S.W.A.T. - Különleges Kommandó (2003)
információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Õk a legjobbak a legjobbak között, a bûnüldözés elitje.
És eddigi legveszélyesebb bevetésük vár rájuk.
A DRÁMA AZ AKCIÓ MÖGÖTT
A SWAT látványos és izgalmas akció-thriller bonyolult karakterekkel és sorsokkal. Történet tévedéseinkrõl és hibáinkról, elrontott életünk helyrehozhatóságáról, történet férfiakról és nõkrõl, akiknek az a küldetése, hogy helytálljanak, és életet mentsenek a legmeredekebb helyzetben is, amellyel rendõrtisztnek valaha is szembesülnie kellett a köz szolgálatában.
A SWAT arról szól, hogy egy-egy döntésünk milyen nagy befolyással lehet a sorsunkra. A különleges egység két tisztje, Jim Street (COLIN FARRELL) és társa, Brian Gamble (JEREMY RENNER) ellen vizsgálat indul egy túszmentõ akció során hozott hibás döntésüket követõen, melynek eredményeként visszavonják megbízásukat és lefokozzák õket. Gamble megcsömörlik, és kilép a testülettõl, de Street elhatározza, hogy a rendõrségnél marad, és reménykedik egy új lehetõségben.
Döntéseik komoly befolyással lesznek életükre.
Street számára hamarosan el is érkezik a lehetõség Dan "Hondo" Harrelson õrmester (SAMUEL L. JACKSON) személyében, akit a Los Angeles-i rendõrség vezetõsége egy új SWAT-egység alakításával bíz meg. Streethez hasonlóan õt is a múltban elkövetett hibák helyrehozása motiválja. Régi ellenfele, Thomas Fuller kapitány (LARRY POINDEXTER) mindent elkövet, ami csak hatalmából telik, hogy megakadályozza a megbízás sikerét. Ám Hondo nem hagyja, hogy ellenlábasa útjába álljon, szívósan tör elõre, és a valaha volt legkeményebb SWAT-egységet állítja össze és képzi ki a feladatra.
"Hondo és Fuller társak voltak karrierjük kezdetén - meséli NEAL H. MORITZ producer. - Mindketten nagyon jó rendõrök voltak, de Fuller sokkal ügyesebben helyezkedett a politikai ranglétrán, ezzel szemben Hondo egyszerû rendõr maradt - de olyan rendõr, akinél jobbat senki sem kívánhatna védelmezõnek."
Hondo a csapat összeállítását két régi SWAT-tiszt beszervezésével kezdi: Michael Boxer (BRIAN VAN HOLT) és T. J. McCabe (JOSH CHARLES) mellett Deacon "Deke" Kaye (JAMES TODD SMITH) neve is szerepel a listáján, aki utcai járõrként lenyûgözõen eredményes letartóztatási rekordot mondhat magáénak.
Amikor az egyszer már visszahívott Streetet is beválogatja az új elit alakulatba, Hondo olyan döntést hoz, ami sokat elárul a személyiségérõl. "Hondo Street mellett dönt, mert látja, mennyire ki van éhezve egy második lehetõségre - magyarázza Farrell. - Ebben hasonlítanak egymásra. Hondót Fuller rúgta ki a SWAT-tól, ezért ezzel a lépésével gyakorlatilag azt sugallja Streetnek: én kaptam még egy esélyt, ezért most én is adok neked még egyet."
A másik ok, amiért Hondo Street mellett dönt, mert megérzi, hogy jók az ösztönei. "Szerintem egykori önmagát látja a fiúban. Ráadásul van köztük kölcsönös tisztelet egymás iránt a katonai múltjuk miatt" - magyarázza Moritz.
Hondo ötödik és egyben utolsó választottja Chris Sanchez (MICHELLE RODRIGUEZ), az elsõ nõ, akit Los Angelesben valaha is beválogattak a különleges egységbe. "Hondo ezzel részben a kapitányt akarja kiakasztani - nevet Rodriguez. - Beválogatja ezt a rámenõs csajt, akit már háromszor utasítottak el pusztán azért, mert nõ."
Sanchez történetesen szintén elsõrangú rendõr, és különleges dinamikát hoz az új csapatba. "Erõs csapatjátékos, aki nem ismer lehetetlent - teszi hozzá Rodriguez. - És Hondo megérzi benne ezt az adottságot."
Mivel öt különbözõ, erõs egyéniséget válogatott össze, Hondónak meg kell tanítania õket, hogyan viselkedjenek csapatként. A kiképzés különlegesen megerõltetõ, de egységgé kovácsolja õket, és képessé lesznek úgy gondolkodni és cselekedni, mintha egyetlen organizmus része lennének.
A kiképzés végén a csapatnak meg kell felelnie egy majdnem lehetetlen kihívásnak: egy szimulált gépeltérítés minden egyes túszát épségben kell földre szállítaniuk. A csapat lenyûgözõen teljesíti a feladatot, sikerük igazolja Hondo megérzéseit, és annyira meggyõzi a vezetõséget, hogy azonnal bevetik õket, amikor Alex Montel (OLIVIER MARTINEZ), a Le Loup Rouge ("a vörös farkas") néven ismert nemzetközi bûnözõ meg akar szökni a rendõri felügyelet alól egy rutin rabszállítás során.
Noha a terve megbukik, Alex következõ lépése még sokkal arcátlanabb. Kijelenti a riportereknek, hogy 100 millió dollárt fizet bárkinek, aki kiszabadítja a rendõri felügyelet alól. A csábító ajánlatot az összes Los Angeles-i adó közvetíti, és "kisebbfajta háborút indít a város bûnözõi között. Kitör a káosz, ami eléggé megbonyolítja Alex szállítását, aminek során az FBI-nak akarják átadni. Alex terve pontosan ez volt" - magyarázza Martinez.
Az egység küldetését tovább nehezíti a tény, hogy a jutalomért indulók egyike Street korábbi társa, Gamble, aki - mivel jól ismeri a SWAT belsõ mûködését - azonnal az egyik legveszélyesebb ellenfelük lesz.
Renner elhatározta, hogy karakterét, noha nyilvánvalóan negatív figura, nem a hagyományos módon fogja megformálni. "Gamble nem igazi rosszfiú, csak egy meg nem értett, megtévedt ember, aki tisztességtelen alkut kötött, félrecsúszott, és hozott néhány rossz döntést."
Gamble számára is a SWAT volt a legfontosabb, és most, hogy már nem tartozik az egységhez, nem találja önmagát. "Nagyon maga alatt van. Nem tud mit kezdeni magával - folytatja Renner. - És ahelyett, hogy valamilyen pozitív dologban kamatoztatná, arra használja a SWAT-nál szerzett különleges tudását, hogy jól megszedje magát. Azért dönt így, mert ismeri a különleges alakulat tagjainak gondolkodásmódját és összes taktikáját."
A SWAT soraiban nincs nagyobb árulás, mint ha valaki átpártol a korrupció és bûn világába. Gamble emeli a tétet, nem csak taktikában, morálisan is, komoly kérdéseket vetve föl becsületrõl és lojalitásról azokkal az emberekkel kapcsolatban, akiknek a közösség bizalmat szavazott. "Sokat beszélgettünk a kísértésekrõl, amikkel a rendõrök szinte nap mint nap szembesülnek - mondja Jackson. - És hogy milyen nehéz ellenállni. De ha az ember elcsábul, felad mindent, amiért valaha is harcolt, rosszabb lesz, mint maguk a bûnözõk. Aki ezt az életet választja, egy közösség biztonságát akarja biztosítani. Ha ennek hátat fordít, egy szent hitet rombol le."
Street és Hondo ellenpontként szolgálnak Gamble mellett, az elkötelezett rendõr erkölcsiségét és becsületességét testesítik meg. "Jim Street nem angyal, csak egy átlagos fickó, aki imádja a munkáját, és hisz abban, amit csinál - mondja Farrell. - Emiatt megvesztegethetetlen, mindig is az volt, és már nem is fog megváltozni, mert nem a fegyverek adta hatalom érzése vagy a külsõségek miatt csinálja, hanem elhivatottságból, azért, hogy valami hasznosat, valami jót tegyen."
Hondo szintén rendíthetetlenül elkötelezett a munkája és a csapata iránt. "Értelmet talál a munkájában, és büszke arra, hogy létrehozhat és vezethet egy új SWAT-egységet - mondja Jackson. - Õk egy igazi elit alakulat. A legjobbak a legjobbak között."
A könyörtelen és brutális drogbáró, Alex Montel viszont tökéletes ellentézise annak, amit Hondo és Montel megtestesít. "Alex nem hisz semmiben és nem érdekli semmi - mondja Martinez. - Teljesen amorális, olyan ember, akinek nincs lelkiismerete."
A rendõrfilmek nem múló vonzereje többek közt abban rejlik, hogy közvetlen közelrõl figyelhetünk egy bûnözõt, és bepillanthatunk egy idegen világba. "Mindenki kíváncsi, hogy zajlik igazából egy nyomozás, hogy találja meg a rendõrség a rosszfiúkat - mondja Jackson. - A nézõ számára ez egy biztonságos módja, hogy belessen ennek a sötét világnak a színfalai mögé."
AZ AKCIÓ AZ AKCIÓ MÖGÖTT
A rendõrfilmek másik kétségbevonhatatlan vonzereje, ahogy a SWAT-nak is, maga az akció, szögezi le CLARK JOHNSON rendezõ. "Egy izgalmas autósüldözést, látványos robbanást vagy halálmegvetõ bravúrt látva felszökik bennünk az adrenalin. És ez itt a lényeg. De hogy egy akciófilm igazán hasson, a karaktereknek is legalább ennyire érdekesnek kell lenniük."
Neal H. Moritz producer számára ismerõs terep az akciófilmek világa, hiszen legutóbbi produkciói közt szerepelnek az xXx és a Halálos iramban címû sikeres akciófilmek. Moritz Johnsont kérte fel rendezõnek, aki a televíziónál a mûfaj egyik nagy veteránja. Évekig színészként dolgozott, majd rendezõként jegyezte a hatalmas sikerrel sugárzott, a kritika által is méltatott "Homicide: Life on the Streets" címû sorozatot.
"Azt szerettük volna, ha filmben megfogalmazódna, hogy a különleges alakulat tagjának lenni egyfelõl megtiszteltetés, ugyanakkor nagyon veszélyes dolog - mondja Moritz. - Szükségünk volt valakire, aki jól ismeri ezt a világot, és meg tudja fogalmazni a komplexitását. Clark munkáiban mindig olyan jól ki vannak dolgozva a szituációk, hogy a közönség szinte az események részévé válik."
"Színészként annyi zsarut alakítottam életemben, hogy többet tudok errõl a munkáról, mint némelyik valódi rendõr" - nevet Johnson. Ez az elsõkézbõl szerzett tapasztalat sokkal személyesebbé tette a filmhez való viszonyát, és nagyon hasznos volt a megfelelõ színészek kiválogatásánál is. "Ez a film nem a speciális effektekre épül, hanem a karakterekre, és mindaz, ami megkülönbözteti a többi rendõrfilmtõl, már a szereposztás szintjén is benne van - jegyzi meg Johnson. - Ha olyan klasszis színészeid vannak, mint Sam Jackson, Colin Farrell és Olivier Martinez, nem kell aggódnod, hogy a figurák nem lesznek elég dimenzionáltak. Nagyon fontos, hogy csapatként mûködnek ebben a filmben, ezért nem csak egyenként, hanem együtt is drukkolunk értük."
Moritz már korábban is dolgozott együtt Samuel L. Jacksonnal a Hosszú lében, így amikor a fõszereplõ, Hondo szerepére kerestek színészt, elsõként jutott Moritz eszébe. "Tudtam, hogy ha olyan embert keresek, aki egy csapat színészt tud vezetni, az csakis Sam lehet" - mondja Moritz.
Jackson számára a figura belsõ drámája és a film alapfilozófiája volt a vonzó. "Ezek a fickók nagyon éles és többnyire életveszélyes helyzetekbe kerülnek, de céljuk mindig az élet megmentése, nem a kioltása - szögezi le. - Általában úgy tekintünk a kommandósokra, mint mesterlövészekre, akik ha kell, elõkapják a fegyverüket. De nem ez az õ feladatuk, hanem az, hogy az adott helyzetbõl mindenkit biztonságosan kihozzanak. Ez a fajta stressz különleges személyiséget és maximális érzékenységet követel. Nem holmi cowboyokról van szó."
Colin Farrell már több ízben bizonyította különleges kisugárzását olyan filmekben, mint a Tigrisek földjén, a Daredevil - A fenegyerek és a Különvélemény, és Jim Street karakterét is a lehetõ legnagyobb átéléssel formálta meg. "Colin kiemeli a figura becsületességét, de nem hivalkodik vele, így érthetõvé válik a nézõ számára, hogyan küzdötte fel magát Street a SWAT-ig, és most hogyan küzdi magát vissza" - mondja Moritz.
Az alkotók Todd Smith-et szemelték ki Deke szerepére, "mert úgy éreztem, hogy kell valaki, akiben megvan a fizikai erõ és a természetes humorérzék egyvelege, és LL tökéletesen megfelelt ennek" - meséli Moritz.
Deke az egyetlen családos ember a csapatban, és ezzel egy másfajta gondolkodásmódot emel be a munkájába. "Deke kitartó, koncentrált, ugyanakkor agresszív is, és az egyenruha alatt legyõzhetetlennek hiszi magát - magyarázza Smith. - Mivel õ az egyetlen házas ember a csapatban, három gyerekkel, különösen elkötelezett az ártatlanok védelme mellett, és hogy a világot egy jobb hellyé tegye."
A nagy ellenfél, Alex, a nemzetközi drogbáró nagy lehetõség volt az alkotók számára, hogy egy emlékezetes gonosz figurát teremtsenek. "Amikor elkezdtünk beszélgetni errõl a karakterrõl, rögtön tudtuk, hogy kerülni akarjuk a rosszfiú-sémákat - emlékszik vissza Moritz. - Láttuk Olivier Martinezt a Hûtlenben, és teljesen lenyûgözött minket a kisugárzása. Izgalmas és eredeti ötletnek tûnt, hogy õt kérjük fel Alex szerepére."
Miután a szereplõgárda összeállt, Moritz és Johnson arra összpontosítottak, hogy egy élvonalbeli stábot állítsanak össze, amelyik segítségükre lehet egy vizuálisan impozáns film létrehozásában. Ez a felelõsség nagyrészt GABRIEL BERISTAIN operatõr vállára nehezedett. Hogy az akciójelenetek különlegességét és valódiságát megragadja, Beristain és a kameracsapat szokatlan megoldásokat alkalmazott a figurák és a cselekmény követésére, gyakran használva steadycamet, hogy egy-egy jelenetet minél hatásosabban rögzítsenek.
"Két perspektívából forgattunk - mondja Johnson. - A totálok többségét helikopterrõl vettük fel, ugyanis Los Angelesben nagyon jellemzõ, hogy ha történik valami, azonnal ott terem egy helikopter egy kamerával és rögzít mindent. A másik perspektíva a közeli volt, öt-hat kézikamerát használtunk, így egészen közel tudtunk menni a cselekményhez." Gabriel és csapata lenyûgözõ munkát végzett. Az anyag nyersnek és dokumentaristának tûnik, és ezt a legnehezebb imitálni egy játékfilmnél.
Az alkotógárda különleges figyelmet fordított a történet hitelességére. Ebben volt segítségükre RANDY WALKER technikai tanácsadó, nyugalmazott rendõr-veterán, aki 16 évet töltött a különleges kommandó soraiban. Tagja volt annak a SWAT-különítménynek, amelyik az elhíresült Észak-Hollywood-i bankrabláshoz volt kivezényelve évekkel ezelõtt. Ez az esemény ihlette a film nyitójelenetét. "Ha visszanézzük az ipari kamera anyagát, láthatjuk Randyt a képeken, rövidnadrágban - nevet Johnson. - Egy golfedzésen lehetett, amikor riasztották. Felül teljes menetfelszerelés: golyóálló mellény, sisak, fegyver, alul meg kilógnak a csupasz lábszárai a rövidnadrágból."
Walker feladata volt, hogy folyamatosan ellenõrizze a filmbeli alakulat hitelességét. A forgatás elõtt Walker elmesélte a szereplõknek a SWAT történetét, helyét a rendõri egységek között és a Los Angeles-i közösségben. A színészek megtanulták az egyedi kézjeleket, szemkommunikációt, nyelvet és viselkedést. Megtanulták megtölteni és elsütni az egész rendelkezésre álló fegyverarzenált.
Ez a kiképzés még azoknak a színészeknek is izgalmas volt, akik értettek valamelyest a fegyverekhez. "A kezembe adták ezt a hatalmas 50 kaliberes géppuskát és a hatalmas töltényeket - meséli Renner. - Annyira izgatott voltam, hogy rögtön 20 lövedéket kértem hozzá, de már a negyedik után teljesen kikészültem. Olyan voltam, mint akit agyonvertek. Ennyire intenzív és kimerítõ volt a feladat."
A kiképzés másik fárasztó része volt az az egyhetes tréning, mely során a színészek megtanultak mozogni a 15 kilós felszereléssel ellátott SWAT-egyenruhában. Még a fizikailag legfelkészültebbeknek is emberpróbáló volt a feladat. "El nem tudom képzelni, hogy a kommandósok hogy tudnak mozogni ebben a cuccban - meséli Van Holt. - Még járni is nehezemre esett benne, nem hogy futni, ugrani, lõni, kúszni."
Noha fizikailag megterhelõ volt, a kiképzõ tábor megerõsítette a színészek önbizalmát, és ráéreztek a különleges alakulat életmódjára. "Folyamatosan ellenõriztem Randy Walkernél, hogy mindent helyesen csinálunk-e, ezért majd amikor a moziban rendõrök fogják nézni a filmet, nem kell szégyenkeznünk - mondja Jackson. - Mindig nagy elégtétel, ha azok az emberek, akiknek ez a munkájuk az életben, õszintének érzik, ami a vásznon történik." A SWAT-tréninggel egy gyerekkori álom vált valóra, vallja be Farrell. "Olyan dolgokat kellett csinálnom, amiket kissráckoromban is a legjobban szerettem. M-4-es karabéllyal, 45-ös kézifegyverrel, kilenc miliméteressel, géppuskával lövöldöztem, és megtanultam, hogyan találom el a célpontot futás közben. Olyan alaposan fel akartam készülni, amennyire csak tõlem telik, ezért pontosan tudtam, mit kell csinálnom, amikor elérkezett a forgatás."
Rodriguez számára nagy elégtétel volt, hogy egyenrangú félként bántak vele a kiképzés folyamán. "Az volt az alapállás: SWAT-tag akarsz lenni? Akkor meg kell tudnod csinálni azt, amit a többiek is - emlékszik vissza. - Randy soha nem bánt velem kesztyûs kézzel, és ez jó volt. Néha nagyon megerõltetõ volt, de jó volt."
"Hogy megmutassuk egy mai SWAT-tiszt életét, fontos volt, hogy a színészeket és a közönséget beavassuk valamennyire a technikákba, amiket alkalmaznak, pl. hogyan mennek be egy lakásba, vagy vesznek körül valakit, aki túszt ejtett - magyarázza Moritz. - A kiképzés nem csak izgalmas és nevelõ hatású volt, de a színészeket igazi csapattá kovácsolta."
A forgatás megkövetelt néhány praktikus változtatást az egyenruhában. Az elõírásos mellény újabb 25 kilóval dobta volna meg a viseletet, amit a színészek már nem bírtak volna, ezért ezeket könnyített anyagból készítették. A másik probléma az volt, hogy a csapattagok tetõtõl talpig feketében vannak, ami nehézkessé teszi a megkülönböztetésüket, ezért néhány jelenetben nem viselik a sisakot vagy a napszemüveget, hogy fel lehessen ismerni õket.
Más területeken is változtatniuk kellett a valósághoz képest. Egy valódi különítmény általában 14 tagú, nem hat, és minden tagja más-más fegyverre specializálódott. Mivel itt kevesebben vannak, minden szereplõnek tudnia kell különbözõ helyzetekben különbözõ fegyvereket használnia.
A legnagyobb eltérés a valóságtól Sanchez figurája. A Los Angeles-i különleges alakulatnak a mai napig nem volt még nõi tagja. De Johnson szerint a film megnyithatja a kaput a nõk elõtt. Történt már ilyen. "Amikor a ’Homicide’-ot forgattuk Baltimore-ban, a rendõrség nem nézte jó szemmel, hogy a gyilkossági nyomozók közt nõk is vannak a filmben, mert a valóságban egy sem volt. Mi azért sem változtattunk. Mára a baltimore-i iroda 67 gyilkossági nyomozójából 19 nõ. Nem állítom, hogy ez csak a sorozatnak köszönhetõ, de az biztos, hogy ártani nem ártott."
A látványtervezõ, MAYNE BERKE díszletei is hozzájárultak a film hitelességéhez. Több mint 75 helyszínt választottak ki Los Angelesben és környékén. Berke feladata nem csak a koherens látvány megteremtése volt, szem elõtt kellett tartania a költségkímélés és az idõbeosztás fontos szempontjait is. "Minél inkább egyben akartuk tartani a helyszíneket, hogy minimális idõt és pénzt veszítsünk a stáb folyamatos költöztetésével. Ez nagyon jól sikerült, néhány helyszínen hat-nyolc jelenetet is le tudtunk forgatni apró változtatásokkal."
Az egyik legnagyobb kihívás az akciódús finálé elkészítése volt, amit a 6th Street Bridge-en forgattak le egy négyhetes éjszakai periódus alatt. A repülõgép leszállásához Berke számos egyéb javaslata közül választották ki a hidat. "A kezembe került egy Los Angeles felett címû könyv, amit hosszasan tanulmányoztam, és úgy döntöttem, hogy ha pilóta lennék, ezt a hidat választanám a belvárosban. Mindemellett a film vizualitásának szempontjából is jó választzásnak tûnt ez a helyszín, mert a híd kb. 1 km hosszú, és leszállás után a belváros felhõkarcolóinak ragyogó fényei szolgálhatnak a jelenet hátteréül." Johnson osztozott Berke lelkesedésében. "A belváros olyan a hídról, mint Óz birodalma. Mesésen szép."
Mivel túl veszélyes lett volna egy valódi géppel leszállni a hídra, minden este odaszállították a makett-gépet egy közeli raktárból.
Egy alkalommal a való élet szakította félbe a forgatást, amikor is egy rendõrkonvoj száguldott át a hídon egy lopott autót üldözve, és valódi rendõri helikopterek csatlakoztak a forgatáson használthoz. "Fent voltunk a hídon, és próbáltuk az egyik jelenetet - emlékszik vissza Johnson. - A gép ott feküdt az oldalán, az út pedig le volt zárva mindkét oldalon, egyetlen szûk sávot hagyva szabadon az autósoknak. Aztán az egyik produkciós asszisztens figyelmeztetett minket, hogy épp felénk tart egy nagy autós üldözés, és ebben a pillanatban elszáguldott mellettünk ez a lopott autó egy rakás kölyökkel, a nyomukban 15 rendõrautó ebben a nagyon keskeny sávban. Olyan volt, mintha a Blues Brothersbõl léptek volna elõ."
Volt még egy helyszín, ami komoly kihívás elé állította Berke-t. A forgatókönyv szerint a szereplõk egy alkalommal a város alatt fekvõ vízelvezetõ csatornán mennek keresztül, csakhogy az ottani forgatásra nem kaptak engedélyt, mert épp téli esõs idõszak volt, amikor az árvízveszély különösen fenyegeti a várost. Lehetetlen lett volna egy 1 km-es szakaszt felépíteni egy ilyen csatornarendszerbõl, ezért Berke megtervezett egy szakaszt, ami sokféle beállítást tesz lehetõvé. "Ezek a csatornák sokkal nagyobbak, mint képzelnénk, vannak olyan részeik, ahol még egy kamion is átfér. Ezért a díszletnek nem csak sokfunkciósnak, hanem nagynak is kellett lennie." Hetekig tartott felépíteni, festeni, a nedvesség miatt glicerinnel bevonni és szeméttel betelepíteni a hatalmas díszletet. A vizet végül speciális effekttel rakták hozzá az anyaghoz az utómunka során.
"time is not money"
