microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Rocky Balboa (2006)
Rocky VI.
Rocky Balboa

. . . . . . . . . . 7.79
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . . 6.5
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 103 perc
nemzetiség:  amerikai
műfaj:  folytatás, sport, dráma
eredeti nyelv: angol
formátum: feliratos
korhatár 12+
c tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
Harminc évvel ezelõtt esélytelen ember volt, egy kispályás uzsorásnak dolgozott Philadelphia déli részén. Midõn a vakszerencse folytán szorítóba léphetett korának bajnoka, Apollo Creed ellen, élete nagy esélye elõtt állt. Csupán az volt a célja, hogy kitartson, az elejétõl a végéig. Az életben és a szorítóban tanúsított bátorsága és kitartása milliók számára jelentett reménységet.
A dicsõség eljött, majd elmúlt, és Rocky Balboa (Sylvester Stallone), az egykori Olasz Csõdör esténként hajdani történetekkel szórakoztatja Adrian’s nevû éttermének állandó kuncsaftjait. A hajdani bajnok elhunyt felesége után nevezte el az éttermet, akit csendesen gyászol. Fia (Milo Ventimiglia) nemigen foglalkozik a papával, minden erejével azon van, hogy önálló életet éljen. Az idõ és a kapott csapások kikezdték Rockyt, öklei torzulásokat szenvedtek, vállai meggörnyedtek, és úgy érzi, a régi történeteken kívül semmije se maradt. Lélekben azonban ugyanaz a férfi, aki hajdan volt.
Rocky lélekben ma is harcos.
Mason "The Line" Dixon az éppen csúcson levõ nehézsúlyú bajnok, akit könnyedsége emel ki a többiek közül. Valójában az ügyeskedõ, ám szívtelen bokszoló soha nem szembesült egy igazi ellenféllel, így a bokszrajongók szerint nem is áll igazi jövõ elõtte.
Egy alkalommal egy számítógépes szimulátor az erejének teljében levú Rocky Balboával párosítja a bajnokot. Vajon ki gyõzne, ha méltó ellenfelei lennének egymásnak? Dixon ügyes szúró ütései és lábjátéka dominálna, vagy Rocky szenvedélye és nyers ereje? Dixon menedzserének váratlanul eszébe jut, hogyan adhatna lendületet ügyfele lankadó karrierjének. A nehézsúlyú ökölvívás egy pillanat alatt ismét a figyelem középpontjába kerül.
Elsõ hallásra heccnek, ostoba tréfának tûnik az ügy. Az ellenfelénél kétszer idõsebb Rocky számára azonban a küzdelem lehetõsége maga a többször is eltemetett második esély, amely, miként a hajdani elsõ, ismét elérhetetlennek tûnik. A hajdani bajnok bizonyítani akar önmagának és szeretteinek, bizonyítani, hogy az idõ elõrehaladásával a test változhat ugyan, a szív azonban csak erõsödik.
Az MGM Pictures bemutatja Sylvester Stallone (forgatókönyvíró, rendezõ, fõszereplõ) visszatérését a legendás figurához. A Revolution Pictures és a Chartoff/Winkler produkciója a harmincéves saga utolsó fejezete. A történet 1976-ban kezdõdött a Rockyval, amely film - központi figurájához hasonlóan - a semmibõl érkezett, hogy világot hódítson, box office rekordokat döntsön, 10 Oscarra jelöljék, és elnyerje a legjobb filmért, rendezésért és vágásért járó díjat.
Az elsõ Rocky-filmhez hasonlóan a Rocky Balboa forgatókönyvét is Sylvester Stallone jegyzi, ugyanakkor õ játssza a címszereplõt, de õ a rendezõ és a producer is. Paulie szerepében ismét Burt Youngot láthatja a nagyérdemû, aki hat Rocky filmben játszotta el a fõhõs kebelbarátját és sógorát. Spider szerepében ismét Pedro Lovell jelenik meg a vásznon. Spider annak idején ellenfele volt a bajnoknak, és most Rocky éttermében múlatja az idõt, annál is inkább, mert nincs hova mennie.
Marie-bõl, a Rockyt annak idején az utcai bandákkal való idõtöltés veszélyességrõl oktató tinilányból azóta szingli anyuka lett, és Geraldine Hughes alakítja. Fia, Steps szerepében James Francis Kelly jelenik meg. Milo Ventimiglia Robertet, Rocky egyetlen fiát játssza, aki egész életében azon volt, hogy kikerüljön apja hírnevének árnyékából. Mason "The Line" Dixon, a filmbeli világbajnok figuráját Antonie Tarver félnehézsúlyú bajnok alakítja.

A legendés eredeti film

A Rocky címû produkciót (producerek: Irwin Winkler és Robert Chartoff) 1976-ban mutatta be a United Artists. A film kasszasiker lett, és hamar klasszikussá vált. A kis költségvetésû, ismeretlen hátterû film kiütötte a ringbõl a korabeli nagyokat: 10 Oscar-jelölést kapott, többek között elnyerte a legjobb filmnek járó szobrocskát, olyan alkotásokat utasítva maga mögé, mint a Taxisofõr és A hálózat csapdájában. John G. Avidsen megkapta a legjobb rendezés díját, Richard Halsey és Scott Conrad pedig a legjobb vágásért járó díj birtokosa lett.
Stallone, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a címszerepet eljátssza, két Oscar-jelölés kapott, a legjobb színész és legjobb forgatókönyv kategóriában. Az elsõ Rocky-film további szereposztása: Talia Shire Adrian szerepében, Burt Young Adrian fivére, Paulie szerepében, Carl Weathers Apollo Creed bajnok szerepében, valamint Burgess Meredith Rocky trénere szerepében. Alakításáért Shire, Young és Meredith is Oscar-jelölést kapott.
Az elsõ opuszt követõ további öt egyre több rajongót vonzott. "Úgy gondolom, hogy a filmhez, a történethez hûséges rajongók számára nagy öröm lesz látni Rocky Balboa életének utolsó fejezetét - vélekedik Sylvester Stallone. - Hiszen arról van szó, hogy ebben a részben levonjuk a történet végsõ következtetéseit."

A harcos

Sylvester Stallone számára a Rocky-figura igen fontos, ugyanis a nézõk azonosulnak a karakterrel. Tekintettel arra, hogy harminc év telt el az elsõ Rocky-film bemutatása óta, Stallone olyan történetet keresett, amely az eredeti alapgondolatot - vagyis hogy az ember bármit elérhet, ha eléggé hisz a kitûzött célban - elérhetõvé teszi egy új generáció számára.
"Nagyon is univerzális vágy, hogy az ember a saját kezébe vegye sorsának irányítását - magyarázza a Rocky Balboa forgatókönyvíró-rendezõ sztárja. - Nem biztos, hogy az ember teljes sikerre viszi vállalkozását, de legalább megvan rá az esélye. Véleményem szerint a legtöbb ember számára ez jelenti a legnagyobb frusztrációt: hogy soha nem kapnak lehetõséget."
"Sylvester valójában sohasem vált meg a Rocky-sztoritól - mondja William Chartoff producer. - A történet mindvégig lezáratlan ügy volt számára, ahogy a rajongók számára is. Noha a Rocky Balboa valóban az utolsó Rocky-film, sok értelemben ez az, amely a leginkább hasonlít az eredetihez."
"Az elsõ film kis története mesterien volt megírva - meséli Burt Young, aki három évtizeden keresztül, hat filmben alakította Paulie komplex figuráját. - Kilencvennyolc oldalnyi valóság, minden manír nélkül. Viszont nagyon romantikus volt. Sokan nem értékelték igazán a történet romantikáját. Engem lelkesített. Azt hiszem, az volt a legjobb forgatókönyv, amit életemben olvastam."
A Rocky Balboa címszereplõje sok értelemben visszatért az elsõ filmben bemutatott egzisztenciájához. "A szó szoros értelmében visszatért a kezdetekhez - jegyzi meg Stallone. - Ismét egyedül van. A különbség annyi, hogy elvesztette naivitását. Igencsak világias gondolkodásúvá vált. Valamiféle nyugalom lengi körül. Cipeli a maga keresztjét, amely egyben bizonyos bölcsességet is eredményez. Többet tud a világ dolgairól, és igyekszik mindezt másnak is átadni. Már rég nem viselkedik úgy, mint egy krakéler."
Az igen-igen kemény világban Rocky számára biztonsági hálóként mûködõ Adriant azonban elragadta a kegyetlen betegség, a rák, és az ex-bajnok elvesztette támaszát. "Ha az ember elveszíti azt, ami számára a legértékesebb, ugyanakkor életének legszebb évei tovaszállnak, felteszi magában a kérdést, hogy akkor most mi is lesz - magyarázza Stallone. - Minden elképzelhetõ dicsõség az övé volt, viszont elvesztette feleségét, fia pedig a maga útját járja. A beteljesültnek látott álom elillant, és hõsünk ismét egyedül van, senkije sem maradt."
"Rocky ebül szenved, forr benne a harag, és fogalma sincs, hogy szabaduljon ebbõl az állapotból - meséli Burt Young. - Ez a film errõl szól. A figurák üres szobákban állnak, és igyekeznek azokat valahogy berendezni."
Rocky otthont teremtett Paulie számára, eladdig, hogy reggelit is készít legjobb barátjának és sógorának. "Paulie kicsit érzéketlen, de végeredményben rajong Rockyért - jegyzi meg Stallone. - Õ a legjobb barát, és Rocky képtelen lenne nélküle élni, viszont az is igaz, hogy a bizalmaskodás gyakran megvetésbe csap."
Rocky rendszeresen látogatja felesége sírját, és belefoglalja abba az útvonalba, melynek során bejárja a számára fontos helyeket. "Az állatkereskedés bezárt - meséli a színész-rendezõ. - Rocky a korcsolyapályás emlékeirõl mesél, amely pálya ma már szintén történelem. Ám a téglák, törmelék között állva az ex-bajnok gondolatban ma is ott korcsolyázik Adriannel a csillogó jégen, amíg Paulie fel nem riasztja álmodozásából."
Rocky igyekszik tartalmas kapcsolatot teremteni fiával, Roberttel, ám ezek a kísérletek egyoldalúak. "Rocky viszonya fiával igencsak sivárnak nevezhetõ - magyarázza Stallone. - Robertnek ugyanaz a problémája, amellyel igen sok, híres apa árnyékában felcseperedõ csemete küszködik. A fiú nem versenyezhet az apjával, noha nem is lenne rá szükség. Robert nem tudja megoldani a problémát, ezért úgy dönt, mindenben apja szöges ellentéte lesz."
Robert Balboa szerepében Milo Ventimigliát láthatja a nagyérdemû. A színész az elmúlt évtizedben elsõsorban televíziós alkotásokban szerepelt (lásd "Gilmore Girls" és "Heroes"). Ventimiglia szerint az elsõ Rocky-filmhez hasonlóan a címszereplõ ezúttal is igen lentrõl indul. "Rockynak változtatnia kell a dolgokon, ehhez viszont szüksége van szerettei támogatására - magyarázza a fiatal színész. - Akik viszont nincsenek sehol. Érzelmi szempontból ez a film közvetlenül az elsõhöz kapcsolódik. Mindkét történet egyszerû, és nagyon is emberi."
Az ír születésû színésznõ, Geraldine Hughes játssza az egykori "kis Marie" szerepét, aki idõközben felnõtt, és szingli anyukaként él Philadelphia déli részének egyik különösen veszélyes utcájában.
Az elsõ filmben ez a figura volt a leghumorosabb (annak idején a tini Jodie Letitizia játszotta), midõn azt mondja Rockynak, hogy "Cseszd meg, féreg!", minekutána a férfi megmenti egy fiatalkorú bûnözõtõl, majd hazakíséri. Hughes szerint a két figura között ott lebeg a kapcsolat lehetõsége, viszont Rocky még nem tudja elengedni Adriant. "Mind Adrian, mind pedig az õt alakító színésznõ, Talia Shire, utánozhatatlan - jegyzi meg a Hughes. - A hitves emléke iszonyú erõt ad Rockynak a filmben."
Marie-ban azonban Rocky megtalálja azokat az emberi tulajdonságokat, amelyekre oly nagyon áhítozik. "A történet szerint Rocky és Marie gyönyörû útra indulnak együtt - meséli a színésznõ. - Romantikáról azonban szó sincs. Mindketten egyedül vannak. Marie láthatatlannak érzi magát, és Rocky el-ellátogat hozzá, majd magával viszi új kalandja alkalmával."
Mivel fia olyannyira eltávolodott tõle. Rocky foglalkozni kezd Marie tinédzser fiával, Stepsszel is (James Francis Kelly), és végül mindkettõjüknek felajánl egy-egy munkahelyet az Adrian’s étteremben. "Rocky bizonyos értelemben védelmezni kezdi Marie-t - meséli Stallone. - Ugyanakkor figyelmet szentel a nõ fiának, miáltal a gyerek fejlõdésnek indul. Rocky gyásza tehát bizonyos szempontból pozitív dolgokat is eredményez."
"Steps bizalmatlan gyerek, és amikor elõször találkozik Rockyval, a lehetõ legrosszabbra gondol - meséli Kelly. - De hamarosan rájön, hogy Rocky nem is olyan rossz fiú, sõt, alapjában véve klassz pofa."
Midõn az ESPN hálózat "Ember vs. Gép" címû mûsora két, különbözõ korokban élõ sportolót állít egymással szembe egy számítógép-generált küzdelem erejéig, nevezetesen a soros nehézsúlyú ökölvívó bajnokot, Mason "The Line" Dixont és a korábbi kétszeres bajnok Rocky Balboát, az ex-bajnok élete szinte felfoghatatlan fordulatot vesz.
A szimulátoros küzdelem, illetve annak furcsa kimenetele nyomán Rocky erõt vesz magán, kiváltja ökölvívó engedélyét, persze nem konfliktusmentesen, hogy esetleg kisebb bunyókat vállalhasson. "Rocky fejében váratlanul világosság támad - magyarázza Stallone. - Rájön, hogy olyasmivel foglalkozhat, amit szeret. És inkább nekifog valaminek, amit akár rosszul is, de csinál, minthogy rosszul érezze magát, mert nem csinálja. Ám a próbálkozással együtt jár a megaláztatás, az elõítéletek. Még saját fia is azt mondja, hogy mindkettõjükbõl bohócot csinál."
Rocky annyi mindent szeretne átadni Robertnek, de a fiú számára nevetségesnek tûnik az apja. "Rocky szeretné közölni fiával, hogy az élet nem habostorta - meséli Stallone. - A világ nagyon is kemény, idõnként alattomos, és ha az ember nem tud megállni a lábán, bizony hamar a földre kerül. És nem az a legény, aki adja, hanem, aki állja. Ez Rocky életfilozófiája."
Mason Dixon szerepét Stallone az akkori félnehézsúlyú bajnokra, Antonio Tarverre osztotta. "Ha az ember nekifog a történet utolsó fejezetének, miért ne választhatna egy igazi ökölvívót? - teszi fel a költõi kérdést Stallone. - Antonio elõnye az, hogy valóban tud bokszolni, és amikor szorítóba lépett, akkor úgy ütött, ahogy kellett."
Dixon minden küzdelmét megnyerte, ennek ellenére a "rajongók" valójában lenézik. Menedzserei ekkor kitalálnak egy biztos módszert, melynek segítségével változtathatnak a kialakult helyzeten. Megpróbálják visszacsalogatni Rockyt egy mérkõzésre. "Rocky gyakorlatilag soha nem vesztette el az övét a szorítóban - magyarázza A. J. Benza, Dixon menedzserének alakítója. - Bizonyos értelemben tehát mind Rocky, mind Dixon bajnokok. Dixon menedzserei szavatolják a koros ex-bajnok testi épségét."
"Mason nem érti, miért pártolt el tõle a közönség - meséli Tarver. - Csak akkor érti meg, hogy a tiszteletet ki kell érdemelni, amikor szorítóba áll Rockyval, hogy megállja a helyét, vagy elhagyja a porondot. Bizonyos értelemben Dixon az életéért küzd."
Noha Rocky ódzkodik attól, hogy kitegye magát a nyilvános szerepléssel esetleg együtt járó megaláztatásnak, Marie emlékezteti, hogy amiért a másik fél számára a mérkõzés nem több reklámnál, az õ számára több is lehet ennél.
"Rockynak saját magával kell megküzdenie - teszi hozzá Stallone. - Mason sokkal jobb bokszoló, mint õ, viszont hiányzik belõle valami, nevezetesen, hogy soha nem merült alá a mélybe. Soha nem hagyta magára senki a mélyvízben. És elkövetkezik a pillanat, amikor szembesül egy 58 éves emberrel, és vagy bizonyít, vagy elbukik. A bajnoknak életében elõször bizonyítania kell, hogy a külsõségek mögött mélységek is vannak."
Rocky mindazokért küzd, akik számára fontosak az életben, Adrianért, Robertért, Marie-ért és Stepsért, Paulie-ért, ugyanakkor mindenkiért, aki valaha hitt az álmokban. "Az ember csak egy dologra hallgasson, de arra nagyon - jegyzi meg Stallone. - Amit a szíve súg."
Az Olasz Csõdör visszatérése által Stallonénak alkalma nyílt, hogy egy új generációnak elmondja mindazt, ami számára fontos, különös tekintettel arra a gondolatra, hogy ha egyszer az ember vágyik valamire, azt meg is tudja valósítani. "Persze nem árt, ha az ember megmarad a realitások talaján - jegyzi meg a színész-rendezõ. - Nem kell nekiállni valami emberfeletti dolognak, csak éppen picit többet kell felmutatni, mint amennyit elvárnak tõle. Ha az ember hisz önmagában és szeretteiben, akkor mûködni fog a dolog."
És a legenda tovább él.

A film

Néhány Las Vegas-i és Los Angeles-i helyszínt kivéve Philadelphia déli részén forgatták a filmet, ugyanis Stallone Rocky hajdani világát akarta láttatni, a nyers valóságot a hollywoodi steril környezet helyett. "A lehetõségekhez mérten valósághû a környezet - jegyzi meg Guy Reidel producer. - Az is említésre méltó, hogy egyetlen snittet sem forgattunk stúdióban. Minden helyszínünk valóságos volt, ami természetesen izgalmas kihívásokat eredményezett mindannyiunk számára."
A nagyon is könnyen kimeríthetõ források és a rendelkezésre álló rövid öt hét miatt Stallone egyszerû, szikár stílust szabott meg, amely nézete szerint tökéletesen illik a filmben felvezetett központi elvekhez. "Nem voltak kocsik, sem daruk, semmilyen bonyolult módszert nem használtunk - meséli a színész-rendezõ. - Igen gyakran kézikamerázáshoz folyamodtunk."
Stallone Clark Mathist kérte fel az operatõri feladatok vezetésére, aki létre tudta hozni azt a lecsupaszított képi világot, amely illik a film hangulatához, és a szereplõk jelleméhez.
"Igyekeztem a képeket a szereplõk jellemének megfelelõen alakítani - meséli az operatõr. - Egyes jelenetek frenetikusak és felkavarók. Dixon jeleneteiben a képek világosak, fénnyel telítettek és sterilek, a fényekben semmilyen drámai erõ nincs. Meg akartam mutatni, hogy a bajnok élete színtelen, árnyéktalan, a küzdelem pillanatáig gyakorlatilag hiányzik környezet, a légkör."
A forgatás legnagyobb kihívását a monumentális címvédõ küzdelem felvétele jelentette. Rocky és Mason "The Line" Dixon csatáját izgalmas, Vegas-hangulatú eseményként szándékoztak bemutatni.
A küzdelem forgatására Stallone befejezett egy igen kemény edzéssorozatot és kiváló formában volt. A forgatási idõ meghosszabbodása viszont kondícióromlással járt volna, ugyanis a színészi játék és a rendezés sok idõt rabolt volna el az edzésektõl. Ugyanakkor a küzdelmi jeleneteket testközelbõl akarták felvenni. "A boksz egyedülálló sport - jegyzi meg a rendezõ. - Hosszú évekre van szükség, amíg az ember elsajátítja a technikákat."
A forgatás ideje egyre közeledett, ezért a stáb elkezdte keresni a küzdelem helyszínét. Minden megfelelõnek ítélt aréna foglalt volt az adott idõszakban. Stallone tudta, hogy a HBO csatorna forgatni készül egy fizetõs (pay-per-view) mérkõzésen, Las Vegasban. Stallone, akiben egy vérbeli független filmes lakik, azonnal elõállt az ötlettel, hogy szálljanak be másodiknak a helyszínen, annál is inkább, mert ily módon a közönség eleve meglesz, és nem kell statisztákat fizetni, ami amúgy is túl nagy költség lett volna. Az egyetlen gond az volt, hogy az említett mérkõzésre két héttel a forgatás tervezett dátuma elõtt került sor. Stallone azonban készen állt a megoldással: két héttel elõrehozta a forgatás kezdetének dátumát.
"Semmi sem lehetetlen, ha Sly benne van a dologban - mosolyog Burt Young. - Életemben nem láttam még olyan embert, aki ennyi munkát tud végezni egyszerre, és jól. Ha van egy megérzése, azonnal lecsap rá. Nem ismer lehetetlent. Ez az ember errõl szól. Amirõl a filmje is."
A stáb elkezdte a tárgyalásokat a HBO-val és a sporteseménynek otthont adó Mandalay szállodával és kaszinóval, azonban kiderült, hogy a szálloda csak hat napig tudja a stáb rendelkezésére bocsátani a helyszínt, a szükséges kilenc helyett.
Miközben a producerek azon törték a fejüket, hogyan lehet kilenc napi munkát hat nap alatt elvégezni, Stallone nekifeküdt a szereplõválogatásnak. "Nem akartam tucatnyi filmben látott emberekkel benépesíteni a vásznat - magyarázza a rendezõ. - Ha az ember ismerõs arcokat használ, a film veszít a valósághûségébõl."
Antonio Tarver, aki Mason "The Line" Dixont alakítja, öt héttel a forgatás elkezdése elõtt látott hozzá a próbákhoz. A balkezes Tarvernek kilenc kilót kellett magára szednie, hogy félnehézsúlyról nehézsúlyra nyergeljen át.
A próbák elkezdése után a színészi játék mellett Tarvernek meg kellett tanulnia a küzdelem koreográfiáját is. "A tulajdonképpeni küzdelem nem okozott gondot Tarvernek - magyarázza Guy Reidel ko-producer. - A fickó ugyanis 30 knock outos gyõzelmet aratott pályafutása során. Viszont meg kellett tanulnia minden egyes ütés koreográfiáját, hogy idomulni tudjon a drámai követelményekhez. És persze gyakran elõfordult, hogy épp akkor, amikor elõreléptünk volna a próbákkal, Slynak találkoznia kellett a látványtervezõvel, az operatõrrel, a jelmezesekkel, a vágóval vagy a stúdió embereivel."
Végül Stallone Rocky-filmjei során szerzett tapasztalata volt az, amely megkönnyítette a színészek és a stáb számára a küzdõjelenet felépítését. Ki gyõz és mikor? Hol tart Rocky fizikai és lelki erõpróbájában? "Minden másodpercnek megvan a maga érzelmi töltete, amelynek szinkronban kellett lennie a testek mozgásával - jegyzi meg Tarver. - Ez adja meg a küzdelem lelkét."
"Egy élõ mûsor alatt forgattunk, valódi volt a súlyellenõrzés és a sajtókonferencia - meséli Stallone. - Felvettük a HBO-mûsor egyes részleteit, aztán azonnal berontottunk a stábbal és a színészekkel, hogy kihasználjuk a valós helyszínek lehetõségeit. Nos, nagy kihívás volt."
Az 1976-os Rockyban Stallone valóban csépelte a bokszzsákként használt tõkehúsokat. Az új film rendezõjeként nem akarta, hogy a küzdelem árnyékboksz legyen, aminthogy a nehézsúlyú bokszmeccsek megszokott szögeit és beállításait is mellõzni akarta. Ugyanakkor sokat dolgozott Tarverrel és a koreográfusokkal, hogy a küzdelem valódinak tûnjön, persze anélkül, hogy bármelyikük megsérüljön. "Az eredmény egy 25 perces jelenetsor, ami önálló szegmensként áll vagy bukik - meséli Stallone. - Négy kamerát helyeztünk el, és aztán hagytuk, hogy a dolog alakuljon. A legnehezebb feladat az volt, hogy rábírjuk Antoniót, üssön csak meg bátran. Hadd tegyem hozzá, Antonio nem akart megölni. Kemény ütése van, de azért nem taglózott le."
A mérkõzés legfelemelõbb pillanata az volt, amikor Rocky belépett az emberekkel tele arénába, lesétált a padsorok között és belépett a szorítóba, miközben 14.000 bokszrajongó harsogta a nevét. Ezt a hatást semmilyen fizetett statisztériával nem lehetett volna elérni.
"Hangosabban kiabáltak, mint a közvetlenül azelõtt lezajlott valódi esemény alatt - emlékezik vissza Chartoff. - Az egész show legjobb pillanata volt. Az ember egyszerûen beleborzongott."
A küzdelem-jelenetek valósághûségének erõsítése érdekében Stallone úgy döntött, HD kamerákat fog használni. "Azt akartam, hogy a küzdelem megfeleljen a rajongók elvárásainak - magyarázza Stallone. - Tiszta, merész, nyers."
A rendezõ sajátos jelleget kívánt adni a küzdõjelenetek stílusának is. "Kölyökkorom óta minden bokszfilmet megnézek, ha tehetem - meséli Chartoff. - Ennek eredményeképpen kialakult bennem egy elõítélet, miszerint a küzdelmi jeleneteket nagyon stilizált kameramozgásokkal kell felvenni."
"Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez nem egy HD-re forgatott film, de nem is 35 milliméteres - fûzi hozzá David Winkler. - A kettõ keveréke, és ezt kevés filmben látni. Az eredmény pedig önmagáért beszél. Erõteljes, vérengzõ. Amikor az ember nézi a fiúkat, nyoma sincs a hollywoodi árnyékbokszolásnak."
"Sly tökélyre fejlesztette a manapság hagyományosnak nevezett bokszfelvételeket - meséli Charles Winkler. - Az elsõ öt film során mindent megtanult, amit érdemes volt tudni. Aztán most váratlanul hátat fordított saját stílusának és valami újat talált ki."

A jelenség

A Rocky-ikonográfia eredete alaposan dokumentált. Színészi és forgatókönyvírói pályájának kezdetén Sylvester Stallone megnézte Chuck Wepner és Muhammad Ali küzdelmét a szorítóban, melynek során a klubokban fellépõ Wepner egészen kiválóan megállta a helyét a nagy Alival szemben. A munkanélküli, pénztelen Stallonét oly mértékben lenyûgözte a rendkívüli teljesítmény, hogy azonnal leült és megírta a Rocky történetét.
Stallone annyira azonosult a forgatókönyvvel (fõleg, ami a címszereplõt illeti), hogy nem akarta eladni, hacsak nem õ alakítja a bokszoló figuráját. A stúdiók a kor nagy neveire voksoltak (lásd Burt Reynolds, Ryan O’Neal, James Caan), elképzelhetetlennek tartván egy névtelen színészecske szerepeltetését. Minden tanács és józan megfontolás ellenére Stallone kitartott álláspontja mellett, és csodával határos módon neki lett igaza, hiszen manapság a Rocky-történet egész egyszerûen elképzelhetetlen nélküle.
Egyesek minden idõk legjobb bokszfilmjének tartják. A kritika és a közönség azonban valójában azért értékeli nagyra a Rockyt, mert a mindennapok problémáiról, kisemberekrõl, illetve a vágyak beteljesülésérõl szól. A történet boksz nélkül is egyetemes tartalmakat hordoz, de, amint Roger Ebert megjegyzi: "A film gyakran elementáris szinten ragadja magával a nézõt. A hõsiességrõl szól, meg arról, hogy az embernek ki kell használnia a kínálkozó lehetõséget, illetve ki kell tartani barátnõje mellett. Így leírva banálisnak hat, és mégsem az, ugyanis az adott szinteken nagyon is jól mûködik. A nézõ érzelmileg viszonyul a filmhez. És azonosul a figurával. És rájön, hogy annyi film után, amikor könnyû volt megtartani a távolságot, ezúttal nem és nem megy."


szereplők:
Sylvester Stallone ... Rocky Balboa
Burt Young ... Paulie
Milo Ventimiglia ... Rocky Jr.
Geraldine Hughes ... Marie
James Francis Kelly ... Steps
Tony Burton ... Duke
A.J. Benza ... L.C.
Talia Shire ... Adrian (archív felvétel)
Henry G. Sanders ... Martin
Antonio Tarver ... Mason 'The Line' Dixon


fényképezte:
J. Clark Mathis

vágó:
Sean Albertson

látvány:
Franco-Giacomo Carbone

jelmez:
Gretchen Patch

zene:
Bill Conti

művészeti rendező:
Michael Atwell

művészeti rendező:
Jesse Rosenthal

szereposztó:
Diane Heery

szereposztó:
Sheila Jaffe

díszlet:
Robert Greenfield

producer:
William Chartoff

producer:
Kevin King

producer:
Guy Riedel

producer:
Sylvester Stallone

producer:
Charles Winkler

producer:
David Winkler

producer:
Irwin Winkler