információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A TÖRTÉNET
Dodi bácsi (GÁLVÖLGYI JÁNOS), nyolcadik kerületi kiskirály és jobb napokat látott jegyüzér életmûve betetõzéseként szórakozóhelyet nyit: a Revü bárt. Nagyvonalúnak szánt gesztussal maga mellé veszi jóképû unokaöccsét, a 19 éves Rómeót (CSÁNYI DÁVID), aki, bár nem találja helyét az életben, nem gengszternek való.
A biznisz beindításához elengedhetetlen a jó zene, ezért Dodi bácsi leszerzõdteti a Kalányos Rap Team nevû roma rapzenekart, amelynek tagjai (DOBOS JUDIT, GÁSPÁR ERNÕ, BABINDÁK GYÖRGY) egy falusi cigánysorról utaznak sikerre éhesen a fõvárosba.
Az utcában kínai bolt nyílik, a boltos lánya, Mai-Lien és Rómeó szinte elsõ látásra egymásba szeretnek. Egy összetûzésben Dodi testõre, Gugu (TÓTH ZOLTÁN) megöli a kínai boltos egyik fiát, az incidensnek Rómeó véletlen szemtanújává válik.
Rómeó anyja, Ilonka (MONORI LILI) kénytelen eladni a régi családi zongorát, így Rómeó húga, a tehetséges Rita a fiú esti iskolai tanárnõjénél, a középkorú Elzánál (ÓNODI ESZTER) gyakorol. Polgári lakásában Elza eszelõs édesapját, az idõs bírót (LÕTE ATTILA) "rejtegeti", akit az 1956-os eseményekkel kapcsolatos kényszerképzetei gyötörnek.
A kínai családról kiderül, hogy Dodi bácsinál jóval nagyobb és kegyetlenebb maffiózók védelmét élvezi: Gugu torkát elvágják, és Rómeó nyomába erednek. Dodi kénytelen feldobni unokaöccsét a nagykutyák emberének, Pelének (STOHL ANDRÁS), ám a fiút Mai-Lien kiszabadítja. Végül Dodi alkut köt: ha beszáll a kábítószer-forgalmazásba, meghagyják unokaöccse életét.
A fiú azonban a szökés mellett dönt: ellopja az egyik szállítmányt, és a turnéra induló Kalányos Rt.-vel felszáll a párizsi vonatra. Amikor elindul, nem tudhatja, hogy a világ, amelybõl kilépett, kártyavárként omlik össze...
"NEM ETNOBIZNISZBEN UTAZUNK"
A Rap, Revü, Rómeó, amelynek munkacíme "Szûkített szeptim" volt, OLÁH J. GÁBOR rendezõ személyes élményébõl táplálkozik. Oláh társforgatókönyvírójával, RÉVÉSZ GÁBOR-ral valós problémára hívja fel a figyelmet, ám határozottan elkerüli a "nyócker" sztereotípiát. "Ez nem ’nyócker-film’, nem roma film és nem is programfilm, hanem józsefvárosi film, és ez jelentõs különbség" - mondja a rendezõ.
A kitalált, ám egyes vonásaikban valós figurákat is idézõ történet alkotóinak szándéka az volt, hogy összetett képet adjanak egy, az átlag budapesti elõtt ismeretlen világról, a VIII. kerület életérõl és konfliktusairól - ráadásul mindezt közérthetõ nyelven fogalmazva tegyék.
"A különbözõ nációk képviselõit, ezeket a minden értelemben színes egyéniségeket egymással kapcsolatban állónak mutatjuk. Ha tetszik, ha nem, ezek a kultúrák és szubkultúrák átjárják egymást, hatnak egymásra" - mondja Oláh.
A film fõszereplõje, Gálvölgyi János így nyilatkozik a témaválasztásról: "A film valós problémához nyúl, amivel együtt kell élnünk, és ami ellen nagyon sokan berzenkednek - feleslegesen, mert ez az életünk. Ezzel együtt ez nem egy programfilm."
Az Oláh-Révész duó pergõ történet alkotott, érdekes, magyar filmben eddig nemigen ábrázolt figurákkal, akik - vélik az alkotók - esetlenségük, brutalitásuk és esendõségük ellenére is szerethetõ karakterek lettek.
Oláh célkitûzése az volt, hogy olyan közönségfilmet készítsen, ami a kritikusoknak is tetszik. "A sikerben azért bízom, mert a közérthetõ történet szerethetõ figuráin keresztül a nézõk könnyen magukra és környezetükre ismerhetnek. Ráadásul a sztori jól tükrözi ezredfordulós világunkat, és annak néhány fontos problémáját" - mondja Oláh.
A Rap, Revü, Rómeó mûfajilag nehezen meghatározható alkotás. Fõ témái a szerelem és a tolerancia, középpontjában pedig egy olyan folyamatosan formálódó világ áll, amelyben gengszterek, romák és kínaiak próbálnak boldogulni, élni és túlélni - ahogy tudnak. A Rap, Revü, Rómeó egyszerre drámai tónusú, humoros és akciódús film. A személyes tapasztalatokból építkezõ film tulajdonképpen a Rómeó és Júlia-történet roma-kínai szereplõkkel elõadott adaptációja.
ELÕTÉRBEN A HÁTTÉR: JÓZSEFVÁROS
A film Józsefvárosban, Budapest egyik legrégebbi, több mint 200 éves múltra visszatekintõ kerületében játszódik. A II. világháború elõtt fuvarozók, vásárosok, szegény zsidók és persze cigányok, pontosabban muzsikus cigányok éltek itt. A környék híres volt kávéházairól, kertvendéglõirõl és kocsmáiról, amelyek Budapest más részeibõl is sok vendéget vonzottak.
A II. világháború során a józsefvárosi épületek mintegy 90%-a sérült meg. Az úgynevezett újjáépítéskor elsõsorban a romos házakat tették lakhatóvá. Új házak alig épültek, 1950-ig még a házak közötti foghíjakat sem építettek be teljesen, ezáltal Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerülete lett. Noha a kerület rekonstrukciója ma már folyamatban van, a régi rendszer öröksége még mindig kísért.
A film szereplõi is a régi rendszer romjain, a kialakulóban lévõ új viszonyok szorításában élnek. Az utóbbi néhány évben a kerület kínai népessége jelentõsen növekedett. Az alapfoktól kezdve Magyarországon iskolázott kínai diákok most lépnek a középiskolába. Vegyes kapcsolatok egyelõre még mindig viszonylag ritkán alakulnak ki.
"A ZENE, A ZENE, A ZENE, A ZENE KELL"
Amikor a szocializmusban továbbálltak a kerületbõl a fuvarosok, eltûntek a vásárosok, majd a II. világháborút túlélõ maradék zsidóság is elköltözött, a városrész a cigányzenészek fellegvára lett. Az utcák a lakásokból kihallatszó "gyakorlástól" voltak hangosak.
A zenész családokban már hatéves kortól muzsikálni tanították a gyerekeket az öregebb cigányok. A gyerekek az iskola mellett a szülõkkel együtt jártak zenélni, hogy gyakorlatra tegyenek szert és némi pénzt keressenek. Tizennyolc éves korukra a legtöbben bandákban muzsikáló, érett zenésszé váltak.
A cigányzene a századfordulón és a II. világháború után élte fénykorát. Akkoriban a zenekarok itthon és külföldön egyaránt elismertek voltak, zenéjük a világ számára a magyar kultúra integráns részét jelentette.
Miközben a gyerekek az iskolai énekórákon kisdobos- és úttörõdalokat énekeltek, a játszótéren arról beszélgettek, hogy a New York-i és tokiói éttermekben milyen slágereket kérnek a vendégek. A családfõk a világot járták vagy itthoni éttermekben játszottak, és módosabbak voltak az átlagnál. Jó néhány cigányzenész magas kitüntetésben és elismerésben részesült ebben az idõben, ám lassan kezdett megváltozni az akkori kormány kultúrpolitikája, és idõvel a mûfaj virágzását már nem nézték jó szemmel. A híres zenészdinasztiák és leszármazottaik külföldre kényszerültek, a cigányzene fokozatosan kiszorult a kiskocsmákból az idegenforgalom frekventált helyeire, és olcsó "exportcikké" vált.
A kilencvenes évekre még inkább megváltozott a világ. Az 1989-es rendszerváltás után a regisztrált zenészek száma 4000-5000-rõl mintegy negyedére csökken, és az 1700 zenés szórakozóhelybõl is rengeteg bezárt. A hagyományosan muzsikálásból élõ családok elszegényedtek.
Oláh Gábornak sikerült filmjéhez megnyernie BOROS LAJOS prímás királyt. Boros az Ostand Kávéház rajkó zenekarában kezdte zenészi pályáját, tizennyolc évesen már a Baross kávéházban játszott saját bandája élén. A nagy tiszteletben álló muzsikus kora (idén lesz 79 éves) és rossz egészségi állapota ellenére magáénak érezte az ügyet, és vállalta a szereplést, mindenki legnagyobb örömére. A film zeneszerzõi között megtalálhatjuk IFJ. BOROS MÁTYÁS-t, aki a cigány és magyar nóták megírását, átírását, hangszerelését és elõadását vállalta magára.
A filmben ábrázolt, rendkívül színes világhoz igazodik a film zenéje is, legyen az cigányzene, progresszív dzsessz vagy pop. A hagyományos roma zenei vonalhoz társul a rap, a klasszikus zene és egy mûfajilag nehezen meghatározható trendi irányzat, amelyet az 1993-ban alakított együttes, az Anima Sound System egyik frontembere, PRIEGER ZSOLT hívott életre. Ez a "modern zene új, egyfajta láthatatlan dimenziót ad a filmnek" - mondta Oláh.
A rappes vonalat KICSI TYSON (Dopeman egykori társszerzõje) felfedezettjei, GÁSPÁR ERNÕ és BABINDÁK GYÖRGY képviselik, akik szintén az amatõr színészek közé tartoznak: õk "élesben" is rapperek.
A Kicsi Tyson mûvésznéven dolgozó rapper három éve fedezte fel az akkor 14 éves Gáspár Ernõt és Babindák Györgyöt. "A fiúk frankó utcagyerekek voltak, de iszonyú tehetséges zenészek. Két évet adtam nekik, hogy abbahagyják a bûnözõ életmódot" - mondta Kicsi Tyson. Azóta többen felfigyeltek rájuk, néhány talkshow-ba is meghívták õket.
Ahogy Kicsi Tyson elolvasta a forgatókönyvet, azonnal tudta, hogy a Kalányos Rap Teamben nem szerepelhet más, csakis Gáspár és Babindák. Az együttmûködés eredménye négy betétdal és egy filmzene album lett.
"Örültünk hogy nyóckerrõl hiteles film születik. Gábor kívül-belül ismeri ezt a helyet, mi pedig a zenénkkel igyekszünk hitelesíteni a filmben megjelenített világot" - mondta Kicsi Tyson.
A tervek szerint Gáspár és Babindák idén jelentetik meg szólóalbumukat Veszélyes kölykök címmel.
SZEREPOSZTÁS: A SZÍNÉSZEK ÉS KARAKTEREIK
A roma és az ázsiai szerepeket játszó amatõr színészeket hagyományos, bár gyors és viszonylag szûk körû casting során választották ki a film készítõi. A profikat a producer segített megtalálni.
A roma szerepek eljátszására olyanokat kerestek, akik gond nélkül mozognak az ábrázolt világban, akik valóban otthon vannak a VIII. kerületben, és nemcsak fizikailag, de lelkileg is kötõdnek hozzá.
Oláh Gábor rendezõ, a történet egyik kitalálója, ma is a kerület lakója, a fõszereplõk közül a Rómeót alakító Csányi Dávidnak, a Dodi bácsit játszó Gálvölgyi Jánosnak és a Pelé verõlegényt megformáló Stohl Andrásnak is "köze van" a film helyszínéül szolgáló kerülethez.
Csányi hat, Stohl huszonkét évig lakott a VIII. kerületben, míg Gálvölgyi bûvész apósán, a Nagyfuvaros utcában élt Rodolfón keresztül köthetõ a Józsefvároshoz.
A Csányi Dávid által megformált Rómeó jóképû, a nõknél szép sikereket elérõ 19 éves fiú. Az apja, aki példaképe lehetne, meghalt, és azzal is tisztában van, hogy a zenéléshez nincs tehetsége. Ezek miatt vonzódik Dodi bácsihoz és kétes ügyleteihez, amikbe bele is kóstol egy kicsit. Úszik az árral, menekül a problémák elõl. Sem külsõ fogódzó, sem szilárd belsõ tartás nem segít neki a tájékozódásban.
Csányit a Sziget Fesztiválon, egy gyerekeknek szóló elõadásban fedezték fel maguknak a Rap, Revü, Rómeó alkotói, kiválasztása pedig a fiatal színészt is alaposan meglepte.
"Dávid elsõként jött be a meghallgatásra, és, bár utána még megnéztünk néhány jelentkezõt, azonnal éreztük, hogy ez neki való szerep" - mondta Oláh.
"Egy-két napig fel sem fogtam a dolgot, de amikor leesett a tantusz, hihetetlen boldogság töltött el - mondja Csányi, akit a forgatáson még ennél is kellemesebb élmények értek. - Pazar volt a forgatás, mondhatom ott éltem igazán. Gálvölgyi János, Ónodi Eszter és Monori Lili rengeteget segítettek, egy pillanatra sem éreztették velem, hogy õk a ’nagy színészek’ én meg senki vagyok."
Rómeó szerelme, Mai-Lien szerepére is többen jelentkeztek, végül ketten maradtak versenyben, akik közül a magát Vanessának nevezõ, civilben fõiskolai tanuló és modell NGUYEN HA PHUONG-ot találták a legalkalmasabbnak a szerepre a film készítõi.
Mai-Lien 18 éves, Belgiumban született szépség. Elsõ pillantásra talán átlagosnak tûnik, ám mellette csoda történik az emberekkel. Beleszeret Rómeóba, ám nagy kérdés, hogy kisugárzása képes-e megváltoztatni a fiút.
Mai-Lien bátyját, Khaszart GANBOLD KHASH ERDENE alakítja, aki az alkalmi modellkedés és reklámfilmezés mellett egy McDonald’s étteremben dolgozik.
Khaszar szenvedélyes és kompromisszumképtelen figura. Öccse halála után atavisztikus gyûlölet, bosszúvágy ébred benne az "idegen" világ és elsõsorban a gyilkos klán iránt. Gyûlöletének fókuszában a testvérébe szerelmes Rómeó áll.
Mai-Lien és Khaszar apját egy Oxfordban dolgozó matematika tanár, SODNOMHORTOO TUMURBAT játssza, aki jelenleg akadémikusok képzésével fogalkozik Budapesten.
A jelentkezõk között volt tehetõs szülõk elit gimnáziumba járó gyermeke, de akadtak, akik a "piacozós" rétegbõl jöttek. Ráadásul kevés "igazi" kínaival találkoztak a castingolók. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis azok, akiket a tájékozatlan magyarok kínaiaknak hisznek, leginkább Mongóliából vagy Vietnamból érkeztek. Emiatt a film készítõ is kénytelenek voltak átírni az eredeti forgatókönyvben szereplõ neveket.
Kalányos Jolán szerepére, elsõsorban lehengerlõ temperamentumának és kiváló énektehetségének köszönhetõen, a debreceni Csokonai Színház mûvészére, Dobos Juditra esett a választás. "Örmény származásomnak köszönhetõen kicsit romás a külsõm" - mondja Dobos, aki elismerõen nyilatkozott a Kalányos Rt.-beli partnereirõl, Babindák Györgyrõl és Gáspár Ernõrõl is. "Jazz zenész révén elég távol áll tõlem a rap, de amit ezek a srácok mûvelnek, az lenyûgözõ." Dobosnak annyira sikerült átvennie a "roma fílinget", hogy a forgatáson többen azt javasolták neki, persze viccesen, nézzen csak utána jobban a családfájának.
Jolán elsöprõ egyéniség, szabadszájú, nagytermészetû nõ. Õstehetség, nagy szerénységgel megáldva. A Kalányos Rap Team vezetõje, szövegírója, frontembere. Dalszövegei sokkolóan kemények, és akinek ez - vagy bármi más - nem tetszik, az tehet Jolánnak egy szívességet...
Rómeó magyartanárát, Elzát Ónodi Eszter alakítja. Elza középkorú, magát jól tartó, vonzó nõ, nagypolgári háttérrel. Soha nem ment férjhez, nem utolsó sorban a kisszobában élõ õrült apja miatt.
Monori Lili Rómeó és Rita özvegy édesanyját alakítja, aki nem cigány, mégis roma családba házasodott be. Feladata sosem a pénzkeresés, hanem a gyerekek nevelése, a család összetartása volt. Mivel maga is alulról jött - intézetben nevelkedett -, pontos képe van a világról és méltósággal visel minden sorscsapást. Mindent elkövet, hogy gyermekeinek boldog élete legyen.
A FORGATÁSRÓL
Egy normál magyar játékfilm költségvetésének felébõl készített filmet a Laurinfilm. A Rap, Revü, Rómeót 2003. november 10-tõl december 14-ig forgatták, a vágói munkálatokra nagyjából másfél hónap állt a szakemberek rendelkezésére.
A felvételek 90 százalékát a VIII. kerületben, élõ közegben, tehát nem lezárt területen készítették, ezért nemcsak a színészek, hanem azok ismerõsei, barátai, sõt az utca népe is részt vett a forgatáson.
A színészek és a stáb által is családiasnak mondott légkörben kevés gonddal kellett szembesülni, csupán egyszer volt kisebb probléma a rendõrséggel az egyik autós jelenet felvételénél.
A színészek mind pozitív élményeket szereztek az egy hónapon át tartó forgatás alatt. Stohl András 14 éve nem lakik a kerületben, mégis úgy érezte, mintha soha el sem ment volna. "Nem lakom itt 22 éves korom óta, de amikor a forgatás elkezdõdött, úgy éreztem, mintha haza jöttem volna. Az egykori lakásunktól egy utcányira forgattunk, rengetegen odajöttek hozzám a régi ismerõsök közül, ráadásul ’Bandikám’-ként kezeltek, nem mint színészt vagy tévés mûsorvezetõt" - mondja Stohl.
GÁLVÖLGYI
"Én itt már akkor körömpörköltet ettem, amikor ti még a Nagy Falat vakoltátok" - szól Dodi bácsi egy volt étterem helyén ruha- és cipõboltot nyitó kínaiakhoz.
Noha a film Rómeó (Csányi Dávid) és Mai-Lien (Vanessa) szerelmének története, Csányi mellett egyértelmû fõszereplõ a Dodi bácsit alakító Gálvölgyi János.
Így vall Gálvölgyi a figurájáról: "Dodi bácsi meglehetõsen kisstílû bûnözõ, de a maga szemétdombján elég nagy kakasnak számít. Egy keresztapa, de csak VIII. kerületi, nem országos viszonylatban. Az viszont biztos, hogy sok Dodi bácsi van, és nem csak a nyóckerben, hanem a Rózsadombon is. Ebben az országban csak a Dodi bácsik vagyona gyarapodik."
Nem ez volt az egyetlen filmszerep, amivel Gálvölgyit megkeresték, a forgatókönyv aktualitása, újszerûsége és õszintesége azonban elég volt ahhoz, hogy igent mondjon Oláh Gábornak. Döntésében az is szerepet játszott, hogy kihívást jelentett a megszokott Gálvölgyi-imázstól eltérõ Dodi bácsi eljátszása. "Nehéz megmagyarázni, mitõl tetszik vagy nem tetszik egy szerep, de Oláh Gábor és Révész Gábor írása szinte elsõ olvasásra megfogott. Aztán már csak néhány beszélgetés kellett Gáborral, hogy ’odaadjam’ neki magam" - mondja.
Gálvölgyi Jánost a nagyközönség leginkább komikusi oldaláról ismeri, és így is szereti. Drámai szerepet eddig csak elvétve játszott, és a filmrendezõk sem állnak sorban ajtaja elõtt efféle ajánlatokkal - pedig Gálvölgyi széles színészi repertoárjában komoly szerepek is vannak szép számmal. Jelenleg a Madách Kamarában Gregory Solomont játssza Arthur Miller Alkujában, és ez a szerep - noha kétségkívül megvan a humoros oldala - alapjában véve drámai szerep. Oláh Gábor felkérését a Rap, Revü, Rómeóra is nagy részben a különleges alkalomnak köszönhetõen vállalta el.
"A filmrendezõk biztosra mennek, ahhoz pedig már kétség sem férhet, hogy vígjátéki szerepet tudok játszani" - mondja Gálvölgyi. (Neil Simon Hotel Plazája 200., Donald Churchill Édes bosszúja pedig 170. alkalommal megy a napokban a Játékszínben Gálvölgyi fõszereplésével.)
A mûvész nem mondott le további drámai szerepek eljátszásáról, de tisztában van vele, hogy ha tõle a nevettetést várják, azt kell adnia. "Borzasztóan szeretnék Csehovot játszani, és egyelõre úgy néz ki, fogok is, de az embereknek most nem erre van igényük. Annyi drámát kapunk az életben, legalább arra a két órára, amíg a színházban, moziban ül, igyekszik az ember elfelejteni a híradókat."
A filmbéli Revü bárnak otthont adó Napház (amely a régi Nap mozi helyén található ma), a forgatás egyik csomópontja volt, és a Népszínház utcában töltötte a stáb a nappalok, de fõleg az éjszakák nagy részét. Gálvölgyi gyerekként sokszor megfordult a Nap moziban, és egyéb környékbeli helyekrõl is kedves emlékeket õriz.
"A Csokonai moziba torna-, vívás- és mozgásórákra jártam fõiskolás koromban. A mozi mellett pedig volt egy kitûnõ halászcsárda, ahol remekül lehetett sörözni és elbliccelni egy-két fõiskolai órát" - idézi fel Gálvölgyi józsefvárosi élményeit.
A forgatás azonban nemcsak kellemes meglepetéseket tartogatott a stáb számára. "Éjjel, harminc statisztával nem volt mámor a munka, de a producerek, Gábor és JÁNOSSA ZOLTÁN operatõr határozottsága mindenkinek rengeteget segített. Visszatekintve nagyon kellemes élmény volt" - mondja Gálvölgyi.
Kevésen múlt azonban, hogy Dodi bácsi szerepét másra kelljen bízni. A forgatást nem tudták a tervezett idõpontban, azaz szeptemberben elkezdeni, és kizárólag a bravúros egyeztetésnek köszönhetõ, hogy Gálvölgyi mégis részt tudott venni a szívéhez közel álló projektben.
A forgatás és az arra való felkészülés számos mulatságos és kevésbé humoros élményben részesítette a színészeket is. Stohl Andráshoz egy régi ismerõse azzal a kérdéssel fordult a forgatás egyik szünetében, hogy: "De rég láttalak, Andriskám, mivel foglalkozol tulajdonképpen?", Gálvölgyit pedig a speciális maszkért és a trükkökért felelõs szakember, POHÁRNOK IVÁN kínozta meg.
Pohárnok olyan filmekhez készített maszkokat és speciális effektusokat, mint a Glamour, a Nexxt, az Új faj vagy a Magyaroszágon hamarosan bemutatásra kerülõ, nagy sikerû amerikai vámpír-farkasemberfilm, az Underworld.
Dodi bácsit olyan "helyzetbe hozzák" a filmkészítõk, amelyhez elengedhetetlen volt elkészíteni Gálvölgyi fejének és felsõtestének pontos mását. "Ha nagyképû akarnék lenni, azt mondanám, hogy a maszkom elkészítése volt a szerepem legnehezebb része" - emlékszik Gálvölgyi.
A tíz percesre tervezett maszkkészítés órákig tartó procedúrának tûnt a mûvész számra, akivel azonban a kész mû feledtette rövid pánikrohamát. "Röstellem magam, de amikor úgy éreztem, hogy én ebben az életben többé levegõhöz nem jutok, kezdtem bepánikolni. Az viszont döbbenetes élmény volt, amikor lerakták mellém a saját fejem."
Vígjátékról lévén szó a stáb is remekül szórakozott, ám a poénok egy része Gálvölgyin csattant, akinek alsógatyás jelenetei nemcsak derültséget keltettek, de "foltott ejtettek becsületén". "A forgatókönyv szerint egy irgalmatlan nagy anyajegy van a jobb combomon. Az viszont valószínûleg soha nem fog kiderülni, hogy ez a csúfság nem az én lábamat, hanem Dodi bácsiét ékteleníti, úgyhogy elhatároztam, hogy az anyajegykérdést firtató levelekre saját kezûleg fogok válaszolni" - mondja Gálvölgyi.
ELSÕFILMESNEK LENNI
Noha a Rap, Revü, Rómeó Oláh J. Gábor elsõ nagyjátékfilmje, a szakmában nem ismeretlen a rendezõ neve. Oláh fõvilágosítóként vett részt Gyarmathy Lívia A szökés (1997) és Can Togay Egy tél az Isten háta mögött (1999) címû filmjeiben. A Dé VIII-as keringõ címû kisfilmjének megírásában már kikérte mostani írótársa, Révész Gábor véleményét is.
Az operatõri feladatokat ellátó Jánossa Zoltán szintén "kezdõnek" számít a nagyjátékfilmek világában, azonban õ is húszéves világosítói múltra tekint vissza, és szinte minden filmjében Oláh mellett dolgozott.
Oláh a Dé VIII-as keringõt 1996-ban rendezte, a film producere pedig régi ismerõse, SIPOS KORNÉL volt, aki KENDE ZSÓFIA producerrel már számos elsõfilmesnek adott lehetõséget a bemutatkozásra. A páros ölelte fel többek között Fazekas Csaba Boldog születésnapot!, Mundruczó Kornél Nincsen nekem vágyam semmi és Szép napok címû filmjeit, valamint Szabó Ildikó Chaco Romját.
Gálvölgyi János is bevallotta, hogy a forgatás megkezdése elõtt Oláhval folytatott beszélgetései sem voltak képesek teljes mértékben oldani benne a várakozás feszültségét. "Az embert mindig kicsit megrémíti, ha olyanokkal kell dolgoznia, akik elõtte még nem csináltak hasonlót. Én is heves szívdobogással és gyomorgörccsel mentem az elsõ forgatási napra, de fél óra elteltével éreztem, hogy nem lesz semmi gond. Megnyugtatott a felismerés, hogy a stáb minden tagja világosan tudja, mit akar."
A színészek elmondása szerint Oláh Gábor hatalmas lelki nyugalommal végezte munkáját, és ez a stábra is jó hatással volt. "Gábor nyugalma rátelepedett mindenkire. Amikor már a hisztéria határán voltam, elég volt csak ránéznem, hogy elszégyelljem magam és lenyugodjak" - emlékszik vissza Gálvölgyi.
"time is not money"
