információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A háromszoros Oscar-díjas PETER JACKSON, aki A Gyûrûk Ura (The Lord of the Rings) trilógiával írta be magát a filmtörténelembe, most minden idõk egyik legemlékezetesebb és legkalandosabb filmjének feldolgozásával ajándékoz meg bennünket: a King Kong-gal.
Jackson rendezõként, producerként és forgatókönyvíróként is dolgozik a filmen, amely Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack 1933-ban készült felejthetetlen eredetijének méltó utódja. A rendezõ újragondolta a tragikus "szépség és a szörnyeteg" mesét, és élénk akcióval és megrendítõ emberséggel fûszerezte. Kongot úgy láthatjuk a filmjében, ahogyan eddig sohasem, köszönhetõen a többszörös Oscar-díjas Weta Digital Ltd. és a Weta Workshop Ltd. digitális mûvészeinek.
A King Kong a rendezõ talán legnagyobb álmának valóra váltása: az eredeti mese legjobb elemeit felhasználni, a létezõ legmodernebb technikával életre kelteni, és egy csapat kiemelkedõen tehetséges filmes és színész segítségével megvalósítani.
A KING KONG TÖRTÉNETE
1933-at írunk, és a gazdasági válság mindenki életére rányomja bélyegét. Ann Darrow (NAOMI WATTS) varietészínésznõ munka nélkül tengõdik New York-ban. Egy napon, miközben céltalanul kószál Manhattan utcáin, éhsége arra kényszeríti, hogy megpróbáljon almát lopni egy gyümölcsárustól. A lopás leleplezõdik, ám szorult helyzetébõl megmenti egy filmrendezõ, Carl Denham (JACK BLACK).
Hamar kiderül, hogy a vállalkozó szellemû és kalandvágyó Denhamtól sem áll távol a lopás, hiszen nem sokkal azelõtt emelte el legutóbbi, befejezetlen filmje egyetlen példányát stúdiója vezetõi elõl, akik azzal fenyegették, hogy nem adják meg a film befejezéshez szükséges pénzt. Carl-nak a nap végéig össze kell szednie csapatát, és felszállni velük a Szingapúrba tartó S.S. Venture nevû gõzösre, ha be akarja fejezni akciódús útifilmjét. A filmes biztos benne, hogy ez a mûve végre kivívja majd a megérdemelt elismerést... és bár munkatársai úgy tudják, Szingapúrban reméli kivívni az elismerést, Denham valójában a misztikus és legendákkal övezett Koponya-szigetrõl szeretne filmet készíteni.
Carl szerencsétlenségére a fõszereplõ színésznõ faképnél hagyta, ezért nagyon örül, amikor belebotlik Annbe, akire tökéletesen illenek az elõre elkészült jelmezek is. Ann elõször vonakodik elszerzõdni Denhamhoz, egészen addig, amíg meg nem tudja, hogy a film forgatókönyvét a feltörekvõ és egyre inkább elismert Jack Driscoll (ADRIEN BRODY) drámaíró szerezte - Driscoll szegényes keresete mellett kényszerült elfogadni Denham ajánlatát.
Denham filmje újdonsült sztárjával és kelletlen forgatókönyvírójával együtt száll fel a hajóra, amely elindul velük New York-ból egy olyan úticél felé, amelyet egyikük sem tudott volna elképzelni...
A FILM KÉSZÍTÉSÉRÕL
Egy fiatal álmodozó találkozása egy klasszikus mesével
- Nyolc vagy kilenc éves lehettem, amikor elõször láttam a King Kong-ot a tévében Új-Zélandon - emlékszik vissza Peter Jackson. - És olyan hatással volt, olyan hatalmas benyomást tett rám, hogy abban a pillanatban döntöttem el, hogy filmrendezõ szeretnék lenni.
Az 1933-as King Kong korszakalkotó film. Korának legfejlettebb vizuális trükkjeit használta fel, hogy vászonra vigye az óriásmajom felejthetetlen és tragikus történetét, akit egy õsi szigetrõl New York City-be hurcolnak. Az, hogy Jackson már ilyen fiatalon felfigyelt erre filmre, a rendezõ ösztönös hozzáértésérõl tanúskodik. A történet kultúránk részévé vált, és mind a mai napig, több mint hét évtizeddel azután, hogy elõször a mozikba került, megragadja a filmtörténészek és az írók fantáziáját.
Jackson tizenkét éves korában fogott bele elõször King Kong történetének megfilmesítésébe egy szõrös kabátból és drótokból készült majomfigura, egy kartonpapír Empire State Building és egy lepedõ segítségével. Sajnos a filmet sosem fejezte be, de a kellékek ma is megvannak.
A rendezõ 1996-ban írta meg a King Kong forgatókönyvének elsõ változatát, ám a filmnek - Jackson legnagyobb sajnálatára - várnia kellett az akkoriban óriási állatokkal telített mozivásznak (Joe, az óriásgorilla; Mighty Joe Young, Godzilla; Godzilla) miatt. A rendezõ ehelyett belefogott egy ambíciózus terv megvalósításába, amely élete következõ jónéhány évét kitöltötte: A Gyûrûk Ura (The Lord of the Rings) filmekbe. A hatalmas sikert aratott filmeposz után Jackson egészen máshogy közelítette meg az óriásmajom történetét, mint 1996-ban.
- A Gyûrûk Ura (The Lord of the Rings) filmek egyik tanulsága az volt számunkra, hogy minél fantáziaszerûbb a történet, annál inkább meg kell próbálni a valósághoz közelíteni - magyarázza.
Jackson bevallása szerint legújabb filmjével King Kongnak akar adózni, aki elindította filmes pályáját.
- 35 éve ez a kedvenc filmem - folytatja. - Azzal, hogy most feldolgozhatom, egy hihetelen álom válik valóra, olyan, amirõl sosem hittem volna, hogy megtörténhet. Tényleg nagyon megszilárdította a King Kong iránt érzett rajongásomat, hogy én dolgozhatom fel. Elkötelezettnek érzem magam iránta, hiszen õ indította el a karrieremet, õ irányított a filmes pálya felé. Valahogy úgy érzem, hogy ha megtisztelem azzal, hogy jól mesélem el a történetét, azzal viszonozhatom a szívességet, amivel adósa vagyok.
A színésznõ, a rendezõ és a drámaíró
Annak, hogy Jackson a történetet meghagyta a gazdasági válság idején, mint amikor az eredeti film játszódik, két fontos oka van. Egyrészt mind a legfontosabb jelenet - amikor az Empire State Building csúcsába kapaszkodó King Kong-ot repülõkrõl támadják -, mind egy õsidõk óta felfedezetlenül maradt sziget, ma már hiteltelen lenne. A másik ok pedig az, hogy Ann Darrow figurája szempontjából igen fontos a kor és a helyszín.
Ann varieté-színésznõ 1933-ban New York-ban. Abból él, hogy megnevetteti az embereket. Bár a színpadon vidám, a való élete távolról sem gondtalan. A benne rejlõ szomorúság mintegy megtestesíti az õt körülvevõ válságot. Azután egy nap, amikor munkába megy, a színházat zárva találja, és rádöbben, hogy nincs többé állása. Ez a kétségbeejtõ helyzet sodorja Denham útjába, elkerülhetelen sorsa felé.
Jackson látta az Oscar-díjra jelölt Naomi Watts alakítását több filmben, köztük a Mulholland Drive-ban (Mulholland Drive) is, és azóta szeretett volna vele dolgozni. A rendezõ és csapata Londonban tartózkodtak, hogy A király visszatér (The Return of the King) utómunkálatait befejezzék, amikor Watts-szal egy vacsora keretében találkoztak. Ekkor született a megállapodás, hogy a színésznõ játssza el a szerepet, amely Fay Wray-t sztárrá tette.
Wattsot azonnal érdekelte a szerep. - Amikor kiválasztasz egy filmet, nagyon sok tényezõt kell figyelembe venni, de számomra, általánosságban szólva, mindig a rendezõ személye a legfontosabb - mondja a színésznõ. - Mivel Peter legtöbb munkáját ismertem, nagyon izgatott lettem, amikor felhívtak és találkozni akartak velem. Akkor még nem volt szövegkönyv, de ismertem az eredeti filmet, és nagyszerû ötletnek tûnt. És Fran Walsh-sal és Philippa Boyens-szel együtt, akik korábban csodálatos szövegeket írtak, kerek egésznek tûnt. Így tulajdonképpen azelõtt vállaltam el a filmet, hogy elolvastam volna!
Valamivel késõbb Jackson még egy találkozót szervezett Watts-szal, Boyens-szel és ezúttal azzal a színésznõvel is, aki annak idején megbabonázta a Kong nevû szörnyeteget: Fay Wray-jel. A filmkészítõk szerették volna, ha Wray is feltûnik a filmben, de már annak is örültek, hogy találkozhatnak a legendás filmcsillaggal, az eredeti film fõszereplõi közül egyedül életben maradt színésznõvel.
Amikor Jackson bemutatta Naomit, mint az Ann Darrow-t alakítõ színésznõt, Wray azt mondta: - Én vagyok Ann Darrow!
Még mindig magáénak érezte a szerepet, amely meghozta számára a hírnevet, pedig azóta csaknem 100 filmben szerepelt. Az este végén azonban Wray ezt súgta Watts-nak: - Ann Darrow jó kezekben van.
Wray hanyatló egészsége és 2004 augusztusában bekövetkezett halála sajnos megakadályozta abban, hogy a filmben szerepeljen.
A filmkészítõk Carl Denham karakterében sokkal több változtatást éreztek szükségesnek, mint Ann Darrow esetében.
- Elõször egy idõsebb Carl Denham-ra gondoltunk, mint az eredeti filmben, - mondja Jackson. - Robert Armstrong talán 50 éves lehetett. Ezért elkezdtünk gondolkodni, hogy az ebben a korban lévõ színészek közül ki tudná érdekesen megformálni Denhamot. Azután kezdtünk azon gondolkodni, hogy ‚Nos, talán lehetne kicsit fiatalabb.’ Ez akkor volt, amikor a Rocksulit (The School of Rock) vetíteni kezdték, és a gyerekeink teljesen oda voltak érte. Kábé 10-12-szer néztük meg a karácsonyi szünet alatt, és Jacket nagyon megszerettük. .
- Egy olyan küszködõ mûvészféle, vagy legalábbis ezt képzeli magáról - mondja Black a karakterérõl. - Hatalmas az egója, és úgy érzi, komoly elismerés illeti meg. Ám mindezek mögött elég bizonytalan a helyzete. Attól retteg, hogy semmit sem fog elérni, és ez hajtja elõre.
Jackson, Walsh és Boyens még ennél is többet változtattak Jack Driscoll karakterén.
- Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehetne Jack Driscoll karaktere egy nagy darab macsó, a szerep, amit Bruce Cabot játszott. Nem tudtuk elképzelni, hogyan lehetne két macsó fickó egyetlen filmben... hiszen ott van Driscoll - és ott van Kong. Nem igazán akartuk ezt. Ezért úgy gondoltuk, érdekes lenne pont az ellenkezõjét kipróbálni.
Jacksont és az írókat a kor egy másfajta mûvésztípusa inspirálta Driscoll karakterének megalkotásánál. Így lett kalandvágyó tengerészbõl mûvelt, New York-i drámaíró, aki társadalmi témájú darabokat ír. Mivel azonban ezek kevésbé kelendõek, mint a szórakoztató filmek, kénytelen mellékállásként elvállalni, hogy megírja barátja, Carl Denham filmjének forgatókönyvét.
Amikor Adrien Brody-t felkérték a szerepre, azonnal igent mondott.
- Egy olyan fõszerepet kerestem, ami nem a sztereotipikus "akcióhõs" férfi fõszereplõ, de képes azzá válni - mondja Brody. - És mindig is szerettem volna részese lenni egy ilyen fajta idõtlen mesének.
Egy okosabb majom megteremtése
- Peter a legelejétõl kezdve arra törekedett, hogy Kong figurája ne egy szörny legyen - mondja Philippa Boyens. - Egészen pontosan egy nagy, ezüsthátú gorillát akart, aki történetesen nyolc méter magas és négy tonnás.
Jackson így írja le filmje fõszereplõjét: - Feltételeztük, hogy Kong fajának legutolsó életben maradt képviselõje. Volt anyja és apja és talán bátyjai és nõvérei is, de mind meghaltak. Õ az utolsó óriásgorilla, aki a Koponya-szigeten él, és ha neki vége... nem lesz több. Nagyon magányos teremtmény, teljesen egyedül van. Az egyik legmagányosabb létezés az övé, amit csak el lehet képzelni. Minden nap meg kell harcolnia a túlélésért a sziget rettentõ dinoszauruszaival, ami nem könnyû számára. Sok régi, dinoszauruszokkal vívott csata sebét hordja magán. Úgy képzelem, hogy mire a történetünk elkezdõdik, már 100 vagy 120 éves. És hosszú élete során még soha nem érzett együtt egyetlen másik élõlénnyel sem; nagyon erõszakos életet élt.
Sosem volt kérdés, hogy Kongot milyen módszerrel teremtsék meg - mindig is teljesen számítógép-generált teremtménynek képzelték el. Ám A Gyûrûk Ura (The Lord of the Rings) filmekben szereplõ Gollam életre keltéséhez használt módszer sikere, amely ötvözte a számítógépes és a motion capture animációt, elgondolkodtatta Jacksont és csapatát, hogy talán hasonló módszer lenne alkalmasabb az óriásmajom megalkotásához... és mindebben ugyanaz a színész sietett a segítségükre, mint aki Gollamot annyira lenyûgözõ és néha már szimpatikus karakterré tette: Andy Serkis.
- Andy Serkist választottuk Kong szerepére, ami talán furcsa, de tényleg azt akartam, hogy legyen egy színész, aki meghozza a döntéseket, amiket egy elõadómûvésznek meg kell hoznia, amikor egy szerepet játszik - mondja Jackson. - Azt akartam, hogy legyen valaki, akivel beszélhetek a forgatáson, aki Kong. Azt akartam, hogy legyen a forgatáson valaki, akivel Naomi együtt játszhat. Nem akartam abba a helyzetbe kerülni, hogy mivel Kong digitális karakter, láthatatlan. Azt akartam, hogy látható legyen.
Hogy tökéletesen alakíthassa a majmot, a forgatás megkezdése elõtt Serkis gorillákról szóló könyvekbe és videófilmekbe temetkezett, sõt élõ gorillákat is megfigyelt. Rendszeresen látogatta a londoni állatkertet, ahol igen közel - talán túl közel is - került az ott élõ gorillákhoz.
- Három nõstény és egy szerencsétlen Bob nevû hím van, aki egy cirkuszban nõtt fel, vagyis nincs tapasztalata abban, hogy milyen alfa hímnek lenni... ezért a nõstények mindig piszkálták - meséli a színész. - Néhány hónapig minden második vagy harmadik napon elmentem, velük töltöttem némi idõt, és megetettem õket. Kapcsolatot teremtettem az egyik nõsténnyel, Zaire-rel. Amikor a feleségem eljött meglátogatni, Zaire-nek ez egyáltalán nem tetszett - felkapott egy vizes palackot, és a feleségemhez vágta.
A sziget, amely nincs a térképen
Az elkészült King Kong több speciális effektet és furcsa lényt vonultat fel, mint az egész Gyûrûk Ura trilógia.
- Amikor elkezdtük a filmet, szerintem mindenki egyetértett abbban, hogy Új-Zéland tökéletes helyszín - mondja Jackson. - Vannak itt esõerdõ-féleségek, de az az igazság, hogy ha bemész ezekbe az erdõkbe, úgy néznek ki, mint Hawaii vagy bármi más, amit már milliószor láttunk filmen. Volt pár gyönyörû alkotás a kezünkben, csodaszép rajzok óriási, túlméretezett, tekergõzõ, torz fákról, kõhidakról és tátongó, semmibe zuhanó szakadékokról. Olyan volt, mint egy pokolbéli dzsungel, a legtorzabb táj, amit csak el tudsz képzelni. És ahogy néztem a képeket, rájöttem, hogy soha nem fogunk olyan helyszínt találni. Ezért elég hamar úgy döntöttünk, hogy ha azt szeretnénk, hogy a Koponya-sziget úgy nézzen ki, mint azok az alkotások, akkor mesterségesen kell megteremtenünk.
A város, amely nincs többé
Ahogyan a Koponya-sziget megteremtése, úgy a film másik helyszínének, a harmincas évek-beli New York megjelenítése is kihívást jelentett egy egész csapat mûvész számára. A digitális mûvészek A Gyûrûk Ura (The Lord of the Rings) filmekhez kifejlesztett számítógép-technológiát még egy szinttel tovább feljesztették, így fordították vissza az idõt és építették fel a várost, amely már nem létezik.
Korabeli légi felvételek és fényképek alapján a mûvészek a mai New York-ról készült képekrõl eltüntették az 1933 után emelt épületeket, minek következtében rengeteg kitöltésre váró adat hiányzott. Mivel a régi fényképek fekete-fehérek, azokat a színeket vették alapul, amelyek az abból a korból máig fennmaradt épületeken láthatóak. Innen kiindulva, egy erre kifejlesztett program elkezdte újraépíteni az 1933-nak megfelelõ várost, egészen a legapróbb részletekig.
- Olyan, mintha újraélesztenénk New York-ot egy történelmileg teljesen hiteles formában, ahogyan már soha nem lehetne lefényképezni. Egyszerûen nem létezik többé - mondja Jackson.
"time is not money"
