információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A SZEKRÉNYEN TÚL: NARNIA BIRODALMA
C.S. Lewis tudós, kritikus és író 1950-ben adta közre Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény címû regényét, mely egy hétrészes regényciklus, a Narnia krónikái elsõ részét képezte, s egyszersmind új, modern legendát hozott létre. Lewis, aki szenvedélyesen szerette a tündérmeséket, gyerekeknek szóló fantasy-sorozatot szeretett volna írni, de a kész regényciklus ennél sokkal több lett. Lebilincselõ, izgalmas történetei felnõtteket és gyerekeket egyaránt rabul ejtenek, hiszen a nem is olyan régvolt második világháború bombázásaiból bûbájjal és mitikus teremtményekkel teli fantáziavilágba repítette az olvasókat, a jó és a gonosz epikus küzdelmének kellõs közepébe. Az irodalomkritikusok pedig Lewis azon képességét dicsérték, ahogy képes teljesen új világot teremteni - saját történelemmel, kultúrával, földrajzzal és mítoszokkal - mely mégis reflektál a mi világunk problémáira és morális kérdéseire.
Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény hatalmas rajongótáborra tett szert világszerte: a hét kötet 29 nyelven jelent meg, összesen mintegy 85 millió példányban kelt el, s ezzel J.K Rowling Harry Potter sagája mögött minden idõk második legsikeresebb könyvsorozata lett. Rowling egyébként Lewis mûvét nevezte meg egyik fõ ihletadójának a varázslótanonc kalandjainak megírásánál.
Kevés olyan történet van a világirodalomban (mint ahogy Lewis barátjának, J.R.R Tolkien Gyûrûk ura trilógiája ilyen), mely kisgyerekeket és felnõtteket egyaránt képes elvarázsolni. Maga a szerzõ úgy vélte, az a jó történet, amit ötévesen ugyanolyan lelkesen hallgatunk/olvasunk, mint ötvenévesen. A Narnia krónikái az általános iskolásokat, a felnõtt olvasókat és irodalomtudósokat egyaránt lenyûgözte - utóbbiakat gazdag metafora-kincse és spirituális utalásrendszere révén.
Nem kellett sokat várni az elsõ színpadi adaptációkra, s kisvártatva tévésorozat, rajzfilm és a BBC megbízásából tévéfilm is készült a Pevensie testvérek kalandjaiból. Ezek a korábbi próbálkozások szinte kizárólag bábukkal készültek, élõszereplõs mozifilm forgatására nem vállalkozott senki, hiszen az adott technikai feltételek mellett ez túlságosan nagy falatnak bizonyult. Mostanra azonban a technika megérett arra, hogy megfelelõen meg tudja jeleníteni Lewis fantáziavilágát, Andrew Adamson rendezõ pedig hihetetlen érzékkel vitte filmre Narnia birodalmát.
Douglas Gresham, C.S. Lewis mostohafia, az író hagyatékának kezelõje már évtizedek óta szerette volna filmen látni Narnia történetét (a most végre elkészült filmnek õ a kreatív és mûvészeti igazgatója). Õ volt az, aki a Walden Media produceréhez, Perry Moore-hoz vitte a projektet. A Walden Media és a Disney döntéshozói a kezdetektõl kikötötték, hogy lehetõleg minden részletében hûen szeretnék visszaadni Lewis regényét. Nem akarták azzal elrontani a történetet, hogy megpróbálják a mai modern korba helyezni, hanem az örökérvényû klasszikus mû elõtt szeretnének tisztelegni.
"Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény története annyira tiszta és õszinte, hogy biztosak voltunk benne, minél kevesebbet piszkálunk bele, annál jobb lesz a filmünk. Persze minden azon múlott, hogy a megfelelõ embereket nyerjük meg, Andrew Adamson pedig remek választás volt a rendezõi székbe" - nyilatkozta Gresham.
NARNIA FELFEDEZÕI: A PEVENSIE TESTVÉREK
Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény lelkét a szimpatikus karakterek és lenyûgözõ kreatúrák adják: faunok, kentaurok, óriások, szatírok, törpök, minotauruszok és beszélõ állatok népesítik be Narniát. A filmkészítõk elsõdleges célja az volt, hogy az emberségesség a film minden pillanatában érezhetõ legyen. A Pevensie testvérek körül bonyolódik a cselekmény: õk azok, akik magukkal viszik a nézõket Narnia birodalmába azon az ósdi szekrényen keresztül, amit egy öreg gróf vidéki kastélyának egy elfeledett szobájában találnak. Fontos volt, hogy a gyerekszínészek annyira valóságosak és természetesek legyenek, amennyire csak lehet, hiszen így még nagyobb a kontraszt köztük és a csodavilág között.
A gyerekszínészeket a produkció két éven át kereste Anglia általános iskoláiban, ifjúsági klubjaiban és színjátszó köreiben. A négy szerepre több, mint kétezer gyereket hallgattak meg.
Peter Pevensie
Õ a legidõsebb a testvérek közül. Gyerekként hagyja el Londont, de Narnia birodalmában bátor, felnõtt vezetõvé érik, aki minden erejével a jó oldalán harcol. A 18 éves William Mosley, akinek ez az elsõ játékfilmes szerepe, így nyilatkozott Peterrõl: "Egész egyszerûen, amikor Peter belép abba a szekrénybe, még kisfiú, de a történet végére férfivé cseperedik."
Susan Pevensie
A szép és komoly idõsebb lánytestvér, aki a narniai kalandok során mindvégig próbálja ésszerû viselkedésre bírni testvéreit. Anna Popplewell, Susan megformálója a legtapasztaltabb színész a gyerekek közül, hiszen játszott már többek között a Leány gyöngy fülbevalóval címû filmben. Fontos szerep az övé, mivel a nézõk sokszor az õ érzékenysége és racionális reakciói miatt döbbennek rá arra, hogy itt bizony nem babra megy a játék, a gyerekek valós veszélyeknek vannak kitéve.
Edmund Pevensie
A kis Edmund a legcsintalanabb és leginkább forrófejû a Pevensie testvérek közül. Narniában alig tud ellenszegülni a kísértésnek, hogy a gonosz Jégtündér táborához csatlakozzon. A kis rosszcsont szerepére az alkotók nagyon sokáig nem találtak megfelelõ színészt, míg az utolsó pillanatban rá nem bukkantak Skandar Keynes-re. Az ifjú színész könnyen tudott azonosulni a szereppel: "Edmund pontosan olyan, mint én. Kikészíti a családját, s könnyen enged a kísértésnek. Õ a család fekete báránya, aki mindig idegesíti Lucyt. De Narniának köszönhetõen végül jó gyerek lesz belõle. Õ megy át a legnagyobb változáson, hiszen a kalandok hatására megtanulja becsülni a családját."
Lucy Pevensie
Lucy, aki Adamson szerint a film egyik legfontosabb szereplõje, a legfiatalabb, de egyben a legoptimistább, legnyitottabb és legbátrabb a testvérek közül. Õ az, aki elsõként lépi át Narnia kapuját, neki kell szembeszegülni testvérei hitetlenségével, s õ az, akinek mindvégig marad elég energiája, hogy higgyen magában.
A tízéves Georgie Henley-t egy Yorkshire-i általános iskolában fedezték fel, s bár nem rendelkezik semmiféle színészi múlttal, rendkívül intelligens és érzékeny gyerek, aki sokat hozzátett a szerepéhez a forgatás során.
NARNIA LAKÓI
Alighogy a gyerekek átlépnek Narnia világába, hihetetlen teremtényekkel találják szembe magukat, akik közül néhányan társaik és barátaik lesznek. Ezeknek a kreatúráknak az életre keltése különbözõ filmes technikák ötvözését kívánta meg: élõ szereplõk, manuális trükkök és digitális effektek összességét. Ezeknek a szerepeknek a betöltését is aprólékos szereplõválogatás elõzte meg.
Mr. Tumnus, a faun
A szégyenlõs, öregedõ, félig ember, félig kecske Mr. Tumnus összebarátkozik Lucyval, annak ellenére, hogy kényszerûségbõl a Jégtündér gonosz terveit kell szolgálnia. A skót színész, James McAvoy játssza a faunt, aki hitelesen kelti életre Mr. Tumnus kettõs személyiségét. A történet során nagy erkölcsi dilemmával találja szembe magát, hiszen a Jégtündér parancsára el kell rabolnia Lucyt, akit egyébként barátjának tekint.
McAvoynak naponta több órát kellett a maszkban ülnie ahhoz, hogy 26 éves fiatalemberbõl egy kortalanul öreg teremtménnyé változhasson át. Mozgatható füleket és szarvakat kapott a K.N.B. EFX Group sminkes csapatától, nem is beszélve a rengeteg szõrzetrõl, amit fel kellett vinni az arcára és egyéb testrészeire. Deréktól lefelé pedig számítógéppel alkották meg a kétlábú kecskét a VFX vizuális effektusokért felelõs szakemberei.
Jadis, a Jégtündér
Narnia leggonoszabb lakója a legyõzhetetlennek tûnõ Jadis, aki örök télre kárhoztatta az egyszervolt paradicsomi birodalmat. A sátánian hideg szerepre Tilda Swintont nyerték mag az alkotók, aki az egyik legelismertebb európai karakterszínész. Fontos volt, hogy olyasvalaki játssza el ezt a szerepet, aki az Aslan elleni harcban méltó ellenfelévé válik az isteni oroszlánnak: erõs, intelligens, és rendkívül intenzív a jelenléte a filmvásznon. Feladata nem volt könnyû, hiszen a Jégtündérnek nincsenek érzelmei: a Narniában uralkodó örök tél belsõ világát tükrözi - nincs tavasz, nincs karácsony, nincs haladás, hiányzik belõle a jó és az öröm, egészen addig, míg a gyerekek meg nem jelennek a színen.
Jadis megjelenésén sminkesek és ruhatervezõk egész csapata dolgozott. Ruhája például folyamatosan változtatja alakját és színét, attól függõen, éppen jól haladnak-e a tervei vagy sem.
Aslan, az oroszlán
Jadis legfõbb ellenlábasa Aslan, a hatalmas bölcs oroszlán, aki annak idején létrehozta Narnia birodalmát, s sokáig igazságos uralkodóként irányította a földet. Óriási hatalma van, s már-már mindentudó, ugyanakkor olyan emberi vonásai vannak, mint például sebezhetõsége. Lewis minden bizonnyal azért választotta az oroszlánt eme karakter megformálására, mert az állatok királya egyszerre tesz fejedelmi és félelmetes benyomást az emberekre. Lenyûgözõ, ahogy hús-vér oroszlánként áll elõttünk a filmben, s ez az egyébként veszedelmes fenevad remekül megérti magát a gyerekekkel.
Aslant a legmodernebb CGI technikák segítségével alkották meg, hangját pedig Liam Neeson, az Oscar-jelölt színész adta. A VFX effekt-felelõsei mintegy 700 effektus alkalmazásával, majd’ kétéves munka árán alkották meg a hatalmas oroszlánt. Mindenképpen el szerették volna kerülni, hogy valami rajzfilmfigurára hasonlítson, hiszen õ valóban oroszlán, csak sokkal többre képes, mint amit egyébként megszoktunk az oroszlánoktól. A vizuális effektusokon kívül három hatalmas Aslan-bábut is építettek egyes felvételekhez - a több száz kilós bábukon lovagoltak például a gyerekszínészek zöld háttér elõtt.
"time is not money"
