõi mellékszereplõnek járó Oscar-díjat a Zongoralecke (The Piano, rendezõ Jane Campion) címû filmben nyújtott alakításáért. Azóta számos filmben játszott: "It’s the Rage" (rendezõ James Stern), "She’s All That" (rendezõ Robert Iscove), Séta a Holdon (A Walk on the Moon, rendezõ Tony Goldwyn), "Hurlyburly" (rendezõ Anthony Drazen), "Fly Away Home" (rendezõ Carroll Ballard), Jane Eyre (rendezõ Franco Zeffirelli), Fedezd fel Forrestert! (Finding Forrester).
Rebecca Romijn-Stamos (Mystique) egyetemi tanulmányait félbehagyva Európába utazott, és Párizsban kezdte modell-pályafutását: olyan magazinok címlapján szerepelt, mint a Cosmopolitan, a People, az Elle, a Shape. Mûsort vezetett az MTV-nél, majd a "Just Shoot Me" címû tévésorozatban kapott állandó szerepet. Elsõ filmszerepe: Austin Powers 2. - KicsiKém (Austin Powers: The Spy Who Shagged Me).
Bruce Davison (Robert Kelly) korábban már dolgozott együtt Bryan Singerrel Az eminens (Apt Pupil) címû filmben. Emlékezetes alakítást nyújtott a "Longtime Companion"-ban, ezért a szerepéért az Oscar-jelölésen kívül a következõ díjakat kapta: Arany Glóbusz, New York Film Critics Award, National Film Critics Award, Independent Spirit Award. További filmjei: Pauline, "Last Summer" A szerelem hangja (Grace of my Heart), Rövidre vágva (Short Cuts), Kémek, mint mi (Spies Like Us).
"time is not money"
