információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
1944. november 30, csütörtök reggel. Budapesten, a nemzetközi gettó egyik házából a rendõrök hajtják a lakókat kifelé. Spanyol menlevelük, amely eddig úgy-ahogy védelmet nyújtott, mától mit sem ér. Angel Sanz Briz, a spanyol követség ügyvivõje reggel elhagyta az országot, a magyar belügyminiszter pedig válaszul parancsot adott a védett házak kiürítésére, a deportálásra. A lakók életét egy különös ember, Giorgio Perlasca menti meg. A 34 éves férfi papírjai szerint spanyol állampolgár, követségi alkalmazott, aki az elmúlt három hétben a spanyol menlevéllel rendelkezõ zsidók ügyeit intézte. Amikor aznap reggel elindult a követség villájából, még úgy gondolta, hogy utoljára járja végig a védett spanyol házakat. Már a zsebében vannak a papírok, hamarosan indulhat Svájcba. Amikor azonban látja védencei elhurcolását, meghozza élete legnehezebb döntését: itt marad.
A következõ három hónapban 5200 magyar zsidó életérõl gondoskodik. Menleveleket és élelmet oszt, deportáltakat hoz vissza a marhavagonból, a spanyol kormány nevében tárgyal Budapesten németekkel és nyilasokkal. A hõsrõl, Raoul Wallenberg barátjáról azonban egy lényeges dolgot sem tárgyalópartnerei, sem védencei nem tudnak. Azt, hogy igazi kalandor.
A spanyol ügyvivõ a valóságban sem nem diplomata, sem nem spanyol. Élete, szerepvállalása a korszak egyik legfantasztikusabb, kalandos fordulatokkal átszõtt története.