microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
A Legtöbb Ember Kínában Él (2002)
Folk Flest Bor i Kina

. . . . . . . . . . 7.00
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 7
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 82 perc
nemzetiség:  norvég
műfaj:  dráma
eredeti nyelv: norvég
formátum: feliratos
korhatár 12+
tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Hat fiatal norvég forgatókönyvíró és kilenc rendezõ összeállt, hogy bemutassa: senki sem tökéletes egy tökéletes országban. Nyolc egymást keresztezõ történetet építenek fel a 2002-es választásokon versenyben álló nyolc norvég politikai párt filozófiájára; ezeket foglalja keretbe és köti össze a kilencedik, a benzinkutas Lasse története.
Egy férfi mindenét elveszíti, és meztelenül bolyong az erdõben, míg egy másik fickó lelép a feleségével és a gyerekével. Egy munkamániás üzletasszony mobiltelefonját megeszi egy tehén. Egy rendõr komoly választás elé kerül, amikor felfedez egy illegális bevándorló családot. Egy vak lány és kisöccse lottószelvényeket árulnak az afrikai vak gyerekek javára. Egy fiú beleszeret egy lányba a benzinkútnál, de a barátja útban van. Egy középkorú férfi felszed egy fiatal stoppost, és szembe kell néznie élete hiányosságaival. Három lány vitorlázni indul, de lerobbannak, és segítséget kérnek egy pizsamás embertõl. Kilenc férfi kirándul az erdõben, és meglátnak egy lányt, aki beragadt a mocsárba.
Mindegyik rész ironikusan és humorosan illusztrálja a mindennapok ideológiáját, politikai szlogenek aláfestésével. A végeredmény: egy szokatlan vígjáték kis dolgokról és nagy következményekrõl.

A legtöbb ember Kínában él, de ki él Norvégiában?

A film ötlete az Oslói Forgatókönyvíróktól, napjaink legígéretesebb norvég tehetségeibõl álló csoporttól származik. Olyan szerzõkrõl van szó, akik figyelemre méltó eredményekkel indultak a film világában. Marion Hagen, Per Schreiner, Harald Rosenlov Eeg, Nikolaj Frobenius, Kjetil Lismoen és Erlend Loe közösen dolgozták ki a történeteket, melyekhez a norvég politikai pártok programjai adták az inspirációt. Mindegyik pártnak megvan a programja, mely kifejezi a maga értékeit, állásfoglalásait és mentalitását, s ezeket könnyû átfordítani akciókba és konfliktusokba. Ez az alapja a történeteknek, melyek remek lehetõséget kínálnak, hogy mulatságos és komoly állítások hangozzanak el errõl a "furcsa" országról.
Azután jött a benzinkút ötlete - az egyik író javasolta, hogy mindegyik történet szereplõi ezen a helyen kössenek ki. A film egy road movie lett, a benzinkút pedig a meglepetésekkel teli történet középpontja. Hamarosan kiformálódott Lasse alakja is, aki munkája helyett inkább a repülésrõl álmodozik. Az olajárról folytatott viták rendre a norvég médiában felbukkanó szalagcímeket visszhangozzák. A benzinkút jelképezi Norvégiát.
Kilenc - szintén fiatal - rendezõ mûködött közre a filmben, tapasztaltabbak és új tehetségek egyaránt, mindegyikõjüket az adott sztorihoz választották ki. Egyesek a reklámszakmában bizonyítottak, mások a tévénél dolgoztak, vagy játékfilmet forgattak, de vannak köztük frissen végzettek is. Együtt egy csapatot alkotnak, egy nemzeti filmes csapatot.
A film nem a politikáról szól, hanem az emberekrõl, akik változnak. Meglesi a kis eseményeket, melyek nagy változásokhoz vezetnek. És mivel az emberek változnak, a társadalom és a politika is változik. Nem lehet elmenekülni a politika elõl. Bizonyos értelemben tehát mégis politikai film. Az alkotók elsõdleges célja az volt, hogy megtalálják az ideális pontot a szerzõ és a rendezõ, a politikai párok és a történelem között.
A rendhagyó történetek mindegyike az emberi természet jóra és rosszra egyaránt fogékony voltát mutatja meg, valamint egy közömbös politikai rendszer és a sors kegyetlenségét. A film tele van megindító, emlékezetes karakterekkel, és utalásokkal más filmekre. Mindegyik rövidfilm a választásokon induló egy-egy pártra és választási témára utal a jóléti társadalomban - kitûnõ iróniával. Bár az epizódokban szellemesen bemutatott politikai pártok ismeretlenek a külföldiek elõtt, a film reményre vonatkozó egyetemes üzenete mindenütt megértésre találhat.
Néhány epizódot önállóan, független rövidfilmként is vetítettek különbözõ filmfesztiválokon. Ezek közül a "Save the Children" egyebek mellett megkapta a Bresti Rövidfilmfesztivál nagydíját 2003-ban, és ugyanebben az évben jelölték az Európa Filmdíjra is.



AZ EPIZÓDOK


A legtöbb ember változik - Konzervatív Párt
R.: Morten Tyldum
F.: Per Schreiner

Van, akinek otthonra lenne szüksége - Centrum Párt
R.: Arild Fröhlich
F.: Per Schreiner

A legtöbb ember családot szeretne - Kereszténydemokraták
R.: Sara Johnsen
F.: Kjetil Lismoen

A legtöbb embernek társaságra van szüksége - Liberális Párt
R.: Ingebjørg Torgersen
F.: Marion Hagen

Néhány ember elvakult (Save the Children) - Progresszív Párt
R.: Terje Rangnes
F.: Erlend Loe

A legtöbb embernek szeretetre van szüksége - Szocialista Párt
R.: Martin Aspaugh
F.: Nikolaj Frobenius

Van, aki elveszettnek érzi magát - Vörös Választási Szövetség
R.: Magnus Martens
F.: Harald Rosenlow Eeg

A legtöbb ember nemtörõdöm - Munkáspárt
R.: Hans Petter Moland
F.: Erlend Loe

Lasse álma (kerettörténet)
R.: Thomas Robsahm
F.: a forgatókönyvírók
Lasse, a benzinkutas álma a repülésrõl.


szereplők:
Ingar Helge Gimle ... Rendõr
Kim Haugen ... Doktor
Trond Hrvik ... Lasse
Marit Pia Jacobsen ... Marianne


fényképezte:
John Andreas Andersen

vágó:
Sophie Hesselberg
Kirsti Marie Hougen

jelmez:
Aslaug Konradsdottir

zene:
John Erik Kaada

producer:
Orjan Karlsen