microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Az Ember Gyermeke (2006)
Children of Men

. . . . . . . . . . 7.92
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 3.3
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 114 perc
nemzetiség:  angol, amerikai
műfaj:  sci-fi, thriller
eredeti nyelv: olasz
formátum: feliratos
korhatár 16+
tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Az Oscar-díjra jelölt mexikói rendezõ, ALFONSO CUARÓN (Anyádat is, Harry Potter és az azkabani fogoly) legújabb filmje, Az ember gyermeke (Children of Men) két évtizeddel repít minket elõre a jövõbe - és intõ figyelmeztetést küld a ma élõ emberiségnek.
2027-re a Földnek nem sok tartaléka maradt. Csaknem tizenkilenc év telt el azóta, hogy az utolsó kisbaba megszületett, és az emberiség jövõje minden múló évvel egyre kilátástalanabb. Bár a legtöbb ember belenyugodott az elkerülhetetlenbe, és elzárkózva, törvények nélkül éli értelmetlen életét, néhányan még harcolnak a bolygó egyesítéséért és az egyre csökkenõ népességû társadalmak jogaiért.
Nagy-Britannia az egyetlen ország, amelynek sikerült - katonai imperializmus árán - túlélni a belsõ harcokat, és ennek köszönhetõen illegális bevándorlók hatalmas tömegeivel kell számolnia. A totalitáriánus rendszer keményen lép fel a menekültek ellen: táborokba hurcolják, majd deportálják õket.
Theót (CLIVE OWEN) mindez nem érdekli. Korábban aktivista volt, most bürokrata, és úgy vészeli át a reménytelenséget, hogy egyszerûen nem törõdik semmivel. Életébe csak az visz némi színt, amikor meglátogatja öreg barátját, Jaspert (MICHAEL CAINE), aki vidéken lakik, több mérföldnyire Londontól. Együtt emlékeznek a boldogabb idõkre, amikor még bajtársakként harcoltak.
Mindez hirtelen megváltozik, amikor Theót egy nap egy kisbuszba tuszkolják, és Julian (JULIANNE MOORE) elé viszik. A nõ régen szerelme és bajtársa volt, ma pedig egy menekültek jogaiért harcoló csoport vezetõje. Julian arra kéri Theót, hogy segítsen papírokat szerezni egy fiatal nõnek, Kee-nek (CLARE-HOPE ASHITEY), hogy biztonságban elhagyhassa az országot.
Theo elvállalja a feladatot - Julian kedvéért, no meg 5000 font ellenében -, és nemsokára Kee-t és Julian társait kell átsegítenie az ellenõrzõpontokon a tengerpart felé vezetõ úton. Ha elérik a célt, a rejtélyes Humán Projekt nevû szervezet oltalma alá kerülnek, amelynek a világ legnagyobb tudósai dolgoznak, hogy egy új társadalmat hozzanak létre. Ám amikor Theót és a csapatot terroristák támadják meg, kiderül, hogy Kee nem csak egy egyszerû menekült... vannak, akik készek meghalni érte.
Kee nyolchónapos terhes és megtestesíti azt a csodát, amelyet az egész bolygó várt és remélt.
Kee és Theo menekülni kényszerül azok elõl, akik mindent kockára tennének egy ügyért és azok elõl is, akik a gyermeket politikai célokra használnák fel, és végül összefognak az eljövendõ generációk érdekében.


A FILM KÉSZÍTÉSÉRÕL

A rendezõ, Alfonso Cuarón számára nem létezik olyan történet, amelyet ne tudna filmvászonra vinni, legyen az társadalmi vagy bûnügyi dráma, kedvelt gyermekklasszikus, Dickens-regény vagy egy varázslatos mese. Minden filmje magán hordozza saját, egyedi stílusjegyeit, mivel minden rendelkezésére álló ezközt felhasznál, miközben megjeleníti a történetet a vásznon. Emiatt valamennyi munkája arról is árulkodik, hogy kicsoda Alfonso Cuarón. Legújabb filmje, Az ember gyermeke (Children of Men) P.D. James brit írónõ némileg nyomasztó regénye alapján készült - mégis áthatja a remény.
A rendezõ ezt mondja: - Amikor filmet készítek, az én szemszögembõl nézem, és mivel optimista ember vagyok, ez átitatja a filmet. Az emberiségnek hihetetlen tehetsége van a pusztításhoz... de ugyanakkor együttérzõek is tudunk lenni, és összefogni a bajban. Végül is Az ember gyermeke nem az ember pusztító hajlamáról szól, hanem sokkal inkább arról, hogy pusztító ideológiák állnak az ember józan ítélõképességének útjában.
A rendezõt soha nem érdekelte a technikai hókuszpókusz, mely a sci-fi és egyéb "futurisztikus" filmekre jellemzõ, ezért filmjében a ma élõ emberek gondjaira helyezte a hangsúlyt. - Azt találtam, hogy ez az alapötlet nagyszerû lehetõség, hogy a jelenrõl beszéljünk, hiszen a közeljövõben játszódik - folytatja. - A jelenrõl szerettem volna filmet készíteni, hiszen a mai körülmények alakítják ki a jövõnket. Ez tehát nem egy sci-fi, hanem egy 2027-ben játszódó üldözéses film.
Cuarón 2001-ben kezdett el dolgozni a projekten, ezért az új évezred jelentõsége is hatással volt rá. Észrevette, hogy sok futurisztikus filmben valamilyen diktatúra jelenik meg. Õ és írótársa, Timothy J. Sexton, másmilyen jövõt képzeltek el.- A jövõrõl szóló legtöbb történet egy "Nagy Testvérrõl" szól, de szerintem ez 20. századi elképzelés a diktatúráról - mondja a rendezõ. - A zsarnokság ma más álarc mögé bújik: a 21. század diktatúráját demokráciának hívják. Szerintem ez nagyon érdekes szempontja a regénynek.


A jövõ gyermekei

Az ember gyermekei középpontjában mindenkit foglalkoztató kérdések állnak, mint amilyen a bevándorlás, a környezeti tényezõk és a termékenység. A filmbeli világban mindhárom tényezõ kedvezõtlenül befolyásolta egymást, míg végül az emberiség zsákutcába került.
Theo egykor a változás élharcosa volt, de mára kiégett, és igyekszik beilleszkedni a rideg világba, amelynek nincs sok esélye a túlélésre. A reményt megengedhetetlen luxusnak tartja, amely csak fejfájást okoz.
Mindez megváltozik, amikor Theo egykori szerelme, Julian felkeresi, és egy szívességet kér tõle. Ez felrázza Theót a vegetatív állapotból, és visszavezeti az életbe, ahol újra elkezd törõdni valamivel... méghozzá az emberiség jövõjével.
Clive Owen brit színész alakítja Theót. Hamar megtetszett neki a történet, a szerep és a lehetõség, hogy Cuarónnal dolgozhat. Amikor elõször elolvasta a forgatókönyvet, azonnal látta, hogy az író-rendezõ szokatlan hõst akart megalkotni: egy tökéletlen embert, aki egy rendkívüli helyzetben találja magát.
Cuarón ezt mondja Owen karakterérõl: - Theo sebzett lélek. A cinizmusa csak maszk, ami mögött a valódi lénye rejtõzik. Kezdetben passzív karakter csupán. Sokszor helytelenül cselekszik, ám késõbb akarata ellenére hõssé válik. Felébreszti õt a lehetõség, hogy az emberiségnek mégis reménye van a túlélésre.
Az elszánt aktivista Julian, szerepére a filmkészítõk Julianne Moore-t választották. A színésznõ ezt mondja a szereprõl: - Mindenekelõtt azt találtam érdekesnek Julianban, hogy nõ létére egy aktivista csoport vezetõje. Ez ritka, még modern filmek esetében is, hogy egy nõ vezet egy radikális csoportot.
Julian szemén keresztül a közönség meglátja az igazi Theót - azt, hogy ki volt és ki lehet belõle. Theóval ellentétben Julian még mindig eltökélten küzd azért a célért, ami sok éve összehozta õket. Theo mostanra már feladta a reményt, és várja az "elkerülhetetlent", Julian viszont egyenlõ jogokat akar kivívni Nagy-Britannia minden bevándorlójának.
Cuarón akár egyetért Julian módszereivel, akár nem, megérti az indítékait. - Láttam gyönyörû képeket a Földrõl az ûrbõl nézve, amelyeken felhõk látszanak és a kontinensek formája... de nem látszanak a színes vonalak, amelyek a térképeken elválasztják az országokat. Ezek láthatatlan vonalak, melyeket sokszor abszurd ideológiák teremtettek. Elgondolkodtam, hogy milyen jogunk van bezárni az ajtót a szükségben szenvedõk elõtt. Ezek az összetett problémák foglalkoztatják az amerikaiakat és az európaiakat, és mindenki máshogy vélekedik arról, hogyan kell bánni a bevándorlókkal és a menekültekkel. Ez mostanában történik - a közeljövõ tehát most van.
Michael Caine alakítja Jaspert, Theo öreg barátját és bizalmasát, akit még mindig foglalkoztatnak azok a problémák, amelyekkel Theo már nem törõdik. Jasper tulajdonképpen vénülõ hippi, aki lázad a rendszer ellen, és abból él, hogy házilag termesztett marihuánát árul.
- Úgy gondolom, hogy Jasper, fõleg ahogy Michael alakítja, a film középpontja - mondja Cuarón. - Az õ jeleneteiben olyan melegség van, amely a legtöbb karakter életébõl már kiveszett. Õ még nem adta fel, hanem küzd azért, hogy megõrizze az élet lángját.
A fõszereplõ a legtöbb jelenetben egy új felfedezett, Clare-Hope Ashitey mellett játszik, aki Kee-t alakítja.
Theo karakteréhez hasonlóan Kee sem egészen az, mint aminek a film elején látszik. - Amikor Kee megnyílik, nyilvánvalóvá válik, hogy a karaktere többet rejt, mint gondolnánk - mondja Ashitey. - Amikor elõször látjuk, komoran hallgat, de idõvel kiderül, hogy lázadó és elég szemtelen is - nem egészen ilyennek képzelnénk azt a lányt, akin a világ jövõje múlik, igaz? A történet során Theo és Kee között sajátos apa-lánya kapcsolat alakul ki.
A film producerei sokáig keresték a megfelelõ színészt Luke, Julian alvezérének szerepére, míg végül Chiwetel Ejioforra esett a választásuk.
- Amikor Chiwetel és én megbeszéltük Luke karakterét, nagyon hasonló ötleteink voltak és kimondta a lényeget is: méltóság - veszi át a szót a rendezõ. - Az egyik elsõ érték, amelyet az ember elveszít a nehéz idõkben, az a méltósága. Pontosan ez a problémája ennek a csapatnak, és ez tüzeli a cselekedeteiket.
- Szerintem csodálatos színészgárda gyûlt össze, és mikor megtudtam, hogy Alfonso az egyik forgatókönyvíró, már nem volt nehéz eldöntenem, hogy vállaljam-e a szerepet - mondja a színész. - Alfonso több filmjét láttam, és nagy hatással volt rám a stílusa.


A jövõ forgatása a mai Londonban

Cuarón mindenképpen Nagy-Britanniában szeretett volna forgatni. A Harry Potter és az azkabani fogoly forgatása közben sok idõt töltött Angliában, és megkedvelte az ottani filmezési körülményeket.
- Megígértük P.D. James-nek, hogy megtartjuk a regény eredeti helyszínét, és végül kiderült, hogy tényleg ez a legjobb forgatási helyszín - teszi hozzá Marc Abraham producer.



Forgatás és kamerák

Cuarón eldöntötte, hogy minél több hosszú képsort fog felvenni, elkerüli a mai filmekre jellemzõ felpörgetett ritmusú, természetellenes vágási stílust, és a valósághoz közelebb álló stílusban fog forgatni. George Richmond kameraman ennek érdekében tizenhat héten keresztül kézikamerával vette fel a jelenteket. Az eredmény egy tapinthatóan valóságos film lett, amelynek nézõi Theóval együtt vesznek részt a hányatott utazáson.
A film látványvilága és stílusa volt az egyik vonzerõ, ami miatt Caine a projekt mellett döntött. - 2027-et írunk, és az ilyen jövõbeli filmek általában csillognak-villognak, de a miénk piszkos és sötét. Általában kamerasínt használnak, de a mi filmünket kézikamerával vették fel és emiatt a híradóra hasonlít. Ez volt az, ami miatt végül elvállaltam. Számomra ez azt jelentette: "Végre itt egy rendezõ, aki gondolkodik!"


Helyszín

A Nagy-Britanniában való forgatás egyik legnagyobb elõnye a szigetországra jellemzõ idõjárás. A szélviharok, a metszõ hideg és a nyomukban maradó tócsák és sár általában hátráltatják a filmforgatásokat, ám a baljós jövõben játszódó film esetében mindez elõny.
London leghíresebb nevezettségei mellett forgatni természetesen kihívásokkal járt. A biztonsági intézkedések a szokottnál szigorúbbak voltak a London bevárosát 2005. július 7-én ért terrortámadások miatt, és egy darabig úgy tûnt, a filmkészítõk túl ambíciózusak voltak, amikor vizuálisan vonzó helyszíneket válaszottak. Végül a többhónapnyi tervezés és eltökélt munka meghozta az eredményt: a produkció megszerezett magának több azonnal felismerhetõ helyszínt, köztük a Trafalgar Square-t és a St. James’s parkot.
A filmbeli élet Anglia lakóinak legtöbbje számára értelmetlen - éles vonal húzódik azok között, akiknek van valamijük, és akiknek semmijük sincs. A nézõk a film legnagyobb részében Theót követik lepusztult és elszegényedett környékeken át vezetõ útján, és csak ritkán nyernek bepillantást a "túloldali" jólétbe. Amikor Theo meglátogatja gazdag unokatestévérét, hogy megszerezze Kee okmányait, láthatjuk, hogy a tehetõs, kiváltságos emberek házikedvencekkel és egzotikus állatok sokaságával veszik körül magukat, hogy elfeledtessék a gyermeknélküliséget, és elterelje a figyelmüket a reménytelenségrõl.
A film nagy része barátságtalan helyszíneken játszódik. A filmkészítõknek a forgatás során sokat kellett utazniuk a hideg, angol télben Londonban és vidéken is, miközben olyan zord helyszíneken dolgoztak, mint egy hertfordshire-i farm, egy használaton kívüli kikötõ Kent-ben és barakkok Hampshire-ben.


Dizájn

Még a mai Londonban is számtalan nehézséggel jár a forgatás, nem hogy a huszonegy évvel a jövõben létezõ Londonban. Emmanuel Lubezki operatõr és Geoffrey Kirkland és Jim Clay produkciós tervezõk feladata volt, hogy megteremtsék ezt a Londont, amelyre végtelen szomorúság telepedett.
Bizonyos szempontból könnyebb megtervezni egy ötszáz évvel a jövõben játszódó filmet, mint egy olyat, amely csupán két évtizeddel jár a jelen elõtt. Egy ilyen világ bemutatásához óvatosan kell vegyíteni a jelen és a jövõ nyomait, hogy a nézõ azt érezze, "ez lesz nemsokára". Például, Cuarón és csapata egy kicsit átalakított Fiat Multiplát használnak furcsa alakja miatt.

*****

A film által bemutatott veszélyek nem is annyira távoliak. Nem a jövõ, hanem a jelen problémái, hogy betegségek pusztítanak, állandó a harc a bevándorlók ellen, és az idõjárás természetes egyensúlya felborult. Sõt, ma is megfigyelhetõ a nõk terméketlenségének terjedése, valószínûleg a helytelen táplálkozás, a gyógyszerek túlzott használata és a környezet szennyezettsége miatt.
Cuarón reményei szerint filmje viták kiindulópontja lesz, amelyek során az emberek megbeszélik ezeket a nagyon is jelenkori problémákat. - Nem olyan filmet szerettem volna készíteni, amely véget ér a stáblistával, hanem olyat, ami akkor kezdõdik - mondja a rendezõ.


szereplők:
Clive Owen ... Theodore Faron
Julianne Moore ... Julian Taylor
Michael Caine ... Jasper
Chiwetel Ejiofor ... Luke
Charlie Hunnam ... Patric
Claire-Hope Ashitey ... Kee
Pam Ferris ... Miriam
Danny Huston ... Nigel
Peter Mullan ... Syd
Oana Pellea ... Marichka
Paul Sharma ... Ian
Jacek Koman ... Tomasz


fényképezte:
Emmanuel Lubezki

vágó:
Alex Rodríguez

látvány:
Jim Clay
Geoffrey Kirkland

jelmez:
Jany Temime

zene:
John Tavener

művészeti rendező:
Ray Chan

szereposztó:
Lucinda Syson

díszlet:
Jennifer Williams

producer:
Marc Abraham
Eric Newman
Hilary Shor
Iain Smith
Tony Smith