nem vagy belépve:
microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Világok Harca (2005)
War of the Worlds

. . . . . . . . . . 6.84
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 4
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 117 perc
nemzetiség:  amerikai
műfaj:  sci-fi, thriller
eredeti nyelv: angol
formátum: szinkronizált
korhatár 16+
c tr tr
vissza a rövid tartalomhoz


A Föld háborúba indul, méghozzá Steven Spielberg és Tom Cruise új szuperprodukciójában, a Világok harcában. A film H. G. Wells klasszikus fantasztikus regényének modern feldolgozása. Az emberiséget földön kívüli lények támadják meg, hogy teljesen elpusztítsák. A túlélésért vívott elkeseredett küzdelmet a film egy amerikai család szemszögébõl mutatja be.
Tom Cruise Ray Ferriert alakítja: ez az átlagos dokkmunkás az átlagosnál tökéletlenebb apa, aminek õ maga is tudatában van. Azt azonban nem sejti, mekkora katasztrófa közeleg. Nem sokkal azután, hogy Ray exneje (Miranda Otto) és új férje áthozzák kamaszfiát, Robbie-t (Justin Chatwin) és kislányát (Dakota Fanning) egy ritka "apukás hétvégére", hatalmas erejû villám csap le az égbõl a ház közelében.
A következõ percekben Ray olyan rendkívüli eseményeknek lesz szemtanúja, amelyek mindörökre megváltoztatják az életét. Egy hatalmas, háromlábú harci gép emelkedik ki a föld alól, és nekilát, hogy mindent módszeresen elhamvasszon maga körül. Egy unalmas hétvégi nap így változik az emberiség történelmének fordulópontjává - megkezdõdött a földön kívüliek könyörtelen támadása.
Ray menekülni kezd gyermekeivel a Tripodok hadserege elõl, csakúgy, mint sok ezer más amerikai. Úgy tûnik, helyzetük reménytelen, mert nincsen számukra menekvés - hacsak Ray legyõzhetetlen akarata nem jelenthet kiutat a katasztrófából....


A könyörtelen idegenek támadása

H. G. Wells ma már klasszikus regénye, a Világok harca 1898-ban jelent meg elõször. Több mint száz évvel késõbb egy hozzá fogható jelentõségû mester, Steven Spielberg látott hozzá a történet elmesélésének: mi történik, ha az idegenek úgy söprik le az embereket a Föld színérõl, mint mi a hangyákat egy faágról. A rendezõ számára különösen érdekesnek tûnt az a lehetõség, hogy õ, aki eddig rokonszenves és bumfordi ûrlényeket álmodott a vászonra, most gonosz földön kívülieket szabadíthat rá az emberiségre.
- Ezúttal a vérszomjas E.T-k napja virradt fel - magyarázza Tom Cruise. - E film láttán egyetlen nézõnek sem fordul majd meg a fejében, milyen jó lenne, ha hozzá is betoppannának ilyen hívatlan látogatók.
Kathleen Kennedy producer Spielberg régi munkatársa, így pontosan tudja, mit jelent ez a film a rendezõnek. - Steven számára eljött annak az ideje, hogy feltárja a harmadik típusú találkozások végzetes aspektusait - vélekedik a producer. - Amikor annak idején elõször láttunk hozzá, hogy megírjuk E.T. történetét, sokkal komorabbnak indult a történet, de az események menet közben szelíd, mondhatni, gyermekien naiv irányt vettek. Szerintem Steven mindig is el akarta mesélni azt az eredeti baljós történetet, ami akkor félbemaradt - és erre éppen most került sor.
Ez a film a húsz évvel ezelõtti E.T.-s sztorinak pontosan a fonákja - folytatja Rick Carter látványtervezõ. - Akkor egy nagyon kedves idegen lényt mutattunk be, akirõl kiderült, hogy egyáltalán nem kell félnünk tõle, sõt inkább neki kell tartania tõlünk. Ezt a bennünk lakó gyermek pontosan értette. De Steven ma már más ember, és a világ is nagyon megváltozott, ezért eljött számára a pillanat, hogy az idegeneket más oldalukról ismerjük meg.
A Világok harcában nem mutatják a Pentagont vagy az elnök Ovális Irodáját, a történet az élet teljesen hétköznapi színterein zajlik. - Ez nagyon egyszerû történet - mutat rá Spielberg. - A túlélésrõl szól, arról, hogy egy apa hogyan próbálja megmenteni a gyermekeit. A lehetõ legegyszerûbb a felállás: az emberi természet felveszi a küzdelmet a teljesen embertelen betolakodókkal.
Cruise számára nagyon fontos volt, hogy Spielberg már a kezdetek kezdetén felhívta a figyelmét: a történetnek a szubjektív, és nem az objektív vonatkozásaira kell koncentrálni. - Az egész világ lángokban áll, de mindezt egyetlen ember szemével látjuk - magyarázza Cruise. - Ray Ferrier pedig nagyon ért az élet nagyobb és apró dolgaihoz, Steven mindig éppen ennek révén hozza közel hõseit a nézõkhöz. Tökéletesen azonosulni tudunk ezzel a hõssel, és azonnal azt érezzük, hogy ha õ valamit borzalmasnak talál, akkor az tényleg borzalmas.
- Ray teljesen átlagos ember, mert azt akartam, hogy mindannyiunkat képviseljen - veszi át a szót a rendezõ. - Õ és a családja a mi félelmeinket élik át, de ugyanakkor a mi képességeink és találékonyságunk birtokában vannak.
Akárcsak H. G. Wells, Spielberg is mai történetet akart elmesélni, hogy az idegenek az általunk ismert világban jelenjenek meg. - A történet fantasztikus, de hiperrealista módon adjuk elé - szögezi le Kennedy. - Steven mindig is azt mutatja meg, mi történik, amikor valami nagyon szokatlan jelenik meg a mi kis megszokott környezetünkben, és most is pontosan ez történt.
David Koepp és Josh Friedman forgatókönyvírók azt a feladatot kapták, hogy akárcsak H. G. Wells, személyes nézõpontból közelítsék meg az egész emberiség sorsát érintõ történetet. - Ettõl olyan nagyszerû a forgatókönyv! - folytatja Kennedy. - Akárcsak H. G. Wellsnél, a fõhõs és a családja személyes sorsán keresztül tudjuk átérezni, mi is történik.
Koepp, aki korábban abban segített Spielbergnek, hogy a dinoszauroszok betörjenek hétköznapi világunkba (Jurassic Park, Elveszett világ - Jurassic Park 2.), fontos momentumnak tartja, hogy úgy kellett gombolyítani a cselekmény fonalát, hogy a történet mindvégig egyszerû maradjon. - Úgy találtuk, arra úgyis képtelenek lennénk, hogy az egész Föld elözönlését a maga monumentalitásában bemutassuk - mondja Koepp. - Ezért egyetlen családra, pontosabban a három fõ karakterre összpontosítottunk. Tudtuk, hogy minél közelebbrõl és érzékletesebben mutatjuk be a sorsukat, az eredmény annál személyesebb és borzalmasabb lesz.
- Stevennel meg is beszéltük, hogy talán ez a legnagyobb szabású "kamaradráma", ami valaha is készült - mosolyog Cruise. - Hatalmas lendülettel dübörög elõre a történet, de valójában egy családról szól nagyon is bensõségesen. Azt hiszem, ez a film leginkább azt mutatja be, hogy egy szeretõ szülõ gyakorlatilag bármit megtenne a gyermekeiért.
Wells története olyan nagy hatással volt egész kultúránkra, hogy ma már el sem tudjuk képzelni: az ûrbéli látogatók ötlete az író korában hatalmas újdonságnak számított. A Világok harca egész mûfajt teremtett, a könyv megjelenése óta egyre-másra születnek az ûrinváziós regények, filmek, tévésorozatok, sõt még egy musical is készült.
- A regény reneszánszát éli, valahányszor Amerika úgy érzi, hogy valamilyen értelemben ismeretlen veszély fenyegeti - vélekedik H. G. Wells dédunokája, Dr. Martin Wells zoológus, aki családjával látogatást tett a forgatáson. - Mindig oka van annak, hogy ezt az alaptörténetet éppen akkor veszik elõ, amikor, legyen szó filmrõl vagy regényrõl.
Spielberg a lehetõ leghûbb akart maradni Wells regényéhez, és mindenképpen szerette volna kihagyni a filmes mûfaji kliséket. - Összeállítottunk egy listát arról, mi nem lehet benne a filmben - meséli Koepp. - Nem pusztítunk el ismert épületeket vagy természeti alakzatokat, nem robban apró darabokra Manhattan, a tábornokok nem állják körbe a terepasztalt, hogy pálcával tologassák rajta a kis hajókat, és a tévéstábok sem forgatnak rendületlenül a végpusztulás közepette.
- És marslakók sincsenek a filmben! - teszi hozzá Spielberg. - Hiszen már jártunk a Marson, és tudjuk, hogy lakatlan.
Ami végül megmaradt, az a könyv lényege - folytatja Koepp. - Vagyis egy szemtanú tapasztalatai az idegenek támadásáról.
Ray Ferrier figurája köszönõ viszonyban sincs azokkal a nemes lelkû vagy ördögi karakterekkel, amelyet Tom Cruise az utóbbi idõben játszott.
- Rögtön a munka elején azt mondtam Tomnak, hogy ne vegye hõsiesre a figurát, hiszen Ferrier egyfolytában menekül a támadók elõl - magyarázza Spielberg. - Ray célja nem az, hogy szembeszálljon az ellenséggel, hanem hogy megmentse a gyerekeit. Tomnak nagyon tetszett az ötlet, hogy õ most csak a családja biztonságáért folytat háborút.
- A történet fõhõse erõsen tökéletlen ember - veszi át a szót Koepp. - Nem állja meg a helyét apaként, sõt nem is foglalkozik ezzel, mert egyszer már eldöntötte, hogy õ nem való családfõnek, és ehhez tartja magát. A gyerekei emiatt nem is szeretik, és érthetõen nem repesnek az örömtõl, ha az anyjuk hétvégére átviszi õket hozzá.
- Én nem olyan apa vagyok, mint Ray - mondja Cruise. - Õ nem érti a gyerekeit, csakis magával foglalkozik. Amikor kitör a balhé, tõlük várja a megoldást. Õ sokkal inkább gyerek, mint a saját lánya meg a fia.
A történet középpontjában az az érzelmi utazás áll, amelyet Ray és gyermekei tesznek meg menekülés közben. - Ez a legfontosabb dolog, ami a filmet megkülönbözteti a mûfaj többi darabjától - veszi át a szót Kennedy. - A karakterek fejlõdése viszi elõre a cselekményt.
Amint a világ szó szerint összeomlik körülöttük, a feszültség meredeken emelkedni kezd a családban. Percek alatt minden megváltozik, és Ray választás elõtt áll: vagy felnõ végre az apai feladathoz, vagy a gyerekei meghalnak. - Ebben a filmben a legrettenetesebb dolog történik, ami egy szülõvel csak elõfordulhat - magyarázza Cruise. - Ray kénytelen más apává válni, mint eddig volt, ha túl akarják élni a katasztrófát.
- Amint eldöntöttem, hogy megcsinálom ezt a filmet, azonnal Dakota Fanningra akartam bízni Ray kislányának szerepét - árulja el Spielberg. - Az õ korában nincs még egy gyerek, aki ennyire érezné, milyen az emberi természet. Nagyon bölcs kis teremtés, olyan, mintha már lett volna hét-nyolc elõzõ élete, és ebben az életében hasznosítaná az összes tapasztalatát.
Rachel bátyját, Robbie-t a viszonylag ismeretlen ifjú színész, Justin Chatwin játssza. Justin abban az áldott és átkozott életkorban van, amikor egy kamasz egyszerre küzd önmaga elfogadtatásáért és a szabadságért, és éppen ez tette tökéletesen alkalmassá arra, hogy eljátssza az apjával heves érzelmi küzdelmet folytató Robbie figuráját.
- Justin egy egész nemzedék érzéseit fejezi ki - magyarázza Spielberg. - Azokat a kamaszokat képviseli, akik képtelenek elfogadni, amit a felnõttek tesznek, és még azt a ruhát is utálják, ami rajtuk van.
Fivér és nõvér szoros kapcsolata pótolja mindazt a hiányt, amelyet a gyerekek a széthullott családban kénytelenek elszenvedni. - A történet hátterében az áll, hogyan küzdenek a boldogságért egy diszfunkcionális család tagjai - mondja Justin Chatwin. - Apa és fia képtelenek szót érteni egymással. Apa és lánya a süketek párbeszédét folytatja. Ezért a fiú és kishúga csakis egymásra számíthat.
Az ausztrál Miranda Otto éppen akkor kapta a felkérést a szerepre, amikor rövid látogatást tett Los Angelesben. A színésznõ azonban kezdetben attól tartott, hogy a nagy lehetõség nem a legjobbkor jött. - Amikor Steven Spielberg felhívott, rögtön mondtam neki, hogy nem vagyok biztos magamban, mert éppen terhes vagyok - idézi fel a történteket a színésznõ. - De Steven azt mondta, pont ez kell neki, mert érdekesebbé teszi a volt feleség és a volt férj közötti kapcsolatot.
- Ez a két ember nem utálja egymást - veszi át a szót Kennedy. - Továbbra is odafigyelnek arra, mi történik a másikkal, és gondoskodnak közös gyermekeikrõl. Azért kellett elválniuk, mert a kapcsolatuk nem mûködött. Miranda terhessége pedig, amelyet kifejezetten hangsúlyozunk a filmben, azt fejezi ki, hogy a karakter új életet kezdett.
- Érdekes társadalmi szakadék tátong Ray és Mary Ann között - folytatja Spielberg, aki úgy képzelte el a párt, hogy fiatalon házasodtak össze, de az együtt töltött évek alatt képtelenek voltak megoldani azokat a problémákat, amelyek a családi hátterük különbözõségébõl fakadnak. - Ray egyszerû melós, aki a kikötõben hatalmas konténereket pakol ki a hajókról, és a lelke mélyén örök gyerek maradt. Mary Ann viszont tipikus connecticuti úrilány. Meglátott valamit ebben a szexi srácban - végül is Tom Cruise-ról van szó! -, és beleszeretett. Született két gyerekük, de a származásuk és ebbõl fakadóan a jellemük annyira különbözõ, hogy sok dologban képtelenek voltak közös nevezõre jutni.
A film egyik fontos szereplõje nem családtag, sõt, fenyegetést jelent a történet hõsei számára. A cselekmény egyik csúcspontján, amikor javában folyik a harc a marslakók és az emberek között, Ray és kislánya egy különös idegennel együtt egy farmház pincéjében keresnek menedéket. A történet drámai fordulatot vesz, amikor kiderül, hogy a menekülõknek nem csak a marslakóktól van félnivalójuk.
A férfi, aki a pincébe vezeti Rayt és kislányát, megtört ember. Ogilvyt az Oscar®-díjas Tim Robbins alakítja. - Ogilvy elvesztette az egész családját, ahogyan sokan mások is - magyarázza Spielberg. - Emiatt megzavarodott, és beteges dolgokat forgat a fejében. Ezt részben meg lehet neki bocsátani, hiszen hatalmas traumát élt át, de ettõl még ugyanakkora veszélyt jelent Rayre és szeretteire, mint maguk a marslakók.
- Roppant érdekesnek találtam, hogy egy fantasztikus akciófilm kellõs közepén beüt egy ilyen súlyos lélektani dráma - világít rá szerepének jelentõségére Robbins. - Ogilvy elmebaja ráadásul nem hajánál fogva elõrángatott valami, hanem annak a katasztrófának a következménye, amely az egész emberiséget sújtja.
Ogilvy figurájának megfelelõje az eredeti Wells-regényben is szerepel, ezért a rajongók bizonyára örömmel fogják üdvözölni. - Ogilvyt a regényben szereplõ Káplánról mintáztuk, akivel a fõhõs kénytelen egy nagyon szûk odút megosztani - jegyzi meg Spielberg. - Ez a regénynek borzasztóan kellemetlen epizódja. Én pedig azt akartam, hogy a filmnek is legyen egy ugyanilyen borzasztóan kellemetlen jelenete!
Maga a film tulajdonképpen egy odüsszeia - összegzi a lényeget a rendezõ. - Olyan utazás, amelynek résztvevõit a zsigeri ösztön vezérli. New Jerseyben kezdõdik, és Bostonban ér véget - ez nagyon rövid távolság ahhoz képest, hogy a támadók milyen messzirõl érkeztek. Ugyanakkor ez az utazás örökké tart.
Amikor jönnek a Tripodok

A film egyik leglátványosabb jelenete az, amelyben Ray elõször találkozik a Tripodok egyikével. Spielberg már korábbi filmjeiben is sok trükköt használt, de ez az elsõ munkája, ahol a látványt teljes mértékben a számítógép segítségével tervezte meg. Hogy elmélyedhessen a részletekben, régi jó barátjától, George Lucastól kért segítséget. - Megkaptam tõle az összes trükkmestert, aki az új Csillagok háborúja-trilógián dolgozott - meséli a rendezõ. - Ahogy befejezték a harmadik epizódot, már pakoltak is, és jöttek hozzám, hogy megcsinálják a Világok harcát.
- Fantasztikus volt ez a munka - számol be tapasztalatairól Kathleen Kennedy producer. - Felkerestük az összes helyszínt, mindent rögzítettünk, aztán az egészet bevittük a számítógépbe, amely megépítette a helyszínek digitális mását. Steven szinte összeköltözött azokkal a srácokkal, akik a számítógépekkel dolgoztak.
- A munka minden egyes fázisa egy-egy mondaton alapult - magyarázza Dan Gregoire, aki a previzualizációs szakasz trükkmestereinek fõnöke volt. - Vegyük például ezt: "Egy Tripod kibújik a föld alól New Jerseyben". Fogtuk magunkat, és a számítógépben összeraktuk a szóban forgó útkeresztezõdés 3D-s képét. Megépítettük a Tripodot, felszakítottuk a földet, hogy elõbújhasson, aztán mindent jól felrobbantottunk. Ezt a jelenetet lejátszották az eredeti helyszínen, amikor forgattak, és mindenki megértette, hogy Steven hogyan képzeli el a szóban forgó részt.
- A previzualizáció óriási segítséget jelentett - veszi át a szót Spielberg. - A színészeknek mindig meg tudtam mutatni, mikor mi történik, honnan jönnek a Tripodok, és hogyan kell reagálniuk a mozgásukra. Bárcsak a Harmadik típusú találkozások készítésekor is lett volna ilyen technikám! A színészeimnek akkor teljesen a képzeletükre kellett hagyatkozniuk, ráadásul nekem sem volt pontos fogalmam arról, hogyan festenek a repülõ csészealjak. Olyan instrukciókat adtam, hogy "figyu, most jön ez a tányér a levegõben, és marha nagy"...


szereplők:
Tom Cruise ... Ray Ferrier
Justin Chatwin ... Robbie Ferrier
Dakota Fanning ... Rachel Ferrier
Tim Robbins ... Ogilvy
Miranda Otto ... Mary Ann Ferrier
David Alan Basche ... Tim
James DuMont
Yul Vazquez ... Julio
Daniel Franzese


fényképezte:
Janusz Kaminski

vágó:
Michael Kahn

látvány:
Rick Carter

jelmez:
Joanna Johnston

zene:
John Williams

mûvészeti rendezõ:
Tony Fanning
Andrew Menzies
Edward Pisoni
Tom Warren

szereposztó:
Terri Taylor
Debra Zane

díszlet:
Anne Kuljian

producer:
Kathleen Kennedy
Paula Wagner
Colin Wilson