információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
AZ ALKOTÓK ÉLETRAJZA
YANN SAMUELL
Rendezõ
A jövöre negyven éves rendezõ, habár nem mondható épp a fiatal generáció tagjának, mégis elsõfilmesként mutatkozik be a Szeress, ha mersz c. alkotásával, amelynek forgatókönyvét is jegyzi. Korábban illusztrátorként, rajzfilmkészítõként dolgozott, de mindig a filmezésrõl álmodott. A forgatás alatt is alkalmazta eredeti szakmáját a látványterv-ötletek és a storyboard rajzolásánál.
GUILLAUME CANET
Színész
Született: 1973 április 10.
A hazájában népszerû fiatal színésznek már arra is volt módja, hogy több nemzetközi produkcióban is bemutatkozzon a nagyközönségnek, amelyek közül kiemelkedik Danny Boyle A part c. filmje, ahol Leonardo DiCaprio és Virginie Ledoyen mellett õ a harmadik fõszereplõ. Magyarországon az eddig közel harminc filmjébõl legutóbb a Vidocq c. speciális technikával készült filmben láthattuk Gérard Dépardieu mellett. Korábban dolgozott többek között Patrice Chéreau, Andrzej Zulawski és Pierre Jolivet rendezõkkel is (utóbbi Telitalálat a szívbe c. filmjében is láthattuk az 1999-es Francia Filmnapokon).
Sõt a kamerák másik oldalán is kipróbálta tehetségét, mint rendezõ 6 filmet jegyez, melyek közül hármat maga is írt.
SZERESS, HA MERSZ
MARION COTILLARD
Színésznõ
Született: 1975. szeptember 30.
A csinos francia színésznõ 19 évesen állt elõször a kamera elé, azóta 27 filmben szerepelt. Jól ismerik õt a magyar nézõk, hiszen a nálunk is igen népszerû Taxi c. francia vígjáték trilógiában õ játssza Fréderic Diefenthal, a fõszereplõ kedvesét. Ezenkívül most láthatjuk õt a mozikban Tim Burton Nagy hal c. filmjében is.
SZERESS, HA MERSZ
Beszélgetés Yann Samuell-lel
- Illusztrátorként kezdte pályáját. Miért tért át most a rendezésre?
Yann Samuell: Soha nem tartottam magam illusztrátornak. Az érettségi után filmes tanulmányokat folytattam. S mivel ügyesen rajzolok, hát kihasználtam és ebbõl éltem, ahogy mások pizzát hordanak ki, vagy pincérkednek. Mindig is filmet akartam csinálni, nem véletlenül alakult így. Olyan korán, amennyire csak vissza tudok emlékezni, már egészen kisgyerekkoromban történeteket meséltem. Ezért forgatókönyveket vagy meséket írogatattam. Sõt szerintem az illusztrátorkodástól sem távolodom el annyira, amikor filmet készítek, ez fõleg a Szeress, ha mersz címû filmre igaz, ahol igazi grafikai világ jelenik meg. Én illusztráltam majdnem az összes díszletet, hogy pontosan megmutassam a díszlettervezõnek, mit akarok. Az egész storyboard-ot, vagyis a jelenetterveket is én rajzoltam.
- Miért szól a film egy ennyire romantikus szerelemrõl?
Y.S.: Az egész történet egyetlen délután jutott eszembe, amikor éppen egy rajzfilmen dolgoztam. A fejemben voltak a szereplõk és a legfontosabb jelenetek. Azt tudtam, hogy a szerelemrõl, a játékról és az örökké tartó gyerekkorról akarok mesélni. Költészetet is akartam, meg cinizmust. A témát két vagy három éven áthordoztam magamban, mielõtt leírtam az elsõ mondatokat. Ez egy folyamat, vagy leírom azonnal, ami eszembe jut, vagy hosszan érlelem, mielõtt belevágok. Egy hónapon keresztül írtam a forgatókönyv elsõ változatát, majd még huszonöt változat következett. Összesen két évet töltöttem írással.
- Mivel magyarázza, hogy a szereplõi mind meg akarnak maradni gyereknek?
Y.S.: Nem hiszem, hogy Peter Pan szindrómában szenvednek, ahogy az amerikaiak hívják. Nem örökre maradnak gyerekek. Teljes életet élnek. Az elsõ jelentben is mindenki gyerek és az utolsóban is, ami marad az a szerelmi bonyodalom. A szereplõk ugyanazt élik meg gyerekként, mint felnõttként.
SZERESS, HA MERSZ
- Nagyon romantikus szerelmet tár elénk a filmben, amely egy perverz és romboló játékhoz kötõdik...
Y.S.: Szimbolikus filmet készítettem, romantikus komédiát, ahol két ember nagyon nehezen mondja ki, hogy szereti egymást. A történetük egyfajta apoteózisban, a szerelem és a halál
összeolvadásában végzõdik. Ez egy beavatás a felnõttkorba és a szerelembe. Julien és Sophie célja, hogy boldogan éljenek együtt örökké, s valóban boldogok még a halálban is. Végül mégis sikerül a szerelmüket végleges és fontos formájában megélniük.
- A Szeress, ha mersz képi világa igen erõs. Milyen esztétikai elvek vezérelték?
Y.S.: Az erõs képi világ eleve benne volt a forgatókönyvben, a gyorsítások, a repülõ kamera és a színskála is. Elkészítettem a díszletek rajzait, ahogy én szerettem volna, a díszletmester ezek alapján valósította meg a díszleteket. Én rajzoltam a jelenetterveket is, mindenki ezt használta, mint valami bibliát a forgatás alatt. Így lett végül a Szeress, ha merszbõl egy grafikai film. A szereplõk gyerekkorát illetõen minden tökéletes, giccses és színes, mint a saját emlékeim a gyerekkoromról. Ezután a város a családi dimenzióból átkerül egy emberfeletti dimenzióba. Ekkor inkább a steril tisztaságot, a design-t, sõt a zent vittem színre. A szereplõk érzelmeit a lehetõ legkevesebb vizuális megoldással akartam kihangsúlyozni.
SZERESS, HA MERSZ
Beszélgetés Guillaume Canet-val
- Miért döntött úgy, hogy játszik a Szeress, ha mersz címû filmben?
GUILLAUME CANET: Elõször is, mert találkoztam Yann Samuell-lel. Nagyon örültem, amikor elmondta, hogy rám gondolt a forgatókönyv írása közben. Azt hiszem egy színész mindig örül az ilyesminek. Azután, amikor elolvastam a forgatókönyvet nagy hatással volt rám ez a csodálatos naivitás, de egy kicsit féltem, és kíváncsi is voltam, hogyan oldja meg Yann, hogy a film ne legyen túl naiv a vásznon, de megmaradjanak benne a valódi érzések. Sikerült megtalálnia a biztos egyensúlyt, s ez nagyon szép. Végül pedig szerettem ezt az egyszerre költõi és fantasztikus képi világot, nézõként pedig a mozit szerettem, el voltam tehát ragadtatva, hogy színészként játszhatok a filmben.
- A film visszavitte a gyerekkorába?
G.C.: Igen, annyiban, hogy elõ kellett keresnem a 10 éves kori fényképeimet a fiatal Julient a film elején megtestesítõ gyerekszínész kiválasztásához. Yannal sokat dolgoztunk a 17-18 éves Julien figuráján, így kénytelen voltam visszaemlékezni a serdülõ koromra, hogy hogyan mozogtam, hogyan reagáltam bizonyos helyzetekben akkoriban.
SZERESS, HA MERSZ
Beszélgetés Marion Cotillard-ral
-Hogyan ragadta meg Sophie alakját?
Marion Cotillard: Nagy kedvet éreztem Sophie szerepére vagyis, hogy eljátszhassak egy kissé furcsa, de azért nem szélsõséges szerepet. Sophie vállát nem nyomja a világ összes problémája, mint az eddig játszott szereplõkét. Õ fiatal, boldog, hogy élhet. Ez a változás nagyon kellemes volt számomra. A forgatás alatt nagyon jól összedolgoztunk Guillaume Canet-vel, állandóan együtt voltunk. Ez erõsítette kettõsünket a filmvásznon. Soha nem nevettem ennyit forgatáson. Guillaume mindig jelen volt. A játékban igazi párbeszéd alakult ki köztünk, ez hozott lázba egyébként és ezért volt kedvem folytatni ezt a munkát. Amikor kicsit magam alatt voltam, mindig ott termett mellettem, hogy megnyugtasson.
- A gyerekkor nagyon fontos a Szeress, ha tudsz címû filmben. Ez önre is hatással volt?
M.C.: Visszavitt bizonyos értelemben a gyerekkorba, bár mintha eddig még ki se jöttem volna belõle. Nekem is megvannak a magam félelmei, mint Julien-nek és Sophie-nak, de soha nem mentem olyan messzire, mint õk.
- Mivel magyarázza, hogy Julien és Sophie nem akarnak belépni a felnõttek világába?
M.C.: Együtt gyakorolnak, hogy ne tudjanak kilépni a gyerekkorból. A hozzátartozók által szolgáltatott minták nem meggyõzõek. Azt hiszem, hogy õk nem akarják szüleik példáját követni. Bezárkóznak a saját világukba, és nem vesznek tudomást arról, ami körülveszi õket. Alaposan átélik érzéseiket, talán, hogy kitolják a pillanatot, amikor valami testi dolog történhet közöttük, valami, ami egy igazi szerelmi történetre hasonlíthat.
"time is not money"
