információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Max (Jamie Foxx) 12 éven át a taxisofõrök hétköznapi életét élte. Jöttek és mentek az arcok a visszapillantó tükörben - egyiket sem jegyezte meg, ahogyan a helyeket sem, ahová utasait fuvarozta. Ám egy éjszakán minden megváltozik.
Vincent (Tom Cruise) bérgyilkos. Amikor egy tengerentúli kábítószerkartell megtudja, hogy a szövetségi bíróság perbe akarja fogni õket, kiderítik, kik a fõ tanúk, és elrendelik a meggyilkolásukat. A finálé ma este van. Vincent Los Angelesbe érkezik... és öt holttestet szándékozik maga mögött hagyni, amikor távozik.
A véletlenek kegyetlen játéka folytán Vincent eltéríti Max taxiját, és Max a halál zálogává válik: rosszkor tartózkodott rossz helyen, ezért sorsa megpecsételõdött. Vincent arra kényszeríti Maxet, hogy egyik gyilkosság helyszínérõl a másikra fuvarozza. Mivel a Los Angeles-i rendõrség és az FBI is a páros után veti magát, Max és Vincent kénytelen összefogni a túlélés érdekében, mégpedig olyan módon, amilyet korábban egyikük sem tudott volna elképzelni.
A produkció
A Collateral - A halál záloga egyetlen éjszaka folyamán játszódik Los Angelesben. Ez nem hosszú idõ, mégis elegendõ arra, hogy két ember élete visszafordíthatatlanul megváltozzon.
- Az idõsûrítés volt az egyik ok, amiért ez a történet megtetszett nekem - mondja Michael Mann rendezõ/producer. - Az egész sztori este hattól nagyjából hajnali négyig lezajlik. Két élet ütközik össze ezalatt iszonyatos energiával. Minden, ami voltak, összeomlik, és teljesen új minõség születik a hihetetlen nyomás alatt.
Mann figyelmét az is megragadta, hogy a történet szakítani látszik a manapság megszokott háromfelvonásos szerkezettel (bevezetés, tárgyalás, befejezés). - Majdnem olyan ez a forgatókönyv, mintha az elsõ két felvonás már a film kezdete elõtt lezajlott volna - magyarázza a rendezõ. - Nekünk szinte csak a finálé jut - a film színtiszta végjáték.
A nézõknek mégsem lesz hiányérzetük, mert a cselekmény kibontakozásával mindent megtudnak arról, miért és hogyan kerül Vincent abba a bizonyos taxiba. - Egy kábítószerkartell el akarja takarítani az útból a kompromittáló tanúkat - magyarázza Mann. - Mivel rengeteg pénzük van, a legjobb profit bízhatják meg a feladattal: Vincentet. Az akciót már nyilván hónapokkal ezelõtt elkezdték kitervelni, és minden részletre gondoltak, így Vincentnek már csak a pontot kell kitenni a mondat végére. Mégis történik néhány elõre nem látható esemény, amelyek miatt Vincent kénytelen rögtönözni, és így ejti túszul Maxet a taxijában.
Elsõ hallásra talán meglepõnek tûnik, de Stuart Beattie forgatókönyvírót nem az érdekelte leginkább, hogy milyen egy bérgyilkos észjárása. Inkább arra volt kíváncsi, hogyan reagál egy teljesen átlagos ember, mondjuk egy taxisofõr, ha hirtelen életveszélybe kerül. - Véletlenül jött az ötlet - meséli a forgatókönyvíró. - Egyik nap taxival jöttem haza a repülõtérrõl, szóba elegyedtem a sofõrrel, és a végén jó barátként váltunk el egymástól. Aztán egyszer csak eszembe jutott, hogy bárki lehettem volna, akár mániákus gyilkos is, és neki errõl fogalma sem lett volna, miközben folyamatosan nekem hátat fordítva ül. Rájöttem, ez remek kiindulópont egy dráma számára. Két vadidegen ember ül zárt térben, teljesen magányosan. Ebbõl az alaphelyzetbõl nõtt ki a sztori.
Ki fuvaroz kit?
Tom Cruise elõször játssza egy thriller fõgonoszát, ám õ ezt a hidegvérû gyilkost nem fekete-fehér kritériumok alapján ítéli meg. - Sokféle karaktert játszottam már, és Vincentrõl úgy gondolom, nagyszerû és dinamikus figura - magyarázza a sztár. - Érdekelt ez a karakter, meg akartam érteni a motivációit, már csak azért is, mert idõnként meglehetõsen antiszociális attitûdrõl tesz tanúbizonyságot... Ha új szerepre készülök, az elsõ dolog, hogy összeállítom a figura erkölcsi kódexét, függetlenül attól, hogy azonosulni tudok-e vele vagy sem. Vincentet megbízták egy feladattal, és megszegné a saját erkölcsi szabályait, ha nem végezné el. Abszolút profi - ebbõl az irányból közelítettem meg a figurát.
- Tom még sosem játszott Vincenthez hasonló karaktert, ezért bizonyos kockázatot vállalt, amikor elvállalta a szerepet - veszi át a szót Mann. - Azt vártam el Tomtól, hogy Vincent figuráján átjöjjön az az erõ és tekintély, amit az õ személyisége sugároz.
Az õsz hajú, borostás Vincent nem az a Tom Cruise, akit eddig ismertünk. - Egy új Tom Cruise-t akartam bemutatni a közönségnek, ezért egy kicsit érdesebbé tettük a felszínt - folytatja a rendezõ. - Ez a ruházatán is tetten érhetõ, ami nagyon fontos, mert Vincent ugyanazt az öltönyt viseli az egész film során. Nagyon drága, személyre szabott öltöny, de nem úgy fest, mint amit Amerikában vagy Európában készítettek volna... inkább olyan, amit a lehetõ legdrágábban valahol Indonéziában szabtak, tehát bizonyos egzotikus idegenség lengi körül.
- Michael készen tálalta nekem a karakter dizájnját: a hajat, a borostát, az öltönyt - mondja Cruise. - Elõször számítógépen dolgoztuk ki a részleteket, és el kell ismernem, hogy Michaelnek elképesztõ szeme van az ilyesmihez. Vincent háttértörténetét is együtt raktuk össze, és ez nagyon sokat segített annak meghatározásában, honnan jön ez a figura, és merre tart.
- A forgatás elõtt hónapokat töltöttünk azzal, hogy Vincentet nagyon dinamikus, kézzelfogható figurává építsük - folytatja Mann. - Rengeteg ötletünk volt ezzel kapcsolatban, amelyek nincsenek ugyan szó szerint kifejtve a filmben, de jelen vannak Vincent minden mozdulatában és szeme villanásában. Egészen apró részletekbõl áll össze az a sugallat, hogy az események hatására valami megmozdul a karakter lelke mélyén.
- Folyton azon agyaltunk, mikor jöjjön el az a pillanat, amikor megjelenik az elsõ hajszálrepedés Vincent magára erõltetett álarcán - magyarázza Cruise. - A film elején tökéletesen megközelíthetetlen - az ezüstbe öltözött gyilkológép, aki az Angyalok Városába érkezik, hogy újabb remekbe szabott hullákkal gyarapítsa szakmai önéletrajzát. Aztán Vincent találkozik Maxszal, és az emberség lassan beférkõzik a kõkemény felszín alá.
- Vincent intelligens ember, de az utóbbi hat-hét évben kizárólag gyilkolással foglalkozott, ami bizony nyomot hagyott benne - bólogat Mann. - Ha azt vesszük, hogy az idõk során mennyire megkérgesedett a lelke, nem is találkozhatott volna hozzá kevésbé illõ emberrel, mint a csupaszív Max.
Jamie Foxx, aki Maxet alakítja, hangsúlyozza, hogy miután a taxisofõr átesett az elsõ sokkon, fokozatosan fordulat következik be a két férfi kapcsolatában. - Szerintem az az elképesztõ kettejük viszonyában, hogy - akármilyen õrülten hangzik is - Vincent afféle megváltásként érkezik Max életébe. Max a lelke mélyén arra vágyik, hogy történjen végre valami körülötte, és amikor ez valóban bekövetkezik, rá tud hangolódni az események újfajta menetére.
- A film elején Max oda se bagózik, ki foglal helyet a hátsó ülésen - folytatja Foxx. - Csak újabb utas egy taxiban. Úgy fogtam fel a figurát, hogy Max életében nincsen semmi különös vagy izgalmas, miközben õ folyton álmodozik. Az, hogy Vincent beszáll a kocsijába, örökre megváltoztatja õt, valójában azonban ezen az éjszakán kölcsönösen gyökeres változást hoznak egymás életébe, mert szükségük van a másikra annak eldöntése érdekében, hogyan tovább. Maxnek azt kell eldöntenie, hogy bennmarad-e a taxiban, vagy tesz valamit azért, hogy elhagyhassa metaforikus négyajtós börtönét. Azt hiszem, hogy az emberek nem véletlenül futnak össze - nem minden esetben ugyan, de vannak energiák, amelyek bizonyos okkal feszülnek egymásnak. Például amikor Jada karaktere, Annie beül a taxiba, és jól elbeszélgetnek menet közben, ez valamennyire mindkettejüket megváltoztatja. Aztán Annie odaadja Maxnek a névjegyét. Nagyon vonzó, befolyásos nõ... miért nyújtja át a névjegyét egy taxisofõrnek? Mert valamilyen láthatatlan erõ erre késztette.
Jada Pinkett Smith alakítja Annie Farrell államügyészt. - Leginkább az fogott meg ebben a filmben, hogy egyes emberek útjai miként keresztezik egymást - magyarázza a színésznõ. - Érdekesnek találtam, hogy az ember összefuthat valakivel, aki alapjában változtathatja meg az életét. Mert ez történik Annie-vel és Maxszel. Annie Maxnak köszönhetõen teljesen meg tud nyílni, és olyasmit árul el magáról, amirõl soha nem gondolta volna, hogy valaha is megosztja egy másik emberrel. Amikor kiszáll a kocsiból, Annie fejében több gondolat kavarog: "Lehet, hogy sosem látom õt újra... oda kellene adnom a névjegykártyámat... de hát ez csak egy taxisofõr!". Ám olyan közeli kapcsolatba kerültek az út során, hogy Annie képes legyõzni a társadalmi elõítéleteket, és megteszi, amit pár pillanatig fontolgatott. Ez komoly tanulság volt számomra: mindig nyitottnak kell lennünk az új helyzetekre, mert sosem tudhatjuk, egy véletlen találkozás milyen következményekkel jár.
A színésznõ alaposan felkészült a szerepre, például néhány napra egy igazi ügyész mellé szegõdött, s megfigyelte, hogyan viselkedik a tárgyalóteremben és azon kívül. - Tanulmányoztam, hogyan kommunikál az ügyvédekkel, milyen a testbeszéde, sõt azt is, milyen ruhát visel - mikor vesz fel szoknyát nadrág helyett, tûsarkú cipõt lapos sarkú helyett, milyen a sminkje... Minderre azért volt nagy szükség, mert tudtam, ha Michael Mann-nel dolgozom, tökéletesen fel kell készülnöm mindenbõl.
A rendezõ több mint elégedett volt Pinkett Smith teljesítményével. - Annie-vel rögtön a film elején találkozunk, és rendkívül erõs benyomást kell tennie a nézõkre - ugyanis csak jóval késõbb látjuk viszont megint, ezért nagy súly kell a karakternek, hogy mindenki emlékezzen rá. Jadának "civilben" is igen erõs karizmája van, és ezt sikerült átadnia a karakternek.
A történet elején egy másik fontos figura is összefut Maxszel: Fanning nyomozó, aki beépült zsaruként dolgozik az alvilágban, és Vincent nyomába ered, amikor az elsõ gyilkosság nem megy olyan simán, mint elkövetõje eltervezte.
- Fanningot az elején nagyon lestrapált zsaruként képzeltük el - magyarázza a figurát megformáló Mark Ruffalo. - De aztán Michael úgy döntött, hogy kicsit menõbb fazon legyen, mert õ az elsõ, akinek derengeni kezd, mire megy ki a játék, és üldözi Vincentet, ezért jobb, ha nagyjából egy súlycsoportban van vele. Mondtam Michaelnek, fogalmam sincs, hogy lássak hozzá a felkészüléshez, mire õ a kezembe nyomott egy fényképet, amely egy Q nevû zsarut ábrázolt. Közölte, hogy tapadjak rá erre a zsarura, és töltsek vele minél több idõt, mert én leszek Q.
- Q beépített nyomozó a narkóosztályról - veszi át a szót a rendezõ. - Én már sok hasonló fickóval találkoztam, de ha valaki rámutatott volna Q-ra, és azt mondja, hogy õ beépített zsaru, hát kinevetem. Senki nem gondolta volna róla, hogy titkosrendõr, aki a drogkartellek ellen küzd Los Angelesben. Alapjában véve az õ karakterére építettük a Mark Ruffalo által játszott figurát.
A film további karakterei közül fontos szerep jut Richard Weidner nyomozónak, akit Peter Berg formál meg. Weidner csak mosolyog azon, amit társa, Fanning a bûnözésrõl gondol. Bruse McGill játssza Pedrosát, a szövetségi ügynököt, aki a Vincentet felbérelõ drogkartell után nyomoz. Vincent egyik kiszemelt áldozatát, Danielt, a dzsessz-zenészt Barry Shabaka Henley alakítja. Irma P. Hallt pedig Ida, Max ágyhoz kötött, de így is lehengerlõ temperamentumú édesanyjának szerepében láthatjuk. Meglepetés-szerepben bukkan fel az Oscar®-jelölt Javier Bardem (Mielõtt leszáll az éj - Before Night Falls): a narkókartell egyik fõnökeként õ bízza meg Vincentet a tanúk likvidálásával.
A karakterek felépítése
Mann büszke arra, hogy Pinkett Smith-t egy valódi államügyész, Ruffalót pedig egy igazi beépített zsaru mellé osztotta be, hogy minél jobban bele tudják élni magukat a szerepükbe. Ám ez szinte semmi volt ahhoz a kiképzéshez képest, amelynek Tom Cruise-t és Jamie Foxxot vetették alá a teljes azonosulás érdekében. Cruise Michael "Mick" Gould szorgalmas tanítványává szegõdött, aki a brit Különleges Légiszolgálat (Special Air Service - SAS) egykori tagja, s e minõségében a harcmûvészetek és a lõfegyverek avatott szakértõje. Az utóbbi években szakértõként és kiképzõként dolgozott számos ügyfél, köztük katonai elit alakulatok, a rendõrség és játékfilmes stábok megbízásából. Elsõ filmes munkája pont Michael Mann Szemtõl szemben (Heat) címû mestermûve volt, és a rendezõ azonnal rá gondolt, amikor Cruise számára keresett megfelelõ kiképzõt, hogy szupergyilkost faragjon belõle.
A fegyveres jelenetek hitelessége érdekében Cruise egy rendõrségi lõtéren gyakorolt éles lõszerrel, mert csak így élhette át, milyen érzés a tüzelés, a vaklõszer ugyanis nem nyújt valódi hatást. - A korábbi filmjeimben is lövöldöztem már egy párszor, de ilyen élményben még soha nem volt részem - meséli Cruise. - Mick nagyszerû kiképzõ: hagyta, hogy rátaláljak a saját stílusomra, és odafigyelt, hogy minden teljesen biztonságos legyen. Ugyanis még a vaklõszernél is nagyon kell vigyázni, mert bár a lövedék nem repül ki a csõbõl, a torkolattûz ugyanolyan, mint az éles lõszernél, ami igen komoly sérülést tud okozni. Ahogy lassan beletanultam a fegyverek kezelésébe, szinte magától kezdett felépülni Vincent figurája, amit nagyon élveztem. Amire eljutottunk az elsõ jelenetekig, már teljesen készen állt a karakter, egy pillanatig sem kellett gondolkoznom, minden jött magától.
Amíg Cruise a fegyverek kezelését tanulta, Jamie Foxx egy Ford Crown Victoriával száguldozott a Willow Spirings versenyautó-pályán. - Õszintén szólva nem értettem, miért kell nekem versenyautó-pályán gyakorolnom - vallja be Foxx. - De Michael ragaszkodott hozzá, mert azt akarta, hogy teljesen hozzánõjek a taxihoz, és ne csak eljátsszam, hogy vezetek. A másik elvárás az volt, hogy az üldözési jelenetek minél hitelesebbek legyenek: ezért hozzá kellett szoknom, hogyan viselkedik a taxi, amikor nagyon gyorsan megy, éles kanyart vesz, és így tovább. A végén persze belejöttem a száguldásba, nagyon élveztem, és sikerült elérni, amit Michael akart, mert a taxi vezetése tényleg a vérembe ivódott.
A forgatás során aztán érdekes módon az volt a legnehezebb szituáció Foxx számára, amikor nem kellett vezetnie. Mivel a film túlnyomó része egy taxi belsejében játszódik, összesen 17 taxit, illetve különlegesen kialakított taxibelsõt használtak. Néhány taxibelsõben az elemek egy része eltávolítható volt, hogy a kamerák a legváltozatosabb szögekbõl vehessék a szereplõket. Egyik-másik ilyen makettet természetesen nem lehetett vezetni, hanem egy trélerre szerelve húzta maga után õket egy furgon. Amikor ezekben a taxibelsõkben dolgoztak, Foxx persze csak úgy csinált, mintha vezetne, amihez hozzá kellett szoknia. - Bõszen tekertem a kormányt jobbra-balra, Michael pedig leállította jelenetet, mondván, ne cibáljam annyira. Máskor meg teljes sötétben vettük a jelenetet, és azért kellett leállnunk, mert csak mereven néztem elõre, Michael meg azt akarta, hogy pásztázzam a szememmel az utat, mint aki tényleg vezet. De egy idõ után azért csak belejöttem! - nevet Foxx.
Éjszakai fények
A filmet éjszaka forgatták abban a városban, amelyet Michael Mann kétségtelenül a legjobban ismer: Los Angelesben.
- Michael olyan helyeken is járt már, amelyek létezésérõl én nem is tudtam - meséli Foxx. - Mondtam neki, Mike, ne erõlködj, én a gettóból jövök, õ meg csak legyintett: dehogyis. Akarsz igazi gettót látni? Aztán olyan helyekre vitt, hogy nem gyõztem a kocsikilincsbe kapaszkodni. Szerintem a film azért olyan hatásos, mert Michael nem akart olyan olcsóbb helyszíneken forgatni, mint Toronto vagy Vancouver, hanem direkt L. A.-t választotta, és így minden teljesen autentikus lett.
- Sokak számára Los Angeles a pálmafás sugárutakat meg Malibut jelenti - veszi át a szót Michael Mann. - De még többen ismerik az igazi arcát - Commerce-t, Wilmingtont, a South Centralt -, és én ezt akartam a filmben megmutatni. És ott van még a különleges fényjáték, ami hajnali három körül jelenik meg az égen: a város fényei tükrözõdnek a felhõk alján. Ez még messzirõl, teljes sötétségben is látszik. Ki kellett találnom, hogy tudjuk visszaadni ezt a különleges hangulatot, hogyan hatolhatunk a filmmel a Los Angeles-i éjszaka legmélyére.
Mann tisztában volt azzal, hogy hagyományos 35 milliméteres kamerával képtelen lenne elérni a kívánt hatást, ezért õ lett az elsõ olyan rendezõk egyike, akik csaknem teljes egészében digitális kamerával forgattak le egy nagyjátékfilmet. Az operatõrök egy külön erre az alkalomra átalakított Thomson Grass Valley Viper FilmStream kamerát használtak.
- A filmszalag képtelen rögzíteni, amit az emberi szem éjszaka lát - magyarázza a rendezõ. - Ezért áttértünk a high definition digitális videóra. Csak így tudtuk elvinni a nézõket abba a világba, amelyben Vincent és Max éjszakai utazása lejátszódik.
A Collateral - A halál záloga ily módon multimédiás projektté alakult, ahol a film 80 százalékát digitális videóra forgatták (a Viper FilmStream mellett fõleg Sony CineAlta high definiton kamerát használtak), míg a fennmaradó rész hagyományos celluloidra készült. A Viper kamera legnagyobb elõnye, hogy képes volt visszaadni a város éjszakai színpalettáját: különösen a narancsok, a sárgák és a vörösek sikerültek úgy, ahogyan az alkotók szerették volna.
- Ez hiába feszes thriller sok fordulattal, számomra a történet az érzelmekrõl és a hangulatokról szól - árulja el Mann. - Los Angeles szerintem az egyik legtöbb érzelemmel telített város. Olyan sztorit akartam elmesélni, amely megmutatja, mennyi vadság lapul a felszín vékony rétegei alatt.
A Mann által említett vadság különösen jól megragadható egy rövid jelenetben, amelyben három prérifarkas megy át a taxi elõtt. Az eset magával a rendezõvel történt meg, s azért került a filmbe, mert Mann különleges élménynek találta. - Egyik éjjel hazafelé autóztam, és megálltam a pirosnál. Ahogy várakoztam, három prérifarkas vágott át keresztben az úton, de olyan nyugalommal, mintha övék lenne az egész útkeresztezõdés. Sosem fogom elfelejteni. Nem az volt a lényeg, hogy három vadállat jelent meg a város közepén; a magatartásuk azt sugallta, hogy ez itt továbbra is az õ vadászterületük maradt, mert az a civilizáció, amit mi létrehoztunk, merõben mulandó.
"time is not money"
