információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A film Alfred Kinsey (Neeson) életének története, azé a férfié, aki fel akarta fedezni a nemzet legszemélyesebb titkait, és behatolt az emberi viselkedés rejtelmeibe. A történet gyermekkorától haláláig, hat évtizedet felölelve mutatja be Kinsey életét. A szigorúan vallásos családja ellen lázadó Kinsey, akit vonzott az érzékiség világa, a Harvard egyetem zoológia szakán tanult, majd a gubacsdarazsakra specializálódott. Miután felkérték, hogy vendégtanárként tartson órákat a szex és a házasság biológiai vonatkozásairól az Indiana Egyetemen, megismerkedett egy szabadelvû egyetemi hallgatónõvel, Clara McMillennel (Linney), akit feleségül vett. Amikor tanítványai tanácsot kértek tõle szexuális problémáikkal kapcsolatban, Kinsey rájött, hogy meglepõ hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetõen, mivel még senki sem végzett klinikai vizsgálatot e téren. Kinsey úgy döntött: kutatócsoportot szervez, amelynek tagjai Clyde Martin (Sarsgaard), Wardell Pomeroy (O’Donnell) és Paul Gebhard (Hutton) lettek, és kidolgoztak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyõzni az emberek szégyellõsségét, félelmét és bûntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikrõl. A professzor megkísérelte bebizonyítani, hogy minden ember szexuális viselkedése egyedülálló. Kutatótársaival együtt több ezer férfit kérdezett végig szexuális hajlamaikról, tapasztalataikról és fantáziáikról. 1948-ban Kinsey végérvényesen megváltoztatta az amerikai társadalmat, és médiaszenzációt keltett Sexual Behavior in the Human Male (A férfiak szexuális viselkedése) címû könyvével, amelynek megjelenését a sajtóban az atombomba hatásával emlegették egy lapon. A könyv 250 000 példányban kelt el, és 12 nyelvre fordították le. De amikor az USA belépett az 1950-es évek sokkal paranoidabb jellegû hidegháborús korszakába, Kinsey következõ tanulmánya, amely a nõk szexuális viselkedésérõl szólt, egyenesen az alapvetõ amerikai értékek ellen indított támadásnak minõsült. Kinseyt sorozatos kritikákkal illették, kigúnyolták és mocskolták, s emiatt támogatói elfordultak tõle. Ezzel egyidejûleg a féltékenység megakadályozta azt, hogy a professzor felépítse saját szexuális utópiáját, a kutatócsoportja is felbomlott, ráadásul intim részletekbe menõ vizsgálattal kellett szembenézniük.
Kinsey élete utolsó napjaiban hiábavaló kísérleteket tett annak érdekében, hogy biztosítsa alapítványa fennmaradását, mert attól tartott, hogy életmûve kudarcba fulladt. Csupán utolsó interjúja során vált egyértelmûvé számára, milyen pozitív hatást gyakorolt az emberekre. Eközben értette meg azt is, hogy az alapkérdés mindig ugyanaz: hol végzõdik a szex, és hol kezdõdik a szerelem - valami olyasmi, amelyre a tudomány sosem fogja megtalálni a tökéletes választ...
"time is not money"
