microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Öt Akadály (2003)
De Fem Benspaend
The Five Obstructions

. . . . . . . . . . 6.72
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . .
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 90 perc
nemzetiség:  dán, svájci, belga, francia
műfaj:  dokumentumfilm, dráma
eredeti nyelv: dán
formátum: feliratos
korhatár 12+
tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Az akadály

A ’feltartás’ vagy ’akadályozás’ a futball egyik szakkifejezése. Jørgen Leth egyszer forgatott egy dokumentumfilmet a híres dán futballistáról, Michael Laudrupról. Igazi virtuóz volt, aki kiszámíthatatlan mozdulatairól volt híres, mellyel szinte kiprovokálta a feltartást, a kemény játékot, de mindig elegánsan kikerülte az esést vagy a sérülést.
Michael Laudrup volt Leth számára a szerepmodell. Jørgen Leth provokálja ki Triertõl azokat a ravasz kis trükköket és cseleket, melyek megnehezítik az életét. Ez a film egy olyan projektbõl nõtt ki, mely Leth keze nyomát viseli magán, és olyan film lett belõle, melyen világosan érezhetõ Lars von Trier hatása.

Az ötlet

Az Öt akadály születését mutatja a két rendezõ elsõ, még 2000-ben folytatott levélváltása az ötletrõl.

--------- Original Message ---------------
From: Jørgen Leth
Date: 28. November 2000
To: Lars von Trier
Cc: Carsten Holst
Subject: RE: The Five Obstructions / benspænd

Lars von Trier írta:

Kedves Jørgen,
A feladat / A film címe, melyet meg kéne oldanod / valósítanod: Öt akadály. Kiindulásképpen szeretném, ha levetítenéd nekem a "The Perfect Human" címû 12 perces rövidfilmedet. Együtt megnézzük és beszélgetünk róla, aztán megszorításokat, utasításokat és tiltásokat találok ki, és ezek alapján újra el kell készítened a filmet. Mindezt öt alkalommal, ahogy a cím is mutatja. A beszélgetéseink természetesen részét képeznék az elkészült filmnek, az öt rövidfilmmel együtt.

Remélem, tetszik a feladat. Elõször talán az elsõ film témájában kellene megegyeznünk? Természetesen az lenne a legizgalmasabb, ha a téma olyan jellegû, mely a lehetõ legnagyobb eltérést eredményezi az elsõ és az ötödik film között.

Mit gondolsz minderrõl? Kérlek, írj.
Üdv,
Lars

Re: The Five Obstructions

Kedves Lars,
Rendkívül csábító a feladat. Érdekesnek találom a fejlõdési lehetõséget az elsõ és az ötödik film között, az akadályokon átvivõ utat, a beszélgetéseket, és biztos vagyok benne, hogy sok mindent ki tudunk hozni ebbõl. Nagyon izgalmas. Már alig várom az akadályokat.

Tetszik az ötlet, hogy adott feltételek szerint kell változtatni, átalakítani és leépíteni a filmet. Szóval játékba kezdünk - de ez nem egy kedves gyerekjáték. Tele lesz csapdákkal és ármányos húzásokkal... Azt szeretnéd, ha lebontanám a filmemet.

Elfogadom a kihívást.

Üdv,
Jørgen

A RENDEZÕK
JØRGEN LETH

1937-ben született, neves filmrendezõ, producer, költõ és tévékommentátor. A dokumentumfilm-készítés jelentõs alakja Dániában és külföldön is. Több mint harminc filmet forgatott, melyek közül sokat bemutattak világszerte. Filmjeinek költõisége és vizuális sajátosságai révén a sport klasszikus drámaként jelenik meg a nézõk elõtt.
Filmjei számos díjat kaptak nemzetközi fesztiválokon; több alkalommal vehetett át Hugo-díjat a Chicagói Filmfesztiválon, legutóbb 1996-ban ismerték el a "Haiti, Untitled" címû alkotását legjobb dokumentumfilmként.
1991 óta Haitin él, ahova a dán királynõ tiszteletbeli konzulnak nevezte ki.

A koppenhágai Nemzeti Filmiskola és az oslói State Studiocenter professzora, továbbá elõadásokat tartott a Harvardon, a UCLA-n, a Berkeleyn és más amerikai egyetemeken.
Irodalmi munkásságáért 1972-ben Thomas Mann-díjat, 1983-ban a Dán Akadémia különdíját, 1992-ben Paul Hammerich-díjat, 1995-ben Drachmann-díjat, 1996-ban és 2000-ben Robert-díjat kapott.

LARS VON TRIER

1956-ban született, a Dán Filmiskolában végzett 1983-ban. A dán filmkészítés egyik legfõbb megújítójaként ismert, aki világszerte komoly hatást gyakorolt a filmesek új nemzedékére, különösen a Dogma ’95 kiáltványban megfogalmazott elveivel. Filmjei az avantgarde kísérletektõl a klasszikus mûfajok újraértelmezéséig több mûfajt ölelnek fel. Már korai rövidfilmjeiben újszerû stilisztikai megközelítésben tárulnak fel azok a témák és szimbólumok, melyek késõbbi játékfilmjeiben meghatározóvá váltak. Kifejezésmódja egyszerre mélyen szimbolikus és érzelmileg nagy hatású.
Dániában és külföldön egyaránt az Európa-trilógiával (A bûn mélysége; Járvány; Európa) vált ismertté, melynek darabjait egy személyes, kísérletezõ filmkészítési stílus jellemez.
1991-ben Trier és az Európa producere, Peter Aalbæk Jensen megalapították saját cégüket, a Zentropa Entertainmentst, mely a skandináv filmgyártás vezetõ erejévé nõtte ki magát.
1994-ben és 1997-ben rendezte meg A birodalom címû televíziós sorozatot, ahol olyan újszerû technikai közelítésmódot alkalmazott ki, melynek révén könnyebb a történetre és a színészekre összpontosítani. E tapasztalatok is hozzájárultak késõbb a Dogma-koncepció kialakulásához. A birodalom jórészt kézikamerával készült, figyelmen kívül hagyta a világítás, a folyamatosság és a vágás bevett szabályait, és mindez torzított színeket és szemcsés képeket eredményezett. Ez a tévésorozat volt Lars von Trier elsõ nagy közönségsikere. A film iránt megnyilvánuló dán és nemzetközi érdeklõdés tette lehetõvé Trier és producerei számára, hogy megalapozzák következõ nagy projektjüket. Az Aranyszív-trilógiát (Hullámtörés; Idióták; Táncos a sötétben) egy érzelmes gyerekkönyv ihlette Trier gyerekkorából, melynek fõhõse egy kislány, aki mindig feláldozza magát, hogy másokon segítsen.
Közben 1995-ben megjelent a Dogma’95 kiáltvány, mely lefekteti a filmkészítés tíz szabályát. A manifesztumot Trier és Thomas Vinterberg rendezõ írta alá, és azóta számos film készült ennek alapján.
Lars von Trier összes játékfilmje szerepelt a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjában, és több díjat is nyert, köztük a Zsûri nagydíját a Hullámtörés és az Arany Pálma díjat a Táncos a sötétben címû alkotásokért. Tévés és játékfilmjei számtalan nemzetközi díjat és jelölést kaptak.
Trier jelenleg az USA - A lehetõség hazája trilógián dolgozik, amelynek elsõ darabja a Dogville volt, Nicole Kidman fõszereplésével. A másodikat, a "Manderlay"-t nemrégiben forgatták Dániában.

Filmográfia

1982 - Pictures of Liberation Images of a Relief (vizsgafilm)
1984 - A bûn mélysége (The Element of Crime)
1987 - Járvány (Epidemic)
1988 - Medea (tévéfilm)
1991 - Európa
1994 - A birodalom (The Kingdom 1-4. rész, tévéfilm)
1994 - The Teachers Room 1-6. rész (tévéfilm)
1996 - Hullámtörés (Breaking the Waves)
1997 - A birodalom (The Kingdom 5-8. rész, tévéfilm)
1998 - Idióták (The Idiots)
2000 - D-Day (közös Dogma-projekt Thomas Winterberg, Soren Kragh-Jacobsen és Kristian Levring részvételével)
2000 - Táncos a sötétben (Dancer in the Dark)
2003 - Dogville