információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
GEORGE A. ROMERO a filmkészítés egyik nagymestere. Zombijai már két évtizede randalíroznak a mozivásznakon; rajongói szerte a világon izgatottan várták Romero visszatérését.
Nem kell tovább várniuk. A horror legújabb fejezete elkezdõdött...
A holtak földje (Land of the Dead) az elismert rendezõ régóta várt visszatérése a mûfajhoz, amelyet õ maga teremtett meg a trilógiával, melynek elsõ része a klasszikus Az élõhalottak éjszakája (Night of the Living Dead) és folytatásai a Holtak hajnala (Dawn of the Dead) és a Holtak nappala (Day of the Dead).
Romero legújabb filmjében az emberiség által felépített világ már csupán emlék. Helyébe soha véget nem érõ rémálom lépett, amelyben csak mi - az élõk - és õk - a "halvajárók" - léteznek. A túlélõk egy megerõsített város falai mögött barikádozták el magukat, amelyen túl halottak serege kóborol a lepusztult földön. Egy maroknyi tehetõs és befolyásos ember igyekszik fenntartani az illúziót, hogy minden olyan, mint régen. A város fölé magasodó tornyokban élnek, míg odalenn az utcákon a maradék szerencsétlenebb sorsú abban próbál menedéket találni, ami múló pillanatokra feledteti velük az õket körülvevõ poklot - hazárdjáték, prostituáltak, kábítószerek.
Mind az önámító gazdagok, mind a város söpredéke felett könyörtelenül uralkodik egy csapat, akiknek vezetõje, Kaufman (DENNIS HOPPER) minden irányítást a kezében tart, az ingatlanoktól kezdve a kisebb ügyletekig. Az élelem és egyéb alapvetõ szükségletek, valamint a luxustárgyak behozatalát a tornyok lakói számára egy csoport pénzsóvár kereskedõ vállalta - élükön Riley (SIMON BAKER) és jobb keze, Cholo (JOHN LEGUIZAMO) -, akik felfegyverzett halottzúzó jármûvükkel expedíciókat vezetnek a falakon kívülre. Riley és Cholo, csakúgy, mint Kaufman, csak a pénzre hajt, amit reményeik szerint szabadságra válthatnak - Riley északra vágyik, a "kerítések nélküli világba", Cholo pedig a jómódúak közé a magas tornyokba, távol az erõszakos élettõl, amelyben eddig része volt.
Míg Kaufman és beosztottjai a kereskedelemmel vannak elfoglalva, változások kezdõdnek mind a falakon belül, mind azokon kívül. A jogfosztott városlakók felkeléssel fenyegetnek, miközben a holtak serege fejlõdik, szervezõdni és kommunikálni tanul.
Amikor Cholo megkaparintja a halottzúzó járgányt, és arra akarja használni, hogy milliókat erõszakoljon ki Kaufmantól és haverjaitól, Riley és szedett-vedett serege - köztük Slack (ASIA ARGENTO) és Charlie (ROBERT JOY) - azt a feladatot kapják, hogy megállítsák Cholo-t és ezáltal megvédjék a város lakosságát a falakat ostromló zombik növekvõ seregétõl.
A FILM KÉSZÍTÉSÉRÕL
1968-ban készült egy fekete-fehér, alacsony költségvetésû (mindössze 100 ezer dolláros) független film egy csoport kétségbeesett emberrõl, akik egy félreesõ tanyasi házba zárkóznak be, hogy megmeneküljenek a húsevõ zombik tömegétõl - a címe Az élõhalottak éjszakája. A filmet a 28 éves George Romero társírta és rendezte, de ezenkívül operatõrként és társrendezõként is dolgozott rajta. Ezzel a filmmel új mûfaj született.
- Az élõhalottak éjszakájával olyasmit indítottam el, amit nem láthattam elõre, - mondja Romero, majd folytatja. - A holtak földje egy elpusztult világban játszódik. Nincs áram, kivéve a városon belül, ahol az emberek próbálnak normális életet élni. Ez a hibájuk ahhoz az elgondoláshoz vezet vissza, hogy nem veszünk tudomást a terrorizmusról és egyéb társadalmi problémákról, amelyek minket nem érintenek. Azt gondolják, "ha nem veszünk tudomást róla, minden jó lesz." Kisebb civilizációkat alkotnak magukban, hátat fordítva, szó szerint, a külsõ problémáknak. Ez a magja annak, amirõl a film szól. A fõszereplõk azok, akiknek ki kell menniük a világ sötét oldalára, hogy élelmet és felszerelést hozzanak.
Romero produkciós partnere és a film egyik producere, Peter Grunwald, ezt mondja Romero-ról: - George mindenekelõtt is egy elbeszélõ. Véletlenül pont a horror mûfajban dolgozik, amit imád, de õ egy nagyszerû mester és szenzációs író, és szerintem az lenne bármilyen mûfajban. George-nál az évek során a stúdiók és a rajongók is sokat érdeklõdtek, hogy készítsen egy újabb zombifilmet. Õ rendkívül hûséges, nem csak a rajongóihoz, hanem az ilyen filmekhez is - mindkettõt becsüli -, és nem akart még egy filmet csinálni, amíg biztos nem volt benne, hogy jól tudja csinálni, amíg lett valami új mondanivalója, amit a sorozathoz adhat.
Bernie Goldmann producer is sokra tartja Romero-t és örült a lehetõségnek, hogy együtt dolgozhatnak. - Bár volt mostanában néhány film, amelyek történetében szerepeltek zombik, ezek olyan filmesektõl jöttek, akik csak most fedezik fel a mûfajt. George nem csak hogy megteremette a mûfajt, hanem igyekszik kitágítani a korlátait és valami újat mondani. Azért tisztelik, mert zombifilmjei mögött meghúzódik a klasszikus sci-fi egy eleme, tehát míg megvan bennük a vér, a szórakoztatás, a viccek és a félelem, egyszerre tükrözi a mai társadalmat is. Ezáltal felemeli a mûfajt. Ez az összetétel teszi egyedivé a munkáját.
Mark Canton producer hozzáteszi: - George munkáit egy mitológia támasztja alá, amely tovább szövõdik minden filmmel. Ezúttal a félholtak fejlõdnek, emlékeznek arra, milyen embernek lenni. Ez olyasmi, ami tipikusan Romero, és jelzi, hogy mennyi idõt és tudást fektetett a munkájába.
Amikor a holtak járnak: Szereplõválogatás
Simon Baker mindig a lista élén állt a Riley szerepére szánt színészek között. Canton és Goldmann a A vörös bolygóból (Red Planet) ismerték, amelyen korábban mind együtt dolgoztak. Mivel Ausztráliából származik, Baker nem sokat tudott Romeroról, ám miután részt vett egy, a munkásságát bemutató gyorstalpaló tanfolyamon, azonnal lelkesedni kezdett, hogy egy George Romero filmben szerepelhet. - George filmjeit a horror mûfajba lehetne sorolni, de valójában õ maga egy külön mûfaj. Korai tapasztalatot szereztem a Holtak hajnalából, amit 17 évesen láttam, és nem tudtam túltenni magam rajta - élénken emlékszem rá. De igazából nem néztem meg újra a filmjeit, amíg a menedzserem el nem küldte A holtak földje szövegkönyvét. Miután találkoztam George-dzsal, ami egy élmény volt, hazamentem és az összes filmjét megnéztem. Aztán, nos, rákattantam. Meg kellett csinálnom.
Romero találkozóját a Kaufman-t alakító Dennis Hopper-rel Canton, egy régi barátja, szervezte meg. - Mark úgy érezte, hogy Dennis-ben és bennem sok közös van, - emlékszik vissza Romero.
Hopper úgy közelítette meg Kaufman figuráját, mint egy vezérigazgatóét - egy férfi, aki felelõsséget vállal mások biztonságáért. - Nem úgy játszom õt, mint egy rosszfiút - mondja. - Nem hiszem, hogy rosszfiúnak látja önmagát. Kerítéseket épített, hogy megvédje az embereket; felbérelte a hadsereget és fizeti a kiképzésüket. Lefoglalja az utcai polgárokat azzal, hogy játékokat ad nekik. Igyekszik a legjobb tudása szerint cselekedni.
Slack szerepére, aki egy ex-prostituált, majd késõbb nélkülözhetetlen tagjává válik Riley csapatának, Romero Asia Argentot válaszotta, akivel a színésznõ családja révén került kapcsolatba. - Asia mindig is az elsõ választásom volt - meséli Romero. - Régóta ismerem - édesapja, [az olasz filmes] Dario Argento segített finanszírozni és elkészíteni a Holtak hajnala saját változatát. Azt gondoltam, nagyszerû lenne, ha benne lenne a filmben.
Argento, aki édesapja, Olaszország elsõszámú horror rendezõjének három horrorfilmjében szerepelt, Romero-t úgy jellemzi, mint "egy isten". - Hihetetlenül hízelgõ volt, hogy George felhívott, hogy szerepeljek a filmben. Rajongója vagyok körülbelül nyolcéves korom óta - emlékszem, elcsentem a Holtak hajnala béta változatát. Az õ filmjein nõttem fel, és sokat jelentettek nekem. Azáltal, hogy olyan fiatalon éreztem félelmet, bátrabb emberré váltam. Van valami a zombikban, ami mélyen megérint minket. Valami nagyon õsi bennünk - a félelem attól, hogy a halott emberek felélednek.
Romero Robert Joy-jal korábban a Stephen King: Halálos árnyék (The Dark Half) címû filmjén dolgozott együtt, és felajánlotta neki Charlie, Riley hûséges barátjának a szerepét. Hogy Joy elfogadta a felkérést, az nagyrész annak köszönhetõ, hogy jó tapasztalatai vannak a Romero-val végzett munkáról. - George szeret színészekkel dolgozni, - magyarázza. - Bármit hozol is neki, az beindítja a fantáziáját, és annál gazdagabbá teszi az együttmûködést.
A szövegkönyv elolvasása után John Leguizamo, aki Cholo-t alakítja, azonnal felfigyelt a többrétegû történetre. - Politikai aláfestése volt, jól kidolgozott karakterei, akció, konfliktus és rasszizmus - mondja. - Az én karakterem telve van önutálattal és az az ambíciója, hogy megszerezze Riley munkáját.
A zombik szerepére nem volt nehéz vállalkozókat találni. Mihelyt híre ment, hogy Romero tényleg egy új zombifilmen dolgozik, a produkciós irodát elárasztották azok kérései, akik szerettek volna Romero-zombik lenni.
Furcsa, új föld: Romero világának megteremtése
Greg Nicotero maszkmester elsõ megbízását a filmiparban Romero 1984-es Holtak nappala címû filmjében kapta, és azóta a maszkmesterek elit csapatának egyik tagja lett. - Elképesztõ - hiszen a karrierem egy George Romero filmmel indult -, hogy lehetõségem van mindent, amit az elmúlt húsz évben tanultam, a legújabb Romero zombifilmben kamatoztatni - lelkendezik Nicotero, majd úgy érzi, meg kell különböztetnie ezt a filmet a közelmúltban bemutatott többi zombifilmtõl. - Ez nem olyan film, amiben a zombik 90 mérföldes sebességel rohannak és soha nem lehet látni õket. A Romero-zombik lassúak, így a kamera hosszabb ideig mutatja õket. Vagyis minden zombinak tökéletesen kell kinéznie.
Egyik újítása abban áll, hogy megváltoztatta a zombik szemét.
- Minden zombit játszó színész kontaktlencsét visel, hogy az életet kiszedjük a szemükbõl.
Élettelen tekintetük és különbözõ mértékû rothadásuk erõsíti az illúziót, hogy valóban a halálból tértek vissza. Ezenkívül nem csak az arcuk és a testük sminkjére fordítottak különös figyelmet, hanem a hajukéra is - mivel felismerték, hogy a holtak mindenféle idõjárási körülmények között a szabadban tartózkodtak, hajuk és parókáik matt színûek és csapzottak, egyszóval - mondja Greg - "undorítóak".
A fõszereplõ zombik maszkját az õket játszó színészek arcáról mintázták - ezzel érték el, hogy minél valósághûbbek és többfélék legyenek. - George nem akart túl sok digitális trükköt használni a zombikon - mondja Nicotero. - Tényleg azt akartuk, hogy a smink effektek valódinak érzõdjenek.
A legfontosabb forgatási napokon Nicotero és csapata nem kevesebb, mint száz egyedi zombiért volt felelõs. A fõszereplõ zombik bonyolult latex maszkjának felhelyezése két órán át tartott.
A holtak földje történetének helyszíne a közeljövõ járvány-utáni világa, amelyben néhány vállalkozó szellemû üzletember saját elképzelése alapján alkotott meg egy várost - a gazdagok önámításban élnek, a többiek a pokolban. A világ a városon kívül, ahogyan mindenki el tudja képzelni, hatalmas pusztaság, benne itt-ott még pár erõdítménnyel, de azon kívül a halvajárók népesítik be.
- Az a nagyszerû George történeteiben - jegyzi meg Goldmann, az egyik producer, - hogy, mint a legjobb sci-fi írók, aprólékosan kidolgozott, hihetõ mitológiát alkotott, amelyre filmjei alapulnak. Az õ munkái hatása például, hogy elfogadjuk: egy zombi megölésének egyetlen módja, ha elpusztítjuk az agyát. Ez hihetõ, mivel a valós világban gyökerezik.
Arv Greywal produkciós tervezõ úgy döntött, hogy A holtak földjét olyan világba helyezi, amely ismerõs, ám mégis nyilvánvalóan egy lépéssel eltávolodott a valóságtól. - A kinézetét egy koncentrációs táborra alapoztam - mondja Greywal. -, amely odabenn tartja az embereket: tehát nem arról van szó, hogy védik magukat, hanem be is vannak kerítve. A védelmük tulajdonképpen a börtönük is egyben.
Alex Kavanagh jelmeztervezõ magyarázza: - A zombik egy ideje már halottak, ezért ennek meg kell látszania a ruhájukon. A színek fakók, tompák. Mindent, amit a zombik viselnek, átfestettünk, például minden kéket narancssárgával, szürkével és barnával festettünk meg, hogy mocskosnak tûnjön.
A gettó lakói utcán élõ, színes karakterek - prostituáltak, szerencsejátékosok - ezért született a döntés, hogy ruháik színei piacot idézzenek. - Színek, minták, textúrák, rétegek - sok ember közöttük nagyon szegény, ezért ruháik viseltesek és gyakran foltozták õket - folytatja Kavanagh.
Riley és csapata, a kereskedõk, akik kimerészkednek a gettón kívülre utánpótlásért, Kavanagh szerint a "legmenõbb" polgárok. Hogy kitûnjenek a tömegbõl, Kavanagh bõrt, sportfelszerelést és más olyan kiegészítõket használt, amelyek mutatják egyéni jellemzõiket, ahogyan próbálják védeni magukat. - Sok motoros felszerelést hordanak, bõrt, és minden olyasmit, amirõl úgy vélik, hogy megelõzi a zombiharapást és végül a fertõzést - magyarázza Kavanagh.
Befejezésként Romero ezt mondja: - A filmjeim egyáltalán nem hagyományos horrorfilmek, slasherek vagy ilyesmi. Alapjában véve úgy gondolok rájuk, mint történetekre - emberek történetére. A korai horrorfilmek, bármilyen gyönyörûek voltak is, végveszélyrõl szóltak, amely elpusztíthatta volna a világot; és a rend visszaállítása volt a lényegük. Az én filmjeimben az a valódi horror, hogy a rend soha többé nem fog visszaállni.
"time is not money"
