információ:
A németek a mai napig keresik az okait, hogy az NSZK-ban a 60-as évek egyetemi ellenkultúrájából hogyan nőtt ki a 70-es évtized szélsőbalos terrorizmusa. Van abban valami ellentmondás, hogy az emberrablások, robbantások időszakát számos film ábrázolta, míg a káosznak megágyazó, annak okait hordozó 60-as éveket jóval kevésbé elemezték a filmvásznon.
A témába vágó legutóbbi mozi is a fentebbi aránytalanságot erősítette. A 2008-as Baader Meinhof csoport hollywoodi feszességgel/felületességgel vágtatott át a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) történetén. A csoport hírhedt akcióira koncentráló film, bár Oscarra is jelölték, mégis jócskán hagyhatott hiányérzetet a nézőkben. A romantikus forradalmi eposzból a hogyanokat megismertük, a miérteket viszont fel sem tették az alkotók.
Nem csoda hát, hogy hamarosan elkészült a radikális mozgalmakról a következő német alkotás, a 2011-es Berlini Filmfesztiválon Alfred Bauer díjjal kitüntetett Ki, ha nem mi?! Andres Veiel rendező a dokumentumfilm felől érkezett, a 2001-es Black Box BRD-ben már vizsgálta a RAF újraegyesítésig elnyúló történetét. Mostani játékfilmes bemutatkozásában a 60-as évek újbaloldali diákmozgalmainak bemutatásával tulajdonképpen a Baader Meinhof csoport előzményeit és indítékait térképezi fel. Így érthetjük meg azt a kort, amely a fiatalok elé szegezte a szüleik múltjával való szembenézés felelősségét, a "Ki, ha nem mi?!" kérdését.
bővebb infó