információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Az angol film nagymestere, KEN LOACH (Még egy csók, Nevem, Joe) filmjével magára haragította a brit sajtót, miszerint filmje egyoldalúan, az írek szemszögébõl követi az eseményeket.
Díjak:
2006 Cannes-i Filmfesztivál fõdíj, Arany Pálma
2006 Európai Film Díj - a Legjobb fényképezés díja Barry Ackroyd-nak
2006 Brit Film Akadémia (BAFTA) zsûrijének külön díja
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
Az Ír Függetlenségi Harc kronológiája
Az Ír-szigetet a vaskor óta a gael kelták lakták. Bár a kereszténység már az V. században teljeskörûen elterjedt a szigeten, a kelta hagyományokban gyökerezõ törzsközösségi szemlélet, az õsi klán-rendszer, nem tette lehetõvé az egységes ír királyság kialakulását, ezért a szigeten állandósult a hegemóniára törekvõ, kisebb királyságok, (vagy a behatoló vikingek elleni) háborúskodása.
1169. Az ír sziget angol uralom alá kerül.
1171. II. Henrik angol király lesz Írország hûbérura. A király felfüggeszti az ír törzsek alkotmányát.
Az ír lakosság jobbágyi sorba süllyed.
1297. Megalakul az angol-ír rendi gyûlés.
1541. VIII. Henrik Írország királya lesz. Katolikus földek elkobzása - az ír függetlenségi mozgalom
összekapcsolódik a katolicizmussal.
1594-1603. Hugh O’Neill-féle felkelés.
1649-52. Kudarccal végzõdõ ír felkelés.
1782. Megszûnik az ír parlament ellenõrzése.
1801. január 1. ACT OF UNION: Írországot egyesítik Nagy-Britanniával.
1829. A katolikus írek szavazati jogot kapnak.
1845-48. A NAGY ÉHINSÉG Általános burgonyavész, nyomor, tömeges kivándorlások. 1841-1911-ig
a lakosság száma 8,2 millióról 3,1 millióra csökken.
1985 Megalakul az IRB (Irish Republican Brotherhood) azaz a FENIENS
1870. HOME RULE - Butt kidolgozza az írek követelését egy önálló önkormányzatra.
1872. Megalakul a Butt programjára épül_ HOME RULE LIGA.
1877. A Liga tagja lesz a brit parlamentnek.
1905. Megalakul a SINN FEIN. (angolellenes párt)
1914. Az angol parlament elfogadja az ÍR ÖNKORMÁNYZATOT (de az csak 1921-ben lép életbe.)
1916. április 24-30. A dublini HÚSVÉTI FELKELÉS. Kikiáltják az Ír Köztársaságot, a felkelést London
azonban vérbe folytja, a vezetõket kivégzik.
1918. A Sinn Fein elsöprõ választási gyõzelme. A választott képviselõk nem hajlandók bevonulni a
londoni parlamentbe, hanem létrehozzák a helyi, illegális parlamentet és kormányt.
Neve: DAIL EIREANN
1920. BÉKESZERZÕDÉS. A sziget kettéosztása: ÍR SZABADÁLLAM és ÉSZAK-ÍRORSZÁG, de
mindkettõ brit ellenõrzés alatt marad. Megalakul az IRA. ( Ír Köztársasági Hadsereg)
1922. Szakadás a Sinn Fein-en belül az angol feltételeket elfogadó konzervatívok és a szigetország
egységéért, szociális vívmányokért, fellázadó republikánusok között. POLGÁRHÁBORÚ.
1923. A polgárháború vége.
1926. A Sinn Feinbõl kiválik a FIANNA FÁIL párt. (teljes függetlenséget akaró, korábbi
Sinn Fein vezér: Eamon De Valera vezetésével)
1932. Eamon de Valera miniszterelnök lesz.
1937. december 29. Valera megszakítja a kapcsolatokat Nagy-Britanniával. Kikiáltják a köztársaságot.
Az új ország neve "EIRE" lesz.
1938. Nagy-Britannia föladja az írországi katonai támaszpontjait.
1945. NAGY-BRITANNIA ELISMERI ÍRORSZÁGOT.
1949. április 18. Írország kilép a Brit Nemzetközösségbõl.
1955. Írországot felveszik az ENSZ-be.
1969. Véres polgárháború tör ki az északír katolikusok és protestánsok között. Észak-Írországba
"ideiglenesen" brit katonai alakulatok érkeznek.
1971. A londonderryi "véres vasárnap". 14 katolikus halála.
1972. március. Nagy-Britannia feloszlatja az északír parlamentet, és átveszi a felelõsséget
Észak-Írországban.
2000. május 6. Az IRA beleegyezik egy ideiglenes fegyverellenõrzésbe. Belfast-ban megkezdi
mûködését az Északír kvázikormány.
"time is not money"
