információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A filmrõl
A 27 Idegen Igen-nel Katherine Heigl egy ragyogó évet nyit idén, hiszen a Grace Klinika és a Felkoppintva sztárja ezzel az abszolút fõszereppel újabb lépést tesz meg a hollywoodi szupersztárstátusz eléréséhez. A film producere, Jonathan Glickman nem is a moziban látta a színésznõ játékát, hanem a stúdióban tekintett meg pár részletet a készülõfélben lévõ Felkoppintvából és azonnal elvarázsolta õt az energia és frissesség, ami belõle áramlott. A második körben már Gary Barber és Roger Birnbaum társproducerek kíséretében kereste meg õt, és mindannyian nagyon megkönnyebbültek, amikor végül rábólintott a szerepre, és így a Spyglass legújabb produkciója sínre is került.
Heigl alaposan elmélyült a figura tanulmányozásában. "Ahogy sok mai modern nõ, Jane is büszke arra, amit jól csinál. Imád nyoszolyólány lenni, egyszerûen csak túl régóta csinálja, mivel így az életében mindig szembesülnie kell más emberek vágyaival és boldogságával, a sajátja pedig eközben teljesen háttérbe szorul. Jane mellékszereplõvé válik a saját életében. Örültem neki, hogy egy humoros és vonzó, ugyanakkor mégis kicsit hasadt személyiséget játszhatok. Minden benne van Jane-ben, amit csak egy komika elvárhat egy vígjátékszereptõl. Szeretem az efféle komédiákat, és kíváncsi voltam, milyen messzire mehetek el a viccelõdésben. Egész karrierem során egy ilyen szereprõl álmodoztam" - lelkesedett a színésznõ.
A film forgatókönyvírója, Aline Brosh McKenna, aki korábban a nagy sikert hozó Az ördög Pradát visel írójaként futott be, így jellemzi alkotását: "A 27 idegen igen egy megkésett felnõtté válás története egy nõrõl, aki végre rájön, hogy mikben kell változtatnia ahhoz, hogy nyoszolyólányból végre õ is menyasszony lehessen." Az írónõ szerint a sztorit egy barátnõje inspirálta, aki sokáig a Jane-éhez hasonló cipõben járt. "Évente tucatnyi esküvõre járt, amit én egészen lenyûgözõnek találtam. Érdekelni kezdett, hogy mi tesz valakit alkalmas személlyé arra, hogy ennyi lakodalomba meghívják? Természetesen rengeteg kapcsolata és nagy baráti társasága volt, de valamiért mégsem tudott kialakítani olyan kapcsolatot, ami csak az övé volt." McKenna azon képessége, hogy képes sziporkázó, pattogó párbeszédeket írni, és fantasztikusan vicces helyzeteket teremt, hatalmas csábító erõt jelentett mind Katherine Heigl, mint pedig a többi stábtag irányába ahhoz, hogy végül aláírjanak a filmhez. "Aline dialógusai annyira életszerûek és gyorsak, hogy ezek a figurák valóban életre kelnek általuk" - meséli Anne Fletcher, a koreográfusból (pl. 40 éves szûz) lett rendezõ, akinek ez már a második nagyjátékfilmes direktori posztja, ugyanis õ rendezte a nagy sikert arató Step Up címû táncmozit. "Rögtön azonosulni tudtam Jane figurájával, mivel magam is hozzá hasonló jellemmel rendelkezem. A környezetemben gyakran csak Mamának becéznek, mivel szeretek törõdni mindennel és mindenkivel. De ha mindig másért cselekszel, magadról könnyen megfeledkezhetsz. Ez történt Jane-nel, és ez történik sok más nõvel is világszerte."
Bár a forgatókönyv eleinte még simításokra szorult, a Spyglassnál kezdetektõl fogva odavoltak érte. "Imádtuk ezt a vidám, kicsit intrikáló karaktert" - mondja az egyik producer. A munka a forgatókönyvön elég nagy változásokat hozott. A két barátnõ, akik "egy pasiba szerelmesek-féle" sztoriból hamarosan két testvér lett teljesen kidolgozott családi háttérrel, ami több karaktert, több érzelmet és történetközpontú humort hozott magával. "A sztorit inkább Jane jellemfejlõdésére és megnyílására próbáltuk kihegyezni, nem pedig arra, hogy két ember, különbözõ bonyodalmak után hogyan talál egymásra" - magyarázza a forgatókönyvíró. "A 27 idegen igen egy naturalisztikus mozi egy remek ötlettel fûszerezve, miszerint egy lány huszonhét alkalommal vesz részt esküvõkön, de képtelen megtalálni élete igazi párját" - teszi hozzá Jonathan Glickman producer. "Lehetõségünk van megjeleníteni azt az õrületet, amit az esküvõk jelentenek, ugyanakkor mégis megmaradni egy karakterközpontú romantikus vígjáték vonalán rengeteg meglepetéssel".
Fletcher és McKenna gyorsan saját sztárjuk rajongóivá váltak: "Katie egészen briliánsan keveri a fizikai komédiázást a finom jellemábrázolással. Rendkívül érzékeny, és valami egészen bámulatos, hogy valaki, aki olyan gyönyörû, mint õ, így képes visszaadni a magányosságot és az örök nyoszolyólány szerepbe esést. Katie emellett még elképesztõen vicces is, és mindig nagyon jól tud idõzíteni."
Bár Heigl alakítása jelenti a történet szívét és lelkét, a többi szereplõ is nélkülözhetetlen ehhez a belsõ utazáshoz. Jane szeretõ, ám kicsit kétszínû húgát Malin Akerman játssza, akit nemrég Ben Stiller ütõdött arájaként ismerhettünk meg az Agyõ, nagy Õ!-ben, és most szerepet kapott a Watchmen címû nagyszabású képregényadaptációban is. "Tess jelenti Jane Achilles sarkát. Nem tud neki nemet mondani, és mindig segít neki helyrehozni a hibáit. Mindig utána takarít, és segít neki rendbehozni azokat a dolgokat, melyeknek Tess nem törõdött a következményeivel. Nagyon szeretik egymást, és a kötelék köztük igen szoros, de az évek teltével Jane egyre kevésbé viseli jól az efféle megpróbáltatásokat" - jellemzi testvérével való viszonyát Heigl. "Tess egy tipikus hugica, aki a nõvére által már jól kitaposott utakat használja az érvényesüléshez. Tudja, hogyan manipulálja a szituációkat és Jane-t. Szórakoztató dolog volt õt játszani, mert ahogy átesik a ló túloldalára, igazi menyasszonyszörnnyé válik. Mélyen legbelül azonban õ egy igazi nõ, aki nagyon is tudja, hogy mi folyik körülötte" - elemzi szerepét Akerman.
Az alkotók szerették volna, ha a testvérpár nem csak jellemében, de ruhatárában is különbözik egymástól. "Jane nagyon dekoratív, ugyanakkor mégis visszafogott ruhákat kapott, míg az igazán feltûnõ ruhadarabok Tessnek jutottak. Az elsõ alkalmat, amikor George-dzsal találkozik - és ezzel Jane szívét is összetöri - igazán emlékezetesnek akartuk, így olyan ruhát adtunk rá, amivel bárhol megállíthatná a forgalmat. Körülötte mindenki feketét visel, erre õ megjelenik egy kivágott hátú sárga ruhában, és szegény Jane fõnökét azonnal az ujja köré csavarja" - emlékezett vissza a forgatásra a jelmeztervezõ Catherine Marie Thomas.
A különbözõségek hangsúlyozása mellett azonban fontos volt, hogy a nézõ elhiggye, hogy itt mégis testvérekrõl van szó. "Elõször azt hittem, hogy Malinben és bennem nincs semmi közös, de szép lassan átvettünk egymástól némi modorosságot és beszédstílust, hogy hitelesebbnek tûnjünk együtt. Amikor aztán elmentünk együtt ebédelni Providenceben (ahol a film nagy részét forgatták), négy vagy öt ember is megkérdezte, hogy testvérek vagyunk-e." - nevet Heigl.
A pasikat Jane életében két férfi testesíti meg. Egyikük Kevin, a New York Journal ambiciózus és cinikus riportere, akit a Bûbájból ismert James Marsden alakít. Az újság vasárnapi számában rendre kicikizi, és jókat gonoszkodik a szokásos esküvõi rituálékon állandó rovatában. Fletcher azután választotta ki a színészt, miután együtt dolgozott vele koreográfusként a Hajlakkban. A rendezõ azonnal el tudta képzelni a két színész közötti kiváló összhangot. "Mindenki azonnal érti, hogy vonzalma ellenére Jane miért tart Kevintõl. A srác szarkasztikus, excentrikus és mindennek tetejébe állandóan cseszteti is a lányt. A szarkazmusa és intelligenciája azonban csak védelem, hiszen legbelül õ egy sármos, karizmatikus és vicces srác" - meséli a rendezõ. Marsden, akit a legtöbben az X-Men trilógia Küklopszaként ismernek, meglepõdött, amikor neki ajánlották Kevin szerepét: "Mindig én szoktam lenni az a srác, aki a végén a rövidebbet húzza, így a 27 idegen igen elolvasásakor nagyon megörültem, hogy végre olyasvalakit játszhatok, akinek végül tényleg esélye van megszerezni a lányt."
Edward Burns progresszíven gondolkodó überférfija, George sok tekintetben pont Kevin tökéletes ellenpólusa. Alapítója és egyben ügyvezetõ igazgatója egy ruha- és szabadidõruha gyártással foglalkozó cégnek. "George a megtestesítõje a tökéletes nagyvárosi férfi prototípusának" - magyarázza Burns. "Igazi self-made man, aki politikailag nagyon korrekt, törõdik a környezetvédelemmel, jó testvére öccsének, valamint van egy hatalmas kutyája. Bár azt mindenki tudja, hogy ilyen férfiak, mint George egyszerûen nem léteznek."
Judy Greer játssza Casey-t, Jane legjobb barátnõjét és kollegináját George cégénél, az Urban Everestnél. "Casey igazi pimasz és hangos nõszemély, aki nincs tekintettel a körülötte lévõkre, ha a véleménye hangoztatásáról van szó. Szórakoztató jelenség, aki próbálja kihozni Janebõl a vadabb oldalát, és emellett igazán hûséges és megbízható barát.
A filmben nem csak emberek játsszák a fontosabb szerepeket, mivel egy ilyen történetben rendkívüli fontossággal bírnak a menyasszonyi ruhák is. Catherine Marie Thomasra komoly feladat hárult, mivel minden egyes ruhadarabnak külön egyéniséggel kellett bírnia, mivel huszonhét egyformán konzervatív menyasszonyi ruha egy idõ után unalmas lett volna. Fletcher táncos háttere meghatározó volt a ruhák kiválasztásában: "A ruhákat igazi kosztümökké akartam varázsolni számos kiegészítõvel, melyekbõl azonnal látszik, hogy milyen táncelõadáshoz is készültek." Thomas a ruhaválasztást a puzzlek kirakásához hasonlította: "Több, mint ötven kiegészítõ állt rendelkezésünkre, melyeket rendre kombináltunk a ruhákkal. Addig variáltunk, amíg egy kalaptól vagy ékszertõl valami viccessé, vagy egyszerûen csak egyedivé vált." Heigl kedvencét egyszerûen csak Elfújta a szél ruhának hívták, ami egy olyan kosztümöt takart, amire még Scarlett O’Hara is büszke lenne. A ruhát sárga selyembõl varrták, és narancssárga virágmintákkal és szalaggal díszítették. A másik emlékezetes ruhadarabot a stábtagok egyszerûen csak "Bahama Mama" ruhának hívták, és egy ízig-vérig rózsaszín kosztüm, valamint mindenki a szívébe zárta a "Cowgirl" rucit, de a jelmeztervezõk fantáziájából még egy "víz alatti ruhára" is futotta, és akkor a "zöld okádék" nevû darabot nem is mutatnánk be jobban...
Bár a cselekmény nagy része New Yorkban játszódik, a forgatás fõleg Rhode Island-en zajlott. "Providence kiváló alternatívát nyújtott, mivel egyes részei simán behelyettesíthetõk New York-i utcáknak" - magyarázza a producer, Jonathan Glickman. "Szerencsére a film nagy része nem a belvárosban játszódik, így nem volt nehéz dolgunk".
A Nagy Alma helyettesítésén kívül a díszlettervezõknek néhány belsõ kapcsán is komoly kihívásokkal kellett megküzdeniük. A hindu-zsidó esküvõ helyszíne, az Urban Everest irodái, valamint a New York Journal szerkesztõsége nem kis munkát kívánt.
A forgatás legnehezebb része az volt, amikor a stáb két kritikus hetet töltött el New Yorkban, hogy felvegyék a Cityben játszódó jeleneteket. "Az olyan tipikus helyszíneken kívül, mint a Central Park, igyekeztünk némi újdonságot is nyújtani. Például Jane lakása a kevésbé ismert East Village-en van, George irodáját pedig a Meatpacking District-be helyeztük."
"Amikor azt hallom a 27 idegen igenrõl, hogy egy modern romantikás vígjáték, mindig megálljt kiáltok. Ez egy hatalmas mozi. Minden esküvõi jelenet óriási, rengeteg kosztümmel, statisztával, virággal és tánccal. A legnagyobb kihívás mégis az volt, hogy a szereplõink és a szituációk végig hitelesek és egyediek maradjanak. Azt akartuk, hogy a nézõk abban a másodpercben szeressenek bele ezekbe a figurákba, amikor elõször meglátják õket." - meséli a rendezõ.
És mi történt azzal a nõvel, aki az életével inspirálta a 27 idegen igen létrejöttét? A forgatókönyv írója szerint: "A barátnõmet eljegyezték nem sokkal azelõtt, hogy a film hivatalosan is zöld utat kapott. Ha jól tudom, az esküvõje valamikor a mozibemutató idejére esik".
"time is not money"
