információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
"Az elsõ két filmben a válaszok még nem voltak teljesek. A Bourne-ultimátum végére azonban mindenki megérti majd, hogyan lett Jason Bourne-ból az általunk ismert Jason Bourne."
Paul Greengrass rendezõ
Jason Bourne a 2002-es A Bourne-rejtélyben megpróbálta kideríteni, ki is õ valójában. 2004-ben A Bourne-csapdában bosszút követelt azért, amit tettek vele. Most hazaér - és már mindenre emlékszik.
Matt Damon (Jason Bourne) A Bourne ultimátumban ismét veszedelmesen ügyes kémet alakít. A világszerte nagy sikerû, a mozikban több mint 500 millió dollárt hozó, és csak Amerikában 20 millió példányban eladott A Bourne-rejtély és A Bourne-csapda folytatásával Paul Greengrass (A Bourne-csapda rendezõje) ismét lélegzetelállító thrillert készített, amellyel a nézõk bejárhatják a világot - s végigkísérhetik, hogy a fõhõs miként válik kémmé. A Bourne ultimátum váratlan fordulatokkal és meglepetésekkel bombázza a nézõket. Ráadásul Matt Damon mellett számos díjnyertes alkotó is szerepel a stáblistán. A nemzetközi hírnévnek örvendõ, Oscarra jelölt Greengrass szerint a közönség nemcsak egyszerûen egy okos történetet kíván magának, hanem egy olyan filmet is, amelyben a szívszorító érzelmek mellett az izgalmas akciójeleneteknek is helye van. A Bourne-filmek kielégítik ezt az igényt.
A történetben Bourne-t olyan embernek ismerjük meg, aki múlt nélkül éli az életét. Kemény kiképzést kapott, de nem emlékszik rá, s olyan emberek változtatták szuperkémmé, akiket nem ismer. Bourne bevetésre kész emberi fegyverré vált - egyben a CIA legveszélyesebb célpontjává. Amióta néhány évvel ezelõtt Olaszország partjaira ért, Bourne azt kutatja, ki is õ valójában, és ki tanította meg ölni. Bourne-t csak a bosszú vezérli, amióta szerelmével, Marie-val egy kém golyója végzett.
Próbálja elfeledni, hogy ellopták az életét. Ám egy londoni napilap vezércikke egy emberi fegyver létezését firtatja, és Bourne ráébred: ismét célponttá vált.
A Treadstone, a szupertitkos program, mely õt, a szuperkémet létrahozta, már hibásan mûködik. A Védelmi Minisztérium azonban létrehozott egy új gyilkosgyártó programot, a Blackbriart, amely a világ szeme elõl elrejtve képez újabb és újabb gyilkosokat. Számukra Bourne egy 30 millió dollárt érõ fenyegetés, amelyet egyszer s mindenkorra ki kell iktatni. Bourne számára õk viszont az egyetlen kapcsolat ahhoz az élethez, amelyet hiába próbált elfelejteni.
Bourne most elérte útja végét: ezúttal nem elégszik meg egykori mestereinek üres ígéreteivel, vagy kegyetlen üldözõinek megölésével. Mivel már nincs mit vesztenie, a kiképzésen tanult összes fogást alkalmazva minden gyilkos ösztönét azok ellen fordítja, akik valaha a mesterei lehettek.
Küldetése Moszkván, Párizson, Madridon és Londonon keresztül Tangierbe viszi, s utazása során nemcsak a Blackbriar emberei, de szövetségi ügynökök és rendõrök is útjába állnak. Õt azonban nem lehet megállítani. Bourne útja végül ott ér véget, ahol minden elkezdõdött, és ahol be is kell fejezõdnie történetének: New York utcáin.
Matt Damon mellett visszatérõ szereplõ Julia Stiles, akit Bourne kolléganõje, Nicky Parsons ügynök szerepében látunk, valamint a háromszor Oscar-díjra jelölt Joan Allen, aki a CIA belsõ nyomozóját, Pamela Landyt alakítja.
A trilógiában új színészként tûnik fel David Strathairn, aki Noah Vosent, a Blackbriar program fõnökét alakítja; Scott Glenn Ezra Kramert, a CIA igazgatóját játssza; Paddy Considine Simon Ross angol riporterként tûnik fel, aki kész tálalni a Blackbriar sztorit. Edgar Ramirez Paz szerepében látható, és az ötszörös Oscar-díjas Albert Finney Dr. Albert Hirsch karakterét formálja meg.
A FILMRÕL
Jason Bourne hazatér:
itt A Bourne ultimátum
Az elmúlt öt évben a mozilátogatók izgatottan kísérték figyelemmel Bourne veszélyes utazásait. Amikor 2002-ben A Bourne-rejtélyt bemutatták, a nézõket lenyûgözte a film független látásmódja, amely egy hidegháborús kémet az ezredforduló viszonyai közé helyezett.
A Bourne-sorozat második részének, A Bourne-csapdának megrendezését egy angol rendezõre, Paul Greengrassra bízták, akinek dokumentumfilmjéért és játékfilmjeiért lelkesedtek a nézõk. Bár hozzá kellett szoknia a nagy költségvetésû film kereteihez, Greengrass keze nyoma ott van a filmen: a kézikamerás felvételek és a világítási stílus jelentõs hangsúlytöbbletet adtak a történetnek. A Bourne-csapda a kritikusok elismerését is meghozta: Peter Travers a Rolling Stone-ban lenyûgözõ, stílusos, okos és humoros filmként jellemezte az alkotást.
A Bourne ultimátumban a fõhõs a végsõ válaszokat keresi. A lezárás szükségessége vonzotta a rendezõt a filmben: "Bourne valós ember egy való világban, aki a válaszait keresi. Vajon Bourne eredendõen gyilkos, vagy csak azzá tették? Van bennünk egy olyan érzés, hogy õ közülünk való, és ‘elõlük’ menekül. Próbálja meglelni a választ, és nem bízik ‘bennük’."
A Bourne-trilógia nem lett volna teljes a fõhõst alakító Oscar-díjas Matt Damon nélkül. A színész nagyon örült, hogy Greengrass irányítása alatt dolgozhat. "Paul Greengrass igazi mesélõ, akinek a stílusa tökéletesen illik ehhez a filmhez, mert nem túl teátrális." Greengrass élvezte a Damonnal való munkát, lenyûgözte Matt pontossága: "Van benne valami, amitõl az embernek az az érzése, hogy õ csak jófiú lehet, ugyanakkor Damon akkor is hiteles, amikor a figura sötét oldalát mutatja be." A rendezõ szerint a fõszereplõvel mindketten ösztönösen ráéreztek a film lényegére.
Frank Marshall producer úgy véli, Matt Damon jófiús külsejével tökéletesen megtestesíti a Ludlum által megálmodott karaktert. Bár a Bourne-trilógia alapjául szolgáló Robert Ludlum-regények a hidegháború közepén keletkeztek, a téma nem idegen senkitõl: az összeesküvés- elméletek világszerte mindig aktuálisak lesznek. Érdekesség, hogy mind Ludlumnak, mind Greengrassnak van némi köze a titkosszolgálathoz: az írót sokáig gyanúsították azzal, hogy belsõ kapcsolatai vannak a CIA-nál, míg a rendezõ társszerzõje volt egy MI5-ös titkosügynökrõl szóló alkotásnak. (Az MI5 a brit titkosszolgálat kémelhárító részlege - a ford.)
A Bourne-trilógia elsõ részeiben a kém már megtudott néhány részletet a múltjáról, arról, hogy ki is õ. Ám azzal, hogy elvesztette a szerelmét, minden megváltozik, Damon így nyilatkozik errõl: "Marie jelentette a mentõövet Bourne számára, hiszen tudott a férfi sötét múltjáról, ugyanakkor segített neki megérteni, mit cselekedett, és mit jelent valójában embernek lenni. Marie halálával azonban Bourne számára már nem maradt semmi, amit elveszíthetne." Bourne azt hitte, hogy Ward Abbot CIA-ügynök meggyilkolásával lezárta múltját A Bourne-csapda végén. Azonban külsõ fenyegetés továbbra is fennállt, ezért a CIA vezetõi Treadstone-projekt helyett létrehozták a Blackbriar-programot. "Mostanra tanultak a hibáikból, és továbbfejlesztették a módszereiket, így hatásosabb agymosást alkalmaznak, mint Bourne-nál" - magyarázza Damon.
A sorozat harmadik részében nemcsak a legkorszerûbb technikai megoldásokat és a lenyûgõzõ akciójeleneteket csodálhatják a nézõk, de körbe is utazhatják a világot. Greengrass szerint egyetlen Bourne-film sem lehet teljes világkörüli utazás nélkül. Ebben a részben a rendezõ új helyszíneket keresett - így a mozivásznon Londontól Tangierig, Párizstól Moszkváig egészen New Yorkba követhetjük nyomon a fõhõst.
Ki vagyok én?
Kémek és árulók szereplõválogatása
2001. szeptember 11-e után a kémfilmek helyzete is megváltozott: "Már nincs jó oldal és rossz oldal, a hõs nem csak a jó oldalt képviseli, ahogy a rendszer sem egyszerûen csak korrupt."
A harmadik részben két színésznõ is visszatér: Joan Allen, aki Pamela Landyt, a CIA nyomozóját alakítja; és Julia Stiles Nicolett (Nicky) Parsons képében, aki Madridban várja Bourne-t.
Joan Allen visszatérését nemcsak a nézõk követelték, Greengrass is szeretett volna vele dolgozni: "Joan hûvös intelligenciát kölcsönzött Landy ügynöknek, érezni belõle az éberséget." A Bourne-ultimátumban Landy Noah Vosent (akit az Oscar-díjra jelölt David Strathairn alakít) is beveszi a csapatba. Allen elmondása szerint Landy nem tartozik a hagyományos CIA-ügynökök közé: "Visszaküldték, hogy segítsen megkeresni Bourne-t, hiszen õ igazi ‘Bourne-szakértõ’. A férfi titok számára, és szánja is õt, de meg akarja fejteni a rejtélyt, hogy mi történt vele." Emiatt össze is vitatkozik Vosennel, aki viszont mindenáron végezni akar Bourne-nal.
"Nicky A Bourne-rejtélyben nem tudja pontosan, mit cselekszik" - magyarázza Stiles a szerepét. - Most pedig újabb útkeresztezõdéshez érkezett. Tudja, hogy a Blackbriarrel a helyzet csak rosszabbodott, és már ki akar szállni. Két tûz közé került, hiszen életben akar maradni, de nem tud elmenekülni, hiszen túl sokat tud."
David Strathairn alakítja Vosent, a Blackbriar-program irányítóját. Strathairn nagyon büszke arra, hogy a Bourne-trilógia részese lehetett. Crowley, aki az L.A. Confidential címû filmben dolgozott elõször együtt a színésszel, azt mondja róla: "Minden munkáját mélyen áthatja az intelligencia."
Scott Glenn alakítja a CIA igazgatóját, Ezra Kramert. Paul Sandberg producer véleménye szerint, mivel a karakter új ember a CIA-nél, az õ szemszögébõl látunk minden eseményt. "Ehhez a feladathoz nagyon jó színészre volt szükségünk, és Scott ideális volt a szerepre."
A Bourne-cselszövõk közt eddig láthattuk már Clive Owent Professzorként a Bourne- rejtélyben és Karl Urbant Kirillként A Bourne-csapdában. Ebben a részben a Blackbriar-gyilkosok sorába a venezuelai származású Edgar Ramirez lép be, aki Pazt alakítja. Dinamikus szereplõ, aki valahol mindig jelen van a filmben.
A nemzetközi stáb tagjai közt szerepel Paddy Considine, aki Simon Ross angol újságírót alakítja. Õ indítja el a film cselekményét azzal, hogy a CIA-tõl kiszivárogtatott híreket kap Bourne-ról, és egy nevet is megtud: Blackbriar. "Ross el van ragadtatva Bourne létezésétõl. Csak megkaparta a felszínt, és sokkal többet talált, mint amire számított. Túl sokat tud, ezért harcolnia kell azért, hogy életben maradjon" - kommentálja Considine a szerepét.
Neal Danielst, Ross CIA-s informátorát Colin Stinton alakítja. Bourne-t õ vezeti el munkatársához, dr. Albert Hirschhez (Albert Finney), és az e két embertõl kapott információk alapján Bourne elkezdi kitölteni a lyukakat, amik hiányoznak a Treadstone-t megelõzõ emlékeibõl. Bourne célja, hogy eljusson Tangierbe, és megkeresse Danielst, hogy elmondja neki, mit tud a programról. "Ez a kulcs a múltjához" - mondja Sandberg. Fõhõsünket nyomozása Londonból Madridba viszi, majd Tangierbe.
Merre jár Jason Bourne?
Világ körüli forgatás
"Ez egy izgalmas, meglepõ fordulatokkal teli thriller, sok kiváló akciójelenettel - mondja Greengrass, a rendezõ. - A világ számos pontján kellett forgatni, és a cselekményszövés sok helyen kézikamerás felvételeket igényelt. A film a nemzetközi stab kiváló összmunkájának eredménye." A stáb egy része már a másik két Bourne-filmben is dolgozott: Oliver Wood mindhárom rész operatõre volt, és Christopher Rouse pedig a második rész vágója. Crowley szerint ez biztosítja az egyes részek közti vizuális folytonosságot.
Tangier - Észak-Afrikában Tangiernél találkozik a Földközi-tenger az Atlanti-óceánnal. A 40-es és 50-es években ez a hely nemzetközi övezetnek számított: titkosügynökök találkozóhelye volt. Ideális helyszín tehát A Bourne ultimátum számára!
London - A HUB, a kormány által alapított CRI (Controlled Resources International) épülete lett a Vosen/Landy cselekményszál helyszíne, ahol az eseményeket a képernyõkön figyelhetjük meg. "Ez az a hely, ahonnan a Blackbriar-ügynököket irányítják - magyarázza Wenham látványtervezõ. - A térfigyelõ kamerákon olyan képeket láthatunk, amiket a világ számos pontján vettünk fel. Sõt! Néhány képernyõn valódi adatok futnak."
Párizs, Madrid és Berlin - Párizsban került sor annak a jelenetnek a felvételére, amikor Bourne megérkezik a Gare du Nordra és felkészül a Marie bátyjával való nehéz találkozóra, ahol tájékoztatnia kell õt testvére haláláról.
Bourne Madridba megy, hogy megtalálja Neal Danielst, aki az egyetlen valódi kapcsolat a múltjával.
Berlinben a moszkvai jeleneteket forgatták, hogy A Bourne-rejtéllyel való folytonosság megmaradjon.
New York - Crowley szerint azért volt szükség a New York-i forgatásra, mert haza kellett hozniuk Bourne-t: "Szerintem New York a legjobb város, ami leginkább megmutatja, hogy Bourne az Egyesült Államokban van." A zsúfolt metropoliszban való forgatás azonban számos nehézség elé állította a stábot.
"time is not money"
