információ:
vissza a rövid leíráshoz
bővebb info
Pap és Színész. Mindszenty József, a püspök - Jávor Pál, a Színész. Közös sors 1944-ben, a sopronkőhidai fegyházban. A
találkozásból pokoljárás lesz. Jávor végigvezeti a Papot életének legfontosabb állomásain addig - és a jövőben, haláláig. Hogy a
Pap eldönthesse, vállalja-e a gyötrelmes életet. Közben a háttérben az egész magyar XX. század. Ismert történelmi alakok, nem
ismert helyzetek. A szenvedélyes út tétje maga az Élet. A film alapjául szolgáló előadás tizenhat évig volt színpadon,
ugyanazokkal a színészekkel, akik most is a főszereplők, a sikersorozat most a filmvásznon folytatódhat. SZERETLEK, FAUST
Az előzmények
1994-ben kérte fel a szerzőt a zalaegerszegi színház, írjon darabot Mindszenty Józsefről. A színmű megszületett, el is kezdődtek a
próbák, ám meg is álltak - a darab nem kímélte a XX. század magyar történelmének kulcsfiguráit. Mindszenty bíboros olyan
ember volt, aki eszmélésétől halálig ugyanazt az értékrendszert vallotta - a róla szóló mű sem lehet tekintettel véleményekre -
csak a tényekre. Ezért sem volt egyszerű, hogy színpadra kerüljön. Amikor végül mégis bemutatta a tatabányai színház budapesti
művészekkel, egy tizenöt évig tartó sikersorozat kezdődött el, mely a mai napig tart. Így szerepelt a darab sokáig a Madách
Színház, a Thália és a Pesti Vigadó műsorán. Tájelőadásokon az ország szinte valamennyi vidékét bejárta. Legutóbb állandó
műsoron a budapesti Szabó Dezső Színházban volt. De a csapat külföldre is eljutott vele, 2001-ben szeptember 20-25 között épp
az Egyesült Államokban, New Yorkban és Washingtonban adták elő. Ideje volt filmre vinni a történetet ugyanazokkal a
színészekkel, akik hosszú időn át életben tartották az előadást. Az előadás eddigi történetét sok elemzés, kritika, publicitás vette
körül, megjelent kötetben is. A film azonban nem az előadás felvétele - valódi játékfilm igényével készült az ORTT és a Terror
Háza támogatásával.
1944-ben a sopronkőhidai fegyháznak sok ismert lakója van, köztük a németországi munkatábor felé úton levő Jávor Pál, és a
szintén bebörtönzött érsek, Mindszenty József. Jávor Pál azért, mert zsidó feleségét nem volt hajlandó elárulni, Mindszenty
pedig a nyilas uralom elleni fellépéséért. Karácsonykor Mindszenty éjféli misét tart a raboknak - az ezt követő este már a
személyes találkozásé - ami már fikció.
Pozsgai Zsolt filmjében ez a két alak két teljességgel eltérő személyiség és sors, akiket most mégis összezárt a történelem. Jávor
Pál a kitárulkozó, a sikerre vágyó színész, a folyton megújuló és megújulni vágyó népszerű művész- és az életelveiből szemernyit
sem engedő, konok pap, Mindszenty József. Kettejük játékában felidéződik a múlt és felsejlik a jövő. Jávor mint egy túlvilági
hajós, vagy mint Mefisztó vezeti végig Faustját, a papot élete egyes állomásain. 1919-ben a proletárdiktatúra idejére eső
történésre, a nyilas hatalom alatti eseményekhez, és következik a még ismeretlen jövő: a szovjet megszállás utáni helyzet, az
újabb és újabb perek és börtönök, az 1956-os Forradalom és Szabadságharcban tanúsított magatartása, a menekülés, az
emigráció, a pápai udvarban a totális megaláztatás - majd a vég, amely szintén nem megnyugtató.
Mindszenty alakja a változó világban változatlan figura. A huszadik század magyar történelmének ezért különösen érdekes
alakja, a bigottságnak nevezett viselkedése mögött egy rendíthetetlen hit munkálkodik. Az alapvető emberi szabadságjogokba
vetett mélységes hit, és az Isten szeretete. Ez sokszor túlzásokra ragadtatja, sokszor nehezen érthetőek cselekedetének
mozgatórugói - de a történelmi helyzetek felelnek helyette is a kérdésekre. Jávor Pál, miközben vezeti Faustját a poklokon át, és
alakítja a különféle figurákat, azt is látnia kell, saját sorsa hova, miféle tragédia felé vezet.
A filmben sok ismert, létezett alakja bukkan fel a magyar történelemnek és művészeti életnek. Szálasi, Szekfű Gyula, Kodály
Zoltán, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, és még sokan idéződnek meg ebben a pokoljárásban, hitelesítve az egyes állomásokat.
Kiemelt fontosságot kap az alkotásban 1956 szellemisége, a Mindszenty által képviselt magatartásforma, a lelkesedés, és végső
elkeseredés. A film azon túl, hogy emléket állít a kor két meghatározó egyéniségének egy este alatt majd egy századot mutat fel
a magyar nép történelméből, és egyáltalán a XX. század történésének valódi tükre.