információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A sztori
Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelõtt a repüléshez fûzte. Martin Scorsese kamerája elõtt Hughes életének eredményekben leggazdagabb évei elevenednek meg: az a húszas évek közepétõl a negyvenes évekig terjedõ idõszak, melynek során Hughes merészsége és szenvedélye révén mind a repülést, mind a filmkészítést forradalmasította. Hughes életének ezen fejezetét azonban, nemcsak a határtalan kísérletezõ kedv, a szenvedélyes szerelmi ügyek és a kíméletlen üzleti csatározások jellemezték, ezek voltak azok az évek is, amikor Hughes-nak elõször kellett szembenéznie a siker és a hírnév árnyoldalával, és saját maximalizmusa következményeivel.
Ahhoz, hogy élethûen idézze meg a technikai vívmányokért rajongó, álmait kergetõ híresség világát, Martin Scorsese rendezõnek is újításokhoz kellett folyamodnia. Scorsese és stábja a legmodernebb digitális technológia és a hagyományos világítási és díszletezési módszerek, valamint a húszas, harmincas és negyvenes évek világát idézõ makettek kombinálásával olyan filmet készítettek, mely olyan hatást kelt, mintha a Hughes fénykorában bevett Technicolor eljárással készült volna.
Leonardo DiCaprio alakítja Howard Hughes-t, aki alighogy átlépte húszas éveinek küszöbét apja szerszámgépgyárának ráesõ örökségébõl leforgatta az elsõ világháborús pilótákról szóló, Hell’s Angels címû eposzt. Fittyet hányva a Hollywood-ban uralkodó stúdiórendszerre, Hughes saját erõbõl fogott hozzá, hogy egy minden tekintetben újdonságszámba menõ filmet forgasson. A forgatás során nemcsak maga hajtotta végre a repülõmutatványokat, de a film kedvéért repülõgép-tervezésbe is fogott, és végül minden idõk legdrágább produkcióját hozta tetõ alá. A film sikere igazolta a befektetett energiákat: Hughes bebocsátást nyert a gazdagok és szépek elit klubjába.
Miután megalapította a Hughes Repülõgépgyártó Üzemet, és megdöntött számos repülési rekordot, Hughes Charles Lindbergh után Amerika leghíresebb pilótájává vált: ünnepelt sztár lett, akit csillogás és titokzatosság övezett. A harmincas években Hughes megvásárolta a TWA légitársaságot és hozzálátott, hogy megvalósítsa régi álmát, s megépítse a világ legnagyobb repülõgép-óriását, a repülõ hajóként emlegetett Herkulest. Hatalmas vagyona, irigylésre méltó szerelmi kalandjai és nagyszabású tervei ellenére az amerikaiak bálványa bár szinte minden akadályt legyõzött a levegõben, saját démonjaitól nem tudott megszabadulni.
Scorsese filmje nemcsak a sorozatos gyõzelmekrõl és diadalokról, hanem Hughes magánéletérõl is képet fest. Mesél Hollywood két legendás színésznõjéhez, Katharine Hepburn-höz (Cate Blanchett) és Ava Gardnerhez (Kate Beckinsale) fûzõdõ kapcsolatáról, és beszámol a Pan American befolyásos vezetõjével, Juan Triplle-lel (Alec Baldwin) folytatott heves küzdelmérõl. Feltûnik a filmben Hughes jobb keze, a mágnás mellett egész életében kitartó Noah Dietrich (John C. Reilly), és a Hughes-val állandó harcban álló Owen Brewster szenátor (Alan Alda), továbbá tanúi lehetünk annak a tragikus kimenetelû repülõgép-balesetnek is, mely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyre súlyosabb fóbiákkal küzdõ Hughes remetei magányban töltse élete hátralévõ részét.
A forgatásról
Bár Scorsese filmjeinek képi világa mindig is erõteljes hatást gyakorolt nézõire, a látvány tekintetében az Aviátor a rendezõ eddigi legnagyobb vállalkozásának tekinthetõ. A legnagyobb kihívást mindenek elõtt az jelentette, hogy Scorsese úgy határozott, filmjében rekonstruálni fogja a húszas, harmincas és negyvenes évek filmjeinek képi világát. A rendezõ továbbá úgy döntött, hogy filmjében ugyanúgy helyet kapnak a nagyszabású, látványos jelenetek, és az intim, bensõséges pillanatok.
A kellõ határ elérése érdekében Scorsese mindvégig szorosan együttmûködött Robert Richardson operatõrrel és Dante Ferretti díszlettervezõvel. Ferretti-re óriási feladat hárult: meg kellett teremtenie, azt a fõként elegáns art-deco stílusban épült tárgyi világot - a forgatási helyszínektõl a pazar villákon át a kísérleti repülõgéphangárokig - ami Howard Hughes-t körülvette. "Senki sincs, aki Danténél nagyobb és autentikusabb díszleteket tudna építeni" - foglalja össze Graham King producer. Dante kimagasló munkáját dicséri többek között a hírhedt Hollywoodi lokál, a Cocoanut életnagyságú másolata. A Coconaut Grove, melyet a sztárok játszóterének is neveztek, legalább olyan híres volt a termeit díszítõ marokkói dekorációkról és pálmafákról, mint a big band-korszak legnagyobb tehetségeinek itteni fellépéseirõl. E régmúlt korszak és legendás szórakozóhely minél élethûebb felelevenítése céljából Ferretti alaposan áttanulmányozta a rendelkezésére álló eredeti fotókat és felkereste a lokálnak helyet adó, jó ideje bezárt Ambassador szállodát is. "Alig négy hét leforgása alatt, megfeszített tempóban építettük fel a díszleteket" - emlékszi vissza Ferretti.
A díszlettervezõ brigád a semmibõl építette fel azt a két helyszínt is, melyek különösen nagy jelentõséggel bírtak Hughes életében: Hughes Hancock Park-i otthonát a Nuirfield Road-on, románcuk idején gyakran osztott meg Katharine Hepburn-nel, és a 7000 Romain alatt található irodákat, ahol a világ elõl menedéket keresve végtelen órákat töltött.
Ferretti még a hírhedt Chinese Theatre mozijának jellegzetes bejáratát is felépítette, hogy azok a képsorok, melyek a Hell’s Angels premierjére összesereglett tömeget mutatják, a lehetõ legélethûebben tükrözzék a harmincas évek Los Angelesének hangulatát.
A Hell’s Angels forgatási helyszínét Ferretti és csapata Santa Claritában, a Mistery Mesa néven ismert sivatagos földdarabon építette fel. A húszas évek stílusában felépített helyszínen 14 repülõgép állt Scorsese rendelkezésére. Hét Fokker DII-es, melyeket átfestettek, hogy német gépekre hasonlítsanak, és hét angol SE-V, melyeket a szövetségesek gépeiként használtak a filmben. A filmkészítõk elmondása szerint a repülõgépek egy része használható állapotban volt, míg mások csak díszletként szolgáltak, de külsõre valamennyien eredetinek hatottak.
A forgatócsoport a Queen Mary luxushajón is megfordult, a patinás óceánjáró art-deco termeinek két parti-jelenet forgatásakor vették hasznát: itt vették fel a Hell’s Angels búcsúpartiját és azt a fogadást, melynek végén Hughes bejelentette, hogy megépíti a világ legnagyobb hidroplánját.
A stáb Los Angelesben, Beverly Hills azon a környékén is forgatott, ahol Hughes repülõje lezuhant. A filmesek legnagyobb meglepetésére számos környékbeli lakos még most is úgy emlékezett az incidensre, mintha csak aznap történt volna.
A forgatókönyv
A film elkészítésének ötlete Leonardo DiCapriótól származik, aki noha meglehetõsen fiatalon olvasta el Howard Hughes önéletrajzát, rögtön megérezte, hogy e jellegzetesen amerikai élettörténet filmre kívánkozik. Amikor belekezdett a forgatókönyv megírásába, John Logan meglepve tapasztalta, milyen óriási mennyiségû élményanyag tárul fel elõtte. Logan egy teljes évet szánt a kutatómunkára, mely idõ alatt minden fellelhetõ könyvet, visszaemlékezést és archív anyagot elolvasott. "Bámulatos felfedezésben volt részem" - emlékszik vissza Logan. "A legtöbbünkben él egy kép Howard Hughes-rõl, és ez legtöbbször annak az élete vége felé közeledõ, excentrikus, megtébolyodott, óriási körmöket növesztett embernek a képe, aki egy hotelszobába zárkózva tölti az életét, és üres zsebkendõs-dobozokat használ cipõ helyett. Én azonban egy egészen másvalakire bukkantam. Egy fiatal, életerõtõl kicsattanó hõsre, aki a Hollywood filmipar és a repülés legdiadalmasabb korszakának meghatározó alakjává vált.
Logan úgy döntött, hogy Hughes életének két meghatározó eseménye köré építi fel a forgatókönyvet. A film a Hell’s Angels forgatásának idején, a húszas években kezdõdik és a negyvenes években, a TWA légitársaság felvirágoztatásával ér véget. A két fordulópont közötti idõ elegendõ vizsgálódási lehetõséget teremtett Logan számára, hogy bemutassa Hughes álmait és démonjait.
Habár Hughes számos hírességgel folytatott viszonyt, Logan e tekintetben is Hughes életének két legfontosabb kapcsolatára szûkítette a történetet. "Úgy döntöttünk, hogy elsõként a Katharine Hepburn-höz fûzõdõ kapcsolatát mutatjuk be, majd pedig az Ava Gardnerrel folytatott viszonyát. Nemcsak azért erre a két nagyon nagy sztárra koncentrálunk, mert annyira különbözõ nõtípusokat testesítettek meg, hanem azért is, mert mindketten fontos szerepet töltöttek be Hughes életében. Azt hiszem Hughes érezte, hogy egyszer el fogja veszíteni a csatát a rá leselkedõ sötétséggel szemben, és ez végül be is következett. Számomra az önismeretnek ez a fatája teszi olyan izgalmas alakká. Egy szomorú, magányos, de zseniális és mindent összevetve tragikus figurává."
"time is not money"
