információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
BEVEZETÕ A BEFEJEZÕ RÉSZHEZ
A Szövetség küldetése lassan a végéhez közeledik.
Szauron seregei támadásra készülnek Gondor fõvárosa, Minas Tirith ellen. Az emberek népének utolsó végvára, az egykor hatalmas birodalom irányítása ma egy gyengülõ helytartó kezében van. Az embereknek most jobban szüksége lenne királyra, mint valaha. De vajon elég bátor lesz-e Aragorn, hogy felfedje származását, és szembenézzen végzetével?
Miközben Gandalf minden erejével azon van, hogy Gondorban sereget toborozzon, Théoden is összeszedi embereit a szomszédos Rohanban, hogy csatlakozzanak a háborúhoz Gondor oldalán. Bátorsága és szenvedélyes kitartása ellenére az emberek népének hadserege maréknyi csupán a birodalmat lerohanni készülõ ellenfél hatalmas légiói mellett.
Minden gyõzelem áldozatokat követel. Nagy veszteségei ellenére a Szövetség tagjai is bátran indulnak életük legnagyobb csatájára, melyben egy nagy közös cél vezérli õket: minél inkább megnehezíteni Szauron dolgát, és esélyt adni Frodónak, hogy teljesítse küldetését.
Frodó, Samu és Gollam egyre mélyebbre hatolnak a gonosz földjének belseje felé, miközben Frodó emberfeletti küzdelmet vív a Gyûrûvel, ami folyamatosan teszteli hûségét és emberségét, ezért egyre inkább társaira kell hagyatkoznia.
A király visszatér, mielõtt elvezetne Tolkien trilógiájának befejezéséhez, meghökkentõ kalandokat tartogat még számunkra az emberek népének hõsi harcáról és arról, hogy kellõ bátorsággal, elkötelezettséggel és céltudatossággal még a legkisebb is fordíthat egyet a világ kerekén.
A Gyûrûk Ura-trilógiából leginkább a harmadik epizód világít rá Tolkien regényének lényegére. "Egyfelõl ott ez a mindent elsöprõ háború, másfelõl itt ez a két apró hobbit, Frodó és Samu - mondja Peter Jackson. - A mindent eldöntõ háború kimenetele átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt ennek a két apró lénynek a kezében van, ezért az õ sorsuk megmutatása volt a legfontosabb számomra.
Minden storyline, amit követtünk, szereplõink kalandos utazása - ami érdekli õket, amiért harcolnak, amiért barátaikat vesztették el - ehhez a filmhez vezetett - folytatja a rendezõ. - A figurák az õket ért események hatására nagy változáson mennek keresztül útjuk során, soha többé nem lesznek olyanok, mint a történet elején. A király visszatér a legérzelmesebb a három film közül."
A vonakodó király
A cím - A király visszatér - Aragornt takarja, akit Viggo Mortensen alakít. Gondor trónjának örököse vonakodik elõdei nyomába lépni, ezért egy Vándor titokzatos álcájában járja Középfölde országait, és alkalomadtán megfontolt támadásokkal gyengíti Szauron hatalmát. Gondor trónja tehát egyelõre üres. A királyság hanyatlik. Amikor Szauron sereget gyûjt, hogy elpusztítsa Középfölde népeit, elérkezik a pillanat, hogy Aragorn elõlépjen. "Hogyan kell felvenni egy királyi palástot? Hogyan kell viselni? Hogyan lehet kijelenteni, hogy én vagyok az, akit követnetek kell? Aragorn ilyen kérdéseken gyötrõdik, mert tisztában van vele, hogy mit tesz az emberrel a hatalom" - magyarázza a rendezõ.
Aragornt rettentõ problémák gyötrik származásával és elõdei döntéseivel kapcsolatban, akik kegyvesztettek lettek a hatalom iránti szenvedélyük miatt, és az is nyomasztja, hogy nem biztos benne, vajon tényleg õ-e a kiválasztott. "Õ a trón örököse, õ az egyetlen személy Minas Tirith-ben, aki képes betölteni ezt a pozíciót, de õ nem biztos benne, hogy érdemes arra, hogy az emberi nem vezetõje legyen - magyarázza Jackson. - Aragornnak hinnie kell népe nemességében."
Mortensen szerint Aragorn született vezetõ, akinek igazi természete sokáig rejtve marad. "Az olyan figurák, mint Aragorn - ahogy Artúr király is vagy Mózes -, akit nem vérszerinti rokonok neveltek fel, rejtõzködnek, amíg nincsenek felkészülve az identitásukkal való szembesülésre és nem állnak készen a származásukból fakadó felelõsség vállalására. Aragorn tündék közt nevelkedett Rivendellben, fogadott fia Elrondnak, a tündekirálynak, de végül kénytelen farkasszemet nézni végzetével, hogy megértse Középfölde évezredes tragikus történetét, és hogy reményt és igazságot hozzon e föld minden egyes teremtménye számára."
A trón Aragorn számára a hatalom utáni elkeseredett hajszát jelképezi, ami megkísértette és végül elpusztította elõdeit. Fél, hogy õ sem lesz többé az, ami korábban, ha gyakorolni kezdi hatalmát. Útja során azonban olyan motivációra lel, ami egyáltalán nem a hatalomról szól. "Egy város forog kockán, ami az ellenség kezébe hullik - magyarázza Philippa Boyens, az egyik forgatókönyvíró. - Ennek következtében nagyon sok ember halna meg. Aragorn úgy dönt, hogy vállalja, amit vállalnia kell, ha ezzel emberek életét mentheti meg. Elfogadja a trónt. Szándékai tiszták, a hatalom nem magáért a hatalomért kell neki, épp ez az egyik oka annak, hogy a Gyûrû nem kísérti meg."
Szauron még arra is képes, hogy az idõ visszafordíthatatlan kerekét a halál szolgálatába állítsa. Aragorn nem kerülheti el a találkozást az elõdeit elárulók e világon rekedt szellemeivel a Holtak Ösvényén. Errõl az ösvényrõl talán soha térhet vissza, mégis gondolkodás nélkül elindul rajta, hogy megakadályozza népe elpusztítását, és megmentse szeretteit a lemészárlástól. "Számomra ez a történet arról szól, hogy milyen lehet tudatosan farkasszemet nézni a halállal" - szögezi le Mortensen.
Gandalf (Ian McKellen) tartja lendületben a Szövetséget. Gandalf többé már nem pusztán bölcs és jóságos kívülálló, õ is csatlakozik a harcosokhoz. "Gandalf egyfajta tábornoka ennek a háborúnak - mondja Boyens. - Õ indukálta, õ siettette, hogy megtörténjen, ezért most vállalnia kell a felelõsséget. Ez egy fenséges hazárdjáték. Ez is a hatalom egyfajta gyakorlása, amiért szintén nagy árat kell fizetni."
A jó és a rossz összecsap
Az Egy Gyûrû sötét hatalma csak úgy fékezhetõ meg, ha hordozója, Frodó (Elijah Wood) - az egyetlen, aki képes ellenállni gonosz varázsának - eljut a Végzet Hegyére, oda, ahol annak idején Szauron kovácsolta a Gyûrût, és sikerül elpusztítania azt. A Gyûrû minden egyes lépéssel egyre nehezebb lesz Frodó nyakában, és minél tovább viseli, annál inkább kifordítja önmagából. "Tulajdonképpen végignézzük, ahogy Frodót teljesen megrontja a Gyûrû, egészen addig a pontig, amikor a hobbit már nem is önmaga" - jegyzi meg Elijah Wood.
Gollam közelsége most már nem csak a Gyûrû gonoszságának elrettentõ példája, hanem Frodó lehetséges sorsának tükre is. "Frodó már pontosan érzi, hogy mi a Gyûrû - mondja Boyens. - Érti ennek a dolognak a természetét, és tudja, hogy meg fogja próbálni elpusztítani õt. A Gyûrû fõ fegyvere a kétség. Szerencsére Samu hû útitárs, õ az, aki erõlteti, hogy menjenek tovább, bármi is történik. Nincs más választásuk, mint kitartani."
Középfölde legfelvilágosultabb lényei - mint Gandalf vagy Galadriel - tudatában vannak a jó és a rossz mindent átható hatalmának. Õk óvakodnának még csak megérinteni is a Gyûrût, ami szörnyeteggé varázsolta Gollamot és Frodóra is kifejti negatív hatását. "Gollam az emberiség sötét oldala - jelenti ki ANDY SERKIS, a Gollamot megformáló színész. - De én nem elítélõen közelítettem hozzá, nem úgy, mint egy síró-rívó, nyomorult gazfickóhoz. Démonizálni bárkit lehet, de ha nem próbáljuk megérteni õt, akkor nagyon keveset érünk."
Frodó állandó társa küldetése során Samu. "Frodóra és Samura különbözõen hatnak az õket ért megpróbáltatások, de kettejüknek együtt kell átlátniuk a dolgokon - mondja Jackson. - Frodó a Gyûrûhordozó. Õ az egyetlen, aki képes elvinni ezt a Gyûrût a Végzet Hegyére, noha minden egyes lépés, amivel közelebb jut Mordorhoz, egyre nehezebb és nehezebb számára."
Samu soha nem hagyná cserben Frodót, még így sem, hogy a Gyûrû egyre jobban eltávolítja õket egymástól. A régi barát jelenléte folyamatosan emlékezteti Frodót a Megyére, az otthoniakra, és hogy milyen volt az élete, mielõtt a Gyûrû keresztezte volna a sorsát. Barátságukat és Frodó épségét még saját életénél is elõbbre tartva, Samu hûsége és határozottsága tartja életben a küldetést. "Tolkiennek van egy gyönyörû mondata Samuról: ’Az elhatározása szent volt, egyedül a halál törhette volna meg’ - meséli a rendezõ. - Azt hiszem, sikerült a szereplõk többségét erre a kiindulópontra helyeznünk."
Valószínûtlen hõsök
Éowynt (Miranda Otto) és Trufát (Dominic Monagham) hátrahagyja maga mögött a sereg - Éowynt, mert nõ, Trufát pedig, mert hobbit. "Éowyn nagyon csalódott, amiért nõ volta miatt nem engedik harcolni - magyarázza Jackson. - Lélekben õ is harcos. Védeni akarja a népét. Meg akarja védeni nagybátyját, a királyt, akit szenvedélyesen szeret. Ezért nagyon furfangos módját eszeli ki az álcázásnak, hogy csatlakozhasson a sereghez. Aztán persze az elkeseredett küzdelem közepén szembesül a háború borzalmaival."
Éowyn támasza és kísérõje Trufa, akit ugyancsak megváltoztat ez a háború. "Egy hobbit számára elképesztõ dolog közelrõl a háború - mondja Monaghan. - Nagyon elszomorító Trufát ilyen szituációban látni, vérrel és könnyekkel borítva. De Trufa szívében is megszólal a hang, hogy neki itt a helye a többiek között a csatatéren. Az õ motivációja is ugyanaz: megmenteni a barátait, megmenteni a világát."
Apák és fiúk
"A harmadik részben a konfliktusok nagy része apák és fiúk közt zajlik" - mondja Boyens.
A Gyûrûk Urában az apák tetteinek következménye mindig visszaszáll a fiaikra. Az utódok gyakran kerülnek ellentétbe az apai figurákkal. Éowynt fogadott apja, Théoden király eltiltja a háborútól, noha a lány végül kulcsfontosságú szerepet fog játszani a harc során. Théodent saját fiának halála kísérti, miközben õ az álnok Kígyónyelv káros hatása alatt állt.
Aragorn szerelme Arwen iránt és a vágy, hogy vele maradjon, szöges ellentétben áll fogadott apja, Elrond akaratával. Ez a konfliktus akkor kerül felszínre, amikor Aragorn meghozza végzetes döntését, hogy elindul a Holtak Ösvényén, hiszen épp Elrond az, akinek újra kell kovácsolnia a Királyok Kardját, és áldásával együtt átadnia azt Aragornnak.
És Gandalf, aki nyilvánvalóan a Szövetség minden tagja számára egyfajta apafigurát jelképez, legértékesebb fiát, Frodót bízza meg a legveszélyesebb feladattal - semmisítse meg a Gyûrût a Végzet Hegyének gyomrában -, de nem tud a segítségére sietni, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
Talán a legjelentõsebb és legszívszaggatóbb a Denethor (John Noble) és fiai, Boromir (Sean Bean) és Faramir (David Wenham) közti kapcsolat. Denethor, aki Gondor helytartója a király távollétében, vigasztalhatatlan kedvenc fia, Boromir elvesztése miatt, és meg van gyõzõdve arról, hogy egyetlen megmaradt fia, Faramir megtagadta õt, amikor nem élt a lehetõséggel, hogy elhozza neki az Egy Gyûrût Gondorba. "Boromir volt Denethor kedvence - magyarázza Noble. - Nagy harcos volt és született vezetõ, miközben Faramir sokkal zárkózottabb figura, talán éppen Gandalf hatására. Boromir halála elviselhetetlen Denethor számára."
Büntetésbõl vagy õrületbõl Denethor olyan feladattal bízta meg Faramirt, amibõl aligha térhet vissza élve: Osgiliath ostromlott városához kell csapatokat vezetnie az orkok ellen. Faramir készségesen vállalta a feladatot. "Faramir õszinte, és egyáltalán nem politikus alkat - jegyzi meg Wenham. - Apja nem bízik benne. Abba a gyötrelmes helyzetbe kényszeríti fiát, hogy olyasmit tegyen, ami nem természete. Mivel Faramir szereti apját és bízik benne, tisztelete és megbecsülése jeléül szó szerint a halálba lovagol. Látja, hogy teljesen fölösleges visszatérni Osgiliathba, de szívesen adná az életét is Gondor jövõjéért és Középföldéért."
"Ez egyszerûen értelmetlen, õrült ötlet - teszi hozzá Boyens. - Faramir mégis hõsiesen teljesíti, mert szenved apja szeretetének hiányától. Gandalf azonban azt mondja neki: az apád szeret téged, és ezt fel is fogja ismerni, mielõtt bevégeztetik, úgyhogy ne dobd el az életed. Háborúban a könnyelmûség gyakran nagyon személyes okokból ered, emberek egy másik ember életével játszanak."
Az emberek szövetsége
Rohan és Gondor kapcsolata emberemlékezet óta soha nem volt felhõtlen. De most, hogy a háború közösen fenyegeti õket, egyesítik erõiket, mert ez az egyetlen esélyük a túlélésre.
Rohan és Gondor végül egyesül közös ellensége ellen, ahogy a Szövetség különbözõ népekhez tartozó tagjai is hûséget fogadtak egymásnak. A tagokban a nagy próbatételt jelentõ kalandok során végül szenvedélyes ragaszkodás alakult ki egymás iránt. Például nagy barátság, mint Gimli (John Rhys-Davies), a törp és Legolas (Orlando Bloom), a tünde között. Noha mielõtt a Gyûrûhordozó kíséretéhez csatlakoztak volna, ellenfelek voltak, de a túlélésért folytatott harc során egyre inkább támaszkodnak egymásra, kialakult köztük egy kötelék, ami fontosabb, mint a faj vagy a másik nép iráni elõítéletek. "Nekünk is, ahogy a Szövetség tagjainak, egyenként és kollektívan fel kell ismernünk, hogy a békés egymás mellett éléshez csak az odafigyelésen és a megbocsátáson keresztül vezet út - mondja Mortensen. - Megbocsátani önmagunknak és másoknak, különösen azoknak, akik valaha ártani akartak nekünk. Szolidárisnak kell lennünk egymással, csak ez az erõfeszítés vezet ahhoz a felismeréshez, hogy alapvetõen nincs különbség közöttünk."
"Számomra ezek a figurák az élet pozitív aspektusát erõsítik - teszi hozzá Andrew Lesine operatõr. - Ez nem szükségszerûen egy konkrét ideológiát, vallást vagy filozófiát reklámoz, de azt mondja, fogadd el, hogy a világban vannak különbözõségek, és arra születtünk, hogy együtt éljünk velük. Ha elég ember tartja fontosnak, hogy pozitív gondolatokkal és szeretettel közelítsen a világhoz, talán az emberi faj természetét is meg lehet változtatni. Ez a történet arra példa, hogy egy csoport hogyan gyõzedelmeskedik ezt a célt követve."
Háborús idõkben minden gyõzelemért nagyon nagy árat kell fizetni. De amíg él a remény, addig van esély, hogy a jó fog uralkodni. Bár Aragorn még saját önbizalmával birkózik, Arwen (Liv Tyler) rendíthetetlenül kitart a világ jövõjébe vetett hite mellett, feláldozva saját halhatatlanságát, hogy Aragornt küldetésében segítse és elkísérje. "Tolkien szenvedélyes volt az emberben lakozó jóságot illetõen - jegyzi meg Boyens. - Ez az idea legerõsebben talán Arwenben testesül meg, aki soha nem szûnik meg reménykedni, hogy az emberi fajnak van jövõje."
A történet, ami ma is érvényes
A kérdésfelvetés mikéntje teszi, hogy habár fél évszázada született, egy másik történelmi korszakban, A Gyûrûk Ura aktuális maradt máig. Sok olvasó, különösen a háború sötét éveiben, azt gondolta, hogy Tolkien a háborút és a militarista magatartást kritizálja monumentális regényében. "Nem hinném, hogy én lennék az 1939-es generáció egyetlen tagja, aki úgy érzi, hogy van itt egyfajta párhuzam a valódi világ politikai és katonai történései meg a regény között - állítja McKellen. - Tolkien részt vett az I. világháborúban és a II. alatt írta A Gyûrûk Urát, miközben a fia Észak-Franciaországban harcolt. Nem hiszem, hogy napjainkban vannak Szauronok, de akkor volt egy, Európa közepén. Egy pók, aki be akarta hálózni az egész világot, de a világ összefogott ellene, hogy ebben megakadályozza."
A Szarumánt alakító Christopher Lee szerint egy zsenialitással, intellektussal és hatalommal rendelkezõ ember mellé, aki a sötét utat járja, mint Szarumán, mindig kell egy ellenpont, akivel összecsaphat. "Tolkien Gandalfot jelöli ki Szarumán ellenfeleként. Ezzel adott az egyetemes konfliktus jó és rossz között. Ennek mindenhol, minden közönség számára van jelentése, mert mindannyian ismerünk ilyen embereket és konfliktusokat a saját világunkból."
"Szerintem A Gyûrûk Ura mindig érvényes történet lesz a hitelessége és a témája miatt - teszi hozzá Mark Ordesky executive producer. - Nem számít, melyik korszak melyik generációja találkozik vele. Ez a történet mindig fog tudni valami alapvetõen fontosat mondani a közönségnek."
"Egy mítoszt, éppúgy, mint egy vallást mindig táplálni, mindig használni kell, különben feledésbe merül - jegyzi meg Viggo Mortensen. - Tolkien nem csinált mást, mint hogy az emberiség archetipikus történeteinek az elemeibõl egy új történetet épített, felhasználta a sagák és a kelta legendák elemeit, hogy a saját generációja számára is elérhetõvé tegye õket. Most Peter Jackson teszi ugyanezt a mi generációnk számára."
"Ez a történet a bátorságról, a barátságról és a világban valahol meglevõ bölcsességrõl szól, továbbá arról, hogy ezek az értékek miként képesek felülkerekedni az ostobaságon és a gonoszságon - mondja Ian McKellen. - Szerintem ez a történet nem csupán a témája miatt alapvetõ, hanem briliáns hangneme miatt is, és Peter Jackson is egy hasonlóan briliáns történetmondó. Ezért van az, hogy a filmek is annyira népszerûek, mint a regény."
MINDENKI FRODÓÉRT - A KIRÁLY VISSZATÉR TÖRTÉNETE
A két torony utolsó pillanataiban véget ér a Helm-szurdoki csata, de a Középföldéért vívott háború még épp csak elkezdõdött. "A Helm-szurdokbeli csak egy kis csetepaté volt ahhoz képest, ami most következik - állítja Peter Jackson. - Ez az a csata, ami eldönti a jövõt. Szauron gyõzedelmeskedik vagy az emberi faj? Itt fog eldõlni."
A Szövetség továbbra is többfelé van szakadva: Aragorn, Legolas és Gimli beáll Théoden mellé Rohanban, miközben Trufa és Pippin az entek biztonságos magasából nézik végig Orthanc, Szarumán fellegvárának pusztulását. Frodót és Samut pedig Gollam társaságában egyre beljebb ragadják a sötét erõk a Végzet Hegye felé vezetõ úton.
A remény Gondorba érkezik
A király visszatér elején Pippin Orthancban nem tud ellenállni a kísértésnek, és belenéz a Palantírba, amin keresztül Szauron szeme azonnal észreveszi, és ez alapján a Sötét Úr azt hiszi, hogy õ a Gyûrûhordozó. "Miután Pippin belenézett a Palintírba, Gandalf rájön, hogy mekkora bajban van, és a számára egyetlen biztonságos helyre, Minas Tirith-be viteti - meséli Billy Boyd, a Pippint alakító színész. - Úgyhogy Pippin hamarosan egy újabb országban találja magát, újabb kalandok elõtt."
A Fehér Város, a királyok õsi székhelye hét szinten épült a hegyoldalba vágva, mindegyik szintet fal övezi, ezeken keresztül vezet föl az út a Királyok Udvarába, 350 méterrel a földfelszín fölé. Gandalf és Pippin Keselyüstökön a hetedik szintre kaptat. A Királyok Udvarában szomorúan látják, hogy Gondor Fehér Fája, szabályainak szimbóluma és zászlójának emblémája elszáradt. Aragorn elõdeinek kegyvesztettsége óta Minas Tirith hanyatlásnak indult, és jelenleg Denethor (John Noble) felügyelete alatt áll. "Gondor vezetése helytartók kezében van, akiknek a trónra kell felügyelniük - magyarázza Jackson. - Denethor, Boromir és Faramir apja a jelenlegi helytartó. Az õ helyzete most nagyon nehéz, hiszen a határukon fekvõ Mordorban hatalmas sereg gyûlik Gondor elpusztítására."
Denethor elvesztette hitét abban, hogy az emberi faj gyõzedelmeskedhet a gonosz felett. "Denethor igazi nagy tragikus karakter, Lear királyhoz hasonlatos - állítja Noble. - Tudja, hogy õ csak helyettes a király visszatéréséig. Nemességét és józan gondolkozását megzavarja félelme és sóvárgása az Egy Gyûrû után, Aragorn küszöbön álló visszatérése, Boromir halála és végül Faramir sebesülése. Depressziója és paranoiája végül szörnyû következményekhez vezet."
Rohan és Rivendell veszteségei
Edorasban, Rohan fõvárosában Aragorn barátaival, Gimlivel és Legolasszal együtt Théoden király szolgálatába áll.
Arwen meghozta élete eddigi legnagyobb döntését, hogy halandóként él Aragornnal ahelyett, hogy a halhatatlanságot választaná a családjával. "Arwen reményt és hitet fektet Aragornnal közös jövõjébe - meséli Liv Tyler. - Inkább a halált választja, mint az örök életet a férfi nélkül, akit szeret. És bár a sötétség egyre jobban körülveszi, kitart hite mellett."
"Arwennek egyre csökken a lehetõsége, hogy túlélje ezt a világot - mondja a rendezõ. - Egyre gyengébb és gyengébb. Vajon Aragorn és Frodó le tudja-e gyõzni Szauront, mielõtt megadja magát ennek a sötétségnek és gyengeségnek, ami eluralkodik rajta?"
Apja, Elrond szerint döntése egyet jelent a halálos ítélettel. "El kell fogadnia a következményeket, amik lánya végzetes döntésébõl fakadhatnak - jegyzi meg Hugo Weaving. - Aragorn ember, Arwen pedig tünde. Ha Aragornnal marad, Arwen végül mégis kénytelen lesz nélküle élni, mivel Aragorn egyszer meghal."
Elrond nem tud semleges maradni. Újrakovácsolja az Anúrilt, ami õse, Isildur õsi kardjának darabjaiból készült, abból a kardból, ami egykor levágta az Egy Gyûrût a Sötét Úr kezérõl. "Narsil maradványai évezredek óta Rivendellben pihentek. Aragornnak szüksége van erre a kardra, ha össze akar csapni Szauronnal. Elrond katalizátorként mûködik, amikor elkészíti a kardot, és átadja neki" - mondja Weaving.
Aragorn, Legolas és Gimli a Holtak Ösvényén
Aragorn elhatározza magát, és hiszi, hogy végig kell mennie a Holtak Ösvényén, a Fehér-hegységben Dunharrow fölött, azon az úton, amin élve még nem jutott át ember. "A két világ között ragadtak azoknak az árulóknak a szellemei, akik egykor Isildurnak esküdtek hûséget, de hagyták, hogy Szauron gonoszsága elcsábítsa õket - magyarázza Mortensen. - Abban a pillanatban, amikor nagy szükség volt Gondorra, nem csak Isildurt árulták el, hanem az emberek és tündék közti õsi szövetséget is, a jó erõit, mindenkit, aki Szauron ellen harcolt. A háború után arra ítéltettek, hogy szellemekként éljenek tovább ezen a helyen, amíg csak Isildur valamelyik leszármazottja nem szólítja õket, hogy vezekeljenek bûnükért."
Mint a trón jogszerû örököse, Aragorn az egyetlen, aki ki tudja szabadítani a szellemeket élõhalott állapotuktól: csak akkor nyerhetik vissza a becsületüket, ha harcolnak mellette Minas Tirithnél. De Aragornnak elsõként saját önbizalomhiányának átkával kell megküzdenie, mielõtt belép ebbe a vészjósló birodalomba. "Ha nem tudod, mi a célod pontosan és a szándékaid nem tiszták, kudarcot vallasz, még akkor is, ha királyok vére folyik az ereidben - mondja Mortensen. - Aragornnak döntenie kell, és döntését nem mindenki fogadja el. Sokan úgy érzik, hogy elárulja õket. Még soha senki nem jutott ki ezek közül a hegyek közül élve. Ráadásul õ az egyik legjobb harcosuk, és most nagyon nagy szükség van jó harcosokra."
Éowynnak, Théoden nevelt lányának jó oka van arra, hogy Aragornt maradásra bírja. "Nem hiszi, hogy valóban elmegy, mert az maga volna az öngyilkosság - mondja az Éowynt játszó Miranda Otto. - Miért nem marad és harcol együtt a többiekkel? Éowyn nagyon erõsen hiszi, hogy Aragorn az, aki népét gyõzelemre tudja vezetni. És azt hiszem, abban is reménykedik egy kicsit, hogy kialakul köztük valami, hiszen szerelmes bele."
Gimli és Legolas kitartanak Aragorn mellett, tiszteletben tartják döntését, és elkísérik. Jöhet bármi, õk nem tágítanak mellõle. "Gimli mindig kedvelte Aragornt - teszi hozzá John Rhys-Davies. - Amikor kiderül, hogy õ Gondor jogos trónörököse, ehhez még tisztelet is járul, mert Aragorn nagyon jó vezér, aki egyesíteni tudja az embereket egy olyan pillanatban, amikor nagy szükség van vezérre."
A három harcos - egy ember, egy tünde és egy törp - olyanokká válnak, mint a fivérek. "A kezdeti gyanakvás után végül a legnagyobb bajtársiasság alakul ki köztük, amit csak el lehet képzelni - folytatja Rhys-Davies. - Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy boldogan feláldoznák magukat a másikért. Keresztülmennek a poklon, és nem buknak el."
Éowyn és Trufa Dunharrowban
Théoden király csapatával Minas Tirith fele tart. Habár a rohaniaknak minden katonára szükségük van, ragaszkodnak ahhoz, hogy Éowyn és Trufa kimaradjon ebbõl. Éowyn képzett harcos, mégis távol kell tartania magát a háborútól, pusztán azért, mert nõ.
"Éowyn nem akar ülni és várni - szögezi le Miranda Otto. - Ugyanazt érzi, amit Trufa, akit Théoden megajándékozott ugyan a rohani lovasság egyenruhájával, de esze ágában sincs magával vinni a csatába. Ahogy Éowyntól, tõle is megtagadják, hogy harcoljon azokért, akiket szeret. Aggódik a barátai miatt, és ha már ilyen messze eljött a Szövetséggel, miért kéne most hátul maradnia?" Embernek öltöztetve Éowyn magával viszi Trufát. "Igyekeztünk megmutatni, milyen lehet a háború egy hobbit szemével - mondja Dominic Monaghan. - Trufa álruhában a sereggel tart, így végül neki is ki kell állnia a csatamezõre."
Mindenki felkészült a harcra, ami messze meg fogja haladni a Helm-szurdoki csatát nagyságában és kegyetlenségében: kezdetét veszi a Pelennor-mezei csata Minas Tirith, Gondor egykor virágzó fõvárosának falai mellett. "Peternek nagyon határozott elképzelései voltak arról, hogyan akarja megmutatni ezt az összecsapást. Egy hobbit szemszöge egyben a vállalkozás teljes reménytelenséget is jelenti ebben az esetben" - magyarázza Boyens. "Bizonyos értelemben mi is hobbitok vagyunk. Õk képviselik az ártatlan embert, aki még soha nem látott háborút, aki hirtelen ott találja magát ennek a szörnyûségnek a közepén" - mondja Jackson.
Bátorság és becsület a Pelennor-mezõn
Gandalf vezényli Minas Tirith védelmét. Kiadja a parancsot, hogy a védõk a portyázó orkokat lõjék a katapultokkal. A gondori íjászok nyílzáporral árasztják el az ellenséget Minas Tirith mind a hét szintjérõl. De semmi, még Gondor Nagy Kapuja sem képes megállítani a hatalmas faltörõ kost, a Grondot. Az orkok bejutnak a város elsõ körébe. "Csak idõ kérdése, hogy a város meddig tud kitartani - mondja Jackson. - Az ellenfél óriás faltörõ kosai szintrõl szintre haladnak a város szíve felé."
A Nazgûlok Ura, a Fekete Lovas is egyre beljebb tör, hogy szembesüljön Gandalffal. Amikor végre szemtõl szemben állnak egymással, a távolból kürtszó harsan, és Rohan érkezését jelzi.
A Pelennor-mezei csata az, amiért a Szövetség kezdetben kiállt Rohan mellett, hogy biztosítsa a két megosztott birodalom egyesülését ebben a nehéz pillanatban. "Gandalf látja, hogy szinte semmi esélyük - jegyzi meg Jackson. - Nincs elég embere, nincs fegyvere, hogy megvédje a várost. Ekkor érkeznek meg a rohaniak, és új erõt öntenek a csüggedt védõkbe." Noha az orkok súlyosan megtizedelték õket, Théoden és serege helytáll.
"Minas Tirith döntõ csata, amit meg kell nyerni - szögezi le McKellen. - Döntõ fontosságú, mert itt érhet véget Középfölde története."
Ahogy az ellenfél még a rohaniakon is kezd felülemelkedni, Éowyn és Trufa számára eljön a pillanat, hogy bosszút álljanak és harcba szálljanak barátaikért.
De az orkok és emberek összecsapásának Gandalf stratégiája szerint az a legfontosabb eleme, hogy közben biztosítják Frodó útját a Végzet Hegye felé. "Itt minden pusztán egyetlen céllal történik: Frodó küldetésének sikerülnie kell" - mondja Mark Ordesky.
Egy õrült terv: Frodó, Samu és Gollam Mordorban
Frodónak meg kell küzdenie a Gyûrû irtózatos súlyával és erejével, közben egy óriáspók, Shelob támadásával is. Frodó és Samu már annyi akadályt küzdöttek le útjuk során, a küldetés mégis nagyon messze van még céljától, a Gyûrû elpusztításának monumentális feladata még hátravan, és Frodó kezd gyengülni. "A Gyûrû ereje teljesen elhatalmasodik Frodó felett - mondja Wood. - Függése egyre erõsödik. Már nem tud józanul gondolkodni. Összezavarja a Gyûrû hatalma. Már nem emlékszik a Megyére. Szó szerint kezdi elveszteni a személyiségét."
Mivel Frodó alig tud járni és nem lát, teljesen Samura kell hagyatkoznia. "Eljön az a pont, amikor Frodó fizikailag képtelen továbbmenni, és Samunak kell cipelnie - meséli Wood. - Samu sok szempontból igazi hõs, hiszen most már õ az, akin áll vagy bukik a küldetés kimenetele, mert Frodó már nem tudja megkülönböztetni azt, hogy mi a jó és mi a rossz, szinte kényszeríteni kell, hogy azt tegye, amit kell."
"Samu ereje és józan esze tartja Frodóban a lelket - teszi hozzá Boyens. - Kezdi maga alá gyûrni a gonosz, és mivel ezzel a dologgal harcol nap mint nap, már csak Samu köti össze a valósággal.
Hobbit-társaihoz hasonlóan Samu is tartogatott rejtett erõket a történet befejezõ részére. "Mindig Samu az, akirõl a viccek szólnak, õ a kis dagi, akit nem sok ésszel áldott meg az ég. Ez a kép sokkal árnyaltabbá válik a befejezõ részben" - mondja Ordesky.
"Eleinte csak hû barát, egy joviális kis fickó - teszi hozzá Osborne producer. - A végére õ lesz a szikla. Mivel Frodó csak rá támaszkodhat, rajta fog múlni missziójuk sorsa, és ezzel együtt egész Középfölde jövõje."
Végjáték: Frodó megmérettetése és a király visszatérése
Elõdei fegyverzetét viselve, Gondor Fehér Fájának jelképével a mellkasán és a Királyok Kardjával a derekán Aragorn nyugat fele vezeti megmaradt csapatát a Holtak Ösvényén. Egyedül csak a remény maradt. "Szereplõink egytõl egyig felismerik, hogy úgy tudnak leginkább segíteni Frodónak, ha már fizikailag nem lehetnek vele, hogy a Tûz-hegyig vezetõ úton elterelõ hadmûveletekrõl gondoskodnak a hobbit érdekében - mondja Jackson. - Szauron és csatlósai keresik õket. Szauron pontosan tudja, hogy valami készülõdik. Mindenkinek meg kell próbálnia elég messze elterelni Szauron figyelmét saját földjérõl, hogy Frodó és Samu sértetlenül érjék el céljukat."
Többezer méter magasan magasodik fölöttük a Végzet Hegyének vulkanikus csúcsa és a lávával teli üreg, amiben Szauron az Egy Gyûrût kovácsolta. Ez az egyetlen hely a világon, ahol meg lehet semmisíteni a Gyûrût. Amíg Frodó és Samu nehézkesen törnek fölfele a hegyen, egy harmadik kreatúra kelletlenül kullog a nyomukban elkeseredve szólongatva az õ "drágaságát" - Gollam az, aki még nem adta fel a Gyûrû visszaszerzésének dédelgetett tervét.
Frodónak roppant akaraterõre lesz szüksége, hogy végigvigye ezt a feladatot. "De milyen áron fog gyõzni a jó? - teszi fel a kérdést a rendezõ. - Kinek kell szenvednie, mi minden fog elveszni, mennyi fájdalom árán érik el céljukat a szereplõk?"
A TRILÓGIA BEFEJEZÕ RÉSZÉNEK KÉSZÍTÉSE
A forgatókönyv elsõ változatának elkészítésétõl az elsõ két rész bemutatásán és a befejezõ rész utómunkáin keresztül Peter Jackson társíró-rendezõ-producer minden energiáját és tehetségét A Gyûrûk Ura készítésébe fektette. "Olyan volt, mint egy hatalmas puzzle, aminek a darabjait valahogy össze kellett illesztenünk, hogy az eredmény méltó legyen A Gyûrûk Ura címhez, és mozifilmként is mûködjön" - mondja Jackson.
Richard Taylor jelmeztervezõ és a WEGA vezetõje az alkotók feladatának nehézségét a történet szereplõihez hasonlítja. "Ebbõl a rengeteg emberbõl, aki segített Peternek életre kelteni Középföldét, mindenki ugyanúgy végigjárta az utat: ártatlanul hagyták el a Megyét, picit elbizonytalanodva várva, hogy mi lesz a határon kívül, de végig hittel egymásban, a legmagasabb csúcsokon és a legmélyebb völgyeken keresztül."
A regény adaptálása
A király visszatér Jackson kedvence a három könyv közül, és szerinte ez a leginkább filmszerû.
Tolkien mûve több mint fél évszázada ejti rabul olvasóit. Az elsõ film bemutatása óta megint visszaugrott a bestsellerlisták élére, és fiatal olvasók újabb generációit hódította meg magának. Zsákos Frodó és a Szövetség azt az üzenetet hordozza, hogy még a legkisebbek is fordíthatnak a világ kerekén, és hogy a barátság és a bátorság még a legsötétebb erõk fölött is gyõzedelmeskedhet.
Öt évvel ezelõtt Jackson és írótársai elõször ragadtak tollat és papírt, hogy Tolkien lehengerlõ fantáziavilágát filmes struktúrába szerkesszék.
A Gyûrûk Ura mögötti egyik legfontosabb kreatív elme Alan Lee volt, aki a díjnyertes Harper Collins-féle kiadáshoz készítette világhírû illusztrációit. Lee talán mindenki másnál jobban értette, milyen kihívásnak kell megfelelnie Jacksonnak és csapatának. "Ha valaki nem ismeri a könyvet, ez a fajta történetmesélés és nyelvezet egy kicsit furcsának tûnhet - jegyzi meg az illusztrátor. - De õk fejest ugrottak ebbe a világba. Szerintem amit írtak, az nagyon bátor: mertek költészetet vinni egy filmeposzba."
Középfölde életre kel
Alan Lee az Oscar-díjra jelölt látványtervezõvel, Grant Majorrel dolgozott együtt Középfölde megtervezésén, amit eredetileg is inkább történelmi jellegûnek terveztek, mint mitológiainak. A csapathoz John Howe is csatlakozott, akit az egyik legsikeresebb Tolkien-illusztrátorként tartanak számon a világon. Õk hárman feleltek a vizuális harmóniáért, ami a három filmet összetartotta.
Hogy A Gyûrûk Uráról megálmodott monumentális vízióját megvalósíthassa, Jackson ismét az új-zélandi központú WETA Workshop vezetõihez, Richard Taylorhoz és Tania Rodgerhez fordult. A kétszeres Oscar-díjas Taylor több mint 120 technikusból álló csapata hat nagy csoportra oszlott attól függõen, milyen szakértelmet kívánnak a megvalósítandó feladatok: a lények, a speciális effektek, a sminkek és maszkok, a páncélok és fegyverek, a makettek és nem utolsósorban a modellezés feladatköreihez kellett megtalálni a legmegfelelõbb szakembereket. A komputergrafikával készített figurákkal és jelenetekkel a cég speciális részlege, a WETA Digital foglalkozott.
Mielõtt egyetlen 35 mm-es kockát is elforgattak volna, a WETA elkészítette Középfölde tájainak miniatûr verzióját, amiben a rendezõ egy miniatûr kamerával tudott manõverezni annak érdekében, hogy pontosan tudja, mit akar majd felvenni élõben a teljes méretû díszletben. Mire a díszlet elkészült és minden szereplõ és statiszta a helyén volt, Jackson úgy kezdhetett neki a jelenet felvételének, hogy nagyon otthonosan mozgott a terepen.
Amikor Jackson elõállt azzal az ötlettel, hogy egybe forgassák le a három filmet, mindenki elképedt. Ilyesmi még soha nem fordult elõ a filmtörténetben. Egy ilyen monumentális produkció összehangolása valódi logisztikai hadmûvelet. Mûvészi részlegek serege - digitális szakértõk, fegyverszakértõk, szobrászok, nyelvészek, jelmezkivitelezõk, maszkmesterek, kovácsok és modellkészítõk - plusz a szereplõgárda és több mint 26 ezer statiszta - ekkora embertömeget kellett koordinálni.
"Peter a legelejétõl kezdve azt mondta, hogy úgy kell éreznünk, mintha létezne ez a hely - jegyzi meg Tick Porras co-producer. - Ez elég jelentõs mondat egy olyan filmnél, amihez mindent le kell gyártani. 20 ezer tárgyat gyártattunk le a szemüvegektõl a ruhákig. Mindent. Csodálatos art direktori csapatunk volt, ez sokat segített a túlélésben, de mindig mindenben Peter állt a kormánykeréknél."
Másfél év alatt a rendezõ és 2400 fõs stábja Új-Zéland szinte összes táján forgatott.
A befejezõ részben ismét számos, eddig nem látott tájjal és helyszínnel ismerkedhetünk meg, ilyenek Minas Tirith, Shelob barlangja, Mordor, a Végzet Hegye, a Holtak Ösvénye, a Pelennor-mezõ.
A trilógia jelmezeit az Oscar-díjra jelölt Ngila Dickson tervezte, aki igyekezett nem fantasy-ruhákat adni a szereplõkre, hanem olyanokat, amik "évezredekkel ezelõtt" létezhettek. Színészenként kb. 30-40 jelmezt készítettek el.
A film párját ritkító kaszkadõrmunkát is igényelt George Marshall Ruge és csapata irányítása alatt. A kaszkadõrök egyrészt a történelmi és az újonnan feltalált harci technikákkal tûzdelt csatajelenetek megtervezésében segédkeztek, másrészt nekik kellett betanítaniuk a színészeket és a statisztákat. A kaszkadõrmunka azért is különleges a filmben, mert egyetlen jeleneten belül is számtalan stílust kellett keverni, nem is beszélve a különbözõ népek különbözõ méreteirõl. A bajvívás kidolgozásában nagy segítséget jelentett a tapasztalt vívómester, Bob Anderson közremûködése, aki nemcsak a modern vívás, hanem a középkori fegyverek szakértõje is.
"time is not money"
