microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Luther (2003)
Luther

. . . . . . . . . . 7.88
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 7.75
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 121 perc
nemzetiség:  német
műfaj:  történelmi, dráma
eredeti nyelv: német
formátum: feliratos
korhatár 12+
c tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
TÖRTÉNET

Luther Márton (JOSEPH FIENNES) hitével és zseniális beszédkészségével felvértezve a világ legnagyobb erõivel száll szembe. Bátor tettei a személy- és vallásszabadság új, korábban nem létezõ korszakát indították útjára.

A fiatal Luther úgy érzi, hogy Isten mentette meg életét egy viharban, ezért otthagyja a jogi pályát és beáll szerzetesnek. Apja, akinek más tervei voltak fiával kapcsolatban, nem örül döntésének, így Luther kénytelen máshoz fordulni szellemi útmutatásért. Johann von Staupitz atya mellett Luther jó tanítványnak bizonyul, ezért egy napon Rómába küldik egyházi ügyben. Luther fiatalos naivitása és ideáljai Rómában hamar szertefoszlanak, a lépten-nyomon tapasztalható erkölcstelenségeket látva.

Rómában szembesül a "búcsúcédulákkal", melyek segítségével az emberek pénzért üdvösséget vásárolnak, hogy elkerüljék az örök kárhozatot. A profitszerzõ vallásosságból kiábrándultan Lutherben felmerül a kérdés: "Az üdvösség nem mindenki számára elérhetõ?"

Luthert a Wittenbergi egyetemre küldik tanulni, és teológus professzor válik belõle. Támogatói közé tartozik Bölcs Frigyes Fejedelem (PETER USTINOV), akit lenyûgöz Luther elkötelezettsége, annak ellenére, hogy szókimondó professzorát Róma nem nézi jó szemmel.

Rómában az új pápa, X. Leó, búcsúcédulák kibocsátását rendeli el, hogy a befolyt összegbõl megépülhessen a monumentális Szent Péter bazilika. Tetzel János (ALFRED MOLINA) a legeredményesebb "búcsúcédula árus", aki a német tömegeket a pokol tüzeivel riogatva veszi rá arra, hogy búcsúcédulákkal váltsák ki elveszett lelküket a kárhozatból.

Luther haragra gyullad a nyilvánvaló manipuláció láttán és megírja a 95 tételt, majd a helyi templom bejáratára szögezi. Nézeteit az újonnan létrejött Gutenbergi Nyomda sokszorosítja és így Európa-szerte ismertté válnak.

A pápa nagy haraggal vág vissza: Luther vonja vissza nézeteit, különben az egyház kiközösíti, az inkvizíció kihallgatásában és valószínûleg halálos ítéletben részesül. Luther nem enged a nyomásnak. A római katolikus egyház kettészakad: megszületik egy új mozgalom, a protestantizmus.

A vallásról és a társadalmi rendrõl szóló új világnézet a világot végleg megváltoztatja.


FORGATÁS

A Luther címû filmet 3 országban - Németország belül pedig számos helyszínen - forgatták. Egy átlagos napon mintegy 200 színész és munkatárs dolgozott a filmen, 60 jármû kíséretével. Ami tovább bonyolította a helyzetet, hogy az elsõ forgatási helyszínen, Olaszországban, az elsõ forgatási napon az olasz turisztikai hivatal Nyílt Napot rendelt el, azaz minden történelmi helyszint megnyitottak a lakosság számára, így a forgatást el kellett halasztani. Ez természetesen dominó effektust eredményezett, aminek következtében a Csehországban, a német helyszíneken és a Bavaria Film Studio központjában is át kellett szervezni az eredeti forgatási menetrendet.

A forgatás szervezése azonban jó kezekben volt. Eric Till többszörösen Emmy díjazott rendezõ, Robert Fraisse fényképész pedig olyan bonyolult produkciókon dolgozott korábban, mint az "ENEMY AT THE GATES" és a "RONIN", Rolf Zehetbauer produkciós vezetõ pedig, amellett, hogy a Bavaria Film Studios produkciós vezetõje 1972 óta, a "CABARET"-ben való munkájáért Oscar-díjat, a "THE NEVERENDING STORY"-ban való munkájáért pedig számos dicséretet kapott.

A film elkészítésének elsõ napjaiban a stáb hatalmas túrát tett német várakban és középkori jellegû kisvárosokban érintve Thuringiát és Frankent, Rauensteint, Hohensteint, Veste Coburgot és Wartburgi várat. A film fényképezése is maratonira sikerült: 100 különbözõ jelenetet kellett elõkészíteni. "Ez ötször annyi, mint amennyi a "CABARET"-ben volt" - mutat rá Zehetbauer.

Annak ellenére, hogy a legtöbb vár, ahol Luther megfordult, Németországban és Csehországban a mai napig megtalálható, sokat közülük újjáépítettek, felújítottak vagy részben megsemmisültek az évek során. "Vegyük például a Wartburgi várat" - mondja Zehetbauer. "A felújítással teljes egészében tönkretették: fagerendák koromfeketére, falak pedig vakító fehérre lettek festve. Lehetetlen azon a helyszínen a wartburgi jeleneteket hitelesen forgatni."

Így a produkciós csapat rugalmasan állt hozzá a helyszínekhez. Amelyik jelenetekhez Wartburgban adott volt a közeg, azokat ott is forgatták, bár a filmben nem Wartburg ezeknek a jeleneteknek a helyszíne. A filmbéli wormsi nagyterem például itt lett forgatva. A filmben Coburgi kastély négy jelenete is itt került felvételre, bár a forgatókönyvben eredetileg Coburgban tervezték a forgatást.

A helyszínek történelmi pontosságának teljes megõrzése nélkül is a színészek a kastélyok atmoszféráját hûen vissza tudták adni. "Az, hogy érezni tudtuk a történet biológiai, éghajlati, építészeti és társadalmi közegét, még 500 éves távlatból is, rendkívül nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy saját szerepünk átéléssel tudjuk eljátszani" - jegyzi meg Alfred Molina, aki a filmben az ellentmondásos dominikánus szerzetes, a búcsúcédulák árusa, Tetzel János szerepében tûnik fel. "Vegyük például a piacot, ahol Tetzel búcsúcédulás beszéde elhangzik. Az egész teret megtölti a kíváncsiskodó tömeg, minden természetesnek, és így minden valódinak hat."

Épp úgy, ahogyan Luther - és a stáb - utazásai során eljutott különbözõ országokba, különbözõ életutakba is belebotlott, a legszegényebb és leggyengébb emberektõl kezdve a leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodókig. Ez különleges kihívások elé állította a film késztõit.

Hasso von Hugo MAKE-UP ARTIST szerint: "Fontos része volt munkánknak a középkor nyers és zsúfolt valóságát vissza tükrözni nem azért, hogy ezt önmagában túlhangsúlyozzuk, hanem hogy világossá tegyük, mennyire természetes is volt ez akkoriban. Még a nemes emberek is csak évente négyszer fürödtek meg. Általában elmondható, hogy az emberek eléggé koszosak voltak és a fogaik sem voltak jók. Rengeteg bolha is volt rajtuk."

A sminkrészleg számára a sok munkát a "tömegjelenetek" napjai jelentették, amikor akár 300 színész is megérkezik, hogy "középkori polgárokká" alakuljanak át, és ez a munka reggel 4-kor veszi kezdetét - Ulla Gother kosztüm tervezõ és kollegái ezt úgy oldják meg, alap kosztümöket készítenek el - COWLS, mellények, hosszú köntösök - majd ezekbõl elvenni és hozzátenni is lehet, ahogy a helyzet megkívánja.

Természetesen Itália külön "imaggel" jelenik meg a filmben. Az elsõ jelenetek, amikor Luther közvetlen kapcsolatba kerül a Vatikán világával - Pian Castagno, Viterbo és Caprabola helyszíneken. Felkavaró, megdöbbentõ, megalázó: ahogyan az akkor fiatal és alázatos szerzetes, Luther tapasztalhatta. "Ezek azok a jelenetek, ahol a szépségre való rámutatás és a lenyûgözés cél volt" - magyarázza Robert Fraisse fényképész. "A Vatikán világának felszínességét erõteljesen és világosan kellett kifejeznünk. Így szembeötlõvé válik a különbség az itt zajló jelenetek és a film többi részének képi világa között."

Münchenben, a Bavaria Film Studióban, Rolf Zehetbauer öt helyszint késztett el, melyekben Bölcs Frigyes szerepel. Köztük a híres ereklyék szobája, egy terem szerzetesi lakóhelyekkel, és a Wartburgi vár tornyában Luther szobája. Zehetbauer célja az volt, hogy eltávolodjon attól a "csokis doboz" atmoszférától, ami õt a kosztümös filmekben zavarja.

"Festményekbõl és régi dokumentumokból vettük az inspirációt" - magyarázza. "A lényegnek, azonban, a képzeletünkbõl kell jönnie. A helyszínek az ott élõkrõl is szólnak. Filmet csinálunk. Hihetõ mesét írunk. Eric Kastner német író gyönyörû gondolata jut eszembe: a mesét nem az alapján kell megítélni, hogy valóság-e vagy sem, hanem hogy megtörténhetne-e a valóságban..."

Hiba lenne azt gondolni, hogy Luther film csupán szép épületek, színészek által megformált történelmi alakok párbeszédei és eljátszott történelmi jelenetekbõl áll. Mindezeket megtaláljuk a filmben, a filmnek jelentõs része azonban életszerûen, a forgatókönyvnek megfelelõen, a természetben, egy folyó mellett, vagy az erdõben játszódik. Richard Friedenthal, Luther életrajzírója rámutatott arra, hogy Luther milyen sokat utazott Németország szerte életének azokban az éveiben, amelyekrõl a film szól. "Természetesen a történelmi helyzet teszi és maga Luther alakja is lenyûgözõ, grandiózus" - teszi hozzá Joseph Fiennes. "Luther ugyanakkor egyszerû ember volt, sok tekintetben olyan, mintha kortársunk lenne..."

TUDTAD-E AZT, HOGY...?

1. Luther egyetemi diplomáját a 16 század elején, rendkívül gyorsan szerezte meg. Mielõtt hirtelen elment szerzetesnek, Luther jogi tanulmányokat folytatott.
2. Egy hatalmas vihar közben Luther megesküdött Szent Annának, hogy ha nem üti agyon egy villám, elmegy szerzetesnek.
3. Luther szükségét érezte annak, hogy hitét megossza az emberekkel. Legismertebb tanítása a búcsúcédulákkal kapcsolatos visszaélések ellen irányul. Kiadott mûve, a 95 tétele errõl szól.
4. Luther az Új Szövetség nagy részét kívülrõl tudta és hosszabb szakaszokat az Ószövetségbõl is idézni tudott.
5. Ahhoz, hogy Erasmus görög nyelvû Újszövetségét német nyelvre fordítsa, Luthernek naponta 1,500 szót kellett leírnia.
6. Luther elsõ miséjén, 1507-ben, annyira ideges volt, hogy majdnem elejtette a kenyeret és a bort.
7. Luther német nyelvû Újszövetsége nagyobb hatást fejtett ki a német nyelvre, mint a King James fordítás az angol nyelvre. Bár német Bibliája közel 460 éves, továbbra is árusítják és széleskörben olvassák.

IDÕRENDI RAJZ

A VILÁG

1478 - Lorenzo de Medici Florence uralkodója és a mûvészet támogatója
1480 - Spanyol inkvizíció
1493 - A pápa felosztja az Újvilágot Spanyolország és Portugália között
1495 - Leonardo Da Vinci: Az Utolsó Vacsora
1500 - Fekete ólom toll használata elkezdõdik Angliában
1502 - Frigyes, Szászország fejedelme megalapítja a Wittenbergi Egyetemet
1506-1626 - A Szent Péter Bazilika felépítése Rómában
1506 - Leonardo Da Vinci: Mona Lisa
1508 - Michelangelo a Sixtuszi kápolna mennyezetére festményeket fest
1509 - Kálvin János születése
1516 - Erasmus kiadja a görög Újszövetséget
1517 - Mainzi Albert felbéreli Tetzel Jánost, hogy búcsúcédulákat áruljon
1519 - Ferdinánd Magellán megkísérli a Föld körüli utazást
1521 - X. Leo pápa meghal, Giulio de Medicit választják meg, mint VII. Klemensz pápát
1525 - Bölcs Frigyes meghal
1527 - Birodalmi csapatok kifosztják Rómát, Wittenbergben pestisjárvány tör ki
1534 - VIII. Henrik elszakad Rómától, az angol egyház legfõbb vezetõje lesz
1540 - az elsõ lefolyós WC megjelenik
1555 - az Augsburgi békeszerzõdés lecsökkenti a vallási jellegû konfliktusokat a Szent Római Birodalomban azzal, hogy az uralkodók a katolicizmus és a protestantizmus között választhatnak
1568 - feltalálják a palackozott sört Angliában
1577 - Sir Francis Drake körbehajózza a Földet
1599 - William Shakespeare megírja a Julius Caesart

LUTHER

1483 - November 10-én Luther megszületik egy jómódú ezüst bányász fiaként, szigorú neveltetésben részesül, szülei Hans és Margaretha Luther a családdal Mansfeldbe költöznek a családdal, ahol Hans rézbányában dolgozik.
1505 - Luther diplomát szerez az Erfurti egyetemen, egy viharba keveredve megesküszik, hogyha túléli, elmegy szerzetesnek.
1507 - Luthert pappá szentelik. Elsõ miséjét megtartja, de nem talál lelki nyugalmat a katolikus egyház rituáléiban. Mélységesen elégedetlen.
1508 - A Wittenbergi Egyetem teológiai tanszékén tanul. Biel, Tauler, és az Augusztinusok mûveit olvassa, melyek mind Isten hatalmát és fenségét hangsúlyozzák.
1517 - Luther kirakja 95 tételét a Wittenbergi Egyetem templomának bejárati ajtajára. Hatalmas a hatás, ahogy a nyomda segítségével egész Németországban terjesztik.
1518 - A katolikus egyház megfélemlítéssel akarja Luthert engedelmességre kényszeríteni, amikor Kajetán kardinális õt Augsburgba rendeli meghallgatásra. Luther nem vonja vissza nézeteit, de X. Leónak irt levél békülékeny hangvételû. Megírja prédikációját a megigazulás három aspektusát.
1520 - X. Leó pápa kiközösíti Luthert.
1521 -
ÁPRILIS - Wormsi meghallgatás. Luthernek biztonságos utat ígérnek Wormsbe, hogy Károly király és a tartományi fejedelmek elõtt fejtse ki álláspontját. Nem vonja vissza nézeteit. "Itt állok. Nem tehetek egyebet. Isten engem úgy segéljen. Ámen." A Wormsi határozat eltiltja Luthert és betiltja mûveit.
MÁJUS - Luthert Szászország választó fejedelme Wartburg várában "tartja fogságban". A választófejedelem támogatása a következõ 4 évben életbevágó.
1522 - Luther visszatér Wittenbergbe. Kiadja a Szeptemberi Testamentumot és a német nyelvû Újszövetséget. Megírja a Bevezetés a Római Levélhez címû mûvét.
1524 - A parasztok felkelését, melyet Müntzer vezet, a nemesek Frankenhausennél leverik. Luther nem támogatta a felkelést és 1525-ben kiadott egy írást, melynek címe: A parasztok gyilkos és fosztogató hordáival szemben. Luther több apácának is ír.
1525 - Luther feleségül veszi Katherina von Borát. Szászországi Frigyes meghal.
1526 - Luther kiadja a "Német Mise: az istentisztelet rendje" címû írást. A visszafoglalt szerzetesi földek bevételébõl iskolák megalapítását szorgalmazza. Fia születik, Hans.
1529 - A Speyr-i Második Dekrétum. Luther találkozik Zwinglivel a Marburgi Colloquyben, de nem sikerül hasonló véleményre jutniuk. Lánya születik, Magdalena.
1530 - Augsburgi meghallgatás. 5. Károly abban reménykedik, hogy sikerül egyesíteni a Protestánsokat és Katolikusokat a törökökkel szemben azzal, hogy nem radikális protestáns Melanchton Fülöp kompromisszum javaslatát felveti a Marburgi gyûlésen. Ez a javaslat azonban egyik oldalnak sem megfelelõ. Az elfogadása helyett a protestánsok hitelveik nyilatkozatát teszik közzé, melyet 5. Károly kénytelen elfogadni. Luther fordítással kapcsolatos mûvet publikál.
1534 - Luther kiadja a német nyelvû Ószövetséget. Lánya születik, Margaret.
1537 - Luther kiadja a Schmalkaldic Doktrínát, a Lutheránus Egyház hitelveinek nyilatkozatát.
1541 - Regensbergi meghallgatás. V. Károly utolsó kísérletet tesz arra, hogy a két felet egyesítse, sikertelenül. Luther utolsó évei azzal telnek, hogy német nyelvû Bibliafordítását tökéletesíti.
1546 - Luther meghal Eislebenben.

LUTHER ÉLETE

A legtöbb nézõ tudja azt, hogy Luther Márton a történelem egyik legfontosabb személyisége. A protestantizmus atyjaként tisztelt Luthert legtöbben arról ismerik, hogy 95 pontját egy templom ajtajára szegezte, és ezzel kirobbantotta a 16. század szellemi reformációjának korszakát. De kevesen vannak azok, még Luther hívei közül is, akik ismerik Luther emberi oldalát, küzdelmeit és sikereit. A most elkészült Luther címû film emberi arcot kíván adni a történelmi alaknak.

"Luther Márton (1483-1546) története az emberiség történelmének egy forradalmi korszakában zajlódik" - magyarázza a rendezõ, Eric Till. "A középkort kezdte felváltani a reneszánszkor. Ebben a korban tette kockára Kopernikusz az életét azzal, hogy a kozmoszra vonatkozó teóriáját közismertté tette, amely szerint a Föld nem a világegyetem közepe, ekkor fedezte fel Gutenberg a könyvnyomtatást, ekkor történt, hogy tudományos felfedezései miatt az inkvizíció Galileot elítélte. X. Leó pápa és V. Károly király határozták meg Európa politikai atmoszféráját. Luther Márton mindennek középpontjában találta magát."

Rigitte Rochow producer hozzáteszi: "A filmnek úgy kell bemutatnia Luther életét, hogy nem egy történelemkönyv illusztrációja marad csupán. Luther élete nem volt száraz sem unalmas, inkább mozgalmas, nagy érzelmektõl fûtött, drámai életút, amely az erõs hit és a kísértések, az elkötelezettség és a kiszolgáltatottság, a határozottság és a háborúság története."

Luther élettörténetébe 1505-ben kapcsolódunk bele, a fiatal Luthert egy viharban láthatjuk, ahol egy ijesztõ villámcsapás, "a mennybõl küldött jel" alig kerüli el Luthert. Ennek hatására a jogi tanulmányait félbeszakítva elmegy Ágostonrendi szerzetesnek. A film ezután bemutatja azt, ahogy Luther Rómába látogat (1510), Wittenbergbe költözik (1511), kiszögezi 95 pontját a Wittenbergi templom ajtajára (1517), kiáll nézetei mellett Kajetán bíboros elõtt (1518), és megjelenik kihallgatáson V. Károly király elõtt a Wormsi Gyûlés idején (1521).

Bemutatásra kerül Luther életének az a szakasza is, amikor törvényen kívül helyezték - kiátkozta a pápa és eltiltotta V. Károly király, ekkor került sor a Luther megrendezett elrablására is. A Wartburgi várban való "számûzetése" idején Luther csupán 11 hét leforgása alatt az egész Újszövetséget lefordította görögrõl németre. Ezután ismét visszatért Wittenbergbe (1522), lázongások idején, amikor fellázadt parasztok templomokat romboltak le, papokat és szerzeteseket gyilkoltak meg. A filmben láthatjuk azt, ahogyan Luther a számításokkal szemben feleségül vesz egy szökött apácát, majd azért küzd, nehogy reformációja politikai kompromisszumok áldozatává váljon.

A legtöbb ember számára Luther Márton a középkor homályos világába vész. A film a német vallásújító alakját világosan tárja elénk. Rendkívüli és magával ragadó személyiség, akibõl rendkívüli, naiv és fékezhetetlen erõ sugárzott - "Isten akaratából és ösztönösen is".

A "RETTENTHETETLEN" és az "A MAN FOR ALL SEASONS" hagyományaihoz hûen a Luther film alkotói is a történelmi filmek látványos és hõsies atmoszféráját adják vissza. Luther Márton, a civilizáció peremén levõ kisvárosban élõ jelentéktelennek látszó tanító és pap a világ legnagyobb hatalmú uralkodóival száll szembe, csupán hitével és azzal az eltökélt szándékkal, hogy az igazság szolgálatába áll. Vonakodó forradalmárként Luther Márton kitörölhetetlen nyomott hagyott a történelemben, megváltoztatva a világot mindörökké.


szereplők:
Joseph Fiennes ... Martin Luther
Jonathan Firth ... Girolamo Aleander
Alfred Molina ... Johann Tetzel
Claire Cox ... Katharina von Bora
Peter Ustinov ... Bölcs Frederick
Bruno Ganz ... Johann von Staupitz
Uwe Ochsenknecht ... X-ik Leo pápa
Mathieu Carrière ... Cardinal Jacob Cajetan
Benjamin Sadler ... Georg Spalatin
Jochen Horst ... Andreas Karlstadt professzor
Torben Liebrecht ... V-ik Charles császár
Maria Simon ... Hanna
Lars Rudolph ... Philip Melanchthon
Marco Hofschneider ... Ulrich
Christopher Buchholz ... Von der Eck


fényképezte:
Robert Fraisse

vágó:
Clive Barrett

látvány:
Rolf Zehetbauer

jelmez:
Ulla Gothe

zene:
Richard Harvey

szereposztó:
Brigitte Rochow
Lilia Trapani

díszlet:
Katja Schmidt

producer:
Dennis A. Clauss
Brigitte Rochow
Alexander Thies
Franz Thies