információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Martin Scorsese New York bandái címû filmje az 1860-as években, Manhattan déli részén játszódik a forrongások idején. A polgárháború ekkorra már kettétépte az országot, a teljes káosz fenyegetett. New York lakosait is egyre közelebbrõl fenyegette a háború.
A történet szereplõinek otthona az Öt Pont, Amerika egyik legszegényebb környéke, ahol folyton rivális bandák vívtak háborút az utcák feletti hatalomért. A legkülönbözõbb illegális tevékenységekhez ideális terep volt a New York-i kikötõ és a virágzó Wall Street üzleti negyede (itt volt Barnum híres amerikai múzeuma is) közé esõ terület, mely valóságos mágnesként vonzotta a bûnözõket.
A törvényen kívüliség idõszakában a szemérmetlen politikai korrupció teljesen eluralkodott a városi önkormányzat irodáiban. Ekkor játszódik Amsterdam Vallon, egy ifjú ír-amerikai története. Tizenöt év javítóintézet után, mikor végre kiengedik, visszamegy az Öt Ponthoz, hogy bosszút álljon a Hentes Billen, aki édesapját szeme láttára megölte. A bandavezér hatalma azóta csak nõtt, s most még nagyobb kegyetlenséggel harcol az új ír bevándorlók ellen. A tizenöt évvel korábbi döntõ gyõzelmet, melynek az öreg Vallon is áldozatul esett, minden évben megünnepli. A fiú erre a napra vár, hogy méltó bosszút álljon apjáért. Közben bekerül Bill legbelsõbb köreibe. Csakhogy minél közelebb kerül Billhez, annál inkább lesz a feladat. Az árva fiúban a gyermektelen bandavezér szinte saját fiát látja, s maga Amsterdam is ellentmondásos érzelmekkel küzd. Idõközben megismerkedik Jennyvel, a bûbájos zsebtolvajjal, akinek vad függetlensége és ellenállhatatlan szépsége teljesen leveszi a lábáról. Csakhogy a lányt múltja szintén a Henteshez köti, s így a három ember kapcsolata még intenzívebb és még feszültebb lesz.
Amsterdam eleinte csak a túlélésért küzd, míg rá nem jön, hogy igaza feladata, hogy népe élére állva megharcoljon az ír bevándorlókért. A küzdelem az 1863-as polgárháborúban a bevonulás ellen tiltakozó lázongásokban csúcsosodik ki. Ez volt a legnagyobb tömegmegmozdulás Amerika addigi történelmében.
"time is not money"
