xXx 2. - A Következő Fokozat (2005)
információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Új rész, új színhely
Az elsõ xXx-film egy része Európában játszódott, az új epizód viszont az Egyesült Államok fõvárosába visz el a nézõt. "Úgy határoztunk, hogy a sztori ezúttal a házunk táján zajlik, és Washington lesz a helyszínünk, mert ez nagyon hatásos és idõszerû hátteret ad az eseményeknek" - mondja Neal H. Moritz producer.
Az új ügynök, Darius Stone egyaránt otthonosan mozog az utcán, és rendelkezik katonai képzettséggel, s ezeket a tulajdonságokat Ice Cube már meggyõzõen mutatta be olyan filmekben, mint a Fekete vidék, a Sivatagi cápák vagy a Nyeretlenek. A hip-hop elõadóként is ismert Ice Cube alig várta, hogy az xXx ügynök szerepébe bújhasson. "Nagy rajongója voltam az elsõ filmnek, egészen fantasztikusak a kaszkadõrjelenetei - mondja. - Éppen Neal H. Moritz irodájában tartózkodtam más ügybõl kifolyólag, amikor megláttam az elsõ film elõzeteseit. Emlékszem, rögtön arra gondoltam, hogy nekem kellene eljátszanom az xXx-t!"
Augustus Gibbons, az NSA ügynök szerepében Samuel L. Jackson tér vissza. Elmondta, mennyire tetszett neki a gondolat, hogy megmutassák a szereplõ sötétebb oldalait is. "Mindig is egyfajta lázadó figurának láttam õt, aki történetesen része a kormányzatnak - magyarázza Jackson. - Hisz abban, amit csinál, de valahogy mindig kívülálló marad. Tetszett, ahogy a maga sajátos módján mûködteti ezt a titkos szervezetet. Alighanem a saját lázadó természetemnek is szerepe lehet ebben."
Michael Roof is felbukkan az új filmben, a technikai zseni, Toby Lee Shavers szerepében, aki ezúttal nem marad az oldalvonalon, hanem nagyon is kiveszi a részét a kalandokból és a lövöldözésekbõl. "Toby még mindig ugyanaz a tech-mágus, de most sokkal aktívabb résztvevõje a küldetésnek. Vezetnem kellett, lõni, és betörni a Védelmi Minisztérium számítógépes rendszerébe. Abszolút helytelen dolgokat mûveltem."
Lee Tamahori rendezõ izgalmasnak találta az új film alapgondolatát és a producerek döntését, hogy a történetet a jelenlegi amerikai politikai közegébe helyezzék, amitõl sokkal valószerûbbnek tûnnek az események. "Tetszett az az ötlet is, hogy megtartsuk a Sam Jackson által játszott figurát, de egy új ügynököt állítsunk mellé. Szerintem ez eredeti közelítés volt a folytatáshoz. Az is tetszett, hogy az akciók helyszíne eltér az elõzõ résztõl. Ez igazi amerikai sztori, olyan negatív szereplõkkel, akik a hatalom berkeiben tevékenykednek."
Peter Strauss játssza az erõs akaratú Sanford elnököt, míg hasonlóan elszánt és veszélyes ellenfelét, George Deckert védelmi minisztert a kétszeres Oscar-jelölt Willem Dafoe alakítja.
Deckert komplex figura, befolyásos embernek számít a hatalmi játékban, és furcsa módon éppen állampolgári meggyõzõdése helyezi szembe az elnökkel, akit szolgál. "Az általam játszott szereplõnek széles kitekintése van a világra, sokkal inkább politikus alkat, mint katona - magyarázza Dafoe. - Úgy gondolja, hogy valami rettentõen rosszul mûködik szeretetett hazája vezetésében. A maga hátterével és a rendelkezésére álló forrásokkal megtesz mindent, hogy megváltoztassa a kormányt." A probléma szokatlan megközelítése ellenére Deckert nem tartja magát felforgatónak. "Éppen ellenkezõleg - teszi hozzá Dafoe -, hazafinak gondolja magát, aki hiszi, hogy a rendszer megváltoztatása az egyetlen megoldás."
A forgatás nehézségei
Lee Tamahori és az alkotók számára komoly fejtörést okozott, hogy a történet Washingtonban játszódik napjainkban, amikor a tragikus szeptember 11-i eseményeket követõen rendkívül szigorúak a biztonsági intézkedések. A nemzeti emlékmûvek mellett és a kormányhivatalokban való forgatás súlyos gyakorlati kérdéseket vetett fel. "A parlamentépületben rendkívül korlátozottak a forgatási lehetõségek - magyarázza Arne L. Schmidt producer. - Az autókat szkennelik, a felszereléseket átkutatják, repülõgépeket vagy helikoptereket nem lehet használni. Logisztikai szempontból tehát túlságosan bonyolult lett volna egy washingtoni forgatás."
"Ezért döntöttünk úgy, hogy csak kevés jelenetet veszünk fel az eredeti helyszíneken. A Capitolium és más kormányépületek hû mását mûteremben építettük fel" - teszi hozzá Tamahori.
"A forgatás minden egyes mozzanatát gondosan elterveztük - folytatja Schmidt. - Elég könnyû volt létrehozni a Kongresszus épületét, mivel a helyszín alapvetõen jól feltérképezhetõ, számtalan rajz és fotó áll rendelkezésre a különbözõ helyiségekrõl. Felépítettük az üléstermet, a szobortermet és a rotundát. A teljes díszlet több mint 137 méter hosszú és 9 méter magas. Olyan remekül nézett ki, hogy a ’The West Wing’ tévésorozat alkotói tárgyaltak arról, hogy megveszik az üléstermet saját használatra."
Gavin Bocquet látványtervezõt elsõsorban Tamahori elképzelése ragadta magával, hogy egy hazai földön játszódó, a legmodernebb eszközökkel vívott csatát jelenítsenek meg. "Lee sajátos stílusú kémfilmbe akarta ágyazni az akciófilmet, és mindebbõl egy nagyon mai thrillert formálni. Mivel nem használhattunk tetszés szerint washingtoni helyszíneket, úgy terveztük meg a filmet, hogy a díszletek, a makettek, a green screen és a számítógépek gondosan összeállított kombinációjával alkossuk újra a kívánt városképeket és környezetet."
Washingtonban összesen két napot forgattak. Az elsõ napon a Lincoln emlékmû elõtt tartott elnöki beszédet vették fel, a másodikon pedig Darius és Charlie macska-egér játékát követhetjük nyomon a Reagan Centerben. Az összes többi jelenetet, beleérve a Capitoliumon belül és kívül játszódókat, trükkök alkalmazásával hozták létre.
A Capitolium termeit szinte teljesen élethûen építették meg tervrajzok és fényképek alapján, a külsõ lépcsõket pedig valódi díszletek és green screen technika ötvözésével hozták létre; mindkettõt a film produkciós központjában, a Los Angeles melletti Playa Vista stúdióban.
"A Capitolium azért volt nagy kihívás számunkra, mert jelképes jelentõségû hely és igen ritkán jelenik meg filmeken - magyarázza Bocquet. - Odamentünk, körülnéztünk, ahol csak lehetett, begyûjtöttük az összes fellelhetõ archivált tervrajzot, feljegyzést és más vonatkozó anyagot. Ám a valódi Capitoliumban a szobák, a folyosók és a lépcsõházak elhelyezkedése nem felelt volna meg a filmbeli akciók szempontjából, ezért mindent a magunk szükségletei szerint rendeztünk el a díszletek között."
A rotunda újraépítésekor az egyik fõ megfontolás az volt, hogy a forgatókönyv szerint egy hatalmas lyuk keletkezik a falán az erõszakos elnökrablás után. Ennek megtervezése vált elsõrendû feladattá nemcsak a díszlettervezõ részleg, hanem a kaszkadõrök számára is.
"A kaszkadõrmutatványok és a speciális effektusok tekintetében az a tapasztalat, hogy rendszerint mindent háromszor kell kivitelezni - mondja Bocquet. - Felépítettük az eredetit a megfelelõ helyen, majd egy másikat is, melyet éjszakánként ki lehetett javítani, amikor újra és újra fel akartuk venni. John Frazier, a speciális effektusok felelõse szorosan együttmûködött velünk, hogy pontosan meghatározzuk, mit tudunk felépíteni, és milyen gyorsan tudjuk kijavítani egy második robbanáshoz. Erre azonban nem került sor, mert a jelenet már elsõ alkalommal jól sikerült."
Hasonlóan bonyolult akciójelenetnek számított, amikor a "lopakodó tank" megsemmisíti az átalakított Ford F150-es teherautót. John Frazier találta ki a futurisztikus "lopakodó tank" felszerelését és a designját, és a veszélyes, ám látványos kaszkadõrjelenet kivitelezéséhez felhasználta a mûvészeti részleg és a kaszkadõrcsapat észrevételeit is. Az összes résztvevõ szerencséjére a jelenet a tervek szerint alakult, és ebben az esetben sem volt szükség második fordulóra.
Frazier és a stáb számára talán a legnagyobb kihívást a "lopakodó tank" megalkotása jelentette; ez a fegyver annyira fejlett, hogy még az Egyesült Államok hadseregének is ki kell fejlesztenie egy prototípust. Így a filmesekre várt a feladat, hogy a semmibõl építsenek meg egy ilyen szerkezetet. A tanknak elég könnyûnek kellett lennie ahhoz, hogy el tudják helyezni a U.S.S. Hornet repülõgép-anyahajó rakterében. A hajót arra használták, hogy megmutassák a filmbeli titkos katonai csoport hatókörét és tûzerejét, és néhány jelenetet felvettek a hangárjában, ahol több száz jármû, fegyver, valamint a személyzet található.
Tamahori nagyon izgatottan készült, hogy egy háborút megjárt, igazi hadihajón filmezzen. "Mindig csodáltam ezeket régi, híres hadihajókat, mert annyi történet áll mögöttük - mondja. - Elképesztõ, hogy a hajónk mi mindenen ment keresztül. Hetvenegy kamikaze repülõgépet semmisített meg a második világháború alatt."
Szuper jármûvek
A stáb minden tagját lenyûgözték azok a jármûvek, melyeket kifejezetten a film miatt alakítottak át. Joel Marrow, a film közlekedési felelõse ellenõrizte e speciális jármûvek megalkotását és használatát. Az 1967-es GTO már az elõzõ részben is megjelent, akkor végig a fõszereplõ használta. Ebben a filmben a GTO-t kicsit feljavították. "Az elsõ filmben használt GTO alapvetõen egy szabvány modell volt - magyarázza Marrow. - Most a GTO designt vettük alapul, de alig hagytunk meg rajta eredeti elemeket. Összesen négy példányunk volt, melyeket kívülrõl és belülrõl egyaránt könnyen filmezhettünk."
A Darius és társai által vezetett Ford F-150-es szintén egy szabvány jármû, melyet kívül-belül átalakítottak: megemelték a kerekeket, speciális gumiabroncsot kapott, és felszerelték video és audio készülékekkel. A legklasszabb jármû azonban a futurisztikus külsejû Ford Cobra Concept Car, melyet a Ford Motor Company fejlesztett ki a hatvanas évekbeli Cobra Mustang emlékére. "Egy szuper dögös kocsit kerestünk a végsõ üldözéses jelenethez - mondja Schmidt. - Végül rátaláltunk a Ford Shelby Cobra 600 lóerõs motorral rendelkezõ prototípusára, melybõl jelenleg csak egyetlen példány létezik." A produkció engedélyt kapott a Fordtól, hogy lemásolják a kocsit az eredeti tervek alapján. "Négy változatot készítettünk - mondja Marrow. - Hármat az akciójeleneteknél használtunk, a negyedik pedig részben egy mintadarab volt, melyet a szupergyors vonat elleni üldözésnél használtunk a film végén."
A színészek leckéket vettek nagy sebességû vezetésbõl, hogy magabiztosan irányíthassák jármûveiket a rázós jelenetek során. R.A. Rondell és kaszkadõrcsapata gondoskodott arról, hogy a színészek felkészülten tudjanak reagálni jármûveikre, például hogyan manõverezzenek a megemelt F-150-essel, hogy az ne perdüljön meg vagy ne térjen le az útról. "Öt autószerelõ állt folyamatosan készenlétben, és tartotta karban a jármûveket - mondja Marrow. - Olyan autókkal kellett dolgoznunk, melyek inkább a rajzasztalról kerültek ide, mintsem egy autószalonból."
Ice Cube és néhány társa szerencsésnek mondhatták magukat, hiszen elég gyakran nyílt alkalmuk ezekkel a ritka példányokkal száguldozni, és idõnként nem is úgy érezték magukat, mintha dolgoznának, hanem inkább naphosszat szórakoztak ezekkel a szép játékszerekkel. "Ebben a filmben a létezõ legtrükkösebb járgányokkal lehet találkozni - mondja Xzibit. - A Ford 150-esen például mindent megbütyköltek. Pont erre van szükséged, ha valaha háborúba indulsz."
Ice Cube néha kicsit irigykedett kollégájára, aki állandóan ezekkel a különleges jármûvekkel tölthette idejét. "Xzibit végigcsinált egy sor üldözést - mondja Ice Cube. - Nem elég, hogy nála az egész arzenál, de még a film legklasszabb menetei is az övék. Persze nekem is jutott bõven, enyém volt a GTO, az F-150 és a Ford. Ahogy végigsétáltam a forgatáson, olyan volt, mintha az autórajongók paradicsomába kerültem volna. Itt egy Ferrari, ott egy Rolls Royce vagy egy új Mustang. Õrület volt látni ezeket a kocsikat, és hogy vezethettük és széttörhettük õket."
A Ford Cobra Concept Car a film izgalmas üldözéses jelentében látható, amikor Darius Cobrája kerül szembe a futurisztikus elnöki vonattal, hihetetlenül nagy sebesség mellett. Bocquet felügyelte a vasúti kocsik és a gépezet tervezését és megalkotását, s munkájához sok segítséget kapott Scott Farrartól, a vizuális effektek felelõsétõl, aki az Industrial Light & Magictõl került a produkcióhoz. "Arról beszélgettünk, hogy mivel léteznek földalatti bunkerek és elnöki külön repülõgép is, miért ne lehetne egy elnöki szupergyors vonat is? - mondja Bocquet. - Tarthatnák a Capitolium épülete alatt veszély esetén, ha nem lehet használni a helikoptereket vagy a repülõgépet. Az angol királynõnek van egy, miért ne lehetne az amerikai elnöknek is? Olyan lenne, mint egy kerekeken járó Air Force One."
A jelenetet igazi vonat, igazi sín és igazi helyszín nélkül vették fel. Tamahori rakta össze és aprólékosan idõzítette õket, egyesítve a green screent a számítógéppel és a valódi díszlettel. "A szupergyors vonat a tökéletes példa arra, hogy létrehozunk valamit, ami nem létezik, és saját igényeink szerint manipuláljuk - mondja a rendezõ. - A vonat csak 3D értelemben ’létezik’, ami eléggé zavarba ejtõ, amikor a jelenetet összerakjuk, mivel abban a pillanatban csak a green screen van elõttünk. Végsõ soron a film alapvetõ alkotóelemei - a sztori és a színészek - teszik az egészet igazán hihetõvé. Megpróbáltuk a filmet a lehetõ legrealisztikusabbra formálni, kombináltuk a jó történetet a gyors akciókkal, melyek olyan nagyszerû thrillerek elõtt tisztelegnek, mint a ’The Parallax View’ vagy A keselyû három napja."
Ice Cube számára a film legveszélyesebb kaszkadõrjeleneteiben való részvétel maradt a legelevenebb emlék. Akár egy börtön mennyezetérõl kellett leugrani, akár versenyezni a Cobrával a csúszós városi utcákon, vagy dulakodni veszélyes fegyverekkel, minden egyes pillanatot élvezetesnek talált. Ezzel együtt "a film nem csak véletlenszerû robbanások sorozata, hanem egy szövevényes történet is, nagyszabású akciókkal."
"time is not money"
