információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A hírhedt 16. századi grófnõ, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költõk, drámaírók, zeneszerzõk, festõk és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nõk estek áldozatul a grófnõ kegyetlenségének: megkínozta és megalázta õket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnõ várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elõ, ami mindezt egyértelmûen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektõl eltérõ módon ábrázolja a grófnõ alakját. A történet egy védtelen özvegyrõl szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.
A FILMRÕL
A BÁTHORY címû film a 16. és 17. század fordulóján játszódik, ádáz vallási ellentétek korában. A török seregek elõrenyomulása és kegyetlen pusztításai tartják lázban Európa keresztény lakosságát. Juraj Jakubisko forgatókönyve csak részben alapul a gyilkos szenvedélyû Báthory Erzsébetrõl fennmaradt történelmi dokumentumokon, melyek számos tudományos kutatás és mûvészi alkotás témáját adták évszázadok óta. Jakubisko filmjének dilemmája, hogy vajon Báthory Erzsébet egy reneszánsz szemléletû, gyógyításhoz értõ asszony, aki a vallási háborúk és boszokányüldözések sújtotta kor áldozata lett, vagy egy vérszomjas özvegy, akirõl kegyetlenkedései miatt vámpír-töténetek terjedtek el. A máig megválaszolatlan titok, ez a különös ellentmondás és a történelem sötét foltjai ihlették Jakubisko-t, hogy életre keltse a történetet és új színekkel gazdagítsa az évszázados legendát.
A kegyetlenkedéseirõl szóló legendák a grófnõ halála után születtek és terjedtek el. Évszázadok alatt alakultak, és egyre véresebb történetekké formálódtak. Báthory Erzsébet egyértelmû bûnösségét igazoló hivatalos dokumentumok azonban máig nem kerültek elõ. Létezik néhány tanúvallomás, de a tanúk nem szemtanúk voltak és vallomásuk hitelessége erõsen vitatható. A grófnõt nem állították bíróság elé, tárgyalás nélkül halt meg, bebörtönözve a mai Nyugat-Szlovákiában található Csejte várában.
Számos történész kutatta Báthory Erzsébet életét az utóbbi idõben, és vitatják a grófnõrõl kialakult gyilkos szörnyeteg elméletet. Kutatásaik alapján bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozólag, hogy Báthory Erzsébet egy összeesküvés áldozata lett, hogy mesés vagyonát megszerezzék. A gazdag és magányos özvegy birtokaira sokaknak fájt a foga, közöttük volt Thurzó György is, Magyarország nádora.
Juraj Jakubisko a Báthory Erzsébet legendájával kapcsolatos legújabb nézeteket mutatja be filmjében. A történet kezdetén Erzsébet harminckét éves: férje, Nádasdy Ferenc a törökök ellen harcol, Erzsébet otthon vigyáz gyermeikre és a családi birtokra. A film nem dokumentumfilm vagy történelmileg hiteles ábrázolása Báthory Erzsébet életének. A rendezõ a történelmi tényeket szövi filmjébe, az ismeretlen dolgokat és a fehér foltokat képzelete segítségével kelti életre. Így jelenik meg a filmben az itáliai festõ, Caravaggio.
A BÁTHORY címû történelmi thriller forgatása hét hónapig tartott. A film helyszínéül csehországi és szlovákiai várak és kastélyok szolgáltak, melyek közül néhány szerepel az UNESCO Világörökség listáján. A nagyszabású európai kooprodukció fõszerepeiben nemzetközi sztárokat vonultat fel a rendezõ: a címszerepet Anna Friel angol színésznõ játssza, férje, Nádasdy Ferenc Vincent Regan, Caravaggio Hans Matheson, Thurzó György Karel Roden, Darvulia szerepében Deana Horvathova-Jakubisková, valamint Franco Nero mint II. Mátyás látható.
Az egykori Csehszlovákiában született Juraj Jakubisko rendezõ a mágikus realizmus nagymestere. Allegórikus, különleges képi világa és rendezõi elképzelései miatt a nemzetközi szaksajtó Kelet-Európa Fellinijeként aposztrofálta. Eddigi mûvészi tevékenységét a filmszakma számos díjjal ismerte el hazai és nemzetközi filmfesztiválokon egyaránt.
BÁTHORY ERZSÉBET ÉS KORA - TÖRTÉNÉSZ SZEMMEL
Magyarország történetében a 16. és a 17. század fordulója rendkívül nehéz idõszak volt. Az 1526-os mohácsi csata után nem sokkal az ország három részre szakadt, a legnagyobb területet a török birodalom uralta. A pontos határok az erõviszonyoktól függõen állandóan változtak. A tizenötéves háborúban (1593-1606) részt vett a magyar nemesség nagy része, többek között Báthory Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc és a nádor Thurzó György is.
Az ország lakossága a békésebb idõkben is sokat szenvedett a portyázó törökök és hadisarcot szedõ osztrákok fosztogatásaitól. A két ellenség közt õrlõdve a magyar népesség mindenét elvesztette, gyakoriak voltak a járványok és éhínség tizedelte a lakosságot.
A nehéz körülmények ellenére virágzott a kultúra. Iskolákat és nyomdákat alapítottak, könyveket nyomtattak, mûködött a mecenatúra, a tehetõs nemesek fiatal tehetségek külföldi továbbtanulását támogatták.
Egy történelmileg viharos korszak szülötte volt Báthory Erzsébet. Gyerekkoráról nem maradtak fenn dokumentumok. Szülei a Báthory család két külön ágának leszármazottai. A mindenkori királyok a háborúkban tanúsított nemes szolgálataikért hatalmas birtokokkal jutalmazták a Báthory családot. Vagyonuk öröklés és házasodás útján tovább gyarapodott.
Erzsébet valószínûleg kifogástalan nevelésben részesült, magyarul és latinul tudott írni és olvasni. Egyes források szerint beszélt görögül és németül is. Tizenötéves korában ment feleségül a nála öt évvel idõsebb Nádasdy Ferenchez. A házasság nyilvánvalóan a szülõk akarata lehetett, és elõre megköttetett. A nemesek közötti házasodásnak politikai és gazdasági okai voltak.
A Nádasdy családról sok dokumentum maradt fenn. Nádasdy Ferenc apja rendkívül mûvelt nemesember hírében állt, a magyar királyság legrangosabb tisztjét töltötte be: õ volt az ország nádora. A kor szokásaival ellentétben a nádor és tõle sokkal fiatalabb felesége szerelmi házasságban éltek, boldog kapcsolatra utal levelezésük.
Ferenccel kötött házassága után Erzsébet a sárvári és a keresztúri várban lakott, a két legfontosabb Nádasdy rezidencián. Évente egyszer meglátogatta a többi Nádasdy birtokot, néha Bécsben is idõzött, ahol a Nádasdy családnak közös palotája volt a Battyhányiakkal.
Házasságukból öt gyermek született, bár nem lehet kizárni, hogy volt még egy gyermekük, aki halva született vagy csecsemõkorban meghalt. Anna és Katalin megélte a felnõttkort, míg Pál, András és Orsolya nevû gyermekeik gyerekkorukban hunytak el.
A korabeli nõk átlagos életkoráról nincsenek tudományos adatok, csak megbecsülni lehet, hogy átlagosan 45 évig éltek. Sok fiatal nõ belehalt a szülésbe, vagy egyszerûen a szervezetük már nem bírta a sok terhességgel járó megpróbáltatást (volt olyan nemesasszony is, aki húsz gyermeket hozott a világra), emellett az elégtelen orvosi és az általánosan rossz higiéniai körülmények is hozzájárultak az asszonyok korai elhalálozásához.
A Báthory Erzsébet kegyetlenkedéseirõl szóló legendákat nehéz lenne megérteni az akkori idõk ismerete nélkül. A középkorban és a modern kor kezdetén az erõszak és kegyetlenség a túlélés egyik eszköze volt, a korabeli emberek másképp viszonyultak a halálhoz. Ez egyfelõl a társadalmi szerkezet következménye volt, melyben a nemesség felsõbbrendûnek számított az alsóbbrendû alattvalókkal szemben. Másrészt mindennaposak voltak a nyilvános kivégzések, melyek tömegeket vonzottak, és az állandó csatározásokban is sokan vesztették életüket. Az emberi életnek nem a mai mércénk szerinti értéke volt. A verés a gyereknevelés és a szolgákkal való bánásmód elfogadott eszköze volt. Lehetséges, hogy Báthory Erzsébet kegyetlen volt, de ennek egészen más jelentése volt abban a korban, mint ma. Minden legenda esetében valóság és kitalált elemek keverednek, habár kétségtelen, hogy egyetlen nõt sem gyanúsítottak meg annyi gyilkossággal a történelem során, mint Báthory Erzsébetet. De ha egy dolgot százszor emlegetnek valakivel kapcsolatban, azt elõbb-utóbb igazságként kezeli az utókor.
A társadalmi különbségek egész Európában jellemzõek voltak a feudalizmus korában. A nemesség kezében összpontosult a politikai és a katonai hatalom, a kulturális és vallási élet vezetõje volt. Mindenhatóságával azonban nem feltétlenül élt vissza. Az alattvalók jóléte és biztonsága a nemesség érdekeit is szolgálta, tehetséges fiaikat gyakran külföldön taníttatta. A jótékonykodás mértéke az adott nemes személyiségétõl függött: voltak közöttük kimondott humanisták, de nem volt ritka az olyan földesúr sem, akitõl rettegtek alattvalói. A korabeli Magyarországon azonban nem volt jellemzõ az alattvalók elleni erõszak. Az állandó háborúk és járványok miatt egyébként is sokan vesztették életüket, a nemesség pedig jobbnak látta megbecsülni a még munkaképes lakosságot. Ha azonban egy nemesember mégis kioltotta szolgája életét, általában bíróságon kívül intézték el az ügyet pénzbeli kártérítés formájában. Akkor kerülhetett bíróság elé, ha egy másik nemes alattvalóját ölte meg, illetve annak gyanújába keveredett. A filmben erre látunk példát: Thurzó György idegen szolgákat csempész a grófnõ várába, hogy ezáltal perbe foghassák és elkobozhassák Erzsébet vagyonát.
A magyar törvénykezés szokásjogon alapult. Werbõczy István 1517-ben adta ki Tripartitum címû híres könyvét, mely a magyar nemesi szokásjog elsõ tudományos összefoglalása. A különbözõ idõkbõl származó, egymásnak sokszor ellentmondó törvények sok bizonytalanságot okoztak az igazságszolgáltatásban, aminek következményeit leginkább a köznemesség érezte meg, ezért több országgyûlésen is követelték a jogszokások rendszerezését. II. Ulászló adott megbízást Werbõczynek, aki 1514-re el is készítette mûvét. Törvényerõre való emelkedését azonban a fõurak megakadályozták. Büntetõjog még nem létezett, minden eset külön elbírálást kapott. A városok a földesurak hatáskörébe tartoztak, akik ezt a jogot maguk gyakorolták, vagy valamelyik bizalmasukra ruházták.
Báthory Erzsébet, mint sokan a nemesasszonyok közül, gyakran fellépett alattvalói érdekében és támogatta fiatal szegénylegények külföldi egyetemi tanulmányait. A nemesasszonyok átlagos életét élhette, a róla szóló borzalmas történetek csak halála után keltek szárnyra. A BÁTHORY címû filmben az egyik szerzetes, Cyril barát szerepel a grófnõ pártfogoltjaként. A fiatal férfi szentül hiszi Erzsébet ártatlanságát. Szerzetestársával és tanítójával, a feltaláló Péter baráttal közösen erednek a legenda nyomába, és próbálják feltárni a borzalmas események hátterét.
Báthory Erzsébet a film szerint, a korabeli tudósokhoz hasonlóan, a boncoláshoz is értett. Az akkori orvoslás tapasztalati úton fejlõdött és ez a tudás hagyományozódott. A gazdagabb családoknak saját orvosuk volt, és a könyvtárszoba polcain több kötet szólt orvoslásról és gyógynövényekrõl. A ház úrnõje "vér nélkül“, gyógynövények segítségével gyógyította családtagjait és az udvarban élõket. A borbély-sebészek végezte beavatkozások (kisebb-nagyobb operációk, foghúzás, amputálások) iszonyatos fájdalommal jártak és gyakran halállal végzõdtek, mert a fertõtlenítés még ismeretlen volt. A gyógynövények ismerõit azonban néha boszorkánysággal vádolták. A filmbeli Darvulia saját fõzetével gyógyítja Báthory Erzsébetet, majd Thurzó börtönében éri végzete, ahol megnémítják és halálra kínozzák.
A korabeli Magyarországon nem volt jellemzõ az inkvizíció, ami a katolikus egyház bizonytalan hatalmi helyzetének bizonyítéka. Évente átlagosan 4-5 boszorkányper volt, ami elenyészõ a nyugat-európai méretekhez képest. Báthory Erzsébet életében a katolikus egyház hanyatlásának lehetett szemtanúja. Sokan a nemesek közül Luther követõi lettek a 16. század második felében, saját lelkészük volt a birtokaikon. A protestánsok egyre erõsödõ bázisa és a törökök állandó veszélye tovább gyengítette a katolikus egyház helyzetét. A vallási és hatalmi harcok finoman árnyalt képét rajzolja meg a rendezõ Juraj Jakubisko BÁTHORY címû filmjében.
Báthory Erzsébet 1614. augusztus 21-én halt meg ötvennégy éves korában Csejte várában, saját birtokán. Halálának oka ismeretlen. Akár szívelégtelenség, akár egyéb szervi gyengeség okozta halálát, annyi bizonyos, hogy tiszta elmével távozott az élõk sorából. Ez az õrrel folytatott párbeszédének leírása alapján állítható.
Báthory grófnõ tíz évvel élte túl férjét, Nádasdy Ferencet, aki 1604. január 14-én halt meg negyvenkilenc éves korában. Halálának oka szintén ismeretlen, annyit feljegyzett a krónika, hogy hosszas betegség után ment el, ami következménye lehetett a törökök elleni harcokban szerzett sérüléseinek.
Erzsébet halála után a tetemes vagyont gyermekei örökölték: Pál fia és két lánya, Katalin és Anna, aki Zrínyi Miklóshoz ment feleségül. A vagyon felosztásáról Erzsébet végrendeletet írt. A kor szokásai szerint néhány szolgálóját is megjutalmazta halála után.
A Báthory Erzsébet halhatatlan szépségérõl szóló legenda 1720 körülre datálható. Túróczi László jezsuita szerzetes említi Ungaria suis cum regibus compedio data... címû Magyarország történetét leíró könyvében. Innen vette át Bél Mátyás, a 18. századi Magyarország legjelentõsebb enciklopedistája, Notitia Hungariae novae historico geographica címû könyvébe, s mivel utóbbi könyv szerzõjét nagytudású emberként tisztelték, Túróczi adatait sem kérdõjelezték meg.
A PRODUKCIÓRÓL
A szereplõk kiválasztása egy nagyszabású történelmi film esetében mindig nehéz és hosszadalmas feladat. Báthory Erzsébet szerepét Juraj Jakubisko elõször Famke Janssenre osztotta. "A válogatásra elolvastam a forgatókönyvet, és nagyon megtetszett, már régóta vágytam hasonló szerepre“ - meséli Anna Friel, a címszerepet játszó angol színésznõ. "De Juraj sajnos elsõ körben nem rám osztotta a szerepet. Ekkor írtam neki egy levelet, hogy nagyon tetszett a fogatókönyv és mennyire szerettem volna eljátszani Erzsébetet. Azt is megírtam, hogy örömmel dolgoznék vele együtt a jövõben, ha már ez a közös produkció nem jött össze. A sors azonban úgy hozta, hogy végül mégis engem kértek fel. Azonnal gépre ültem, beszéltem Jurajjal és Deana-val és most íme itt vagyok a filmben. Báthory Erzsébet egy csodálatos szerep, a színésznõk álma. Elképesztõ események történnek az életében, sok mindent megtapasztal és rengeteg dologgal foglalkozik: gyönyörû hintókban kocsikázik, bálokra jár, vív és lovagol. Hõsies és erõs akaratú karakter, hõsnõ a szó igazi értelmében. Harcos típus, tele szenvedéllyel és szerelmes asszonyként is magával ragadó“ - mondja Anna.
"Minden történetnek két oldala van. A produkció szempontjából izgalmas kihívás volt, hogy Báthory Erzsébetrõl van egy kialakult kép. Mindenkiben úgy él, mint egy vérszomjas vámpír vagy egy özvegyasszony, aki mások vérében szeretett fürdeni. Ebben a filmben sokkal intelligensebbnek ábrázoljuk: egy asszony, aki sokat tud a gyógyításról, sokat olvas, több nyelven beszél. Véleményem szerint jóval okosabb volt, mint hogy mások vérében fürödjön. A vér hamar megalvad és sûrû lesz, nehéz lenne fürödni benne, és különben sincs jótékony hatása. Erõs, harcos férfiak környezetében élt, valószínûleg állandó nyugtalanságban. Véleményem szerint a BÁTHORY címû film a valóságot jobban tükrözõ történetet mesél el a grófnõrõl“ - magyarázza a színésznõ.
A rendezõvel közös munkáról Anna Friel így mesél: "Nagyon megszerettem Jurajt. A kommunikációs nehézségek miatt kicsit frusztrált voltam a forgatás elején, ráadásul nem volt sok idõnk közösen próbálni sem. De megtalálta a hozzám vezetõ utat és a szerepet is hozzám alakította. Azt akarta, hogy minél többet gondolkozzak a szerepemen és folyamatosan arra össztönzött, hogy a lehetõ legjobb legyek Erzsébetként. Juraj nagy odaadással viszonyul munkájához. Soha életemben nem dolgoztam még ennyit egy szereppel. Nagyon hiányzik, megérintette a szívemet. Különleges rendezõ marad az életemben, akitõl rengeteget tanulhattam. Örömmel forgatnék vele újra. Most fejeztük be a filmet, de máris hiányzik Erzsébet.“
Egy nagy produkció forgatása közben sok nehéz pillanat adódik a színészek életében. "Nekem a legnehezebb a tüzes jelenet volt. Alig bírtam fegyelmezni magam, miközben minden lángolt körülöttem“ - meséli Anna Friel. "Minden készen állt a jelenetre, úgy volt, hogy egy szlovák dalt éneklek, egy vallásos himnuszt. Juraj azt akarta, hogy amikor befejezem a dalt és a szoba még mindig lángol körülöttem, kezdjek el újra énekelni. A szöveg a mennyezetre volt ragasztva, számomra rendkívül nehéz szlovák szavakkal volt tele, amit elõzõ nap egy kicsit meg is kellett változtatni. Minden elképesztõ gyorsan történt, a tûz pillanatok alatt ellepte a szobát. Két szó eléneklése után már nem is éreztem a forróságtól az arcomat. A kezemet muszáj volt az arcomra tenni.“
A vizualitás, a mágikus képek nagyon fontos szerepet töltenek be a filmben. Anna Friel számára a legkellemesebb élmények közé tartozik, amikor pipacs- és levendulamezõkön hajtanak keresztül hatalmas fekete lovak vontatta 17. századi hintóban. Legkedvesebb helyszíne a fogatás ideje alatt a szlovákiai hegyek voltak. "Kinyitottam az ablakot és csodálatos kép tárult elém: hóborította csúcsok magasodtak a sárgalló mezõk fölé. Csodálatos érzés volt. Másik két kedvencem Tocnik és Telc vára volt. Egyébként mindegyik vár, ahol forgattunk, nagyon tetszett. Még sohasem forgattam ennyi helyszínen egyetlen filmet. Arra gondoltam, hogy a sok helyszín megnehezíti a forgatást, de végül mind a 16 várat bejártuk “ - emlékszik vissza Anna.
A hat héten át tartó napi 12 órás forgatás komoly megpróbáltatást jelentett a színésznõnek. "Tudtam, hogy megerõltetõ munka lesz. Ugyanannyi drámát éltünk át forgatás közben, mint amennyi a vásznon meg is jelenik. Úgy éreztem, mintha egy örvény ragadott volna magával. Más emberként jöttem el, mint ahogyan odamentem. Óriási megerõsítést adott a film, úgy érzem, most már bármit meg tudnék csinálni“ - mondja Anna Friel.
Hasonló sorsszerûséggel került a produkcióba a Caravaggio-t alakító Hans Matheson. "Anna Friel felhívott. Egyik közös ismerõsünk mesélt neki rólam, és Anna úgy érezte, jó választás lennék a szerepre. Megkérdezte, hogy érdekelne-e a forgatókönyv és én igent mondtam“ - meséli Hans Matheson. "Ráadásul a dolgok különös egybeesését élhettem át. Anna hívása elõtt két héttel három Caravaggio reprót vettem Londonban. Mindig is szerettem Caravaggio képeit, teljesen lenyûgözött. A londoni kiállításra sajnos nem tudtam elmenni, mert képtelenség volt bejutni rá, de elhatároztam, hogy mindenképpen visszamegyek és veszek néhány képet. Fel is tettem õket az elõszoba falára, majd két hétre rá jött Anna hívása...Odafigyelek az ilyen jelekre, hiszem, hogy megérzéseink elõre üzennek nekünk. Ez megkönnyítette a döntést, arra gondoltam, vállalom a kihívást és az ezzel járó kockázatot.“
"Az ügynököm mondta, hogy vállaljak el egy közép-európai produkciót. Én is vágytam már rá, hogy európai filmekben szerepelhessek. Ekkor hívott Anna, és a vágy valóra vált. Felemelõ érzés volt“ - meséli Hans Matheson.
"Beszereztem egy Caravaggio életérõl szóló könyvet, és még a Jurajjal való találkozás elõtt beleástam magam. Elképesztõ, milyen sokat tudunk a festõrõl, mennyi intrika vette körül életében. Amikor Jurajjal elõször találkoztunk, megmutattam neki a könyvet. Megnézte, majd azt mondta, hogy a filmbeli Caravaggio figura már körvonalazódott. Felszabadító érzés volt ezt hallanom, mert súlyként nyomasztott, hogy egy ilyen nagy volumenû történelmi figurát kell eljátszanom. A történetben Caravaggio szerepeltetése Juraj ötlete volt. Nem Caravaggio életérõl szóló dokumentum-filmet készítettünk. Számomra ez egy érzelmi utazás volt, és a karakterek közötti érzelmek voltak fontosak. Caravaggio katalizátor szerepet tölt be, Erzsébet és a nemesurak viselkedési formáit tesztelgeti. Meg akarja tudni, ki is Erzsébet valójában. Festés közben az ember érdekli, a külsõségeket akarja lehámozni róla, hogy minél hitelesebben megragadja lényét. Nekem ez volt a legfontosabb a szerepemben. A könyvbõl emeltem be a Caravaggo-ra jellemzõ kiszámíthatatlanságot, az állandó érzelmi lüktetést. Nem úgy reagált, ahogy azt mások elképzelték, mert öntörvényû és szabadszellemû ember volt“ - elemzi Hans az általa megformált festõ alakját. "Nem tudhatjuk teljes pontossággal, milyen volt Caravaggio valójában. Ezért olyan izgalmas híres embert alakítani. Egyetlen dologban változott a róla kialakult képem: mûvészként másképp tekintek rá, bírálatai, ítéletei és provokatív megjegyzései más megvilágításba kerültek.“
"A film titkokról szól. Minden karakter eltitkol valamit, és ez belülrõl rombolja õket. Azért kerülnek össze a történetben, hogy egymást segítsék és egymást tegyék próbára. Caravaggio esetében köztudott, hogy megölt valakit, ezért kell menekülnie, és ugyanakkor saját maga elõl is menekül. Ezért nem tud éjszaka aludni.“
Hans Matheson szintén elismeréssel nyilatkozik Juraj Jakubisko rendezõrõl. "Teljesen különbözik azoktól a rendezõktõl, akikkel eddig dolgoztam. Teljes bizalommal és tiszteletettel bánik a színészeivel, és hisz abban, hogy a legjobbat tudjuk kihozni a szerepbõl. Szabadon hagyja, hogy azt csinálj a karakterrel, amit jónak látsz. Idõnként nagyon érdekes megjegyzésekkel segít, hogy rátaláljunk a a figurához vezetõ megfelelõ útra. Tõled várja, hogy életre keltsd az adott szerepet. Rajtad múlik, hogy a számodra legkényelmesebb helyzetet megtaláld, amiben könnyebben alakul az adott jelenet. A színházban 4-5 hét áll a színészek redelkezésre, hogy megtaláljuk magukat a színpadon az adott szerepben. Ami nagyjából elegendõ is erre. A film esetében odaállsz a kamera elé és egyetlen nap alatt mindennek mûködnie kell. Más rendezõkhöz képest Juraj keményebben megdolgoztatja színészeit, mert azt akarja, hogy pontosan értsd, mit csinálsz. A fordítás megnehezítette a munkánkat, mert nem tudtam egyszerûen odamenni hozzá, hogy beszéljünk együtt a figuráról. De szavak nélkül is sokat tudott mondani, a nézése rengeteg mindent elárult. Minden energiájával veled volt, csodálatos közeget teremtett számomra. Caravaggio figurája Juraj nagyszerû ötlete volt, a forgatókönyv olyan, mint egy regény.“
Hans Mathenson számára nagy kihívást jelentett a rendezõvel való nyelvi kommunikáció. "A forgatás elején nagyon frusztrált, hogy nem tudok Jurajjal beszélni. Mindig idõbe telik, amíg két ember között bizalom szövõdik. Amikor nem áll rendelkezésre közös nyelv, képtelen vagy kifejezni magad. Úgy éreztem, nem tudom megoldani a feladatot, nem az elvárható színvonalat nyújtom. Ez nagyon elkeserített, mert jó munkát akartam végezni. Egy kicsit magamra voltam hagyva. Ez persze minden film esetében így indul, a forgatás végére egyre lazább leszel, megszokod a környezetet és az embereket, akikkel együtt dolgozol. Az elején még arra gondoltam, hogy vajon összeáll-e valaha egésszé, fog-e egyáltalán mûködni, de végül minden jól alakult.“
Egy nyelvileg nem homogén forgatás a résztvevõktõl kétszer annyi munkát igényel. "A forgatás pillanataiban nagyon kevés a rendelkezésre álló idõ, van úgy, hogy csak egy-két felvételre van lehetõség, mert a lenyugvó nap nem vár. Óriási a feszültség. Ilyen helyzetben nagyon körülményes a tolmácsolás: sok idõt vehet el, ráadásul lehetnek félreértések, és annyi minden elveszhet a szavak között. Aztán úgy találtam, hogy sokkal egyszerûbb valamit megcsinálni elõször, hagytam, hogy a ösztöneim vezessenek. Juraj pedig csak igent, nemet mondott, vagy megmutatta, mit gondol. Úgy érzem, végül kialakult a közös munka ritmusa“ - meséli a Caravaggio-t alakító Hans.
"Örömmel dolgoznék ismét Jurajjal. A film egyik producerének elárultam, hogy szívesen csinálnék Shakespeare darabot Jurajjal. Szerintem csodálatos rendezés lenne. Meglátjuk, mit hoz a jövõ“ - fejezi be Han Matheson.
A fiatal tehetséges fõszereplõk mellett II. Mátyás szerepében Franco Nero-t láthatja a közönség. Az olasz színésznek nem ez az elsõ közös produkciója Juraj Jakubisko-val. A BÁTHORY elõtt közösen forgattak a POST COITUM címû filmben.
"Juraj Jakubisko rendezõként arról híres, hogy fáradhatatlan. Rólam színészként tartják ugyanezt. Tökéletes párost alkotunk“ - mondja Franco Nero. "Juraj abban különbözik sok rendezõtõl, hogy egy kicsit õrült, a szó pozitív értelmében. Ráadásul zseniális festõ.“
"Gyerekkorom óta élveztem királyokat játszani, Mátyás szerepe különösen tetszett. Báthory Erzsébet történetét természetesen ismertem. Tudtam róla, hogy a legenda szerint ártatlan szolgálókat ölt meg és kiontott vérükben fürdött. Juraj Jakubisko filmje sokkal árnyaltabb képet fest a grófnõ életérõl. Csodálatos helyszíneket jár be a film, néhányuk a Világörökség részét képezi. Nekem Telc vára volt a kedvencem“ - mondja a színész.
Andrej Hryc már több mint harminc éve dolgozik együtt Juraj Jakubisko-val. A rendezõ több filmjében szerepelt már (pl. FRECKLED MAX AND SPOOKS = PEHAVY MAX A STRASIDLÁ) és Juraj Jakubisko legújabb filmjében, a BÁTHORY-ban is láthatjuk a színészt.
"Hosszú munkakapcsolatunk a megértés, sikeres együttmûködés és a barátság bizonyítéka“ - mondja Andrej Hryc. "Filmbeli szerepem nagyon inspirálóan hatott rám, csakúgy mint bármelyik szerep Juraj filmjeiben. Csodálom a tehetségét, ötleteit és nagyon büszke vagyok arra, hogy együtt dolgozhatok vele. Munkatempója és elhivatottsága hihetelen. Sokszor a fiatal színészek is nehezen bírják követni. Nekem szerencsére sohasem volt ilyen jellegû problémám vele. Juraj azért különleges rendezõ, mert teret ad a színészeinek. Igazi mûvészember, aki tiszteletben tartja mások igényeit. Rendelkezik egy nagyon fontos tulajdonsággal: képes reagálni a színész kreatív megnyilvánulásaira, el tudja fogadni mások ötleteit, képes továbbfejleszteni azokat. Egyfajta kreatív szimbiózisban él a színészeivel.“
"Amikor Juraj felkért a szerepre, gondolkodás nélkül igent mondtam. A forgatókönyvet még el sem olvastam. Elõször is tudtam, hogy a könyv Juraj számára csak a kezdet, ami folyamatosan változik és alakul, amíg a vágóasztalon elnyeri végleges formáját. Másodszor, bármilyen szerepet eljátszanék neki, a telefonkönyvet is felmondanám, ha arra kérne“ - mondja a színész.
"Az elsõ forgatási napom Pribylina-ban volt. A forgatókönyv szerint a hegyeket vastag hó takarja. A forgatás elõtti napon azonban sehol semi hó. Arra vártam, mikor mondják le a forgatást az idõjárás miatt. Aztán másnap reggelre, legnagyobb ámulatomra, körülbelül két méteres hó esett. A szûz hóban próbáltam utat törni magamnak. Úgy éreztem, csoda történt" - meséli egyik forgatási élményét Andrej Hryc.
A színész számos vezetõ pozíciót töltött be életében, volt már többek között színházigazgató, rádiós csatorna igazgatója. Hosszú szakmai tapasztalata alapján elismeréssel szól a BÁTHORY címû film producerérõl, Deana Jakubisková-Horváthová-ról is. "Régóta ismerem Deana-t, az elsõ játékfilmes rendezése idején találkoztunk. Tehetséges színésznõ, aki egy másik tehetséget is felfedezett magában. Nagyszerûen találta meg producerként a helyét. Kevés olyan embert ismerek, aki hasonló profizmussal és bravúrral képes a produceri feladatok ellátására.“
A kooprodukcióban készült filmet angol nyelven forgatták.
Szinkron hangok:
Báthory Erzsébet - Anna Friel - Györgyi Anna
Thurzó György - Karel Roden - Mácsai Pál
Caravaggio - Hans Matheson - Csõre Gábor
Nádasdy Ferenc - Vincent Regan - Kõszegi Ákos
Mátyás király - Franco Nero - Tordy Géza
Darvulia - Deana Horvathova - Szabó Éva
Erika - Michaela Drotarova - Solecki Janka
Péter atya (szerzetes, mesélõ) - Végvári Tamás
Báthory Gábor - Nagy Ervin
"time is not money"
