microcspv    "time is not money"
logo Marilyn


keresés:
search
Nők Férfiak Nélkül (2009)
Zanan-e Bedun-e Mardan
Women Without Men

. . . . . . . . . . 5.50
(a cspv olvasók szavazata)  itt szavazz !

. . . . . . . . . .
(a cspv szerk-ek szavazata)

hossza: 95 perc
nemzetiség:  német, osztrák, francia
műfaj:  dráma
eredeti nyelv: perzsa
formátum: feliratos
korhatár 12+
tr tr


információ:

vissza a rövid leíráshoz

bővebb info
RÖVID TARTALOM

Az 1953-as, CIA által támogatott iráni hatalmi puccsot követő időkben járunk. Tanúi lehetünk annak, hogy ebben a kaotikus, bizonytalan korban négy, egymás számára teljesen idegen nő sorsa miként fonódik össze. Egy gyönyörű kertben találkoznak, ahova férfiak nem tehetik be a lábukat. Itt ismerik meg egymást, és lelik meg saját szabadságukat, vigaszukat, és találnak megértő társra a másikban.

HOSSZÚ TARTALOM

A történet négy főszereplőnője a társadalmi létra más-más fokáról származik, sorsuk azonban összeköti őket.
Fakhri (Arita Shahrzad) elegáns, művelt, magas társadalmi osztályból származó nő. Tábornoki rangban szolgáló férje azonban megkeseríti életét, nap mint nap azzal gúnyolja a nőt, hogy semmi vonzereje nem maradt. Fakhri elhagyja férjét, majd vesz magának egy hatalmas kertet vidéken. Ez a Kert válik a történet középpontjává: egy hely, ami szinte misztikus gyógyító erővel bír, melynek segítségével az odakerülők testileg és lelkileg is megújulhatnak.
Zarin, a csontig lefogyott prostituált (Tóth Orsolya) már jóval azelőtt a Kertben keresett menedéket, mire Fakhri, a tulajdonos odaért. Teheránból szökött el, egy mentális összeomlást követően. Zarin a film legsanyarúbb sorsú szereplője, és az iráni nők szenvedésének mintegy fizikai allegóriáját fedezhetjük fel benne: a Kertbe jutása előtt egy nyilvános fürdőben véresre sikálja saját testét, hogy megpróbáljon szabadulni az őt kihasználó férfiak mocskától.
Fakhri és Zarin a társadalmi skála két végéből származnak, köztük helyezkedik el a másik két nő: Munis (Shabnam Toloui) és Faezeh (Pegah Ferydoni). Munis egy rendkívül intelligens, művelt nő, aki rádiós közvetítésekből folyamatosan nyomon követte a demokratikusan megválasztott iráni vezető megbuktatását, majd a sah hatalomra juttatását. Részt kívánna venni a tüntetésekben, de vallási fanatikus bátyja nem hajlandó kiengedni őt még a házból sem.
Munis barátnője, Faezeh először ellenzi Munis vakmerőségét, hogy szembe mer szállni a férfiúi paranccsal és akarattal, és amiatt is aggódik, hogy barátnője aktív szerepet akar vállalni politikai jellegű megmozdulásokban. Kétkedése azonban hamarosan szimpátiává alakul, ahogy felismeri, hogy saját helyzete is sokban hasonlít Muniséhoz. Végül együtt indulnak el a Kert felé.

AZ ALKOTÓK

Shirin Neshat (rendezőnő)

1957. március 26-án született Ghazvinban, egy kisvárosban Irán fővárosától, Teherántól nem messze. 17 évesen emigrált az Egyesült Államokba, ahol sikeresen végzett a Kaliforniai Egyetemen, Berkeleyben. Napjaink egyik legismertebb és legtehetségesebb fényképésze.
Neshat már egy elnyugatiasodó családban nőtt fel, maga nyilatkozta, hogy szüleinek "csak a Nyugaton járt az eszük, eszményítették a nyugati kultúrát, és szép lassan hátat fordítottak saját hazájuk értékeinek. "Ami véleményem szerint történt, annyi, hogy feladták a saját identitástudatokat a kényelemért cserébe, hisz ez a társadalmi osztályuk érdekében állt". Neshatot szülei nyugati minta alapján egy katolikus kollégiumba küldték tanulni Teheránba, de a légkört, amit ott tapasztalt, rendkívül ellenségesnek és hidegnek érzékelte. Apja, ugyancsak nyugati mintát követve, arra bíztatta lányait, hogy ne féljenek egyéniségek maradni, merjenek kockázatot vállalni, és járják be a világot. Az iráni nők körében ez a fajta szabadság eddig ismeretlen volt.
Egészen 1990-ig nem tartanak számon tőle művészi alkotásokat, ám ebben az évben tért vissza az Egyesült Államokból Iránba, ami meghatározó élmény volt számára kreatív művészi szempontból is. Az ellentmondás, amit az akkori és a gyerekkorában megismert, forradalom előtti iráni kultúra között tapasztalt, arra ösztönözték, hogy gondolatait fotók formájában fejezze ki, ezzel megpróbálva feldolgozni a múltat és a jelent. Első jelentősebb fotósorozatának a Women of Allah címet adta, melyben az iráni muszlim kultúra egyes elemeit mutatja be, különös tekintettel bizonyos ellentétekre, mint amilyen a férfiak és a nők között húzódik. Neshat az ellentéteket különféle vizuális formákban hangsúlyozza: például egyszerre több filmre is exponál párhuzamosan, majd ezeket összeszerkesztve éles ellentétet tud felállítani fény és sötétség, fekete és fehér, férfi és nő között. Hírnevét ez a sorozat hozta meg, főleg azok a képek, melyen iráni nők portréja látható, a testük pedig szinte teljesen be van fedve iráni kalligrafikus írással.
Neshat ezen kívül több rövidfilmet is készített, melyek közül az egyik legismertebb egy 2005-ös alkotása, a Zarin. Filmjeiben is az iráni nők tapasztalatait kívánja közvetíteni, az ő szemszögükből szól a nézőkhöz, és vizsgálja női oldalról az iráni kultúra társadalmi, politikai és pszichológiai vonatkozásait.
A ’90-es évek végétől Neshat egyre szélesebb körben vált ismert és elismert művésszé: Rapture, és Turbulent című kétcsatornás, azaz két egymással szemközt lévő falra vetített videója 1999-ben, Velencében Nemzetközi Díjat nyert, a Nők férfiak nélkül-ért, első egész estés filmjéért pedig a 66. Velencei Filmfesztiválon Ezüst Oroszlán-díjjal tüntették ki, mint legjobb rendezőnőt. Jelenleg New Yorkban él.