információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
A FORGATÁSRÓL
A Lionsgate és a Gold Circle közös komédiája, a MIÉRT ÉPPEN MINNESOTA? fõszerepében Renée Zellweger látható, aki Lucy Hillt, a magabiztos, anyagias, karrierközpontú nõt alakítja, akinek egy kiküldetés során meg kell birkózni a fagyos idõjárással, kisvárosi népekkel, valamint egy olyan férfi iránt táplált érzésekkel, akit nem is igazán kedvel. Bármennyire is igyekszik, Lucy végül szembesül saját jobbik oldalával és azzal, hogy életében hamarosan nagy változások állnak be. "Lucy makacs, öntudatos, határozott tagja az amerikai üzleti életnek" magyarázza Renée Zellweger. "Miamiban él, de a cége Minnesotába küldi, hogy segédkezzen egy ottani üzem átszervezésében. Rendesen kilóg a környezetébõl és nem is várja azt, hogy megszeresse a helyet vagy hogy kötõdjön bárkihez a helyiek közül. Arra számít, hogy egyszerûen odamegy, elintézi a dolgát, aztán anélkül távozik, hogy bárkivel is többet kommunikálna, mint amennyi feltétlenül szükséges."
Az Oscar-díjas (2003. legjobb nõi epizódszereplõ - HIDEGHEGY), rendkívüli sokoldalúságáról ismert színésznõ lelkesen fogadta a lehetõséget, hogy kipróbálja magát egy romantikus komédiában. "Épp a BÕRFEJEK-en dolgoztam" magyarázza, "és egy nap korábban végeztünk, így elmentem moziba megnézni a ZENE ÉS SZÖVEG c. filmet, ugyanis nagyon szeretem Hugh Grantet. Imádtam a filmet és r rádöbbentem, hogy napjaink popkultúrájában mennyire fontos szerepet játszanak a romantikus komédiák. Megnevettetnek minket és segítenek abban, hogy egy idõre elmeneküljünk a valóság problémái elõl. Nem sokkal késõbb kezembe került a MIÉRT ÉPPEN MINNESOTA? forgatókönyve, amely totálisan magával ragadott, s arra gondoltam, ’pont ez kell nekem.’"
"Úgy gondoltam, a forgatókönyv frissítõ romantikus komédiát ígér, tele hagyományõrzõ értékekkel" magyarázza Paul Brooks producer. "Renée volt az elsõ számú jelöltünk Lucy Hill szerepére."
A hideggel és a különös helyi szokásokkal viaskodó Lucy Hill karaktere rengeteg helyzetkomikumot kínált, s az ezekkel járó fizikai kihívásokba Zellweger örömmel vettette bele magát. Rendelkezésére állt egy kaszkadõr, de a színésznõ már az elsõ napon rádöbbent, hogy õ maga akarja eljátszani a kaszkadõrjeleneteket is, még ha ez azt is jelenti, hogy újra meg újra fenékre kell esnie a hideg és kemény jégen.
"Ez benne a legnagyobb móka" mondja izgatottan. "Nagy móka volt, hogy hülyét csinálhattam magamból, ökörködhettem a hóban és igazán elengedhettem magam. Eszem ágában sem volt lemondani errõl a lehetõségrõl. Szó se lehetett róla! Majd szétpukkadtam a nevetéstõl, miután késõbb visszanéztem, mekkora idiótát csinálok magamból. És ez különösen azért volt vicces, mert Lucy mindent megtesz annak érdekében, hogy tökéletesnek tûnjön."
"Ha drámában szerepel, ha komédiában, Renée mindig teljes erõbedobással játszik" teszi hozzá Brooks. "Született komika. Ha egy jelenetbõl ki lehet hozni valami vicceset, akkor õ kihozza."
Zellweger attól sem riadt vissza, hogy magára öltse Lucy kevésbé vonzó tulajdonságait, melyek fõleg a történet elején jellemezték. Lucy eleinte törtetõ, céltudatós és karrierista, aki a New Ulm-i lakosoknak hála fokozatosan fedezi fel a közösség, a hûség, az igaz barátság és a jóval földhöz ragadtabb élet értékeit. Az, hogy Zellwger úgy járja végig ezt az utat, hogy egyszer se veszíti el a közönség rokonszenvét, bizonyítéka annak, hogy a színésznõ rendkívüli karizmával bír. "Renée annyira elbûvölõ tud lenni, hogy folyamatosan drukkolsz neki, teljesen függetlenül attól, hogy milyen helyzetbe kerül" mondja Tracey Edmonds producer. "Lucy csak bizonyítani szeretne. Tele van bizonytalansággal, s Renée képes ezeket úgy megjeleníteni a vásznon, hogy hibái ellenére a nézõk megszeressék."
A legnagyobb kihívás, amellyel Lucy-nak szembesülnie kell, nem egy feladat, hanem egy férfi: az átalakításra váró üzem szakszervezeti vezetõje, Ted, akit a zenész- és színész Harry Connick, Jr. kelt életre. Ted kétkezi munkás, aki elszántan védi munkakörnyezetét és kiáll azokért, akiknek a munkahelye az átalakítások miatt veszélybe sodródik. Természetesen ennek köszönhetõen Lucy és Ted szembekerül egymással, és kezdetét veszi a nemek és vélemények harca, amely Katherine Hepburn s Spencer Tracey óta visszatérõ momentuma a romantikus komédiáknak.
"A munkások mellett állok" mondja Connick, Jr. "és Lucy nem egyszerûen át akarja venni az irányítást, de azt tervezi, hogy mindenkit elküld. És ezt én nem fogadom túl jól. Kilométerekrõl látszik, mennyire feldühít a jelenléte."
"A konfliktus szórakoztató, és a nézõt érdekli, mi fog történni, hogy oldódik meg kettejük párviadala" teszi hozzá Zellweger. "A fickót egyáltalán nem érdekli a nõ, keményen bánik vele, nehéz hát elképzelni, hogy valaha belõlük egy pár lehet, ezért aztán különösen izgalmas követni az eseményeket."
"Harry nagyszerû színész, rendkívül karizmatikus" mondja Edmonds. "Délies kisugárzása van, rendelkezik azzal a ’szimpatikus srác a szomszédból’ sármmal, ami Ted karakterének egyik legfontosabb jellemzõje, és ami megteremti a kapcsolatot Lucy feszült figurájával."
Zellwegerhez hasonlóan Connick, Jr.-t is a filmben rejlõ könnyed, komikus hangvétel ragadta meg, de a legnagyobb vonzerõ az volt, hogy egy filmben szerepelhetett Renée Zellwegerrel. "Az elsõ dolog, amin megakadt a szemem, az volt, hogy Renée igent mondott" vallja be. "Régóta nagy rajongója vagyok, s nagyon szerettem volna már együtt dolgozni vele."
A közös munka során nem csupán a szükséges filmes kémiát sikerült megteremteni, de a két színész rendesen össze is barátkozott. "Az a legnagyobb különbség a valóság és a mozivásznon láthatók között, hogy a valóságban azonnal megtaláltuk a közös hangot Renéevel" mondja Connick, Jr. "Hihetetlenül eredeti ember. Briliáns. Varázslatos. És mikor forog a kamera, teljesen nyilvánvaló, hogy mestere szakmájának. Pontosan tudja, hogy mi egy jelenet kulcsa. Szerencsére hasonló a humorérzékünk, ezért nagyon élveztük a közösen eltöltött idõt. Büszkén állíthatom, hogy a forgatás során az egyik legjobb barátom lett."
"Harry rendkívül önzetlen és nagyon érti a dolgát" mosolyog Zellweger. "És nagyon jó érzés a társaságában lenni, ugyanis mindenkihez van egy-két kedves szava a forgatáson. Ha felbukkan, máris jobb lesz a napod. Ha talál egy gitárt valahol, akkor egyszerûen felkapja és énekel a stábnak vagy a stábról."
Miután Zellweger elkötelezte magát Lucy szerepe mellett, Paul Brooks elkezdte keresni a legmegfelelõbb direktort, végül egy feltörekvõ dán rendezõ, Jonas Elmer mellett tette le voksát, miután megtekintette annak rendezõi bemutatkozását, a NYNNE-t. "Nagyon élveztem azt a filmet, s úgy gondoltam, érdekes választás lenne, ha õt jelölnénk ki rendezõnek" emlékszik vissza Brooks. "Abban a moziban rengeteg energia volt, nagyszerû karakterekkel és pokolian jó poénokkal."
Elmer azonnal megértette a Kenneth Rance és C. Jay Cox forgatókönyvében szereplõ karaktereket. "Õszintén szólva nekem egyedül csak a karakterek számítanak" vallja be. "Úgy éreztem, a forgatókönyvben hús-vér szereplõkkel találkoztam, akikbe szinte azonnal beleszerettem. És a forgatókönyvbõl kiolvasható pezsgõen friss komédia is nekik köszönhetõ. Egyetlen viccet, egyetlen komikus helyzetet sem éreztem erõltetettnek."
"Jonasnak nagyon jó a humora, fontosak számára a jó történetek és a hihetõ karakterek. Teljes erõbedobással vetette bele magát ebbe a projectbe" jelenti ki Brooks.
Elmer és Zellweger hamar rájött, hogy ugyanazokon a vicceken nevetnek, és a közös felkészülés során olyan klasszikus komikusok és komikák munkáinak munkáiból készültek fel, mint Peter Sellers, Carol Brunett és Imogene Coco. "Jonas szereti, ha a dolgok kiszámíthatatlanok" mondja Zellweger. "Nem igazán kedveli a cukormázas jeleneteket. És mindent ellenez, ami kicsit is hamisnak tûnik. Ezzel azonnal kivívta a bizalmamat. Elég volt meghallgatnom, hogy mik a referenciái és szerinte mitõl lesz egy film értékes."
Jonast ugyanakkor lenyûgözte Zellweger profizmusa és a forgatáson bebizonyosodó hozzáértése. "Elképesztõen erõs teljesítményt nyújt a közeliken, de akkor is pontosan tudja, mit kell tennie, ha a jelenet fizikai komikumról szól és a kamera az egész alakját veszi. A vágószobában rengeteg különbözõ pozícióból válogathattunk, amely igazi áldás egy színész teljesítményében. Ugyanakkor fantasztikus volt figyelni, hogy bolondozik a kamera elõtt. Egyáltalán nincsenek allûrjei, teljes odaadással játssza szerepét."
A forgatás Miamiban és a kanadai Winnipegben zajlott - ez utóbbi helyettesítette New Ulm városát, amely eredetileg Minnesotában található. Elmer már az elõkészületi munkáknál világossá tette, hogy azt akarja, hogy New Ulm maga is egy önálló karakter legyen a filmben, így maga is ellátogatott a városba, hogy elsõ kézbõl gyûjtsön információt a távoli minnesotai településrõl. "Ugyanazt éreztem, mint Lucy Hill, mikor elõször megérkezik New Ulmba" mondja a rendezõ. "Hirtelenjében azt se tudtam, mihez kezdjek. Nagyon hasznos volt ez a látogatás."
Az, hogy Kenneth Rance forgatókönyvíró New Ulmba helyezte át a történetet, nem egyszerû írói szabadság következménye, hanem tisztelgés az elõtt az igaz történet elõtt, amely nagy mértékben megihlette a forgatókönyvet. A Minneapolisban született és nevelkedett író egy nap elment egy helyi klubba és megismerkedett egy vonzó nõvel, akirõl messzire látszott, hogy nem helybéli. Miután meghívta egy italra, megtudta róla, hogy North Carolinából jött és egy New Ulm-i élelmiszerüzemben dolgozik felügyelõként. A nõ beszámolt neki arról, milyen kihívásokkal jár a szamárlétra megmászása, a helyiekkel való kommunikáció és a tiszteletük kivívása, valamint mesélt arról, mennyire magányos érzés egyedüliként érkezni egy új városba.
"Már abban a pillanatban tudtam, hogy ebbõl a történetbõl filmet lehetne forgatni" jelenti ki Rance. "Persze nem írtam meg azonnal a forgatókönyvet, de a történet jó sokáig velem maradt, ugyanis mindig is úgy tartottam, azok a legjobb történetek, melyeket a valóság írt."
Mikor nekifogott a forgatókönyvnek, Rance egyik legfontosabb célként azt tûzte ki maga elé, hogy megragadja és visszaadja a kevesebb mint 20.000 lélekszámú New Ulm lakóiból áradó kereszténység-alapú közvetlenséget. A városka lakóinak többsége svéd és német õsökkel bír: úgy tartják, Amerika szerte itt él a legnagyobb arányban németek. "Azt akartam, hogy a történet hiteles és természetes legyen, és pontosan visszaadja a város lakóinak származását, kultúráját, nyelvezetét, hogy ha egy New Ulm-i megnézné, akkor azt mondaná, sikerrel végeztem el a dolgom" magyarázza.
Amint végzett a forgatókönyvvel, Rance felkereste Darryl Taja producert, aki késõbb bevonta Tracey Edmondsot is a projectbe. Edmondsnak különösen a történet nõi oldala tetszett. "Egy fiatal nõrõl szól, aki meglett férfiak bürokrata hálójába keveredik, s megpróbál bizonyítani azzal, hogy mind magasabbra hág a szamárlétrán. Végül aztán elvállal egy olyan küldetést, amit senki más nem akar. Úgy gondolom, ebben a történetben rengeteg dolgozó nõ magára ismerhet."
Végül aztán Paul Brooks producer és a Gold Circle Films (NAGY KÖVÉR GÖRÖG LAGZI, MERT ÉN AZT MONDTAM) vásárolta meg a projectet és szerzõdtették C. Jay Coxot, hogy segédkezzen a történet további kibontásában. Rance-hez hasonlóan Cox is arra fektette a hangsúlyt, hogy kihasználja a nagyvárosból érkezett Lucy és a kisvárosiak közötti konfliktusban rejlõ komikus helyzeteket. "Miami és a New Ulm között drasztikus változásokon megy át, és ez az átalakulás rengeteg poénos helyzetre teremtett lehetõséget"mondja Cox.
Abban a reményben, hogy megragadják New Ulm valódi értékeit, a filmesek keményen küzdöttek azért, hogy a fõszereplõk mellé változatos és színvonalas szereplõgárdát toborozzanak a filmhez, többek között J.K. Simmons, Frances Conroy és Siobhan Fallon Hogan személyében. Simmons, aki leginkább arról ismert, hogy eljátszotta a JUNO terhes címszereplõjének apját, 15 kilót szedett fel azért, hogy hitelesen játszhassa el azt az ellentmondást nem tûrõ, deres korú munkást, aki szembekerül Lucy nagyvárosi értékeivel. Hogan játssza Blanche Gundersont, aki kulcsfigura a történetben, ugyanis nem csak tökéletesen testesíti meg a városban élõk közvetlen, pozitív hozzáállását a dolgokhoz, de õ az elsõ, aki barátságot köt Lucy-val.
A stáb Winnipegben ijesztõ kihívással szembesült: -47°C-os, rekorddöntögetõ hideggel. "Olyan volt, mintha a Holdon dolgoznánk" meséli Zellweger. "A legtöbb ember azt sem tudja, milyen érzés ilyen hidegben lenni. Két perc alatt halálra fagyhatsz. Ha bármelyik testrészedet kiteszed ennek az idõjárásnak, attól búcsút vehetsz." A felszerelések a szó szerint jéggé fagytak, ami rendesen megnehezítette a forgatást. Ha egyáltalán mûködtek, a kamerák egy percnél nem foroghattak tovább, ugyanis az általuk termelt hõ odafagyott a lencsékhez.
"Egészen új szórendszert találtunk ki a helyzetre" meséli a színésznõ. "Az arcod szétfagy, de már nem is érzed, csak akkor veszed észre, hogy valami nagy gond van, mikor a szempilláid is összefagynak. Ezeket hívtuk pillacsapoknak. A srácoknak szakállcsapjaik voltak. A kedvencem az volt, amikor a szám teljesen elzsibbadt és alig bírtam beszélni. S mikor nem éreztem a szagokat, no, akkor már orrcsapom volt. Ez igazán szexi tud lenni."
Az egyik legemlékezetesebb jelenet az volt, melyben a fagyra egyáltalán nem felkészült Lucy megérkezik Minnesotába: ebben a szcénában Zellwegernek rettenetes hideget kellett elviselni, méghozzá rendkívül lenge öltözetben. "A felvételek alatt sok bámészkodó gyûlt össze - mind meleg nadrágban és kabátban" emlékszik vissza Elmer. "Elképesztõen hideg volt, de Renée egyszer sem panaszkodott. Fantasztikus színésznõ. És ezt követõen jó másfél hétig magas láza volt, és még ezért sem panaszkodott."
Természetesen nem minden jelenetet filmeztek a szabadban. Az egyik legemlékezetesebb momentum a forgatásról a "tápióka csata" jelenet volt, melyben hat szereplõ szenvedélyes kajaharcba bonyolódik, méghozzá tápióka puding fõszereplésével. Mivel a harcot követõ takarítás túlságosan fárasztó és idõigényes lett volna, Elmer úgy döntött, hogy egyetlen egyszer veszi fel a jelenetet, méghozzá a lehetõ legtöbb kameraszögbõl. A szereplõk kihasználták a lehetõséget az improvizálásra, s annyira belemerültek a háborúba, hogy a felvétel végén tetõtõl talpig mindenki pudingban fürdött. "Mindenki nagyon élvezte ezt a jelenetet, mivel végre elfeledkezhettünk az embertelen hidegrõl, ami ráült az egész forgatásra" magyarázza Brooks. "Minden, amit abban a jelenetben láthatnak majd, spontán, õszinte és nagyon mókás. Nagyon remélem, hogy a napjainkat jellemzõ zûrök közepette az emberek értékelni fogják a filmbõl áradó abszolút optimizmust."
A filmesek nagyon bíznak benne, hogy a nézõket is átitatja majd a filmbõl áradó jókedv, mikor a MIÉRT ÉPPEN MINNESOTA? bemutatásra kerül. "Úgy érzem, mindenki képes lesz megérteni ezeket a figurákat, a vágyaikat és a szükségleteiket, s remélhetõleg az élmény szórakoztató lesz" mondja Elmer.
"Ez a film arról szól, hogy az emberek megtanulják félretenni az elõítéleteiket és pontosan azért megszeretni egymást, mert annyira különbözõek" teszi hozzá Brooks. "Remélem, az embereknek már az is örömet okoz, hogy egy olyan összetartó közösséget láthatnak, amely nagyon is jelen van Amerika legszeretetreméltóbb zugaiban, ahol az emberek tényleg segítenek egymáson és arra törekednek, hogy minden jól mûködjön a környezetükben és úgy általában, a világban."
Zellweger csak mosolyog. "Remélem, mikor vége lesz, a nézõk örülni fognak, hogy megnézték. Remélem, nevetni fognak."
"time is not money"
