információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A kiskorú ügynököket, Junit (Daryl Sabara) és Carmen Cortezt (Alexa Vega), pályafutásuk legészbontóbb küldetésére vetik be: utazásra indulnak egy olyan 3D videó-játék virtuális valóságú világának belsejébe, amelyet a gonosz Játékosztó (Sylvester Stallone) kifejezetten arra tervezett, hogy a játékot játszó gyerekek agyát "beszippantsa", s így õ uralkodjon felettük.
A Kémkölyköknek a humor, saját bátorságuk, családtagjaik és villámgyors reflexeik, valamint fantasztikus technikai berendezések segítségével kell végigküzdeniük magukat a játék egyre keményebb, egyre nehezebb szintjein - olyan kihívásokkal szembesülve, mint száguldás a "Road Warrior"-okkal vagy izzó láván való szörfözés -, hogy megmenthessék a világot.
A Kémkölykök és Robert Rodriguez rendezõ a családi szórakoztatás mûfaját teljesen új dimenzióban indítják útjára: a harmadik dimenzióban. A legmodernebb digitális technika segítségével a filmtörténetben elõször a nézõ is "bekerülhet" a Játékosztó találmányának virtuális belsejébe. Ha felteszi a speciális szemüveget, szeme elõtt a videojáték háromdimenziós világa tárul fel, míg, ha leveszi azt, visszakerül a földi valóságba.
Hogy Kerültek Összeütközésbe a Kém-kölykök a Virtuális Valósággal
Robert Rodriguez évek óta egy videó-játék virtuális valóságának belsejében játszódó családi film készítésérõl álmodozott, egy olyan világban, amely azért izgatta a mûvészt, mert ebben a világban bármi megtörténhet, mert itt sebesség, szín, erõ és a kaland intenzitása minden emberi mértéken túl felnagyítható. Mégis, csak amikor a következõ Spy Kids filmjén kezdett gondolkodni, akkor döbbent rá, hogy ez tökéletes küldetés lenne a kiskorú ügynökök, Juni és Carmen számára; a valaha feltalált legnehezebb videó-játékot játszani, ahol a lehetõ legnagyobb tét forog kockán: megmenteni a világ ifjúságát.
Rodriguez elmondja: "Hosszú ideje terveztem egy családi tudományos-fantasztikus filmet, amely egy testvérpárról szól, akik bent rekednek egy videó-játékban. Mindezt 3D formában akartam megcsinálni. Tetszett a gondolat, hogy a közönség teljesen elmerüljön ebben a vizuálisan izgalmas világban, hogy a nézõk elkapják a fejüket és fészkelõdjenek a székeken, nehogy elgázolja õket valamelyik repülõ tárgy. Lassacskán arra a gondolatra jutottam, hogy ez a tökéletes koncepció a harmadik Spy Kids filmhez. Ez a film egészen más lesz, mint az elõzõ két film, ugyanis a már mindenki által ismert figurákat teljesen új világba viszi és rengeteg szórakoztató meglepetést tartogat a nézõ számára. És mivel a kém-kölykök valósággal elmerülnek ebben a digitális animációval teremtett világban, az izgalom és a borzongató élvezet terén sincsenek többé korlátok. Rájöttem, hogy ez tulajdonképpen nem olyan lesz, mintha egy újabb folytatást forgatnék. Ez egy teljesen új és friss kihívás mindenki számára, aki csak részt vesz a munkában."
Rodriguez sok videó-játékot játszott életében, kezdve gyerekfejjel a PONG-gal a 70-es években, és mostanában már a saját gyerekeivel. De mikor elkezdte írni a forgatókönyvet, a "legvégsõ, az 'abszolút' videó-játék" látomása jelent meg elõtte, egy olyan videó-játéké, ami gyorsabb, vadabb, bonyolultabb, mint ami valaha is az útjába került. Ez lett a "Game Over", a Játékosztó által tervezett új szoftver, amit a gyermeki agyak bekebelezésére törekvõ gonosz feltaláló azzal a céllal hozott létre, hogy az ellenállhatatlanul édes grafikák és a fantasztikus, sok-szintû design a virtuális világ kelepcéjébe csalja a srácokat, ahonnan nincs visszaút a "valóságba".
"Az ötlet erõteljes volt, és nagyon gyorsan rájöttem, hogy tényleg vad, új szinteket kell feltalálnom, ha valóban ki is akarom használni az ebben a sztoriban rejlõ lehetõségeket. Azt is célul tûztem ki, hogy a filmben szereplõ videó-játék különbözõ játék-típusok kombinációja legyen. Az egyik szintnek kísértetiesnek kell lennie, ahol minden lopva és titokban történik, egy másik szinten mechanikai stílusú robotok harcolnak, ismét egy másik szint pedig egy komikus, bolondos és tarka, Ninentendo 64-típusú világ, a film figuráira és a nézõkre nyelvet öltögetõ, óriási méretû és undorító "varangy"-okkal. Ismét más szintek aztán az extrém sportokból merítenek, egykerekû jármûvekkel, "Road Warrior"-stílusú száguldással és láva-szörfözéssel." - mondja Rodriguez. "Az volt az elképzelésem, hogy izgalmas beállítások követik majd egymást, egyik a másik után, és ahogy haladunk elõre a játékban, és egyre jobban kötõdünk a figurákhoz, a szintek vizuálisan egyre komplexebbé válnak. Olyan játékot akartam teremteni, amit én magam is szívesen játszanék a gyerekeimmel, s ami ugyanakkor olyan, hogy tényleg kedvünk támadna belebújni a belsejébe. És természetesen a játék minden egyes mozzanata azzal jár, hogy elhajított, eldobott, ellökött tárgyak repülnek, amelyek elõl a nézõknek ki kell térniük. Bizony sok mindent végig kellett gondolni és óriási mennyiségû, design munkára volt szükség."
Rodriguez-t a 3D iránti, egy életen át el nem múló szerelme is inspirálta. Azt akarta, hogy az az új generáció, akiknek még nem adatott meg az élmény, hogy barátaik és családjuk körében, 3D szemüvegen át élvezzék a látványt, most részesülhessenek ennek az élménynek az izgalmában. Rodriguez olyan 3D klasszikusokon nõtt fel, mint a House of Wax, és Hitchcock Dial M for Murder címû filmje, de a Spy Kids 3-D készítése során a legújabb számítógépes- és kamera technikát akarta alkalmazni. A James Cameron és a Pace Technologies által a Ghosts of the Abyss címû, elismert 3D dokumentumfilmhez kreált HD videó-kamera mellett Rodriguez számos saját tervezésû felszerelést is használt, hogy felfrissítse, új élettel töltse meg, egyben egyszerûsítse az egész 3D folyamatot. Mindezek mellett még õ maga vázolta fel, találta ki és felügyelte a legkifinomultabb, legbonyolultabb CG (számítógéppel létrehozott) figurák, teremtmények, jármûvek digitális úton történõ megalkotását.
A forgatókönyv írásakor Rodriguez számításba vette, hogy a kém-kölykök, Juni és Carmen, idõközben idõsebbek, erõsebbek és még okosabbak, intelligensebbek lettek - még inkább képesek arra, hogy komoly kém akciót hajtsanak végre. Ennek megfelelõen aztán fokozta is az akció izgalmát, emelte a tétet. "Juni és Carmen ebben a sztoriban már magabiztosabbak." - jegyzi meg Rodriguez. "És ugyanígy lett magabiztosabb színészként Daryl Sabara és Alexa Vega is. Daryl és Alexa sok olyan dolgot tesz ebben a filmben, ami az elõzõ kettõben még elképzelhetetlen lett volna. De ahogy fokozatosan szembesültek és sikerrel meg is birkóztak az elõzõ filmekben rájuk váró kihívásokkal, egyúttal fel is készültek a mostani filmre."
Az író/rendezõ megalkotta a legkomplexebb és legfenyegetõbb gonosztevõt, akivel a kém-kölyköknek valaha meg kellett küzdeniük: ez a Játékosztó, egy számítógép-zseni és ragyogó képességû feltaláló, egy többszörös személyiségû lény. "Azt hiszem, leginkább azért tudom megérteni a Játékosztó-t, mert valamilyen módon õ a saját képzeletének a foglya. Ez a sok különféle hang állandóan ott duruzsol a fejében, és személyiségének, többfelé hasadt tudatának a különbözõ oldalai állandóan vitáznak egymással. Amikor egy jelenetet forgatok, nekem is szinte tudathasadásom van - én vagyok a világosító, én állítom be a jelenetet, én vagyok a látvány- és a jelmeztervezõ is, én küszködöm a 3D-vel, miközben megírom (és újraírom) és rendezem a filmet. És ezek között a különbözõ személyek között egy sincs, soha teljes egyetértésben a többivel. Úgyhogy egy kicsit a saját tapasztalataimból merítettem, amikor a Játékosztó figuráját megformáltam, mert én tudom, hogy mennyire össze tudnak kuszálódni a dolgok, amikor az ember valami nagyot akar alkotni, miközben a személyiségének a különbözõ részeit próbálja koordinálni! És éjjel, no ez az az idõ, amikor a hangok tényleg rákapcsolnak. Hát nem valami sokat alszom."
"time is not money"
