információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Sztori
Egy nagyváros, hét egymástól független történet. Rövid, tartalmas képsorok, amik önállóan is értelmezhetõek, akár az internetes videók. Street mozi az urbánus fiatalságról. Nagy gyerekekrõl, ill. kis felnõttekrõl, akik küszködnek a mindennapokkal, próbálják értékelni, túlélni, élvezni. Kallódnak, bontogatják szárnyaikat.
A hét szál
Titi és Detti -Titinek nincs elég problémája a munkahelyével, még nemi hovatartozását is szégyellnie kell. A lány egy közértben pénztáros, szerelme szintén lány. Legfõbb vágya, hogy divattervezõ legyen, naponta készíti az újabbnál újabb terveket. Apja egy agresszív alkoholista, Titi tõle tart a legjobban.
Petike és Tesó - a két fiú zenekarokat szállít. Petike cigány, Tesó nagydarab, kopasz, fehér srác, akit Petike sokszor skinheadnek szólít. Tesó mindig cigányozza, persze csak viccbõl, egyébként jó barátok. Saját fuvarozó vállalkozásukat próbálják beindítani. Petike csúnyán köhög.
Beus, Timi és Ferci - Beus és Ferci egy pár, Timi Beus barátnõje. Nyaralni mennek, de az indulás Ferci és Beus szokásos veszekedése miatt késik. Timi otthon hagyta az ágynemûjét, Ferci felmegy vele a lakására, segíteni.
Joci - egy fitnessteremben recepciós. Nem teljes az élete, munka után breakes haverjaival lóg egy aluljáróban. Egy nap a bõrfejûek megverik Kiskatit, a breakes lányt. A tettesek megjelennek, köztük van a terembe járó Kopasz is. A verekedés elkerülhetetlen, Jocinál ott vannak a rábízott gyakorlókardok... Másnap viszont dolgoznia kell menni. Az egyik kardot elhagyja.
Andris és Roland - a két huszonéves srác Dj-ként próbál érvényesülni. Andris zenéket is ír, nemsokára megjelenik elsõ zenéje egy külföldi kiadónál. Roland irigykedik, ezért ahogy csak tudja, szívatja õt. A hétvégi bulira készülnek, ahol mindketten játszanak. Roland szeretne egy most megjelent lemezt lejátszani, de sehogy sem tudja megszerezni. Andris megpróbál barátja kedvében járni.
Zoli - Otthonülõ típus, aki mindenkiben él egy picit. Nem szeretne semmi mást, csak hogy végre leírhassa, kiírhassa magából a démonjait. Amikor éppen belekezdene, akkor éppen megcsörren a telefonja, vagy kopognak, vagy kész a tea, vagy a postára kell menni...
Lego, Erika, Galkó és Zsani - a tizenéves csapat egy buliba indul, egy villamosmegállóban találkoznak. A drogok és a feltételek nélküli szex mozgatja fantáziájukat. Gátlásaik nincsenek, hiszen nem tudják mi az. A várost magukévá teszik, ahogy õket is a város. Ahogy egymást is. Szabadságukért még nem kell nagy árat fizetniük.
FELHASZNÁLÓI FILM, NET-KOMPATIBILIS VILÁG
A film több szempontból is egy újfajta, generációs mozi. A vágás nélkül, egy-két percben rögzített jelenetek ritmikusan követik egymást, szerves egészet alkotva a zenével - így tartják fenn a figyelmet, alkalmazkodva az internet generáció megváltozott befogadási szokásaihoz. Ennek megfelelõen a promóció is formabontó lesz, netes- és party- kampányokkal, a multimédiás eszközök széles tárházát felhasználva.
Szabó Simon (rendezõ, forgatókönyvíró)
1995-ben színészként kezdte a pályafutását. Játszott színházban, reklámokban, belekóstolt a zenélés világába, majd a filmezésbe. A 2000-ben forgatott Moszkva tér címû film deviáns Rojáljaként vált ismertté a nézõk körében. Számtalan szerep után végül a rendezést választotta a fõ profiljává. Elsõ kisjátékfilmje, a Zsebzsötem 46.000 letöltéssel büszkélkedhet csak a saját weboldalról, második kisjátékfilmjével, a Megyünkkel 2008-ban már a Magyar Filmszemlén is díjat nyert.
Mikor született meg benned az ötlet, hogy egysnittes jelenetekbõl készíts nagyjátékfilmet?
Kb. két éve volt az ötlet a fejünkben Alberttal, de konkretizálódni csak 2008-ban kezdett, miután találkoztunk Csáky Attilával, és fõleg áprilisban, mikor megírtam a történeteket.
Miért ragaszkodtál az amatõr színészekhez? Nem nehezítetted ezzel a dolgotokat?
A koncepció az, hogy a színészek szinte önmagukat játsszák. A sztori 70%-át megtörtént események szolgáltatták, csak a maradék a fikció, így a szereplõk nem véletlenül azok, akik. Az pedig, hogy vágás nélkül vettük fel a jeleneteket, inkább segített nekik, hiszen a valódiság érzését erõsítették. Szerintem képzett színészekkel nehezebb lett volna ilyen hitelesen eljátszatni a karaktereket.
Tudatosan ódzkodtál a tanulságtól, vagy valami felsõbb igazság kimondásától?
Nem akartunk világmegváltó filmet készíteni, messzire el akartuk kerülni a szájbarágást. Ez egy dokumentarista stílusú film, játékfilmes eszközökkel.
A zene nagyon fontos a Papírrepülõkben...
Igen, pedig nem klasszikus felállásban készült, és nem is az átlag zenei fogyasztónak. Nem a filmhez írattunk zenét, hanem már elkészült zenék közül válogattunk, az összhang mégis tökéletes. Sokszor nem is kellett hozzányúlni a számokhoz, mert egyszerûen takkra kijöttek! A muzsika Membran, Ozon, Psure, Ekaros, 9BO, SKC és Nightkore szüleményei.
Csáky Attila (producer)
A Cameofilm Kft. igazgatója, önálló producer. Játékfilmeket, dokumentumfilmeket, TV-filmeket és mûsorokat, reklámfilmeket és egyéb médiatermékeket gyárt és gyárttat. Olyan filmek fûzõdnek a nevéhez mint a Temetetlen halott, Boszporusz felett a híd, a Kolorádó Kid , vagy a Hídember.
Nagy volumenû filmek producereként hogy kerültél egy elsõfilmes rendezõ mellé?
Kísérletezõ alkat vagyok, mindig izgatott a filmes nyelv megújításának lehetõsége, a mozgóképes technika határainak tágítása.
A nagy költségvetésû filmek mellett hiányzott az a lendület, amivel elkezdtem anno: a pusztán az alkotás öröméért, szépségéért való munka.
Láttam Simon Megyünk címû kisfilmjét és tudtam, hogy ez az, ami kell. Egy ismerõs vezetett el bennünket egymáshoz, és az új film alapjait már együtt teremtettük meg.
Miért fontos számodra ez a film? Miért lesz fontos másoknak?
Ugyanazért. Mert nincs hasonló. A mai tizen-, huszonévesekrõl szinte alig készül használható film, és nagyon kevés reális infónk van róluk. A magyar film mindig is ott volt a nemzetközi filmgyártás élvonalában, és úgy érzem, hogy ezzel a mozival szépen illeszkedünk a világban forgalmazott új független filmek sorába. Larry Clark és Gus Van Sant filmjeire gondolok.
Ezek szerint a külföldi forgalmazás is szóba jöhet?
Igen, nemzetközi forgalmazásra szánjuk a filmet. Bár Budapest, a város, egyedi szövetét alkotja a filmnek, a globalizált világ városainak kultúráját és szubkultúráját ma már a világon szinte mindenhol megértik.
A film rendkívül alacsony költségvetéssel készült. Hogy lehetett a rendelkezésre álló pénzbõl egy nagyjátékfilmet kihozni?
A rendelkezésünkre álló készpénz 12 millió forint volt. Ennyibõl nem lehet nagyjátékfilmet készíteni. Az, hogy nekünk mégis sikerült, csakis a rengeteg külsõ segítségnek köszönhetõ, de az akaraterõ és az elsõfilmesek nemet nem ismerõ ambíciója nélkül még ez sem lett volna elég. Nálunk a stáb minden tagja abszolút a sajátjának tekintette a produkciót.
A Papírrepülõk a 40. Magyar Filmszemlén két díjat kapott: megosztva a legjobb elsõfilmes díjat és a producer, Csáky Attila a játékfilmes produceri díjat.
"time is not money"
