információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A XV. század fordulóján Spanyolország egy drámai történelmi változás elõtt állt. Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságával sikerült egyesíteni Spanyolország szétszakadt tartományait. Kolumbusz felfedezi az amerikai kontinenst, mely korábban elképzelhetetlen gazdagságot jelent a spanyol kincstár számára. A 900 évig tartó muszlim befolyás is véget ér, hiszen a haderõnek sikerül leverni a spanyol félszigeten tartózkodó utolsó mórokat is. Spanyolországot mindez a világ leghatalmasabb birodalmává teszi, melyre a Római Birodalom bukása óta nem volt példa. Harsány buzgalommal törekedtek az "egy ország, egy isten" jelszó megvalósítására. Bevezették az állami inkvizíciót, mely fõ feladatául a zsidó eretnekség megszüntetését tûzte ki céljául. Negyven évvel késõbb Spanyolország még mindig a pompa, és a csodás paloták, templomok hazája, miközben egy sötét és veszélyes hely is egyben, melyet a halál szele leng be.
A harag napja 1532-ben játszódik egy spanyol városban. A máskülönben nyugodt és békés mindennapokat titokzatos gyilkosságok zavarják meg. Az áldozatok nemes emberek, de az elkövetõ nem kíméli testõrségüket sem, vérfürdõt rendezve ezzel a város sikátoraiban. A halottak mellkasára minden esetben egy-egy betût metsz a gyilkos. A törvény õre, Ruy Mendoza, azaz Christopher Lambert nincs könnyû helyzetben. Ahányszor embereivel visszatér a tett helyszínére, a holttesteknek hûlt helyét találják, õ az egyetlen szemtanú, bizonyíték híján pedig senki nem hisz neki! Ruy egy kegyetlen cselszövés közepén találja magát, sem világi, sem egyházi segítségre nem számíthat. Magára van utalva, miközben saját családját is veszélybe sodorja a nyomozás sikere érdekében.
"time is not money"
